Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-05 / 261. szám
4 Somogyi Néplap 1986. november 5., szerda Vas-műszaki kisáruház nyílt Kaposváron Lépéshátrányban Elmaradott térségek Rangos esemény volt Kaposvár üzleti életében tegnap az új Vas-műszaki kisáruház megnyitása. A Nosz- lopy Gáspár utcáiban az egykori trafóházat alakították át a Somogy Kereskedelmi Vállalat megbízásából, s nem egészen tizenhárom hónap alatt elkészült az áruház. Sümegh Nándorné, a Somogy Kereskedelmi Vállalat igazgatója elmondta, hogy a Somogy Megyei Tervezővállalat és a Generál gmk munkájának eredménye a korszerű üzlet. Az eredetileg kétszintes házban három szintet alakítottak ki, 868 négyzet- méteren nagy raktárakat, eladószinteket. Az új áruház tizenháromimi'll'ió forintba került, négymillió forintot a megyei tanács kereskedelmi osztálya központi pénzalapból rekonstrukciós segítségként adott. — Újdonság, hogy üzletünk közös a Ramovill vállalattal — mondta az igazKörnyezetvédő erdősítés A Velencei-tavi regionális rendezési terv alapján a tó vízgyűjtő területén eddig 1250 hektár közjóléti és védelmi erdőt telepítettek. A sikár kőkopárokon, egykori birkalegelőkön az elmúlt másfél évtizedben 40 féle szárazságtűrő fa — juhar-, kőris-, fekete- és erdei fenyőfajták — és 30 féle cserje — köztük galagonya, kökény, vadrózsa, som — honosodott meg. A telepítést olyan gondosan végezték el, hogy egyetlen hektár pótlására sem volt szükség. Tíz éve foglalkozik vagyonvédelmet szolgáló berendezések gyártásával és szerelésével a Kaposvill. Mátrai János igazgató az általuk kifejlesztett és forgalmazott vagyonvédelmi rendszerekről és ezek alkalmazásáról beszélt: — A legnagyobb megrendelőnk jelenleg az Ibusz. Az ország összes I busz-irodájában a mi biztonsági berendezéseinket szerelik föl. Ki- rendeltségeket létesítettünk Gyulán, Budapesten és Tatabányán. Kaposvárhoz négy déli megye tartozik, és hat fős szakembergárdánk dolgozik a riasztóberendezések szerelésén. Jelenleg 25—30 százalékban tölti ki a vagyonvédelem a Kaposvill profilját. Az előbb említett berendezések az Ibuszra szabottak, de ez gató. — A válilalat 12,5 millió forint értékű nyitókészletünkben 3,5 millió forinttal vesz részt. Az árukínálat alkalmazkodik a vásárlókhoz. Karlovics János, a Ramovill vezérigazgatója is részt vett az avaitóünnepségen. — Vállalatunk évente bővül — mondta —, ezért igyekszünk újabb és újabb üzleti partnereket felkutatni. Eddig huszonhárom vidéki üzlettel léptünk .kapcsolatba, ám először történt, hogy kiskereskedelmi vállalattal társultunk. Nagy árucserét tervezünk, olyan termékeket Tíz éve is van annak, hogy utoljára adtak ki csónaképítő szakmunkás-bizonyítványt a siófoki szakmunkás- képzőben. Údor István azok közé tartozott, akik ezt a mesterséget választották. Igaz, maga sem tudja már, hogy miért. Talán a Balatonhoz ragaszkodott, talán más volt az oka, mindenesetre csónaképítő lett. Tizennyolc év alatt egyszer gondolta meg magát: 1973-ban négy évre a fővárosban vállalt munkát, azután visszahúzta a szíve Boglárlellére, régi munkahelyére, az Ipari és Szolgáltató Szövetkezetbe. Fel tudja hát mérni a változást. Régen vitorláshajók is készültek a szövetkezetben, csónakból meg háromszázat építettek egy évben. Ma jó, ha százhatvanra akad megrendelés. — Könnyebb lett a munka, de azt hiszem, a változás a minőség