Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-07 / 263. szám
1 * V«. Somogyi Néplap 1986. november 7., péntek Barka Ferenc rajza A szovjet irodalomról s benne a szovjet költészetről a felszabadulásig igen szórványos híradások tájékoztatták a magyar olvasóközönséget. A hazai írók és költők is felettébb keveset tudtak az oly nagy múltú, és minálunk is régóta tisztelt orosz irqdalom szocialista jelenéről, a nem orosz nyelvű szovjet irodalmakról pedig hírek sem érkeztek. Egy-egy regény — elsősorban Gorkij, aki már a forradalom előtt is világhíres volt, mellette Solohov Csendes Donjának csonkított fordítása, Katajev, Gladkov egy-egy műve, itt-ott külföldről becsempészett, külföldön magyarra fordított regény, 'például Rodionov— Taraszov szűk körökben lelkesen olvasott Csokoládé című elbeszélése — még csak átcsúszott a nemcsak politikai eszközökkel, de rágalmakkal és lebecsüléssel is lezárt határokon. A felszabadulás után kul- túrpolitikailag is, esztétikailag is a fontos teendők közé tartozott a szovjet költészet, és elsősorban Majakovszkij megismertetése és népszerűsítése. Új, izgalmas műfordítói feladat volt mihamarabb létrehozni az első magyar Majakovszkij válogatott versei címen megjelent gyűjteményt. Ennek előkészítésével, megvalósításával és megjelenésével kezdődik a szovjet költészet hamarosan egyre bővülő ismerete a magyar olvasóközönség körében. Talán sokak számára nem érdektelen irodalomtörténeti mozzanat az a közös munka, amelyet már 1945-ben elkezdtünk, és amelynek eredményeként az első magyar Majakovszkij- gyűjtemény 1947 elején meg is jelent. Hadd mesélem el, hogyan is történt. A közös munka tervezője, szervezője Békés István volt. Alighogy a Jövendő megindult, felvetette a gondolatot, hogy meg kell valósítani a Majakovszkij-kötetet. Akkoriban közvetlen munkatársak voltunk: ő volt a Jövendő szerkesztője, én az irodalmi rovat vezetője. Tehát együtt néztünk szét az irodalmi világban, kikkel is csinálhatjuk ezt a munkát. Én' azonnal bevontam De- veeseri Gábort, aki jóbarátom volt. Akkoriban már vége felé járt az Odüsszeia- fordításnak, és jókedvvel vállalta, hogy mellette részt vesz a Majakovszkij-mun- kában is. Azokban az izgatott időkben sokan végeztünk párhuzamosan sokféle fontosnak érzett teendőket. A Jövendő kapcsolatban volt a szovjet kulturális szervekkel, be tudtunk tehát szerezni olyan Moszkvában már korábban megjelent Majakovszkij-fordításokat, amelyek eléggé forma- és tantalomhűek voltak. Ezek közt volt egy Gábor A/idor- féle tolmácsolás is. Gábor Andor nemrég tért. vissza hosszú emigrációjából, szívélyes viszonyban voltunk vele, tehát egyenest tőle kérhettük a Beszélgetés Lenin elvtárssal című fordítás újraközlésének engedélyezését. Örömmel segített ngkünk, még abban is, hogy átnézte a többi beszerzett Máj i- kovszkij fordítást és összevetette az eredetiekkel. (Gábor Andor sokáig élvén a Szovjetunióban, tudott oroszul, amit rólunk nem lehetett elmondani,) így került eleve a gyűjteménybe az akkor még sokáig haza nem térő Hidas Antal és a Temesvárod élő Franyó Zoltán néhány fordítása. Hamarosan közénk állt Képes Géza is, aki gyakran fordult meg szekesztőségünkben. Szabó Lőrincet. Gáspár Endrét és Kardos Lászlót gyermekkorából hozott személyes barátság kapcsolta Békés Istvánhoz. Szükség volt azonban egy irodalomban jártas orosz nyelvszakos szakemberre is. Békés Lóránd György filológust szervezte be a munkákba. Tulajdonképpen ' ő válogatta ki á költő óriási életművéből azt a 43 verset, amelyet Békéssel egyetértve és egyenként velünk megbeszélve olyan gyűjteménynek tartottunk, amely képet adhat még a művészi fejlődés útjáról is. Ehhez előszóként illesztettük Majakovszkijnak a halála előtti évben (1929-ben) kelt prózai önéletrajzát. Az orosz szövegekből Lóránd György készítette el a gondos nyers- fordításokat, pontosan jelezve a sorok ritmikai felépítését és rímképleteit. Ez azonban még mindig nem elég. A nyelvész Békés lakásán mindegyikünknek kü- lön-külön felolvasta skandálva az egyes verseket, némelyiket többször is, amíg fülünkben nem csengett a költemények nyelvzenéje. Azután ki-ki a maga otthonában kezdett játszani a fordítás lehetőségeivel. A valószínűtlen ül sok nyelven tudó Gáspár Endre és a hi- vatásbelileg is nyelvész Képes Géza már akkor elkezdett oroszul tanulni, hamarosan az eredeti. szövegeket is maguk előtt tartották munka közben. Mi többiek kizárólag a nyersfordításokra és a verstani jelzésekre hagyatkoztunk. Amikor egy-egy verssel elkészültünk, felolvastuk a többieknek. Igen szigorú bírái voltunk egymásnak, igényesek voltunk magunkkal szemben is. Ez a kölcsönös bírálat is, csiszolta, műlordí- , tói készségünket. Nem egy költeményt háromszor-négy-* szer is újrafordítottunk, amíg a többieknek egyhangúlag nem tetszett. Ez. a közös munka több miht egy évig eltartott. Közben Békés már tovább is lépett a Jövendőtől, a lapot Háy Gyula és Szász Béla szerkesztette, de az irodalrpi rovatvezető továbbra is én voltam. Békés István akkor egy ideig a Parnassus könyvkiadót vezette. Ott is jelent meg végre a megvalósított gyűjtemény. Vagyis a munka nagyja éppen negyven évvel ezelőtt készült, és 1947-ben jelent meg. Jó néhány verset, amelyet ebbe a kötetbe én fordítottam, azóta többízben is újrafordítottak. De az Induló balra címűt azóta is az én akkori szavaimmal mondják újra meg újra a rádióban és az ország különböző pódiumain. Sók mindent írtam e negyven év alatt, de nincs olyan művem, amelyet annyiszor hallottam, vagy újranyomtatva láttam volna, mint ezt. Majakovszkij már beleépült műfordítói irodalmunkba, nagyszámú gyűjteményes kiadása van (többek közt egy négykötetes válogatás az életmű javarészéből), én magam is fordítottam későbbi kötetek számára további költeményeit. De a kezdet, az alapozás ez a 43 verset tartalmazó gyűjtemény volt. Hegedűs Géza Friss szelek ______. a szovjet filmmíivészetben zöldellő nyár. A televízió képernyőjén láthatjuk majd a közeljövőben a Műanyag karácsonyfa című filmet, a Régimódi csínyek, az Egymillió a menyasszonyi kosárban és a Házam a zöld dombokon című új szovjet filmalkotást. Külön kell szólnunk Szer- gej Szolovjov új filmjéről. Címe: Az idegen fehér és a a tarka galamb. Márcsak * azért is meg kell említeni, mert ez a film a nagytekintélyű nemzetközi zsűri kü- löndíját nyerte el, az Arany Oroszlánt a legutóbbi velencei nemzetközi filmfesztiválon. Az ünnepi szovjet filmhétre — ez is szép hagyomány — hazánkban is népszerű filmrendezőkből is filmszínészekből álló delegáció érkezik majd Budapestre. Garai Tamás Az idén is november 7-én kezdődik a hagyományos ünnepi szovjet filmhét. A díszbemutatón Elem Klimov. „Búcsú" című filmjét mutatják be — azt, amely Rasputyinnak jó tíz évvel ezelőtt hazánkban is megjelent „Isten veled Matyóra" című kisregénye alapján készült, egy kis faluról, amelyet eltörölnek a föld színéről, hogy helyet adjon egy új vízi erőműnek. A történet tulajdonképpen a szülőföldhöz való ragaszkodásról és az annak elvesztése miatti fájdalomról mond poétikus mesét. Ez a film egyébként hosszú ideig a Szovjetunióban is dobozban várt a bemutatásra/ s külföldi forgalmazását sem engedélyezték az illetékesek. Most, hogy a szovjet film- művészetben is friss szelek fújnak, a Búcsú a közönség elé került otthon is — hatalmas sikerrel —, és rövidesen a magyar közönség is láthatja majd. Az ünnepi filmhéten még bemutatják Az első lovashadsereg, a Bocsáss meg, Madárijesztő!, a flotta kedvence és az ugyancsak hosz- szabb „fektetés” után most nyilvánosságra kerülhetett Ellenőrzés az utakon című filmet. A szovjet filmművészet alkotásai egyébként az utóbbi években egyre népszerűbbek hazánkban. 1985-ben összesen hét és félmillióan tekintettek meg különböző szovjet köztársaságokban készült játékfilmeket. Az utóbbi évek statisztikai adatai szerint a legtöbb nézője — 935 ezer — A huszadik század kalózai című produkciónak. Közel félmillióan látták a Katasztrófa földön, Jelenetek a Imolán Bikov rendezte Bocsáss meg, Madárijesztő ! című filmből. égen és az Agónia című filmeket is, de minden korábbi filmsikeren túltesz A kétéltű ember, amelyet jó néhány évvel ezelőtti premierje óta közel kétmillióan tekintettek meg. A szovjet filmstúdiókban évente átlag 200 egész estét betöltő játékfilm készült, de ezek egy része — csaknem a fele — „házi fogysztásra” alkalmas. A másik százból válogatnak — a többi között — a magyar filmátvételi bizottság tagjai is, akik egy évben átlag 30—35 szovjet filmet vesznek át itthoni bemutatásra. A napokban ismét Moszkvában járt filmátvételi küldöttségünk, és tíz új alkotást szemelt ki a hazai közönség számára, mozi- forgalmazásra, négyet pedig a televízió számára. Melyek ezek a filmek? Elsőnek említsük meg Egy halott levelei című tudományos-fantasztikus filmet, amely egy nukleáris világkatasztrófa utáni évekről szól, azoknak a történetéről, akik valamely szerencsés körülmény folytán még életben maradtak. Ez a film egyébként a nagydíjat nyerte el a minap véget ért manheimi (NSZK) nemzetközi film- fesztiválon. Ugyancsak jelentősnek ígérkezik Konsz- tantij Lopusanszkij új filmje, A téma, amely egy író alkotói válságát járja körül. A kalandf-ilmek kedvelői bizonyára jól szórakoznak a Kazahsztáni asszony titkai című izgalmas bűnügyi történeten, ugyancsak a kalandfilmek sorába tartozik a tadzsik Csapda a sakáloknak, mai társadalmi dráma A kígyóvadász, amely már azért is tarthat számot érdeklődésre a hazai közönség körében is, mert egy moszkvai ún. zöldséges maffiáról szól. Vígjáték a Férjhez menni egy kapitányhoz című film, és a fiatalabb közönség számára készült az üzbég Isten veled, Vlagyimir Majakovszkij Induló balra A matrózoknak Riadó! iSorakozz imenetkészen! Ott, Ne beszélj a veszélybe’, iné pletykázz! a kínok hegyein túl Csitt, szónokok is! majd szűz >.és \napos lesz a (táj. Beszéljen Irány előre! most maga Millió láb, indulj! Mauser elvtárs. S míg éhség, pusztulás van — .meg Az Ádám—Éva-féle ^ ne állj. törvényt tegyük ravatalra. Csak öntsön (körötted acélból lávát Idő-gebénknek nincs ma ’féke. a gyülevész, a bérelt banda. Ba Ira! Az oroszt nem gyűri le az Ántánt. ■ Balra! Balra! Balra! Balra! Balra! Hej, kékzubbonyosok! Rajta! Homályba vonhat sasszemet a pára? Tengerre fel! Űrrá \lehet iá régi újra itt? Vpgy tán Szorítsd eltompult ,a páncélosok iorra, a Jvilág torkára és minden (hajó (ül a tatján? a proletárok ujjait! Hadd, hogy Ki a mellet! Rajta, ia dobbal! koronáját rázza Zászlókat la mennyei falra! a brit \oroszlán, üvöltve, idiadalra, Ki lépett ótt ki jobbg.1? A kommünt senki le nem igázza! Balrá! Balra! Balra! Balra! Balra! Balra! * Hegedűs Géza fordítása Majakovszkij magyarul IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS
