Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)
1986-11-22 / 275. szám
1986. november 22., szombat 5 AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Néplap Számítógép-rendszerből szabadalom * # A fonyódi Karikás Frigyes gimnázium számítástechnikai munkaközössége a középiskolákban használt HT 1080 Z számítógépekből az oktatást elősegítő összefüggő hálózatot épített ki. Az egyszerűen kezelhető nagy adatátvitelsebességű rendszer általánosan használható bármely tantárgy oktatására. Szabadalmukkal az ország közép- és felsőfokú iskolái közül egyedül — a világ minden tájáról érkezett cégek mellett — szerepelnek a Budapesten megrendezett Távoktatási kiállításon. (Fotó: Csobod Péter) Dosztojevszkij titkai Szovjet tudósoknak sikerült megtalálniuk a kulcsot Fjodor Dosztojevszkij börtönnaplójához, amelyet a nagy orosz klasszikus író az 1850-es években négy esztendős omszki fogsága idején vezetett. A börtönbe azért került, mert részt vett egy ateista—szocialista csoportosulásban; több társával együtt halálra ítélték, de kegyetlen módon csak a ki- végzőhelyen tudatták velük az ítélet enyhítését. Az akkor 29 éves Dosztojevszkij esetében ez az enyhítés börtönbüntetésre és utána 5 évi száműzetésre szólt. Két szovjet filológus — Ornatszkaja, a leningrádi orosz irodalmi intézet munkatársa és Vlagyimircev, az irkutszki egyetem docense közösen munkálkodott azon, hogy a börtönnapló, az irodalomtörténetben „Szibériai füzet” néven számon tartott írás minden részletét érthetővé tegyék az olvasók számára. Az író a szigorú börtönben — amelyet „a holtak házának” nevezett — természetesen nem vehetett tollat a kezébe. Ez a tilalom csak akkor nem érvényesült, mikor egy időre őrkísérettel börtönkórházba szállították. Ott végre tudott kis lapocskákra naplójegyzeteket írni, azokat a helyi felcser elrejtett, majd az író kiszabadulása után visszajuttatott hozzá. A feljegyzéseken erősen látszik, hogy konspirációs helyzetben készültek. Sok minden bennük eleve csak írójuk számára volt érthető. A „Szibériai füzet” rögzíti az író szinte minden fontos és érdekes börtönbeli megfigyelését, élményét, tapasztalatát. Több mint ötszáz feljegyzése — köztük számos szólás, arckép- és jellemvázlat — értékes szellemi kincsnek bizonyult Dosztojevszkij számára. Emberi és szakmai bravúr Visszaoperált karral Tegnap délután Taszáron ünnepélyes állománygyűlésen egy nyolc hónappal ezelőtti este két bátor résztvevőjét tüntették ki. Stock János altábornagy, honi légvédelmi repülőparancsnok adta át a Kiváló Szolgálatért kitüntetést Várhelyi Gyula repülő alezredesnek. Dr. Gordán Ferenc, a megyei kórház főorvosa arany fokozatát vette át. — A repülés hivatás — a kitüntetés átvétele előtt mondta ezt Várhelyi Gyula, mintha mi sem történt volna vele, s nem a halál tornácáról tért volna vissza nyolc hónapja. Felszállás Haza Szolgálatáért érdemérem közben az történt meg, amitől valamennyi repülőt kiver a halálveríték: elromlott gépe hajtóműve. Gondolni ilyenkor sok mindenre lehet, de gondolkodni csupán öt másodpercnyi idő van. Rettenetesen öreg tud lenni ilyenkor az ember. — Akkor nem volt más választásom: ameddig tudtam, fölemeltem a gépet, aztán katapultáltam. Kinyílt felettem a repülő teteje, és már röpültem is, bele az éjszakába. Tudtam, nem sok az esélyem, mert nagyon alacsonyan volt a gép ... Várhelyi Gyula tiszttársától tudom, hogy az alezredes „nem tartotta fontosnak” elmondani: sérült karral — amelynek sérülését katapultálás közben szerezte — még elment az irányítóhoz, s csak aztán kezdett magával foglalkozni. Dr. Gordán Ferenc főorvos ügyeletes volt aznap a megyei kórház baleseti osztályán. — Amikor behozták hozzánk a tisztet és megláttuk a karját, arra gondoltunk: amputálni kell. Csak az izmok és erek fogták össze a felkart és az alkart, a könyök és az ott végződő csontok legtöbbje valahol a repülőtéren maradt... Többször volt már dolgom repülősökkel. Tisztelem őket: szisszenés nélkül tűrik a legnagyobb fájdalmat is. Várhelyi Gyula ezen is túltett: minden idegszálával arra összpontosított, amire kértük. Akkor éreztem-értettem meg: itt szó sem lehet az alkar leválasztásáról. Szerencsére az izmok és az idegek épek voltak, s megkezdhettük a többórás műtétet. Dr. Gordán Ferenc éppen húsz éve operái Daleseti sérülteket a megyei kórházban. Sok különös esettel találkozott már. A legkülönösebb ez volt: húsz év szakmai tapasztalatával az orvos megpróbálta a lehetetlent... — Amikor készen voltunk, szabályosan restaurálni kellett a csontokat s idegen anyaggal pótolni, s akkor még fönnállt a fertőzés veszélye. Az ilyenkor jelentkező fertőzés nemcsak a kart támadhatja meg: bele is halhat a beteg. — Három vagy négy hétig volt nálunk. S összebarátkoztunk. Remélem, ennek is köze volt ahhoz, hogy viszonylag hamar gyógyult. Hogy mennyire lesz „régi” a keze, ezt majd orvosi konzílium dönti el, márciusban. Várhelyi alezredestől kérdezem : — Újra repülhet? — Valószínűleg nem. A repülés egész embert kíván. Ahhoz épnek, tökéletesnek kell lennünk. Békés József | _____________RÁDiÓSZFMLE A család viszontagságai Ahhoz a nemzedékihez tartozom, amely már kész vívmányként kapta a Szabó családot. Ez azt jelenti, hogy számunkra a világ úgy teljes és egész, hogy — ha nem is vagyunk ádáz hallgatói és tisztelőd a műsornak — mégis tudjuk és megszoktuk létezését. Jobbára rosszul sikerült fcalbarék még olcsóbb betétszámláiból tudtuk meg, hogy a Szabó család története meglehetősen egyszerű, könnyen átlátható. Hiba lenne azonban mindenféle esztétizáló mércével közelíteni a műsorhoz, hogy kiderüljön az elemzésből: az igénytelen konfl'iktushe! y ze- tek föltárása, a történetek hétköznapisága szürkévé, unalmassá teszi a sorozatot. Nem jelenthetné ki ezt amúgy sem senki nyugodt szívvel, hiszen éppen a példátlan kora parancsol nemesik tiszteletet, hanem óvatosságot Is, A hallgatókat bizonyára amúgy sem zavarja, hogy szegény .színészeknek ki tudja hányadik napi elfoglaltságuk után érkeznek a stúdióba, kezükbe kapják a szöveget, s már olvassák is. Ebből a hajszából adódnak aztán olyan kicsinységek, amelyek csak a szőrszálha- sogatásra mindig hajlamos megfigyelőket bosszantja. Hiszen a szereplők gyakran eltévesztik a szöveget, ám ezért a gyorsaság érdekében nem állnak le a műsor készítői. Előfordul az is, hogy egy kijelentőnek induló mondat végén veszi észre a szereplő, hogy kérdőjel következik, aztán az utoQsó két szón hozza be azokat a hangsúlyokat, amelyek elmaradtak az előzőeken. Ennek ellenére a Szabó csalódra szükség vari. Mert ha a Szafbó család, érdemei elismerése mellett, kérné nyugdíjazását, bizonyára megindulnának a találgatások. Akkor jönnének rá, mennyire hiányzik nekünk. Miről is szól,ez a műsor? Nagyon egyszerű a válasz: a mindennapjainkról. Vigyázat, ez a műfaj nem irodalom, nem művészet! így látják maguk az alkotók is; különleges műfaj ez, amelynek neve: Szabó csalód. Innen tudjuk meg például, hogy az emberek nagy része rnagányos. Lásd szegény Karolát, ahogy únja magát