rovására ment — nem zárja ki alkalmazásukat más területeken. A Ka- posvillnél azt vallják, hogy jó riasztórendszert készíteni csak úgy lehet, ha a megrendelő pontosan elmondja a kívánságait. Az Ibuszon kívül a város takarékpénztárait és boltjait, összesen több mint száz egységet láttak el ilyen .védelemmel. — A legkorszerűbb eszközökkel dolgozunk. A riasztó- rendszerek általában érzékelőkből, egy elektromos agyból és szirénákból, villogók- ból áll. Az érzékelők az ablak nyitására, az üveg törésére vagy vágására léphetnek működésbe. Jelzést továbbítanak az „agynak”, majd az szólaltatja meg a szirénát. Léteznek még úgynevezett térvédelmi eszközök is. Ezek akkor jeleznek, lm valaki átmegy egy infrasorompóval kínálunk, amelyeket a Somogy Kereskedelmi Vállalat eddig nem tudott a nagykereskedelemtől beszerezni. Impozáns az új kisáruház nyitókészlete, azonban a vásárfők számi ihatnak karácsony előtt is egy-két meglepetésre. Lesz például Sanyo videomagnó, lesznek elektromos kéziszerszámok, s olcsóbb gázkazánt is szállítunk. Az új vas-műszaki kisáruház máris sok érdeklődőt vonzott. A tervek szerint évi százmillió forint forgalmat Várnák. mondja Ódor István. — Most teljesítményben dolgozunk, akkor meg kényelmesebben elpiszmogtunk egy-egy csónakon, s jobb volt az anyag. Amit most osztályon felüli faként használunk fel, az tíz éve még másodosztályúnak sem ment volna el. A csónaképítéshez fenyő kell, méghozzá nem mindegy, hogy milyen. Adonyból érkezik az anyag, s a szövetkezet három csónaképítő mestere szigorú szemmel válogatja szét a fát. — Azért használunk -fenyőt, hogy könnyű legyen a csónak — magyarázza Ódor István —, de kell még tölgy is, abból készül a gerinc, a tükör, azaz a csónak hátsó oldala, meg az orrtőke. Amikor elkészül a csónak, a tölgyből készült részek natúr színben maradnak. Az evezőkhöz lucfenyőt használunk. Az építőágyon félig kész vagy lAtrahangdopplerrel védett területen. A lakások védelmére kifejlesztettek egy elektronikus kódzárat, de ezeket szinte lehetetlen eladni. A sok lakásbetörés ellenére a lakosság nem áldoz háza védelmére. — Pedig elfogadható ösz- szegért biztonságossá tehetőek a lakások. Lakossági megrendelés esetén is kimennek a helyszínre szerelőink, és miután fölmérték az igényt, árajánlatot adnak. A Kaposvill — a rendőrséggel közösen — rendszeresen szervez kiállításokat és bemutatja termékeit. Ezekre a kiállításokra meghívják a vállalatok rendészeit is. Utoljára a Budapesti Nemzetközi Vásáron állítottak ki egy tablót, amelyen az ösz- szes készülékük látható volt. L. RGazdaságos fűtőrendszer Repülőgépek előfűtésére alkalmas berendezést fejlesztettek ki a Malév megrendelésére a Szellőző Művekben, a légi közlekedési vállalat szakembereinek közreműködésével. Ezzel a berendezéssel biztosítani lehet, hogy a hidegebb időben is kellemes hőmérséklet várja a repülőgépben a beszálló utasokat és a pilótákat. A repülőtereken általában kívülről fűtik fel a gépeket, mert különben már jóval a felszállás előtt be kellene indítani a hajtóműveket, ami jelentős többlet üzemanyagfogyasztással járna. A Malév eddig olyan, ma már elavultnak számító agg- regátokat használt a repülőgépek felfűtéséhez, amelyek a hajtóművek drága üzemanyagát, a kerozint égették el a levegő felmelegítéséhez. A Szellőző Művek szakembereivel közösen most egy ennél korszerűbb gazdaságosabb megoldást dolgoztak ki. Az új berendezés — amelyet egy kis kocsiba építettek be — villamoshálózatról működik, amihez a földalatti kábeleket az új repülőtéren, a Ferihegy Il-n már lefektették. A mozgékony elő- fűtő kis kocsik számára minden gépállásban van csatlakozási lehetőség. Az új berendezés az elektromos fűtőszálakkal felmelegített levegőt ventillátor segítségével nyomja be a gép utasterébe, amelynek a levegőjét egy zárt csőrendszerben addig cirkuláltatja, amíg az el nem éri a kívánt hőmérsékletet. csónak. Szertics László a rézszegecseket vizsgálja a palánkon. Valami nem stimmelhet, mert mindketten csóválják a fejüket. A jó gazda alaposságával teszik mindezt, hiszen ők ketten fejlesztették ki ezt a típust, szélesebb is, magasabb is, mint a régi. Jobban fekszi a vizet, biztonságosabb. — A csónaképítéskor az előkészület vesz el sok időt — mondja Szertics László. — Kétszázhetven köbdeci- méter fa kell az egypárevezős csónakhoz. A sablonkészítés, a kigyalulás jó két hétig tart, a csónakot hárman megépítjük egy nap alatt. Ilyenkor kezdődik az uborkaszezon nálunk, raktárra nem gyárthatunk. Nyáron meg az isten csónakja sem lenne elég, mindenkinek azonnal kellene, pedig nem is olcsó mulatság. Egy kétpárevezős húszezer forintba kerül. Szertics László otthon is épít csónakot, mellékállásban. Mindig tetszett neki az asztalosmesterség, kisgyerek korában folyton a szövetkezet műhelyében lábatlanko- dott, az édesapja körül. — A csónaképítő meg tudja csinálni az asztalosmunkát is, de az asztalos nem tud csónakot építeni — mondja nevetve. — Úgyhogy én jártam jól ezzel a szakmával. Ma már jó, ha száz csónaképítő van az országban; lassan fölkerül ez a szakma is az .„egyszer volt” listára. A festőműhelyben egymás mellett sorakoznak a kész csónakok. A hosszmerevítők, az ülések és a fenékdeszkák sötétbarnára pácolva, a palánk piros-fehér. A két mester szeretettel simít végig a pácolt farészen, mindig örömet szerez, ha elkészül egy- egy az újfajta csónakból. Kék poliészterből készült műanyag csónak is van a műhelyben, olyanok, mint két túlméretezett fürdőkád. Ödor István csak legyint rá: ugyan, műanyag. A csónak fából legyen, vagy semmiből ... Klie Agnes Már a cím is meghökkentő: lehetnek-e Magyarországon az utóbbi évtizedek fejlődésének ismerétében .gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek? Vannak. Hogy milyen mértékű ez a gazdásági és társadalmi elmaradottság, azt 'hosszú ideig csak feltételezések alapján ismertük. Pár évvel ezelőtt azonban az országgyűlés — felismerve azt a tényt, hogy konkrét segítség csak a konkrét tények ismeretében lehetséges — programot dolgozott ki a „lépéshátrány’' mértékének fölmérésére, az elmaradás felszámolásiára. Az Országos Tervhivatal által készített jelentés hét megye 23 térségében 573 települést sorolt a gazdaságilag elmaradott területek közé. A behatárolt térségek az ország területének tíz, népességének négy százalékát képviselik. Árulkodó a térkép. A gazdaságilag elmaradott térségek túlnyomó része határ menti település. Borsod-Aba- új-Zemplén megye, Szalbolcs- Szatmár megye, Vas, Somogy, Zala, Baranya egyes területeiről van szó.M it jel ent a gazdasági- társadalmi elmaradottság? Ha az okokat vizsgáljuk, már akkor is megdöbbentő a felsorolás: a kedvezőtlen mezőgazdasági adottság, a foglalkoztatási lehetőségek hiánya, a magas ingázási és elvándorlási arány, a népesség elöregedése, az alacsony jövedelmi színvonal, az aprófalvas településszerkezet, a közlekedési peremhelyzet, a szakemberék hiánya és a fejletlen infrastruktúra az, ami együtt és egymásból következően idézi elő a gazdasági-társadalmi elmaradottságot. Lehet-e változtatni ezeken? Ügy látszik, lehet Természetesen ehhez elsősorban pénzre van szükség. A közeljövőben e térségek fejlesztésében a szűkös lehetőségek ellenére is milliárdos nagyságrendű összeggel kíván segíteni a kormányzat. A pénz, bár alapfeltétel, egymagában mégis kevés. Sok más., de legfőképp a regionális vezetés, s ezzel együtt a települések lakosságának akarata is szükséges a fejlődéshez. Könnyen mondhatja bárki: telepítsenek üzemeket, nem fogok elvándorolni; javítsák meg a földet, gazdaságosabb lesz a termelés; legyen mindenhol bölcsőde, óvoda, s nem vándorolnak el! a fiatalok. Nem ilyen egyszerű a megoldás. Az ügynek ugyanis egyenrangú feltétele a külső fejlesztés és a belső szándék. Az elmaradott térségekben átlagos színvonalú alapellátás van, s ez az átlagos színvonal nem keveset jelent. Nem az olasz .gazdag észak — szegény dél” példájáról van szó. Egy elért színvonalról kell magasabbra lépni; behozni azt a hátrányt, amelyet a korábbi évtizedek be- ruházáspoliitikája, településfejlesztési politikája nem szándékosan, de mégiscsak előidézett. Még az ország gazdasági „térszerkezetéből” kiragadott kis térségek között is vannak településhálózati, gazdasági, foglalkoztatottsági és alapellátási különbségek. Nyilvánvaló, hogy ez a tény meghatározza a segítség nagyságának, szükségességének rangsorát. Vagyis el kell dönteni, hogy a hosszú távú fejlesztési program anyagi fedezetéből melyik térségek, milyen mértékben részesüljenek. A fölmérések szerint a legnagyobb segítségre Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van szükség, hiszen itt vannak a gazdaságilag legelmaradottabb térségek, de természetesen a többi, így megyénk sem elhanyagolható. Korábban régiókról és nem megyékről szóltunk. Jogosan, hiszen e gazdaságilag elmaradott térségek többször megyehatárokon átnyúló, csaknem összefüggő egységet alkotnak. Együttes fejlesztésük több megyének is kölcsönös érdeke. Kétségtelen, hogy oda kell a nagyobb összeget adni, ahol azt a leghatékonyabban tudják felhasználni, vagyis ahol gyorsabban és több síkon tudják felszámolni az elmaradást. S ehhez — a pénzen kívül — a szándék is nélkülözhetetlen. Ahol olyan településfejlesztési stratégiát tudnak kidolgozni, amely például nemcsak a foglalkoztatottságot javítja, hanem biztosítja a további fejlődés lehetőségét, is, ott nő a falvakban a megmaradási szándék, s ez a települések megfiatalodását, gazdasági erejének növekedését is magával hozza. A gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségek fejlesztése úgy vált nemzeti érdekké, hogy abban egybeolvadt az e térségekben élők, a régiók és az ország érdeke. A program megvalósítása nem rövid távú feladat. Megvalósítása azonban kötelező. S. B. A. Tekintse meg bútorkínálatunkat! / A szigetvári áfész bútorboltja nagy választékban kínál: — szekrénysorokat, — kárpitozott garnitúrákat, — konyhabútorokat. A házhoz szállítás szervezését vállaljuk. Várjuk a kedves vevőt, vásároljon Szigetváron! (83810) SZIRÉNÁK ÉS VILLOGÓK A vagyontárgyak védőimé D9D91 Csónaképífők
