Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-04 / 260. szám
/ Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A mmmmm XLIi. évfolyam, 260. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 4., kedd FORRADALMI SORSFORDULÓ 1956. movember 4. sorsforduló a magyar szocialista társadalom és politika történetében. E dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem beszélve a „másik oldal”, az ellenfelek rosszindulatú, ferdítő értelmezéséről — hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország lés a nemzet sorsára végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekintette. Az is volt. A zűrza- vamak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napig tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, ámelyet az akkor megalakult Forradalmi Munkás—Paraszt ‘ Kormány ifcért, mivel saját nemzeti erőből nem voltunk Iképesek a fegyveres ; ellenforradalmat leverni, I az ország törvényes, szocialista rendjének helyreállításához a feltételeket megteremteni. Ma, harminc iév távlatából az azóta végbement változás-fejlődés ismeretében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-vel új (korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi átalakításában. Az újjászülető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány már az első pillanatban a november 4-i felhívásban r— olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teendőket fogalmazta meg, hanem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésének |módjában, egész hangnemében a megújulás nagyívű (távlatát vázolta föl. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múltán Kádár János az országgyűlésen így fogalmazott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar (munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető tömegei, s hasonlóképpen az értelmiség nagyobbik és jobbik fele a szocialista forradalom híve”. Az adott (helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hót, de tulajdonképpen az azt megelőző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekintélyes része a zavar, a bizonytalanság és a bizalmatlanság állapotában volt, a pártnak és a kormánynak világosan (kifejezésre kellett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfogó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi (Bizottság decemberi határozatában, az emlékezetes négy ok megfogalmazásával ikerült sor — a Rákosi—Gerő klikk szektás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthysta, kapitalista-földesúri elemek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzetközi imperializmus aknamunkája —, de a párt az első pillanattól kezdve két- írontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben minden ingadozás nélkül vállalta a népi hatalom megteremtésének, a szocialista átalakulásnak (minden forradalmi vívmányát, elhatárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméinktől idegen diktatórikus módszerektől, a törvénytelenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyomásnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató demagógiától. Mindattól, a pártot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új ivezetés elhatározását — sőt egyhónapos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a (szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalmazással nemcsak azt szögezte le, hogy szakít az egykori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett is elkötelezte magát. 1956. november 4-vel kezdődő periódusban a Magyar Szocialista Munkáspárt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén intézkedéseket tett, reformgondolatokkal állt elő, olykor /merész (kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szervesen beépültek társadalmi valóságunkba. Elég példaként a ma olyannyira időszerű és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági reformra hivatkozni, amelynek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban és főleg a mező- gazdaság területén a személyes érdekeltség érvényesítése, s mindenekelőtt az életszínvonal-politika homloktérbe állítása. Mindezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt mindéit világos volt az akkori vezetés előtt és azóta töretlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sok-sok változás, módosítás — és elkerülhetetlenül tévedés is — szegélyezte ezt az utat. Üjra és újra meg kellett s meg kell birkózni az új jelenségek felismerésének, az új követelményekhez való alkalmazkodásnak fáradságos munkájával. De meggyőződéssel állítható — és az MSZMP azóta megtartott kongresszusai, minden fontos állás- foglalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmélyebb értelmében a párt azt az utat követi, amelyre 1956. november 4-én lépett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb -vonása, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tömegekkel együtt, naponta kivívott bizalmukkal, türelmet, fáradtságot nem sajnálva meggyőzésük révén megszerzett támogatásukkal lehetséges a társadalmi megújulás. A szocialista társadalom pedig tudvalévőén csak szüntelen megújulás útján képes betölteni történelmi hivatását. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Munkáspártnak, az egész magyar népnek szolgált. Nemes János Bukarestben tanácskozik a KGST 42. ülésszaka Gyökeres változásokat igényelnek a feladatok — mondotta beszédében Nyikolaj Rizskov Tegnap délután Bukarestben megkezdődött a *KGST 42. -ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyar-ország—, Jugoszlávia és megfigyelőként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZ3MP Politikái Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke vezeti. A delegáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöki, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós külügyminiszter-helyettes és Szigeti István, Magyarország állandó KGST -képviselőjének helyettese.-A többi tagállam küldöttségvezetői: Georgi Atanaszov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és minisztertanács elnökhelyettese, Zbigniew Messner lengyel miniszterelnök, Dumágin Szod- nom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK miniszterelnöke, Constantin Dasca- lescu romén miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács elnökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Lázár (György elutazásakor készült a kép Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szövetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Afganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz és Nicaragua (küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szerveinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szi- csovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizottságának beszámolóját a tanács múlt évi, varsói ülésszaka óta Végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST- tagországak 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának tervezetét. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát). Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésében elért eredményekről és a tudományos— műszaki haladás ezredfordulóig érvényes komplex programjának végrehajtásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly az V. kerületben Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára hétfőn a főváros V. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon tájékoztatást kapott a kerületi gazdasági és politikai munka tapasztalatairól, az időszerű feladatokról, majd megtekintette a közeljövőben elkészülő Vadász utcai nyugdíjasház építkezését. A Politikai Bizottság tagja ezután felkereste a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet belvárosi húsáruházát, amely áruválasztékával és nagy forgalmával jelentős szerepet játszik a városrész élelmiszer-ellátásában. A program délután a Pesti Vigadóban fejeződött be, ahol a kerületi pártbizottság megemlékezést tartott a munkáshatalom megvédésének, á párt újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából. A történelmi visszapillantás és a műsor után Grósz Károly találkozott és elbeszélgetett azoknak egy csoportjával, akik harcukkal, életük példájával bizonyították és bizonyítják ma is hűségüket a szocializmus és a nép ügye iránt. Helsinki mérlege Bécsben Rendkívüli nemzetközi (érdeklődés jegyében kezdődik meg ma az osztrák fővárosban az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó utótalálkozó. Az 1977—78-as belgrádi és az 1980—83-as madridi tanácskozás után ez a harmadik konferencia, amelyen a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada megvitatja, hogyan hajtották végre az 1975-ös, helsinki tanácskozás ajánlásait, s hogyan lehet továbbfejleszteni az együttműködést a nemzetközi bizalom és biztonság, a gazdasági együttműködés, valamint a humanitárius kérdések területén. (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov válasza a hararei felhívásra A Szovjetunió változatlanul a mellet|t: van, hogy kerüljön sor egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra — állapítja meg többék között az a hétfőn nyiDvámos- ságra hozott üzenet, amelyet Mihail' Gorbacsov intézett Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnökhöz, az el nem kötelezett országok mozgalmának soros elnökéhez. Az SZKP KB főtitkára az el nem kötelezettek hararei felhívására válaszolt, amelyet Robert Mugabe juttatott el hozzá. Nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok állam- és kormányfőinek a nukleáris veszéllyel kapcsolatos állásfoglalását, amelyet hararei konferenciájukon fogalmaztak meg, /éppúgy, mint e mozgalom jelentős szerepét a világhelyzet formálásában. Meggyőződésünk, hogy ez a szerep szakadatlanul erősödni fog — mutalt rá válaszában Mihail Gorbacsov. A nemzetközi helyzet ailar kulása, de mindenekelőtt az amerikai kormánypolitika ve- szedesmes következményei megkövetelik, hogy határozott intézkedéseket tegyünk a nukleáris fegyverkezés megfékezésére. A szovjet vezetés tudatában van annak, hogy felelős a békéért és a nemzetközi biztonságért. Ezért elhatározta, hogy minGyújtáselosztó az új Ladába A Veszprémi Bakony- művek Keszthelyi Gyárában augusztusban kezdték meg a Lada Szamara személygépkocsik elektronikus gyújtáselosztóinak gyártását. Az új gyújtáselosztó nem tartalmaz mechanikus megszakítót, a gyújtáshoz szükséges nagyfeszültséget elektronikus úton állítja elő. Még ebben az évben több mint 23 300-at gyártanak szovA jet megrendelésre. dent megtesz egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó létrehozásáért. A találkozóra szovjet kezdeményezésre Reykjaviiklban került sor. A Szovjetunió az izlandi fővárosban olyan kompromisszumos javaslatokat terjesztett elő, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy megállapodás szülessen az emberiséget leginkább nyugtalanító kérdésekben. A világpolitika nagy kérdéseiben a csúcsértekezleten létrejött egyetértést azonban nem sikerült megállapodásokba önteni, mert az Egyesült Államok makacsul ragaszkodott az SDI-program megvalósításához, ami a fegyverkezési verseny újabb területre való kiterjesztését jelenti. Az Egyesült Álljaimok arra sem mutatott készséget, hogy tárgyaljon a nukleáris robbantások beszüntetéséről és betiltásáról. Ez a tény szintén felkeltette az el nem kötelezett országok csúcskonferenciáján részt vevők aggodalmát — írja válaszában az SZKP KB főt,tikára, A hararei felhívás újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozóra vonatkozó felszólításária válaszolva Mihail Gorbacsov üzenetében végezetül leszögezi: „Mi változatlanul ennek megtartása mellett vagyunk. Feltétlenül szem előtt kell azonban tartani, hogy egy ilyen találkozónak eredményesnek kell lennie. Számolni kell azzal az objektív ténnyel is, hogy Reykjavik minőségileg új nemzetközi helyzetet teremtett. A nukleáris leszerelés problémája újabb, az eddiginél magasabb szintre helyeződött, és erről a szintről visszalépni megengedhetetlen és lehetetlen.” Mihail Gorbacsov válaszát hétfőn Hararéban a Szovjetunió zimbabwei nagykövete adta át Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnöknek, az el nem kötelezett mozgalom soros elnökének. Mugabe köszönetét fejezte ki Mihail Garbaesovnak a gyors válaszért. Kijelentette: a szovjet vezetés tanúbizonyságot tett arról, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a mozgalomnak.
