Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

1986. november 1., szombat Somogyi Néplap 3 TERJESZTÉSRE ÉRDEMES Á KAPOSVÁRI MÓDSZER Vidd, ha magad szedted! Váncsa Jenő látogatása az állattenyésztési karon Sikeres gyümölcsbetakarítási akciók Szedd és vidd! Szedd ma­gad! így is, úgy is biztatta szedésre a lakosságot ezen az őszön néhány gyümölcsös­sel rendelkező mezőgazdasá­gi nagyüzem. Az akciók eredményéről érdeklődtünk, s megtudtuk: nem csalódtak a gazdaságok. Kiss Gyula, a Kutasi Ál­lami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettese: — Tavaly először hirdet­tünk ilyen akciót az alma­szedésnél, s akkor mintegy 25 vagonnyit szedett le és vitt el a lakosság. Az idén is lehetőséget adtunk Kutas­kozmán az öntevékeny alma­szüretre. Családostól jöttek az emberek, gyerekek szor­goskodtak a fák körül, köz­tük még dombóváriak, pé­csiek is. Legtöbben' amolyan kirándulásnak tekintették a vállalkozást, így a munka él­ményszámba ment. Látni kellett volna, milyen jól érezték magukat... Az em­berek jobban becsülik azt a gyümölcsöt, amit maguk sza­kítanak le a fáról, mint azt, amit a boltokban kínálnak. Voltak, akik ötven-hatvan kilót vagy ennél is többet vittek el. Még múlt szomba­ton is szedték az almát Ku­taskozmán. Mintegy 15—17 vagonnyit vittek el így. Az akció ideje alatt nyolc fo­rintért adtuk az almát. A módszer révén több mint 150 ezer forint költségmegtakarí­tást értünk el. A másik ered­mény, hogy ennek az almá­nak nem kellett piacot ke­resni. Dr. Szalai Géza, a Siófoki Állami Gazdaság igazgatója: — Gazdaságunk ősziba­rackra és almára hirdetett akciót az idén. összesen 766 tonnát szedtek le a két gyü­mölcsből. A módszer nálunk is számottevő költségmegta­karítással járt. Borsos István, a Bárdi­bükki Állami Gazdaság ter­melési igazgatóhelyettese: — A Szedd magad! mód­szert csak szilva betakarítá­sánál alkalmazzuk, ez azon­ban az össztermésnek mind­össze egy százaléka. Gazda­ságunk dolgozói és család­tagjaik viszont már három éve részes szedéssel segítik az alma betakarítását a hét­végeken. Az idén négy ilyen alkalommal naponta három- százan-négyszázan 435 ton­nát szedtek le. Az alma egy­ötöde munkabér fejében a szedőket illette. Az almater­més húsz százalékát ezzel a módszerrel takarítottuk be. Ha a dolgozó nem tartott igényt a gyümölcsre, pénz­ben kapta meg a.járadósá- gát. ŐSZI PRIMŐRÖK Beértek az őszi primőrök a napfűtéses fóliasátrak alatt Bács-Kiskunban. Így a sza­badföldi paprikával egy idő­ben már megjelent a fólia alatt termesztett hegyes és töltenivaló paprika, így szin­te teljes a primőrök piaci választéka, van már fóliás uborka, saláta, hónapos re­tek és paradicsom is. Baranya, Győr-Sopron, So­mogy, Tolna, Vas és Zala megye párt- és állami veze­tői találkoztak tegnap Ván­csa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel Kaposváron, az Agrártudo­mányi Egyetem állattenyész­tési karán. A vendégeket — köztük dr. Gyenesei Istvánt, e megyei tanács elnökét és dr. Fenyő Istvánt, a megyei pártbizottság osztályvezető­jét — dr. Tóth Károly me­gyei tanácselnök-helyettes köszöntötte, majd dr. Horn Péter főigazgató adott átte­kintést az állattenyésztési karon folyó oktatási, kutatá­si és termelésfejlesztési tevé­kenységről. A résztvevők megtekintet­ték a kaposvári felsőoktatási intézmény munkájáról, min­dennapi életéről és nemzet­közileg is elismert eredmé­nyeiről készített filmet, majd meglátogatták a dénesmajo- ri központban levő kutató és kísérleti központokat. A fő­igazgató és az egyes terüle­tek felelős irányítói ismer­tették a létesítményekben fo­lyó tevékenység célját, az állattenyésztés — ezen belül a haltól a szarvasmarháig számos állatfajta — fejlesz­tésének jelentőségét. Váncsa Jenő és a dunántúli me­gyékből érkezett vendégek tapasztalhatták, hogy Kapos­vár agrárfelsőoktatási intéz­ményében értékes, más me­gyékben is gyümölcsöztethe- tő eredményeket érnek el. A kilencven munkatárs, akik kutatással foglalkoznak, épp­úgy öregbítik az intézmény jó hírét, mint az elméleti és gyakorlati oktatásban, a ter­melésszervezésben közremű­ködők. Kaposvárról Bőszénfára vitt a miniszter és a megyei ve­zetők útja. Közben megte­kintették a gálosfai gím­szarvas-tenyészanyagot. Bő- szénfán az állattenyésztési kar és a Kaposvári Állami Tangazdaság gyepre alapozott tejtermelő tehenészetét néz­ték meg. A módszer kidol­gozásának szükségességét és körülményeit, eddigi tapasz­talatait a házigazdák képvi­seletében dr. Babinszky Mi­hály főiskolai tanár és Bi­hari Ottó, az állami gazda­ság igazgatója ismertette. 1980-ban merült fel az igény — s ennek nyomán kezdtek akkor a kísérletbe, —i hogy a sajátos zselici dombvidéken a gyeptermés gazdaságos hasznosítására olyan tehenészeti rendszert dolgozzanak ki, amely 4—6 tonna hozamú gyepterülete­ken jövedelmezővé teszi a tejtermelést. A bőszénfai módszer igazolta a várako­zást: a fajlagos hozamok fo­lyamatosan növekedtek. Eh­hez az is kellett, hogy a technológiai feltételeket hi­ánytalanul megteremtették és később az előírásokat ponto­san megtartották. , A szakaszosan adagolt le­geltetés — az egyes terüle­tekre külön gyeptermesztési technológiát készítettek — során az állatok az évből kétszáz napot a legelőn töl­tenek, bármelyik napszakban legelhetnek, a fejés — a mo­bil fejőállás jóvoltából — és az itatás a tábla szélén tör­ténik. Bőszénfán 320 hektá­ron 450 tehán jut friss ele- séghez, így a vetett tömeg­takarmányra elenyésző az igény. Egy-egy tehén és an­nak szaporulata eltartásához minimális gyep- és szántóte­rületre van szükség. Teg­napig az egy tehénre jutó tejtermelés a bőszénfai te­henészetben 5300 liter volt, év végéig túlléphetik az 5600 litert. Egy liter tej önköltsé­ge mindössze 6 forint, s eb­ben döntő szerepe van a ta­karmányköltség fokozatos csökkenésének. Váncsa Jenő látogatásának tapasztalatait összegezve el­mondta : elismerésre méltó az állattenyésztési karon folyó oktató, kutató tevékenység mellett a fejlesztést célzó munka is. A Bőszénfán be­mutatott, átgondolt program láttán hangsúlyozta: a tehén­tartásnak ez a módszere ilyen térségben különösen célravezető lehet, s ha a hat megyében tíz-húsz ilyen, a bőszénfaihoz hasonló telep létesítését határoznák el, je­lentősen föllendülhetne a Dunántúlon a tejtermelő te­henészet, növekedhetnének az eredmények. A vállalkozók törekvéseit a minisztérium is támogatná. Tekercseket impreg­nálnak Korszerű impregnáló berendezést helyeztek üzembe az FMV kapos­vári gyárában. A hír­adástechnikában hasz­nált tekercseket teszik klimaállóvá ezzel az el­járással. Több mint 200 féle tekercset gyártanak Kaposváron. Á HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA álló lakáshoz. Ebben az öt­éves tervben azonban már nemcsak a mennyiségi, ha nem A hét közepén szárazra fordult az idő, s ez meg­könnyítette a kukorica, a cukorrépa betakarítását, a vetést, a mélyszántást. Min­den lehetőség megvan tehát arra, hogy a somogyi mező­gazdasági üzemeik megbir­kózzanak a hátralevő mun. kákikal. Ez azért f ontos, mert MEGALAPOZZA az idei év zárását, s a jövő termését ás. Gazdag vollt ez a hét so­mogyi, belpolitikai esemé­nyekben. Váncsa Jenő mező­gazdasági és élelmezésügyi miniszter somogyi látogatá­sától az Építőipari Szövet­ség Tanácsának üléséig, a műszeripari bemutatótól a MÁV gyékényesi művelődési házának átadásáig sok érde­kes történt a megyében. Fontos a szákszervezetek véleménye azokban az átfo­gó kérdésekben, amelyek minden dolgozót érintenek. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége éppen ezért tűzte napirendre ezen a héten a vállalati VII. öt­éves tervek és az öt évre kötött kollektív szerződések előkészítésének értékelését. A testület megállapította, hogy a vállalatok gazdálko­dási önállósága kiterjedt a tervezési . ÖNÁLLÓSÁGRA is. Ugyanakkor egynémelyik vállalat továbbra is túlzot­tan várja az iránymutatást a felügyeleti szervektől, mégha ez nem is tartozik rájuk. Elismerésre méltó azonban a széles körű piackutatás, az együttműködés lehetőségének fölmérése. Mi sem termé­szetesebb, mint az, hogy mindent figyelembe vettek az úgynevezett „talponmara- dáshoz”. Éppen ezért, szá­molva a körülmények válto­zásaival, több helyen, több változatban készítették el a tervet. Az SZMT elnökségének ta­pasztalatai szerint a válla­lati tervezés demokratizmu­sa tovább javult a vállalat- irányítás új formájának be­vezetésével. Nem csökkent az ailapszervek felelőssége a tervkészítésben. Véleménye­zési jogúk MEGMARADT, s fontos, hogy ezzel jól él­jenek. Vállalatonként eltérő módszereket alkalmaztak an­nak érdekében, hogy minél többen mondjanak véle­ményt, javaslatot az előké­szítés időszakában. A terv­javaslatok vitája azonban már nem volt olyan élénk. Átfogó téma a tanácsok napirendjén, hogy mit tet­tek az ifjúság érdekében az előző ötéves tervben és mit terveznek a mostani tervidő­szakban. Ezen a héten a marcali tanács tűzte napi­rendre az ifjúsági törvény végrehajtásának tapasztala­tait. A családalapító fiatalok legégetőbb gondja továbbra is az, miként juthatnak ön­A MINŐSÉGI IGÉNYEK kielégítése is középpontba kerül. A fiatal házasok, a gyermeküket egyedül neve­lő nők arányosan kerülnek majd jegyzékékre a lakásel­osztáskor. A fiatal házasok hitelt, támogatást is kapnak. A fiatal szakemberek letele­pítése érdekében szintén al­kalmazzák ezt a módszert. A tanács arról is gondosko­dik, hogy az építkezni kívá­nó fiatalok számára mindig legyen telek, a harmincöt éven alula, helyben dolgozó családos fiataloknak pedig kedvezményt is terveznek. Szó van félkész lakások épí­téséről is, amelyet a fiata­lok fejeznének be, s így a lakás elérhetőbb közelségbe kerül. A szabadidőközpont tevé­kenységi körének bővítése, a tervezett szeszmentes szóra­kozóhelyek tartalmasabb programokat tesznek lehető­vé a városban. Lajos Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom