Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-04 / 260. szám

/ Világ proletárjai, egyesüljetek ! ÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A mmmmm XLIi. évfolyam, 260. szám Ara: 1,80 Ft 1986. november 4., kedd FORRADALMI SORSFORDULÓ 1956. movember 4. sors­forduló a magyar szocia­lista társadalom és politika történetében. E dátumot még a magyar politikai irodalom is — nem beszél­ve a „másik oldal”, az el­lenfelek rosszindulatú, fer­dítő értelmezéséről — hosszú ideig lezárásnak, valami nagyon rossztól, az ország lés a nemzet sorsá­ra végzetes veszélytől való megszabadulásnak tekin­tette. Az is volt. A zűrza- vamak, a pusztulásnak, az ellenforradalom 12 napig tartó tobzódásának vetett véget a szovjet hadsereg testvéri segítsége, ámelyet az akkor megalakult For­radalmi Munkás—Paraszt ‘ Kormány ifcért, mivel saját nemzeti erőből nem vol­tunk Iképesek a fegyveres ; ellenforradalmat leverni, I az ország törvényes, szo­cialista rendjének helyre­állításához a feltételeket megteremteni. Ma, harminc iév távlatá­ból az azóta végbement változás-fejlődés ismere­tében még meggyőzőbben mutatkozik meg, hogy 1956. november 4-vel új (korszak kezdődött Magyarország szocialista forradalmi át­alakításában. Az újjászü­lető Magyar Szocialista Munkáspárt, a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány már az első pillanatban a november 4-i felhívás­ban r— olyan programmal lépett az ország elé, amely nemcsak a közvetlen teen­dőket fogalmazta meg, ha­nem fő célkitűzéseiben, a kérdések megközelítésé­nek |módjában, egész hang­nemében a megújulás nagyívű (távlatát vázolta föl. Tette ezt abban a mély meggyőződésében, amit néhány hónap múl­tán Kádár János az or­szággyűlésen így fogalma­zott meg: „Mi ugyanis pontosan tudtuk, hogy a magyar (munkásosztály és a dolgozó parasztság alap­vető tömegei, s hasonlókép­pen az értelmiség nagyob­bik és jobbik fele a szo­cialista forradalom híve”. Az adott (helyzetben, amikor az október 23. óta eltelt két hót, de tulaj­donképpen az azt megelő­ző hónapok alatt történtek miatt a lakosság tekinté­lyes része a zavar, a bi­zonytalanság és a bizalmat­lanság állapotában volt, a pártnak és a kormánynak világosan (kifejezésre kel­lett juttatnia, miben látja az okát annak, hogy ide jutott az ország. Az átfo­gó elemzésre ugyan csak egy hónappal később, a Központi (Bizottság decem­beri határozatában, az em­lékezetes négy ok megfo­galmazásával ikerült sor — a Rákosi—Gerő klikk szek­tás, dogmatikus politikája; Nagy Imre és csoportjának a reakciónak utat nyitó revizionizmusa; a horthys­ta, kapitalista-földesúri ele­mek restaurációs célzatú szervezkedése; a nemzet­közi imperializmus akna­munkája —, de a párt az első pillanattól kezdve két- írontos harcot hirdetett és folytatott. Miközben min­den ingadozás nélkül vál­lalta a népi hatalom meg­teremtésének, a szocialista átalakulásnak (minden for­radalmi vívmányát, elha­tárolta magát a politikai torzulásoktól, az eszméink­től idegen diktatórikus módszerektől, a törvényte­lenségektől, másrészt az elvtelen, a burzsoá nyo­másnak engedő udvarlástól, a szocialista elveket és gyakorlatot lejárató dema­gógiától. Mindattól, a pár­tot és a nemzeti egységet bomlasztó huzakodástól, ami különösen 1953 óta mérgezte a közéletet. Az említett decemberi határozat az új ivezetés el­határozását — sőt egyhó­napos ténykedését is — jellemezve kimondta, hogy „a (szocializmus építésének sajátos magyar útján akar haladni”. E megfogalma­zással nemcsak azt szögez­te le, hogy szakít az egy­kori Rákosi-féle vezetésnek a magyar viszonyokkal nem számoló politikájával, hanem a lenini elvekhez és módszerekhez való visszatérés mellett is elkö­telezte magát. 1956. november 4-vel kez­dődő periódusban a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt a politikai-közéleti, a gazdasági és a kulturális élet minden területén in­tézkedéseket tett, reform­gondolatokkal állt elő, oly­kor /merész (kísérleteket kezdeményezett, amelyek a későbbiek folyamán szer­vesen beépültek társadalmi valóságunkba. Elég példa­ként a ma olyannyira idő­szerű és nagy tömegeket foglalkoztató gazdasági re­formra hivatkozni, amely­nek gyökereit fellelhetjük olyan lépésekben, mint a gazdasági irányítás merev módszereinek oldása, az iparban és főleg a mező- gazdaság területén a sze­mélyes érdekeltség érvé­nyesítése, s mindenekelőtt az életszínvonal-politika homloktérbe állítása. Mind­ezzel természetesen nem azt akarjuk állítani, hogy már 30 évvel ezelőtt min­déit világos volt az akkori vezetés előtt és azóta tö­retlenül haladunk utunkon. Az élet minden területén sok-sok változás, módosí­tás — és elkerülhetetlenül tévedés is — szegélyezte ezt az utat. Üjra és újra meg kellett s meg kell bir­kózni az új jelenségek fel­ismerésének, az új köve­telményekhez való alkal­mazkodásnak fáradságos munkájával. De meggyőződéssel állít­ható — és az MSZMP az­óta megtartott kongresszu­sai, minden fontos állás- foglalása kiemeli ezt —, hogy fő elhatározásában és irányvonalában, legmé­lyebb értelmében a párt azt az utat követi, amely­re 1956. november 4-én lé­pett. Ennek a politikának pedig leglényegesebb -voná­sa, megváltoztathatatlan szabálya az, hogy csak a tö­megekkel együtt, naponta kivívott bizalmukkal, tü­relmet, fáradtságot nem sajnálva meggyőzésük ré­vén megszerzett támogatá­sukkal lehetséges a társa­dalmi megújulás. A szocia­lista társadalom pedig tud­valévőén csak szüntelen megújulás útján képes be­tölteni történelmi hivatá­sát. Ez az a legfőbb tanulság, amellyel 1956. november 4. a Magyar Szocialista Mun­káspártnak, az egész ma­gyar népnek szolgált. Nemes János Bukarestben tanácskozik a KGST 42. ülésszaka Gyökeres változásokat igényelnek a feladatok — mondotta beszédében Nyikolaj Rizskov Tegnap délután Bukarest­ben megkezdődött a *KGST 42. -ülésszaka. A háromnapos tanácskozáson tíz tagállam — közöttük Magyar-ország—, Jugoszlávia és megfigyelő­ként öt ország küldöttségei vesznek részt. Az ülésszakon a magyar küldöttséget Lázár György, az MSZ3MP Politikái Bizott­ságának tagja, a Miniszterta­nács elnöke vezeti. A dele­gáció tagjai: Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képvi­selője, Faluvégi Lajos mi­niszterelnök-helyettes, az Or­szágos Tervhivatal elnöki, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Barity Miklós kül­ügyminiszter-helyettes és Szigeti István, Magyarország állandó KGST -képviselőjének helyettese.-A többi tagállam küldött­ségvezetői: Georgi Atana­szov bolgár miniszterelnök, Lubomir Strougal csehszlo­vák miniszterelnök, Carlos Rafael Rodriguez, a kubai államtanács és miniszterta­nács elnökhelyettese, Zbig­niew Messner lengyel mi­niszterelnök, Dumágin Szod- nom mongol miniszterelnök, Willi Stoph, az NDK minisz­terelnöke, Constantin Dasca- lescu romén miniszterelnök, Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke és Vo Chi Cong, a vietnami minisztertanács el­nökhelyettese. A KGST és Jugoszlávia közötti megállapodás alapján az ülésszakon is részt vesz Lázár (György elutazásakor készült a kép Jugoszlávia küldöttsége, és ezt Janez Zemljarics, a szö­vetségi végrehajtó tanács (kormány) alelnöke vezeti. Megfigyelői minőségben Af­ganisztán, Etiópia, a Jemeni Népi Demokratikus Köztár­saság, Laosz és Nicaragua (küldöttségei vannak jelen. A tanácskozás munkájában részt vesznek a KGST szer­veinek vezető munkatársai is, élükön Vjacseszlav Szi- csovval, a KGST titkárával. Az ülésszakon megvitatják a KGST Végrehajtó Bizott­ságának beszámolóját a ta­nács múlt évi, varsói ülés­szaka óta Végzett munkáról, valamint áttekintik a KGST- tagországak 2000-ig szóló atomerőmű- és atomfűtőmű- építési programjának terve­zetét. (Az atomfűtőmű nem áramot termel elsősorban, hanem hőenergiát). Szó lesz továbbá a tagállamok ötéves népgazdasági terveinek egyeztetésében elért eredmé­nyekről és a tudományos— műszaki haladás ezredfordu­lóig érvényes komplex prog­ramjának végrehajtásáról. (Folytatás a 2. oldalon.) Grósz Károly az V. kerületben Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára hétfőn a főváros V. kerületébe látogatott. A kerületi pártbizottságon tá­jékoztatást kapott a kerületi gazdasági és politikai mun­ka tapasztalatairól, az idő­szerű feladatokról, majd megtekintette a közeljövőben elkészülő Vadász utcai nyug­díjasház építkezését. A Poli­tikai Bizottság tagja ezután felkereste a nádudvari Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet belvárosi húsáruházát, amely áruválasztékával és nagy forgalmával jelentős szerepet játszik a városrész élelmiszer-ellátásában. A program délután a Pesti Vi­gadóban fejeződött be, ahol a kerületi pártbizottság meg­emlékezést tartott a munkás­hatalom megvédésének, á párt újjászervezésének 30. évfordulója alkalmából. A történelmi visszapillantás és a műsor után Grósz Károly találkozott és elbeszélgetett azoknak egy csoportjával, akik harcukkal, életük pél­dájával bizonyították és bi­zonyítják ma is hűségüket a szocializmus és a nép ügye iránt. Helsinki mérlege Bécsben Rendkívüli nemzet­közi (érdeklődés jegyében kezdődik meg ma az oszt­rák fővárosban az euró­pai biztonság és együtt­működés kérdéseivel fog­lalkozó utótalálkozó. Az 1977—78-as belgrádi és az 1980—83-as madridi ta­nácskozás után ez a har­madik konferencia, ame­lyen a 33 európai ország, az Egyesült Államok és Kanada megvitatja, ho­gyan hajtották végre az 1975-ös, helsinki tanács­kozás ajánlásait, s hogyan lehet továbbfejleszteni az együttműködést a nemzet­közi bizalom és biztonság, a gazdasági együttműkö­dés, valamint a humani­tárius kérdések területén. (Folytatás a 2. oldalon.) Gorbacsov válasza a hararei felhívásra A Szovjetunió változatla­nul a mellet|t: van, hogy ke­rüljön sor egy újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra — állapítja meg többék között az a hétfőn nyiDvámos- ságra hozott üzenet, amelyet Mihail' Gorbacsov intézett Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnökhöz, az el nem kötelezett országok mozgal­mának soros elnökéhez. Az SZKP KB főtitkára az el nem kötelezettek hararei fel­hívására válaszolt, amelyet Robert Mugabe juttatott el hozzá. Nagyra értékeljük az el nem kötelezett országok ál­lam- és kormányfőinek a nukleáris veszéllyel kapcso­latos állásfoglalását, amelyet hararei konferenciájukon fogalmaztak meg, /éppúgy, mint e mozgalom jelentős szerepét a világhelyzet for­málásában. Meggyőződésünk, hogy ez a szerep szakadatla­nul erősödni fog — mutalt rá válaszában Mihail Gorba­csov. A nemzetközi helyzet ailar kulása, de mindenekelőtt az amerikai kormánypolitika ve- szedesmes következményei megkövetelik, hogy határo­zott intézkedéseket tegyünk a nukleáris fegyverkezés megfékezésére. A szovjet ve­zetés tudatában van annak, hogy felelős a békéért és a nemzetközi biztonságért. Ezért elhatározta, hogy min­Gyújtáselosztó az új Ladába A Veszprémi Bakony- művek Keszthelyi Gyá­rában augusztusban kezdték meg a Lada Sza­mara személygépkocsik elektronikus gyújtásel­osztóinak gyártását. Az új gyújtáselosztó nem tartalmaz mechanikus megszakítót, a gyújtás­hoz szükséges nagyfe­szültséget elektronikus úton állítja elő. Még eb­ben az évben több mint 23 300-at gyártanak szovA jet megrendelésre. dent megtesz egy szovjet— amerikai csúcstalálkozó lét­rehozásáért. A találkozóra szovjet kezdeményezésre Reykjaviiklban került sor. A Szovjetunió az izlandi fővá­rosban olyan kompromisszu­mos javaslatokat terjesztett elő, amelyek lehetőséget nyújtottak arra, hogy megál­lapodás szülessen az emberi­séget leginkább nyugtalanító kérdésekben. A világpolitika nagy kér­déseiben a csúcsértekezleten létrejött egyetértést azonban nem sikerült megállapodá­sokba önteni, mert az Egye­sült Államok makacsul ra­gaszkodott az SDI-program megvalósításához, ami a fegy­verkezési verseny újabb te­rületre való kiterjesztését je­lenti. Az Egyesült Álljaimok arra sem mutatott készséget, hogy tárgyaljon a nukleáris robbantások beszüntetésé­ről és betiltásáról. Ez a tény szintén felkeltette az el nem kötelezett országok csúcskon­ferenciáján részt vevők ag­godalmát — írja válaszában az SZKP KB főt,tikára, A hararei felhívás újabb szovjet—amerikai csúcstalál­kozóra vonatkozó felszólítá­sária válaszolva Mihail Gor­bacsov üzenetében végezetül leszögezi: „Mi változatlanul ennek megtartása mellett va­gyunk. Feltétlenül szem előtt kell azonban tartani, hogy egy ilyen találkozónak ered­ményesnek kell lennie. Szá­molni kell azzal az objektív ténnyel is, hogy Reykjavik minőségileg új nemzetközi helyzetet teremtett. A nuk­leáris leszerelés problémája újabb, az eddiginél maga­sabb szintre helyeződött, és erről a szintről visszalépni megengedhetetlen és lehetet­len.” Mihail Gorbacsov válaszát hétfőn Hararéban a Szovjet­unió zimbabwei nagykövete adta át Robert Mugabe zimbabwei miniszterelnök­nek, az el nem kötelezett mozgalom soros elnökének. Mugabe köszönetét fejezte ki Mihail Garbaesovnak a gyors válaszért. Kijelentette: a szovjet vezetés tanúbi­zonyságot tett arról, milyen nagy jelentőséget tulajdonít a mozgalomnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom