Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-05 / 261. szám

1986. november 5., szerda

Somogyi Népüap

5

Segítő kezek a felnőttkorig

A zsebpénzzel maguk gazdálkodnak

Nevelőotthon. Kerítés mögé zárt gyerekek, egyforma ruhák, felügyelők. Az előítéletek még ma sem oszlottak el. Pedig az élet más belülről, mint ahogy azt képzelik.

A kaposvári Zója nevelőotthoniban húsz óvodás és száz általános iskolás lányt vár haza naponta Péntek Károly igazgató.

— Igyekszünk otthont teremteni a gyerekeknek, bár tudjuk, hogy a szülői ház melegét semmi sem pótolhatja. Mindennapi életünkkel nem tudunk példát adni, áhogy azt az otthon élő gyerekek megkaphatják, de ahogy lehet, segítünk. Megkérjük őket, vásároljanak be nekünk, fizessék be helyettünk a csekkét. Mindezt nem kényelemszeretetből: azt szeretnénk, ha minél több tapasztalattal kerülnének ki innen.

Tizennégy éves korukig lakhatnak az otthonban a gyerekek. Többségük utána továbbtanul; legtöbben a

szakmunkásképzőt választják. Kollégiumba kerülnek, de az otthon nem feledkezik meg róluk. Továbbra is nyomón követi sorsukat, s ha tanácsra, segítségre van szükségük, mindig számíthatnak egykori nevelőikre.

— A felnőttkorig elkísérjük a gyerekeket, s igyekszünk minden segítséget megadni, amelyet a szülői ház elmulasztott. Van, aki nem is ismeri a szüleit. A nevelhetőség szempontjából azok a könnyen kezelhető gyerekek, akik semmilyen emléket nem őriznek a szüléikről. A gond serdülőkorban mutatkozik meg amikor a gyerek érdeklődni kezd a hozzátartozók iránt, keres1! a . szüleit. Segítünk ebben, bár tudjuk, csalódás éri, elveszti illúzióit az ideális szülőről, összeomlik az otthonáról kialakított kép, s hetekig kezelhetetlenné válik a gyerek. Sóik áv munkáját teheti tönkre egyetlen rossz találkozás — mondja Péntek Károly.

ÜNNEPI MŰSOROK NOVEMBER 7-ÉN

A nagy októberi szocialista forradalom évfodulóján a Magyar Televízió mindig jelentkezik néhány különleges, az alkalomhoz illő műsorral. Ebben az évben is így lesz ez; közülük hívjuk föl a figyelmet kettőre.

November 6-án este 20 óra 05 perckor az 1-es műsorban láthatjuk a Leningrádi kaieidoszkóp-ot. Bednai Nándor adott részletes felvilágosítást: mit takar a Leningrá- di kaleidoszkóp cím.

— Az ötlet abból adódott, hogy többen — így Sugár András, Darvas Máté, Várszegi Károly és jómagam — az évek során sokszor forgattunk a Szovjetunió különböző városaiban és Lenin- grád'ban. Most tehát eljátsz- szuk, hogy találkozunk egy 'leningrádi szállodában és visszaemlékezünk. Emlékeink megelevenednek. Ez a keretjáték, s visszaemlékezéseinket „bejátszások” szakítják meg; ez a műsor. Sok régi ismerőssel találkozunk

— mondta Bednai Nándor.

— Arkagyij Rajkinnal sokszor dolgoztam odakinn, és idehaza is. Jó barátom ltja Rahlin, a neves leningrádi muzsd.Kus, az ő színházának műsorából is látunk revüké- peket, artistákat, paródiát, énekeseket. Szerepel a műsorban a világhírű Kirov Balett, a Don Quijote és a Hatttyúk tava egy-egy részletét mutatják be. Ugyancsak jó barátom Oleg Baszilasvili, a Drámai Színház egyik vezető művésze, akit a többi között az Őszi Maraton című filmből ismerhet a magyar közönség. A neves drámai színész ebben a műsorban énekel, táncol egy ugyancsak híres prózai színésznővel, Alicia Frejnd- lichhel. Az ifjú generáció képviseletében Misa Bo- jarszkijt látjuk a többi között, aki ötéves kisfiával énekel. Azután szerepel például egy amatőr pantomim együttes, amelynek tagjai között a középiskolás diáktól az üzemi munkásig sokféle ember megtalálható, és kitűnő a produkciójuk.

A műsor összeállítói: Kállai, Bednai, Sugár (ő mondja az összekötöszövegeket), Darvas, Dékány, Marczali, Tasnádi, Gellért Andrea. Reméljük, a csaknem egyórás gazdag leningrádi magazin- tudósítás szórakoztató kaleidoszkóp lesz.

— A másik műsor, amelyre felhívjuk a figyelmet, az Auróra címet viseli. November 7-én hangzik el este 20 órakor az 1-es programban. A 30 perces műsort a tévé irodalmi osztálya készítette, az összeállítás irodalmi eszközökkel, akarja megmutatni, hogyan élitek az emberek a forradalom előtt Oroszországban, falun és városban, s hogyan érlelődött a forradalom.

A műsorban Biok, Jeszenyin, Vinokurov, Ahmatova, Rilszkij, Majakovszkij verséinek részleteit, valamint Alekszej Tolsztoj írását halljuk neves színészek tolmácsolásában. Az elhangzó művek között játékfilmrészleteket látunk neves orosz ás szovjet rendezők — például Dovzsenko, Eizenstein, Dziga Vertov, Pudovkin — műveiből, és egy archív dokumen- tunfilmen megjelenik Lenin. A forradalom kitörését az Auróra ágyújának tüze jelzi, és utána még egy Majakovszkij-vers hangzik el.

Az otthon lakóinak hetven—hetvenöt százaléka cigány. Soknak elvált, alkoholista:, vagy büntetését töltő szüleje van. Jolbb, ha nem találkozik velük a gyerek. Akadnak természetesen mások is. Minden hónap első vasárnapján van látogatási idő. Ez azonban nem merev szabály: ha olyan hozzátartozó jön, akinek örül a gyerek, s akivel jó, ha tartja a kapcsolatot, máskor is beengedik. Jó kapcsolatot tart fenn a<z intézmény a nágo- csi fiúnevelő otthonnal, ahol a gyerekek többségének a fiútestvére él. Közösen rendezik a szüreti bált, a farsangot. A kapcsolatok ápolása más nevelőotthonokra is kiterjed.

— Igyekszünk nyáron minél több csereüdültetést megszervezni, hagy növendékeinknek ne kelljen az egész nyarat itthon tölteniük. Óvodásaink és az alsósok az idén például a csertői nevelőotthonban táboroztak. Felejthetetlen élmény volt számukra a falusi környezet. Hetekig mesélték az első találkozást a kis borjúval, a tojásszedést, a lepkekergetést. A csertői gyerekek pedig először láttak „villanyrendőrt”, nagy forgalmú utcákat. A nagyobb gyerekeket Egerbe küldtük csereútra, de eljutottak Fonyódligetre, Zánká- ra, Csillebércre is. Ezeket a táborozásokat érdem szerint osztjuk, arra azonban ügyelünk, hogy legkevesebb húsz napot mindenki távol töltsön az intézettől. Az eltérő ösz- szegű zsebpénzzel mindenki maga gazdálkodik.

— A testvéremnek gyűjtök ajándékra — mondja Horváth Rita. — A szüreti bálon találkozunk, addigra szeretnék valami szépet venni neki. A nágocsi nevelő- cltt'h ónban lakik.

— Egy testvéred van?

— Nágocson egy, otthon, azt hiszem, több is — hangzik a meglepő válasz. — Óvodás korom óta vagyok itt, a szüleimmel még nem találkoztam — mondja a hatodik osztályos kislány. — Jól érzem maigam, mindent megkapok, amire szükségem van. Sok a barátnőm, s vannak neveJőszüleiim is. Ha kimenő van, gyakran meglátogatom őket; nagyon szeretek ott tenni.

— Még csak egy éve lakom az otthonban — fordul felém Mátrai Erzsébet. — Hogy miértt kerültem ide, pontosan nem tudom. Előtte nevelőszülőknél laktam, a tavaszi szünetet is ott töltöttem. Jó itt, de otthon azért jobb lenne . . .

Horváth Éva

Pékmúzeum

A soproni „ponzüchtsr- negyed” mesébeillően bájos polgárházai között a maga nemében egyedülálló, földszintes kis múzeum hívja föl a figyelmünket a kapuja fölötti oroszlános cégtáblával. A céhes pékipar múzeuma ez. bár a házban még a céhkorszak után is szorgos élet folyt; 1950-ig sütötték itt a kenyeret, az omlós zsemlét, a böjti perecet és az ünnepi kalácsot. No, meg a finom cukrászsüteményt.

Sopron lakói kiváltképp kényesek lehettek (ma is íz- letesebb itt a pékáru, mint bárhol e hazában!) Szigorúságukat jelzi a kép, amelyen az úgynevezett „pékfürösz- tő” gépezet látható. A pék- fürösztés szokása a német városokból jutott el a Dunántúlra: ha romlott a kenyér meg a sütemény minősége, vagy ha csökkent a súlya, megíürösztötték a péket. Vagyis egy gémeskút- szerű szerkezetből tóba, vízmedencébe (Győrben a Dunába) eresztették, ami télen kiváltképp kellemetlen lehetett, a szégyenről nem is szólva. Meg kell hagyni azonban, hogy Sopronban emberségesnek bizonyult a magisztrátus, mert itt pénzen meg lehetett váltani a büntetést; meg is váltották, mert a rémületes szerkezet csak ijesztésül szolgált — használatára sosem került sor.

A pékproduktumok kiváló minőségére a címer is utal (ezt mutatja a kapu fölötti cégtábla is). Két oroszlán tart egy hatalmas perecet, s mindkettő hosszú nyelvvel nyalogatja a szája szélét.

A ház műhelyrésze a XVI. században épült, a mesterék lakrésze fiatalabb; a XVIII. században kapta mai formáját. Az első isimert tulajdonost Joachim Hübnernek hívták, az utolsó mesterek az olasz eredetű Sever család tagjai voltak.

Ezeknek az embereknek a munka képezte életük tengelyét, de szerették szép. vonzó, rendezett és tiszta környezetben álomra hajtani a fejüket. A boltíves lakószobák finom vonalú, intarziás bútorai szolid jólétről, kifinomult ízlésről tanúskodnak, s mértéktartóan józan, fényű- zésmentes életvitelről.

A műhely rusztikusából régibb korszakot mutat be, mint a mesterlakás. A nem nagy területre épült pékséget a józan, célirányos gondolkodás, rendszeretek ötletesség jellemzi. Minden parányi helyet kihasználtak.

Ma a régi raktárakban pék-ipartörténeti múzeum van, itt sorakoznak a céhládák, -pecsétek, -levelek, s a különféle munkaeszközök, receptkönyvek.

Itt mesterreméknek zsemlét keltett készíteni; sokféle változatával jeleskedhetett az ifjú jelölt: volt köznapi Semmel, volt finomabb lisztből való, fényűzőbb asztalokra szánt, ezt Mundsemmel- ne'k hívták, de sütöttek vajas. sőt ikerzsemlét is, utóbbiról régi (tányérokon fönnmaradt ábrázolások tanúskodnak.

örvendetes, hogy az utolsó pék megőrizte őseitől örökölt felszerelési tárgyait. 1970-ben bekövetkezett halála után a város a házat rendbetétette; és így 1975- ben megnyílhatott ez a múzeum. régi iparosok okos munkaszervezésének, szorgalmának és minőségérzékének az ékes bizonyítéka.

