Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-10 / 264. szám
2 Somogyi Néplap 1986. november 10., hétfő A nagy október köszöntése Budapesten A nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója tiszteletéire pénteken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa ko- szorúzási ünnepséget tartott Budapesten a Felvonulási téren, a Lendn-emlékműnél. A magyar és szovjet zászlóikkal, valamint a nemzetközi munkásmozgalom vörös lobogóival díszített téren fővárosi dolgozók, fiatalok gyűltek össze az ünnepi eseményre. A szobor előtt csapatzászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg díszszázada. Pontban 10 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kezdetét; a díszszázad parancsnoka jelentést tett Kárpáti Ferenc vezérezredesnek, honvédelmi miniszternek, aki ezután ellepett a katonák sorfala előtt. A szovjet és á magyar himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János főtitkár és Németh Károly főtitkár- helyettes, a Politikai Bizottság tagjai koszorúztak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Miniszter- tanácsa koszorúját Traut- mann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke és Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnöke helyezte el a szobor talapzatán. A Szovjetunió budapesti nagykövetsége képviseletében Borisz Sztukalin nagykövet, Vladlen Puntusz követtanácsos, Igor Mihejev tanácsos és Vlagyimir Zotov ezredes, katonai és légügyi attasé koszorúzott. A társadalmi és tömegszervezetek nevében Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöke, Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára, Ispáno- vits Márton, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének főtitkára és Apró Antal, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. A fegyveres erők és testületek nevében Kárpáti Ferenc, Kamara János belügyminiszter és Nagy György, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese koszorú zott. Az ideiglenesen Magyarországon állomásozó szovjet Déli Hadseregcsoport koszorúját Alekszej Gyemidov vezérezredes. Anatolij Maku- nyin altábornagy és Jurij Vodolazov vezérőrnagy helyezte el. A koszorúzási ünnepség az Internacionálé hangjaival és a katonai díszszázad elvonulásával ért végét. * * » November 7-e tiszteletére országszerte ünnepi megemlékezéseket tartottak. A ^rne- (gyekben központi ünnepségeken, nagygyűléseken méltatták a világtörténelmet formáló eseményeket, koszorúkat helyeztek el a Szovjet párt és állam megalapítójának emlékműveinél, valamint a szovjet hősi emlékműveknél. Komárom megyében emléktúrát rendeztek a pills- nyergi szovjet emlékműhöz. Díszszemle, felvonulás Moszkvában Az SZKP Központi Bizottságának tagjai Mihail Gorbacsov főtitkárral az .élen a Lenin Mauzóleum mellvédjén fogadják a felvonulók köszöntését a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóján Katonai díszszemlét és felvonulást tartattak pénteken Moszkvában, a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulóján. Néhány másodperccel tíz óra előtt az emberek lelkes tapsa, forró üdvözlése közepette jelent mag Lenin mauzóleumának dísztribünjén Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, továbbá az SZKP és a szovjet állam többi vezetője. A mauzóleum melletti tribünöket a Szovjetunióba érkezett vendégek, a diplomáciai képviseletek tagjai és a Moszkvában dolgozó újságírók töltötték meg. Tíz órakor gördült ki a Kreml Szpasszkaja-tornyá- nak kapuján a díszszemlét fogadó Pjotr Lusev hadsereg- tábornoknak, a Szovjetunió honvédelmi minisztere első helyettesének nyitott gépkocsija. Arhipov