Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-12 / 266. szám

1986. november 12., szerda

Somogyi Néplap

5

„...Gondoskodnunk illett a Jövőről..."

150 éve alakult meg a Kisfaludy Társaság

Az a hatalmas és . áldozatos munka, melyet Bessenyei óta töretlen elszánással végeztek íróink, már a múlt század első évtizedeiben azt eredményezte, hogy kialakult egy nagyjából egységesnek mondható magyar irodalmi nyelv és kultúra, melyet a nemzettudat legfontosabb ösztönzőjének láttak a kor művészeti életének legjelesebbjei. Pest nemcsak gazdaságilag gyarapodott, magához vonzotta a tehetségeket is, akik egyre sürgetőbb szükségét érezték egy nyelvművelő és irodalmi társaság megteremtésének. Kisfaludy Károly körül verődtek össze az új szellemiség kezdeményezői, s 1830-ban bekövetkezett halála után természetesnek látszott, hogy a nemes célt, melyért egész életében munkálkodott, az ő szellemében lesz csak elérhető. Toldy Ferenc, a kiváló irodalom- történész írta ezzel kapcsolatban: „Az egyes ember halandó, nekünk gondoskodnunk illett a jövőről is; gondoskodnunk, hogy barátunk emlékezete azon túl is intő példakép a jövő nemzedékek legnemesebb erőinek állandó egyesítője maradjon azon célokra, melyekre ő a miőstoha időkben oly fényesen, melyekre mi derűsebb időkben az ő nevében nem siker nélkül törekedtünk. Felállítottuk 1836 végén a Szépirodalmi Intézetet.”

E Széptani Intézet lett a Kisfaludy Társaság, melynek alapító levele szerint az volt a célja, hogy a „hazának kivált fiatalabb íróit évenkénti jutalmak által a szépliteratúrai pálya gondosabb megfutására” ösztönözze. E célt lelkesen támogatták a kor nagy írói, közöttük Vörösmarty Mihály is. Az első közgyűlést 1838-ban rendezték, amely „az Akadémia nagyérdemű másodelnöke gróf Széchenyi István és más számos mindkét nembeli vendégek fényes koszorújában folyt le.” A következő években a Kisfaludy Társaság pályázatai a magyar irodalom • fejlődésének mozgatói voltak, de hozzájárultak a kor színvonalát mértékének tekintő műfordításkultúra kialakításához is, hiszen 1842-ben a Társaság Külföldi regénytár megindítását tervezte, s ebből két év során 24 kötet meg is jelent.

A Társaság székfoglaló tagjainak előadásai sok értékes új szemponttal gazdagították ezekben az amúgy is lázas években a magyar irodalomszemlélet nyitottabbá válásának ügyét. Erdélyi János 1842-ben a népköltészetről -tartott előadást, s ezzel kezdeményezője lett az új irányzatnak. 1846-ban az első ízben meghirdetett Marczi- bányi-jutalomra már tíz pályázat érkezett, s ugyanez évben a hazai tárgyú vígeposz jutalmát Arany János nyerte el Az elveszett alkotmány című művével. 1847- ben megindult a Népköltési Gyűjtemény. 1847. január 23- án a Társaság újabb pályamunkák ügyében döntött, s a népies költői beszély kategóriájában egyhangúan a Toldit díjazták, s írója 1848- tól a Társaság rendes tagja

lett, mégpedig Erdélyi ajánlására.

A szabadságharc vérbefoj- tása után a Kisfaludy Társaságra is nehéz napok köszöntöttek. Űjraalakulására csak. 1860-ban kapta meg az engedélyt. Űj elnöke'■Eötvös József lett. Az ügyvezető bizottság különös nyomatékkai szorgalmazta, hogy „az eredeti idomnak megfelelő” formában megszülessék végre a teljes magyar Shakespeare. Ez a vállalkozás a Kisfaludy Társaság történetének kiemelkedő pontja. 1864-ben, a nagy drámaíró születésének háromszázadik évfordulóján jelent meg az első kötet, a hatalmas vállalkozás azonban még tizennégy esztendeig tartott, s közben számtalan nehézség hátráltatta befejezését.

1861-ben a Társaság tagságát alaposan megosztotta egy ismeretlen szerzőtől származó munka, Az ember tragédiája, melyből Arany olvasott föl részleteket. Az első újságközlemény szerzője még gúnyolódott, mondván, a szerző nem ismeri a helyesírást sem, műve pedig elő- adhatatlan, Greguss Ágost azonban „titoknoki jelentésében” egy „eddig ... ismeretlen költői nagyság” jelentkezésén lelkendezett. Madách Imre egyébként 1862-ben lett a Társaság tagja, székfoglalóját Az esztétika és társadalom viszonylagos befolyása címmel maga olvasta föl.

Hivatalosan 1952-ben szűnt meg, de jelentőségét már korábban elveszítette. Kezdeményezései, a magyar irodalom és a magyar nyelv ügyében játszott fontos szerepe azonban mindenképp az egyik legjelentősebb irodalmi szervezetté avatták, s működésének kivált első szakaszában a társadalmi haladás ügyénél^ is zászlóvivője lehetett.

Rónay László

Öt ifjúsági klub gazdag programmal

Közművelődés a délsomogyi kombinátban

(Tudósítónktól.)

A közelmúltban tekintette át a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát párt-végrehajtó bizottsága a területükön végzett közművelődési tevékenységet. A gazdaságban e munka irányítását, szervezését a közművelődési bizottság végzi. Tagjai között megtalálhatók a könyvtárosok, a szocialista- brigád-tagok, a KlSZ-alap- szervezetek és a pártbizottság mellett tevékenykedő agitációs és propaganda munkabizottság képviselői is. A bizottság tervszerű, folyamatos munkát végzett az utóbbi években a köz- művelődési párthatározatból adódó helyi tennivalók megvalósítása érdekében.

A mintegy kétezer dolgozót foglalkoztató kombinátban sokrétű kulturális tevékenység bontakozott ki. Ezek között az első helyen szerepelnek azok a tanfolyamok, előadássorozatok, amelyek dolgozóik szakmai ismereteinek a bővítését, újabb szakmák megismertetését hivatottak elősegíteni. Évente 10—15 szakmában mintegy 400—500 fizikai dolgozó részvételével működnek ezek a tanfolyamok. A munkairányítók részére pedig 10 előadásból álló sorozatot szerveztek. A 15 hetes időtartamú mérnök- és vezetőképzőkön évente 15— 20-an tanulnak. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a gazdaságban dolgozó fiatalok közművelődésére, a lehetőségek biztosítására.

A kombinátban öt ifjúsági klub kínálja gazdag programját a fiatalok számára. Megtalálhatók ezekben az

ismeretterjesztő jellegű rendezvények mellett a szórakoztató, könnyűzenei műsorok, táncestek, filmvetítések is. A vállalati KlSZ-bizott- ság kezdeményezésére évente egy-egy szakmában regionális, illetve országos jellegű vetélkedőknek is otthont adnak. Az ezekre való helyi felkészülés során a fiatalok tekintélyes része bővíti szakmai, általános és politikai ismereteit. ,

A tartalmas könyvtári munka is jól segíti a dolgozók szabad idejének hasznos eltöltését, az önművelést. Könyvállományuk meghaladja a 11 ezret, a beiratkozott olvasók száma pedig megközelíti a háromszázat. Ebben az évben eddig 8635 kötet könyvet kölcsönöztek ki. A szépirodalmi művek mellett a kombinát somogy- tarnócai oktatási központjában 2150 kötetes szakmai könyvtár kínálja a legújabb hazai és külföldi szakirodaimat. Mindezt számos folyóirat egészíti ki. Népszerűek az író—olvasó találkozók és a könyvismertetők.

Sok érdeklődőt vonzanak az egész évben folyamatosan szervezett országjáró kirándulások, amelyekét az elmúlt években jugoszláviai és szlovákiai utakkal is bővítettek. Ezek során számos nevezetességgel, népszokással ismerkednek meg a> résztvevők.

Számos, a szabad időt hasznosan eltöltő szórakoztató rendezvény egészíti ki az általános, szakmai és politikai műveltséget bővítő formákat, ezeket valameny- nyi réteg sajátosságaihoz igazítva szervezik.

it

V ♦ * $

: . ! ' i. : j i

\ ■ \X' X 'V

' v.V „.- ,v a* "V * # ■

' ' 'X' •- £.; .■.<>.•. któ IT * -v•■' *

ÜL' ; ^-— • i ........

Gyűri a kisbíró

I

Csornában az út melletti széles füves sávon alacsony, szilkár férfi lépkedett. Nyakába akasztott dob verdeste az ölét, keze sebesen mozgott: az ütem amit vert, figyelmeztető volt. Kinyíltak az ablakok, a környező házak kerítésére támaszkodtak az emberek.

— Kukoricaosztás lesz holnap a téesanél, mindenki vigye el járandóságát!

Nem volt előtte papírte- -kencs, fejből beszélt a kisbíró.

— Nyugdíjas rendőr főtörzsőrmester vágyók — kezdte a beszélgetést Kalmár Miklós. — Sok időt töltöttem az állam szolgálatában. 1924-ben születtem, és alig rríúltam hatéves, amikor beálltam a cselédek közé. Birkapásztornak szegődtem Szegedén. Szüleim munkásembert akartak faragni belőlem : otthagytam a meKészü[ Magyarország új Nemzeti Atlasza

A tervezett ütemben készül Magyarország új Nemzeti Atlasza: több évi kutató, szervező, szerkesztő munka eredményeként 240 térképoldala közül 176-ot már átadtak kivitelezésre, s 20 oldalt ki is nyomtattak — próbaként. Az atlasz előreláthatóan 1988 végén jelenik meg, 18 fejezetet, mintegy 400 térképet s az azokat kiegészítő színes szelvényeket, grafikonokat, ábrákat, valamint magyar és angol nyelvű magyarázatokat tartalmaz — mondotta Pécsi Márton akadémikus, az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetének igazgatója, az atlasz szerkesztő bizottságának elnöke.

— Az új atlasz az 1980. évi statisztikai felmérések eredményeit, a 80-as évekbeli gazdasági-társadalmi helyzetet ábrázolja. Kiadásának az volt a célja, hogy bemutassa az ország természeti adottságait és erőforrásait, társadalmi termelését és a munkamegosztás szerkezetét. Ugyanakkor adjon áttekinthető információt a nemzeti vagyonról és annak megoszlásáról, a népesség lakó- és életkörülményeiről, az igazgatási- és településrendszerről.

Régi hiányt szüntet meg ez a mű. Hazánk első nemzeti atlaszának munkálatait még az 1960-as évek elején kezdték meg és 1967-ben fejezték be, az 1960—1964. évi adatok alapján. Később — 1974-ben — hat kötetben, kiadtak egy tematikus atlaszművet Magyarország tervezési-gazdasági körzeteiről, az 1970. évi adatokat hasznosítva, ez azonban már nem kapható.

Az új atlasz — amely 6000

—10 000 példányban jelenik meg — várhatóan a főhatóságok, megyei, helyi szervek, államigazgatási, köz- igazgatási szakemberek, tudományos kutatók, iskolai oktatók valamint tanulók egyik hasznos információ- és ismeretforrása lesz, tájékoztat országunk természeti viszonyairól, mai gazdasági, társadalmi életéről.

zőt, a réteket és tizenegy évesen bélépltem az akkori Magyar Királyi Vasúthoz. Pályamunikás voltaim 1946- ig, azután bevonultam katonának. Négy és fél évet töltöttem a hadseregben, határvadásznak képezték ki. A 'katonáskodás után visszamentem a vasúthoz dolgozni. A dombóvári igazgatósághoz kerültem, ahol végleg eldőlt, hogy felcseréltem az Alföldet a dunántúli tájjal. A rendőrségi esküt nem sóikkal ezután téttem le.

Arrébb • sétáltunk, a dobverők újra peregni kezdtek az öreg hangszeren. A rézkeretes dob eredeti bőre elhasználódhatott, mert a tetejére csak úgy házilag új bőrt húztak.

— öregen került hozzám ez a dob, az .elődöm hagyta rám. Hét éve mentem nyugdíjba, akkor kértek meg, hogy vegyem -át a kisbírói tisztet. Hivatalosan sosem álltam sem a tanács, sem pedig a téesz szolgálatában. Kislbírónak is csak a környékbeliek hívnak. Adófizetésitől kezdve a permetezésig mindent Mdo'bolofc, amire csak megkérnek. Azt is elmondom, ha vallakit rajtacsípnek egy gazteitten. A múltfcorában paprikát lopkodott egy ember. Megfogták, megkapta a büntetését. A névét, a bírságát mind közre kellett adnom.

Csípős hideg szél fújt, kel- létt a meleg ruhái. Sűrű szövésű, vastag anyagból ké-. szült öltönyben dobolt, fejére svájoisapkát húzott.

— Nincs a faluban hangosan beszélő, amin elmondhatnák a közérdekű bejelentéseket. Én meg szeretek a tömeg között járni, nem is érezném jól magam a négy fal között. Ismer itt mindenki, elbeszélgetek az emberékkel. Néha behívnak egy- egy pohár borra. A hidegben jólesik. De ritkán és csakis egy helyen fogadom el.

A dob elcsendesül, a kisbíró megismétli a téesz felhívását. Faluhosszan jóné- hányszor el kell kiabálnia.

— Nem mindenki tud dobolni, de az is lényeges, hogy az ember miként mondja. Ha valakivel találkozom az úton, annak külön is elismétlem, hátha nem hallotta még a felhívást.

Kalmár Miklós, a nagyberki tanács szabálysértési bizottságának tagja, légóok- tatást is tart. Ny-ugdíjasan sem tud pihenni: a kötelességtudat tarltja benne az erőt. Nem is látszik meg rajta a. kor.

— Ameddig bírom, csinálom, míg tudok mozogni, addig járom a falut. Társadalmi munkában. Anyagilag nem éri meg. De nem is a pénzért vállaltam.

Lassan a szürkület felülkerekedett a világosságon: meggyújtották a lámpákat. A hideg beparancsolta a lakásokba a falu lakóit. A kisbíró haza indult. Sietett volna, de meg-megálMtották. Nem mehet úgy végig a falun, hogy ne kérdeznének tőle ezt-azt. Mindenről tudnia kell.

Faragó László

Nemzedékkeresőben

Némi szarkazmussal azt lehetne mondani: Csörsz Istvánnak új kazettája jelent meg. Az ismert regényíró- szoeiográfus ugyanis 15 évvel bofnbasikerű mikforonos regénye, a Sírig tartsd a pofád, megjelenése után újra „magnóskönyvet” írt. Az Elhagyott a közérzetem című regénye — amelynek címét az Európa Kiadó nevű együttes számából kölcsönözte anélkül, hogy idézőjelbe tette volna — az 1982— 83-ban felvett interjút tartalmazza.

Miről is szól a Magvetőnél a közelmúltban megjelent munka ? Hippik, rockerek, csövesek, punkok életéről. Izgalmas, vonzó témát melegített föl tehát Csörsz István, így meglehetős izgalommal kezdtem a regény olvasásához. Furdalt a kíváncsiság, mit' tud a kaposvári gyökerekkel is bíró negyvenes író ehhez a képes hetilapjainkban ugyan rosszul.

de unos-untalan kivesézett témához hozzátenni? Csöppet sem kissebbfitve ennek a kétszázhanmincegynéhány lapos könyvnek az érdemeit — édeskeveset.

Ügy fest az egész, mintha az ember foorjúszelet híján három évvel ezelőtt készült, fölmelegíitett bab- konzerVet enne, s bármenynyire kitűnő is az íze, mégsem tudjuk feledni, hogy -egy hároméves konyhamű van az asztalon.

Lám milyen kishitű az ember, hiszen Bulgakov Mester és Margaritájá is évtizedekig egy fiók mélyén lapult, mégis atz orosz és az egyetemes irodalom gyöngyszemévé vált. Talán megeshetett volna ez Csörsz könyvével is, ha valami érdemi nóvumot fölfedezhetnénk benne. Csörsz azonban hősei révén képtelen eljutni valamiféle szintézisig — a szereplőiknek történetük van,

ez a legmegfoghatóbb és legidőállóbb matéria ebben a könyvben.

Nehéz rosszmájú kritikát fabrikálni arról az íróról, aki nemzedékkeresőben talán csak nem állította megfelelő élességűre a távcsövét, vagy — amire magam gyanakszom — ezúttal nem jót hozott magával. Leír egy szitorit, amikor Piramis-koncerten kevesen hallgatták végig a Nagy Zenekar feltámadását. Mindössze egy cseh turistacsoportnak tetszett, ők ugyanis még sohasem látták...

Hát Így vagyunk valahogy mi is Csörsz rrrikrofonos könyvével. Esetleg azok az olvasni tudó beatek, akik szerepelnek a könyvben, vagy akik a Vasárnapi randevú szintjén ismerik ezt a problémát, találnak valamiféle kielégülósélménytt — talán a sodró sors-divaitibemu- taitató- igényessége miatt is. Azok azonban, akik megoldást vagy a dolgok eredőjére való tapintást várnának a regénnyel és drámával is kacérkodó írótól, azok továbbra is Sombahtot, korai Fichtét vagy Marxot olvassák.

Békés József