lent, Zalában az állatorvos férj oldalán! De nem jár nagyobb sikerrel Évi sem, aki vesztére egy tengerészhez ment férjhez — aki fur- tonfurt behajózik távoli tájakra. Jócskán van gondja Szabó néninek is, hiszen helyre kell állítania lánya világnézetét, aki 'balgán azt gondolja, hogy ha a hetven év fölöttiek ingyen utazhatnák, s ez évi nyolcvanmillió forint többletkiadást jelent az államnak, ókkor ez nagy áldozat. Azzal az idősekre jellemző bölcsességgel mondja el ellenérveit, amely csak sokat látott és tapasztalt emberekre jellemző. Ebből az eszmefuttatásból világosan kiderül, hogy az igazi áldozat az, hogy a kétforintos villamosjegyhez is hozzájárulnak. A Szabó család élete viszontagságos élet. Mégis jóleső érzéssel hallgathatjuk a történeteit. Varga István Hangos könyvek s Űj szolgáltatás a megyei könyvtárban Ez év novemberétől új szolgáltatást vezetett be a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár. Vakok és csökkentlátók részére megkezdte az úgynevezett hangos könyvek kölcsönzését. Czinkné Bükkösdi Valériát, a könyvtár olvasószolgálatának vezetőjét kérdeztük: — Milyen múltja van hazánkban e szolgáltatásnak? — Szorosan vett múltról nem beszélhetünk, de épp tízéves az a könyvtári jogszabály, amely szorgalmazza, hogy a könyvtárakat bárki igénybe vehesse, tehát a vakok és csökkentlátóak is. A könyvek hangszalagra való rögzítése viszont csak pár éve kezdődött. A régebbi hasonló szolgáltatás nem kapcsolódott a könyvtárakhoz. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége postai úton kölcsönzött olyan irodalmi műveket, amelyeket hangszalagra olvastak. Ezek a szalagok elég rossz minőségűek voltak, és gondot okozott a magnó használata is. A gondot most megoldotta a Soros Alapítvány 1987 végéig szóló anyagi tá.mogatá- sa. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének stúdiója így olyan korszerű berendezéseket vásárolt, amelyeknek segítségével hangfelvételeket tud készíteni, s e kazettákkal ellátja az országos könyvtári hálózatot. Az új berendezéssel egy kazetta mindkét oldaláról négy perc alatt harminc másolatot készítenek, s e másolat mind stúdióminőségű. — Hány ilyen művet tudnak kölcsönözni? — Százhúsz regény van kazettán. S ezen túl még a Diákkönyvtár hangszalagon című sorozat kötetei is. Sőt ide számítjuk saját gyűjteményünk művészi tolmácso- .lású lemezeinek felvételét. Szándékosan emeltem ki a művészi tolmácsolást, a felvételek ugyanis nem előadói termékek, hanem művek szó szerint értendő felolvasásai. — S hogyan jut hozzá az olvasó? A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Somogy Megyei Szervezetétől megkaptuk a kaposvári szövetségi tagok névsorát, és a lakásukra visszük ezeket a kazettákat. Könyvtárosaink szívesen vállalták a munkát. Tegyük hozzá: az élményekről, a meghallgatott művekről is elbeszélgetnek a kölcsönzőkkel. — Azt is tudjuk — fűzte hozzá az olvasószolgálat vezetője —, hogy vannak, akiknek nincs arra lehetőségük, hogy kazettás magnót vásároljanak. Elsősorban rájuk gondoltunk, amikor a szinte jelképes beiratkozási díj ellenében magnót is kölcsönzőnk a kazettákhoz. A már említett névsor alapján elküldtük tájékoztatónkat; a napokban várjuk a válaszokat. A kezdeményezés jelentőségét fölösleges hangsúlyozni. Reméljük, a kaposvári példa követésre talál a megye más — vidéki — könyvtáraiban is. Tudjuk, hogy ezzel nem szűnik meg a vak és gyengénlátó emberek minden gondja, ezzel a szolgáltatással azonban bizonyára csökken elszigeteltségük Balogh Ferenc
