Somogyi Néplap, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)
1986-12-15 / 294. szám
AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LÁPJA XLII. évfolyam, 294. szám Ara: 1,90 Ft 1986. december 15., hétfő Tanácskozott az úttörővezetők IX. országos konferenciája Befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek kongresszusa Meg/t/fiit a tanácskozáson Kádár János jainkban a családok jelentős része a korábbinál lényegesen nagyobb erőfeszítéssel tudja csak megteremteni a gyermeknevelés fel-' tételeit. Az úttörőszövetség éppen ezért támogatja és sürgeti a gyermeknevelés terheinek csökkentését, a juttatások és szolgáltatások olyan korszerűsítését, hogy a jelenleginél jobban igazodjanak a családok és a gyerekek tényleges rászorultságához. Az utóbbi években — mondotta — lényegében nem javulták a nevelés-oktatás és az ésszerű szafoadidőtöltés feltételei. E helyzetben különösen nagy elismerést érdemelnek a helyi társadalmi összefogás olyan gyarapodó számú példái, amelyekkel gyerekek javát szolgáló létesítményeket hoznak létre. Az úttörőmozgalom nevelő- és érdekvédelmi tevékenységét a gyerekek társadalmi helyzetének sokoldalú vizsgálata, igényeik és törekvéseik figyelemmel kísérése, életkori jellemzőik feltárása alapozza meg. A mozgalomnak ezért egészében — programjában, eszközeiben, szervezetében ás hangulatában egyaránt — érvényesítenie kell a gyerekek érdekeit. Tisztán látjuk azt az alapelvet — mondta Varga László —, hogy a gyerekeket a feladat, a tevékenység bírja bátor állásfoglalásra és sokszor a felnőttekénél gyorsabb cselekvésre. Az úttörőmozgalom tervei szerint mindenütt legfőbb alapelvvé kell lennie annak, hogy saját programjának meghatározásában a közösség legyen az illetékes, akkor is, ha többet, vagy kevesebbet vállal, mint amire képes. Bár az anyagi lehetőségek kedvezőtlenek, az úttörő- mozgalom mégis elérte, hogy minden évben egyre többen és a gyerekek számához viszonyítva is sokkal magasabb arányban táborozhatnak a kisdobosok és az úttörők. A programokban az elkövetkezendő években sokkal nagyobb teret szánnak az egészséges életvitel szokásait kialakító tevékenységekre. Az úttörőmozgalom szorgalmazza az olyan típusú munkára nevelést, amely egyszerre fejleszti a munka szeretetét, a szervezettség, az értelmes fegyelem iránti igényt és a gyermeki teljesítőképességgel arányos hatékonyságot, hasznosságot. Az iskoláról, az oktatásról szólva az úttörőszövetség főtitkára kiemelte, hogy nemcsak a hagyományos értelemben vett tanulás a fontos, hanem amellett minden olyan tevékenység, amellyel a gyerekek a társadalomnak is kívánatos maga tartási or mákat sajátítják el. Az úttörőszövetség a konferencia elé terjesztett tervei szerint többet fog tenni azért, hogy az ezredfordulóra a mainál egészségesebb életvitelű, fizikailag, szellemileg és erkölcsileg edzettebb gyermekkorosztály nől- jön fel. Tovább fejlesztik a táborozást, a turizmust. Az országos tanács javasolja, hogy az úttörőcsapatok, úttörőközösségek életének meghatározó irányító és tevékenységi színtere az ön- kormányzat legyen. Az országos tanács beszámolója az úttörőszövetség elmúlt három évi munkájáról és a további feladatokról, valamint a főtitkár szóbeli kiegészítése után Friss Péter, a Magyar Úttörők Szövetsége titkára tett szóbeli kiegészítést az úttörő- szövetség új alapszabályára és új működési szabályzatra vonatkozó javaslathoz. Ezt követően az úttörővezetői konferencia hozzászólásokkal folytatódott. (Folytatás a 2. oldalon.) Szombaton az Építők Rózsa Ferenc székházában folytatódott és befejeződött a mezőgazdasági szövetkezetek V. kongresszusa. Megjelent a tanácskozáson Kádár János, az MSZMP főtitkára, továbbá Havasi Ferenc, áz MSZMP Központi Bizottságának titkára, Szabó István, a TOT elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Hetényi István pénzügyminiszter, Kapolyi László ipari miniszter, továbbá a szövetkezeti mozgalom, a társadalom és tömegszervezetek számos vezetője. A küldöttek megválasztották a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának azt a 18 tagját, akikkel 125-re egészült ki a kongresszus előkészítése során a megyei küldöttközgyűléreken megválasztott testületi tagok száma, majd megkezdték a vitát a kongresszusi dokumentumok és a szóbeli kiegészítés fölött. Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter a kormány nevében köszöntötte a kongresz- szust. Szólt arról, hogy az utóbbi öt évben, a nehezülő gazdasági helyzetben is, erősödött a szövetkezeti mozgalom. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelésének értéke már meghaladja az évi 150 milliárd forintot. Termelésünk dinamikája azon„Hazádnak rendületlenül, légy híve...” A Szózat szavaival szombaton késő délután ért véget a termelőszövetkezetek V. kongresszusa. A tartalmas, tenniakarástál fűtött tanácskozáson harminchármán kaptak szót, s harmincöt küldött észrevétele és javaslata a kongresz- szusi dokumentumokban kap helyet. Ezek egyike Nagy Béláné rvései munkaügyi vezető, aki izgalommal készült arra, hogy fiatalasszonyként a mozgalomban megörege- dettek helyzetéről szóljon. — A mi dolgunk — mondta —, hogy észrevegyük elődeink gondjait, jobban becsüljük őket, törődjünk velük. Téma volt ez a kongresszuson. Mint ahogy téma volt szinte minden, ami valamilyen formában jellemzője a > ban — egyebek között az aszály, a kedveztőlen külpiaci értékesítési lehetőségek, valamint a növekvő elvonások miatt — az utóbbi két évben megtört. Manapság lényegesen nehezebb körülmények között kell helytállniuk, mint öt évvel ezelőtt, amikor minden árura volt vásárló, és a minőséggel szemben is kisebbek voltak az igények. Időközben kedvezőtlenül módosultak a nemzetközi cserearányok is; a magyar agrártermelőknek, közöttük a tsz-öknek, ebben a megváltozott környezetben kell megújítani önmagukat. Ahhoz azonban, hogy a mezőgazdasági termelés a megkívánt új, intenzív pályára álljon, nem egy év, hanem több esztendő kemény és áldozatos erőfeszítésére van szükség. A jövő évi terv teljesítésének lehetőségei, hangoztatta a milniszter, adottak. A lehetőségek kihasználása azonban megköveteli, hogy a továbbiakban sehol se halogassák a termelő munkát visszafogó, helyileg rendezhető helyi gondok, nehézségek megoldását. Váncsa Jenő az agrárágazat 1987. évi termelési előirányzatát — amely az ideihez képest 4,5—5 százalékos növekedéssel számol — reálisnak, teljesíthetőnek tartotta. Szólt arról, hogy a vártnál nagyobb arányban emelkedik a hazai élelmiszerfomozgalomnak, gazdaságilag, társadalmilag, szervezetileg összefügg azzal, hogy a szövetkezők eredményesebben, hatékonyabban segíthessék országépítő céljainkat. A jövőt alakító munkáról folyt két napig a szó, de nem hiányzott a gondokat oldó derű, ia tennivalókhoz új erőt, ösztönzést adó elhatározás sem. Nagy sikere volt például a nagylengyelt Horváth Andreának, a legfiatalabb küldöttnek, aki úttörő-szövetkezeti elnök. Hathektáros kis gazdaságuk eredményeiről, munkájáról adott számot, kifejezte azt, hogy az ifjúság jövőt lát a mezőgazdaságban, ha a felnőttek kellő módon felkeltik erre az érdeklődést. Az élményekről, a kongresszus munkájáról a zárás utáni órákban így beszéltek gyasztás, a fokozódó igényekkel összhangban kell mozgósítani az erőket a gabona- és a húsprogram teljesítésére, továbbá az ex- portfeladatök megoldására. Kapolyi László ipari miniszter arról tájékoztatta a kongresszust, hogy az agrár- gazdaságban felhasznált gépeknek immár a 60 százaléka a magyar üzemekben készül. A magyar ipar napjainkban már 1650 féle gép folyamatos fejlesztéséről, tökéletesítéséről gondoskodik. A vegyipar is fokozza az erőfeszítéseit a mezőgazdasági termelők jobb kiszolgálásáért. A csúcstechnológiák ki- fejlesztésében az ipar és a mezőgazdaság közös programokat valósít meg. A korunkban különösen dinamikusan fejlődő, úgynevezett bioipar is nagy lehetőséget kínál, közös érdekeltségű, magasszintű elméleti és gyakorlati együttműködésre. Az ipar szerkezetének átalakításánál tekintettel van a mezőgazdaság szükségleteire, egyebek között a csomagolóanyagok gyártását fokozza, és az élelmiszeripari gépek választékát igyekszik gazdagítani. Midez saját érdeke is, mert hiszen kapacitásának jobb kihasználását várhatja a mezőgazdasági kapcsolatainak javításától. A vitában a szövetkezeti gazdálkodás nehézségei mellett a megoldás lehetőségeit (Folytatás a 2. oldalon.) a somogyi küldöttek, vendégek: Dr. Pallér Endre, a barcsi Vörös Csillag elnöke. — A gazdasági reform lendületében új szakaszához érkezett. Kifejezte ezt a Központi Bizottság novemberi határozata, és jól kapcsolódott ehhez a kongresz- ■szus. Nyíltan előjöttek a feszítő gondok és a feladatok, amelyeket minden szinten, késedelem nélkül kell elvégezni. Ősz Nándor somogyszili főagronómus: — Először vagyok ilyen fórumon: „gazdász-füllel” figyeltem az elhangzbttakat. Egyetértek azzal, hogy az üzemi termelés rendjét nekünk kell megteremteni, ezt senki sem végzi el helyettünk. De azzal is, hogy szükMintegy másfélmillió úttörő és több mint százé? ° úttörővezető képviseletét... szombaton, a Salgótarján József Attila Művelődési Központ színháztermében kezdődött az úttörővezetők IX. országos konferenciája. Az elnökségben foglalt helyét Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, Petrovszki István, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Deák Gábor államtitkár, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnöke, Ábrahám Kálmán államtitkár, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke. Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Géczi János, a Nógrád megyei Pártbizottság első titkára és Domonkos László. a KISZ Központi Bizottságának titkára. Haraszti István, az úttörőszövetség titkára megnyitójában emlékeztetett az 1983. évi miskolci konferenciára, amelynek jelszava „Felelősség és előrelépés” volt. Az azóta eltelt három év meghozta a megújulás érzékelhető eredményeit, elégedettségre azonban nincs ok: nagyon sok és nagyon kemény munkát kell végezni még azért, hogy igazából közéi jussunk az ott megfogalmazott célokhoz, többek között a gyermekek közéleti aktivitásának, öntevékenységének kibontakozásához, a társadalmi célokban való cselekvő részvételükhöz, a családok, az iskola, valamint a kis gyermekközösségek szorosabb együttműködéséhez, a hatékonyabb érdekvédelemhez és érdekképviselethez. A salgótarjáni konferencia — hangoztatta — az ezzel kapcsolatos időszerű kérdések megvitatására, a mozgalom helyzetének, eredményeinek értékelésére, ellemzésére, az úttörőmozgalom fejlesztésével kapcsolatos feladatok kijelölésére vállalkozott. Varga László, a Magyar Úttörők Szövetségének főtitkára az írásos beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítésében a tényekből is kiindulva, rámutatott többek között arra, hogy az ország gazdasági helyzetének ismert nehézségei miatt napség van egy sor fölösleges, bürokratikus teher megszüntetésére, amelyek gátolnak az előrejutásban, Dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke: — A felszólalások mindegyikében benne volt, hogy ma a mezőgazdaság feltételei rosszabbak mint valaha. De természetes, hogy mindenki a saját köreiben gondolkodik. Nagy és felelősség- teljes feladata volt a kongresszusnak és az ezt követő cselekedeteknek, hogy a tennivalók sokaságából a legsürgetőbbeket kiválassza. Örömmel üdvözlöm azt a lehetőséget, melyet Váncsa miniszter elvtárs bejelentett a legsúlyosabb terheket viselő gazdaságok megsegítésére. Ügy gondolom, ennek a mi megyénkben is nagy jelentősége van. Sebestyén Tamásné dr. mernyei jogtanácsos: — Ezen a fórumon ismét bebizonyosodott, hogy az egymásra mutogatással nem megyünk semmire. Itt úgy kerültek felszínre a nehézségek, hogy azokból mindenki okulhat. Vida Imre vízvári elnök: — A legfőbb gondolat: ne csak azt mondjuk, hogy mire van szükség, hanem mindenütt, minden szinten tegyünk is érte! Bogó László TESZÖV elnök: — Meggyőződésem, a kongresszus megfelelő alapot adott ahhoz, hogy minden szinten egyértelműbbek legyenek a feladatok. Erdélyi Lajos somogysár- di elnök: — Ha a mindennapi munkában is érvényesül a Központi Bizottság határozatának és ennek a kongresszusnak a szelleme, akkor bizonyos vagyok abban, hogy sikerrel vesszük az előttünk álló akadályokat. Minden azon áll, hogy a vállalatok, az üzemek hogyan tudják felsorakoztatni e célok érdekében dolgozóikat. A küldöttek hazamentek, a kongresszus véget ért. Most a cselekedet sora kezdődik. Vörös Márta Hámori Csaba Vietnamban Szombaton Hanoiiba érkezett az MSZMP küldöttsége, amely vendégként részt vesz a Vietnami Kommunista Párt hétfőn kezdődő hatodik kongresszusán. A delegációt Hámori Csaba, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezeti, tagjai: dr. Karvalits Ferenc, a Zala megyei pártbizottság első titkára és Bényei Béla, hazánk vietnami nagykövete. A küldöttséget a hanoi Noli Bai nemzetközi repülőtéren Do Muoi, a VKP KB Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhelyettese, Hoang Tung, a VKP KB titkára és Vu Mao, a vietnami Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség KB első titkára fogadta. A KONGRESSZUSRÓL JELENTJÜK Megújhodás szakmai igényességgel