B. É.

A fogszuvasodás népbetegség

Naponta tapasztaljuk, hogy szívesen mosolyog az olyan ember, aki tudja, hogy kivillanó egészséges fogai széppé, harmonikussá teszik az arcát. De ha egy foghíjas nevet, ösztönösen a szája elé kapja a kezét, hogy megkíméljen bennünket az esztétikai érzékünket bántó látványtól. Hazánkban a fogszuvasodás az egyik legelterjedtebb népbetegség. amely társadalmunk valamennyi korosztályát érinti. Ezzel a gonddal azonban nem állunk egyedül a világon. Nem véletlen tehát, hogy az Egészségügyi Világ- szervezet Egészséget mindenkinek 2000-re elnevezésű mozgalmában azt a célt tűzte ki, hogy az ezredfordulóra az ötévesek fele ép fogú legyen és a 12 éves gyerekeknek ne legyen háromnál több szuvas foguk.

Nálunk a 12 éves gyerekeknek átlagosan 6—7 rossz foguk van. Hazai fölmérések ^bizonyítják, hogy tíz év alatt megkétszereződött a gyerekek fogromlása. A gyermekkori fogszuvasodás a fogá- szatilag is fejlett nyugati országokban számottevően csökkent az utóbbi időben. Svájcban egy igen jól szervezett megelőzési programmal 20 év alatt a fogszuvasodás 70 százalékkal csökkent. A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy komplex megelőzési programmal lehetséges a fogszuvasodás megelőzése. A magyar fogorvostudomány vezető képviselői, a fogászati egészségüggyel nemzetközi méretekben foglalkozó szakemberek tapasztalatai alapján komplex megelőzési programot dolgoztak ki.

Ha a fogbetegségek megelőzéséről hallunk, azonnal a fluor alkalmazására gondolunk. Ez nem véletlen. A fluortartalmú tabletták

adagolásától azt várjuk, hogy következetes és szakszerű al- - kalmazásuk eredményeként legalább 30 százalékkal lesz kevesebb a lyukas fog, mint napjainkban.

Az Egészségügyi Minisztérium az idén országosan bevezeti a Dentocar tabletta adagolását a bölcsődés és óvodás korosztály számára. A gyógyszerek azonban önmagukban, nem elegendőek. Változtatni kell az étkezési szokásokon, s ez lényegesen nehezebb. A megfelelő táplálkozás nagyon fontos. Kevesebb szénhidrátot, kenyeret, tésztafélét kell fogyasztani, édességet pedig csak a főétkezések után szabadna adni a gyerekeknek, azt is csak akkor, ha utána lehetőség van a fogmosásra.

Közismert, hogy a rendszeres szájápolás jelentős tényező a szuvasodás megelőzésében. Az étkezéseket követő alapos fogmosás jelentősen csökkenti a fogak romlását. Már kétéves korban játékosan kell a kicsiket hozzászoktatni a fogmosáshoz. A fogkefék közül a kisméretű, ritka csomózású a legcélszerűbb. Ajánlatos, hogy a gyerekek mindennap amin- fluoridit tartalmazó Elmex fogpasztával tisztítsák fogaikat, Ez az új fogkrém

már megtalálható a kereskedelmi forgalomban.

Jó. ha a gyermekek fogait évente kétszer látja a szakorvos. Ez azért is hasznos, mert ha a kisgyermeknek még nincs rossz foga, akkor kellemetlen élmény nélkül szokja meg a fogorvoshoz járást. később sem fog félni tőle. A gyerek önmagától nem megy fogorvoshoz, csak ha a szülő törődik ezzel. Az iskolások úgynevezett szisztémás fogászati ellenőrzése és kezelése minden évben szervezetten történik. De egy vizsgálat, kezelés manapság kevés.

Akad tehát tennivaló gyermekeink fogainak védelmében. fogbetegségeik megelőzésében. A legszorosabb együttműködést kell kiépíteni az egészségügyi és oktatási intézmények dolgozói között. A komplex megelőzési programmal minden bizonnyal sikerül elérni, hogy egyszer majd a fogszuvasq^ dásl is törölhessük a népbetegségek sorából.

Dr. Geisz Emília