vezérezredes, a moszkvai katonai körzet parancsnoka, díszszemleparancsnok jelentését követően Lusev hadseregtábornok üdvözölte a felsorakozott dísz- zászlóaljakat. A Lenin-mauzóleum mellvédjéről elmondott ünnepi köszöntőbeszédében a honvédelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta, hogy a szovjet állam békeszerető külpolitikája megfelel az egész emberiség érdiekeinek. A szónok rámutatott, hogy é politika meggyőzően fejeződött ki a Mihail Gorbacsov által Reykjavíkban előterjesztett javaslatokban. A szovjet himnusz elhangzását követően megkezdődött a díszzászlóaljak felvonulása. Tíz óra negyvenöt perckor áthaladt az utolsó katonai jármű is a Vörös téren. Néhány másodpercre megürült a tribün előtti térség, majd megkezdődött a moszkvai dolgozók 75 percig tartó szúnpompás ünnepi felvonulása. Mihail Gorbacsov beszéde a Kremlben Reykjavik után olyan új helyzet alakult ki a nemzetközi kapcsolatokban, amelytől nem lehet visszalépni — mondotta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára azon a fogadáson, amelyet a Szovjetunió kormánya adott pénteken a Kreml Kongresszusi Palotájában a nagy októberi szocialista forradalom 69. évfordulója alkalmából. Az előre vezető út kizárólag az új politikai gondolkodásmódban, az egész ellentmondásos világ jelenkori sokoldalúságának és realitásainak felismerésén keresztül vezet. A világban kialakult helyzet megköveteli azt, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nép választását, jogát az önállósághoz, ahhoz, hogy hallassa saját hangját a világ ügyeivel kapcsolatban — mutatott rá a főtitkár. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB, - a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége és szovjet kormány nevében köszöntötte a megjelenteket. Emlékeztetett arra, hogy ezt az ünnepet a szovjet állam történetének felelősségteljes időszakában ünnepük. A nép és a párt határozottan halad a XXVII. kongresszus által kijelölt irányban, minden energiájával arra törekszik, hogy még szilárdabbá és erősebbé váljék a szovjet állam, hogy e szabad országban az emberek még inkább élhessenek a szocialista társadalmi rend nyújtotta előnyökkel. Érthető, mutatott rá a szónok, hogy mindezt nem sikerülhet egy csapásra elérni, mindez nem valósul meg magától. Munkára, megfeszített és céltudatos munkára, minden egyes szovjet ember munkájára van szükség. Tökéletesíteni kell és gyökeresen meg kell javítani a társadalmi élet- tevékenység minden szféráját, alkotó módon fel kell kutatni a lehetőségeket és bátor döntéseket kell hozni, erősíteni kell a fegyelmet és növelni kell a felelősséget minden lehetséges módon, fejleszteni kell a szovjet állam demokratizmusát. Ebbe az irányba halad az SZKP, amely a KB 1985. áprilisi plénumán kidolgozta programját az ország társadalmi és gazdasági fejlesztésének meggyorsítására. Bármiféle önelégültség a bajok kezdetét jelenti, s e:‘ a Szovjetunióban jól i.urLák. A haladó hagyományokat megőrizve nem szabad megfeledkezni arról a lenini útmutatásról, amely szerint több figyelmet kell szentelni a meg nem oldott problémáknak és kevesebb üres frázisra, elragadtatásra és örömujjongásra van szükség — mondotta Gorbacsov. — Örömünkre szolgál, hogy minden földrészen hatalmas erők jöttek mozgásba a béke és a haladás meg- védelmezése, a nemzeti és társadalmi felszabadítás érdekében. Szolidárisak vagyunk e nagyszabású harc minden résztvevőjével és ünnepi üdvözletünket küldjük nekik — jelentette ki Mihail Gorbacsov. A meleg, ünnepi hangulatú fogadást követően a meghívottak számára neves művészek adtak koncertet. ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Bukarestben összeült a KGST 42. ülésszaka. - Gorbacsov főtitkár Moszkvában fogadta Harilaosz Flora- kiszt, a Görög KP főtitkárát. - Mozambikban Joaquim Chissanót választották meg a repülőgép-szerencsétlenség áldozatává lett Samora Machel utódjává. - Megkezdődött az Albán Munkapárt IX. kongresszusa. KEDD: Lázár György, a Minisztertanács elnöke fejtette ki a magyar álláspontot a KGST ülésszakán. - Bécsben megkezdődött az összeurópai konferencia, az úgynevezett „helsinki utótalálkozó". - Amerikai-iráni alkudozásról jönnek hírek, Robert McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója Teheránban járt. SZERDA: Bécsben Várkonyi Péter felszólalásában a magyar külpolitika törekvéseit ismertette, a konferencián felszólalt Eduard Sevardnadze és George Shultz, majd a két külügyminiszter háromórás megbeszélést tartott. - Az amerikai választásokon a demokraták többségre jutottak a szenátusban, a képviselőházban is megőrizték eddigi többségüket, a kormányzói helyek közül viszont Reagan elnök pártjának jelöltjei hódítottak el többet. - Egyhetes udvariassági látogatásra a kínai Csingtao kikötőjébe érkezett egy amerikai flottaegység. - Libanonban folytatódnak a harcok a palesztinok és a siita amal fegyveresei között. CSÜTÖRTÖK: Jegor Ligacsov moszkvai ünnepi beszédében azt hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió az Egyesült Államokkal való párbeszéd fenntartását szorgalmazza. - Helmut Kohl kancellár a Bundestagban kormánynyilatkozat formájában mentegetőzött: nem állt szándékában megsérteni Gorbacsov főtitkárt. - George Shultz hazatérőben megállt Párizsban és Mitterrand elnökkel, valamint Chirac miniszterelnökkel tárgyalt. PÉNTEK: Mihail Gorbacsov a moszkvai ünnepi felvonulás után a Kremlben adott fogadáson kijelentette, hogy Reykjavik után olyan új helyzet alakult ki, amelytől nem lehet visszalépni. Politikai válság Washingtonban, miután kiderült, hogy Iránnal titkos tárgyalásokat folytattak, s fegyvereket szállítanak cserébe az amerikai túszok kiszabadulásáért. - Puccshirek Manilában, a Fülöp-szigetek hadseregének vezérkari főnöke hiúsította meg saját fölöttese, a hadügyminiszter hatalomátvételét. SZOMBAT: Nakaszone japán kormányfő Pekingbe látogatott és a kínai vezetőkkel tárgyalt. - Aquino asszony cáfolta a puccskísérlet híreit. - Chirac francia kormányfő a Newsweekben megjelent interjúban azt mondta: Kohl kancellártól tudja, hogy a londoni El Al-gép elleni merényletkísérletet maga a Moszad, az izraeli titkos- szolgálat szervezte: - Befejeződött az Albán Munkapárt kongresszusa. - Asszad szír elnök visszaveri a nyugati vádakat. VASÁRNAP: Felipe González három latin-amerikai országot érintő kőrútjának első állomásán, Ouitóban tárgyal. - Amerikai kongresszusi tagok vizsgálóbizottság kiküldését sürgetik az Iránnal való titkos kapcsolatok ügyében. - Chirac francia kormányfő Bonnba utazik, a Newsweek-interjú kínos helyzetet teremtett. A hét visszatérő kérdése Mit jelent az, hogy a genfi tárgyalóasztalra került a szovjet „csomagterv”? Genfiben a szovjet—amerikai fegyverzetikorlátozási- tárgyalássorozaton a szovjet küldöttség november 7-én letette az asztalra az új javasiatokat. A TASZSZ úgy tájékoztatott épről, hogy ez az a „csomagterv”, amelyet Reykjavíkban Mihail Gorbacsov már előterjesztett, vagyis a szovjet javaslatok ösz- szessége: az „eurorakétáktól” az űrfegyverkezés tilalmáig. Talán nem véletlen, hogy éppen november 7-énL ami — persze — Genfben munkanap volt, nyújtották be a szovjet javaslatokat. Azok elnevezéséhez ezután a november 7-i jelző kötődik... Köztudomású, hogy Reyk- javíkban két kérdéscsoportban: a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták és a hadászati — tehát legnagyobb, legpusztítóbb — fegyverek dolgában közel került a két fél álláspontja, a harmadikban azonban Reagan és az Egyesült Államok fegyverkezési „lob;by”-jának ellenállása folytán ugyanakkora a nézetkülönbség, mint eddig. Ezért nem is jött létre megegyezés az izlandi fővárosban, a csúcstalálkozón. Hogyan lehetett volna azt várni, hogy Sevardnadze és Shultz bécsi találkozóján a két külügyminiszternek sikerült volna az, ami az SZKP főtitkárának és az amerikai elnöknek nem? Kétségtelen, hogy mindketten csalódott- ságiról beszéltek a tárgyalásaik végén., de a politikai megfigyelők főleg azt szűrték ki a Bécsben történteikről, hogy a párbeszéd folytatását nvndkét fél kívánja. Még akkor is, ha most nem is állapodtak meg egy újabb csúcs- találkozó dátumában. Moszkvában a november 7-i ünnepségek során elhangzott megnyilatkozások mindegyikében fellelhető a párbeszéd fenntartásának szándéka. S ez á legfontosabb. A hét két legkényesebb kérdése — egyben Kikkel tárgyal titokban Washington és Párizs a túszok ügyében? Ez az egy kérdés tulajdonképpen kettős: miközben mind az amerikai, mind a francia fővárosban azt hajtogatják, hogy Libanonban fogva tartott túszaik ügyében senkivel sem hajlandók tárgyalni, egyre több jel mutat arra, hogy amerikaiak Iránban, franciák Szíriában alkudoznak. (A képet csak bonyolultabbá festi, hogy közben Nagy-Britahnia — az USA támogatásával — szem- befordult Szíriával és szankciókat követel ellenében.) Az amerikai politikai körökben legalábbis kínos meglepetést, ha nem éppen felháborodást keltett, hogy kiderült: McFarlane, az elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója titkos küldetésben Teheránban járt. s onnanna- pok múltán többé-kevósbé megalázó módon kelllett távoznia. Kevés érve lehetett tehát George Shultz-nak, amikor Párizsban Szíria elleni kemény fellépésre igyekezett rávenni a francia vezetőiket. Azok — legalábbis a párizsi sajtó ezt állítja — már rég alködoznak szír közvetítéssel a Libanoniban fogva tartott franciák kiszabadításáért. S jellemző, hogy a Szíriának nyújtott francia segítség (például élelmiszerek szállítása) nem szűnt meg. A washingtoni kínos helyzethez hasonló alakult ki Párizsban is: Jacques Chirac kormányfő a Newsweek hírmagazinnak adott interjúban — állítólag „csak háttérbeszélgetés során” — azt mondta, hogy Kohl nyugatnémet kancellár és Genscher külügyminiszter tájékoztatása szerint a londoni El Al-me- rényletikísérletet, amelynek címén Nagy-Britannia megszakította diplomáciai kapcsolatait Szíriával, tulajdonképpen az izraeli titkosszolgálat, a Moszad szervezte! A párizsi sajtónak Izraellal rokonszenvező része az ügy tisztázását követeli. Chirac cáfolata kevéssé hatott. A francia kormányfő ilyen légkörben indult el bonni hivatalos látogatásra. A Közös Piac államainak külügyminiszterei pedig ilyen zavaros, kölcsönös vádaskodásokat, állításokat és cáfolatokat felsorakoztató helyzetben ülnek össze, hogy a Szíriával szemben foganatosítható intézkedésekről tárgyaljanak. Ismét napirendre került Nagy-Britannia és Argentína vitája a Falkland (Malvin-)- szigetökről, miután London 200 kilométerre kiterjesztette a sziget körüli felségvizek határát. A képen: Alan Garda perui elnök (balra) találkozik Alfonsin elnökkel Buenos Airesben. A perui elnök kifejtette: a konfliktus rendezése ügyében az argentin álláspontot támogatja Bécsben megnyílt az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozó
