Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-20 / 273. szám

2 Somogyi Néplap 1986. november 20., csütörtök Társadalmi, gazdasági fejlesztési tervek González-Kohl találkozó (Folytatás az 1. oldalról) Ezután, a harmadik napi­rendi pont keretében megvi­tatták a népi ellenőrzési bi­zottság tevékenységét. Alek- szej Skolnyikov, a Szovjet­unió Népi Ellenőrzési Bizott­ságának elnöke beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a né­pi ellenőrzés elismert állami és társadalmi erővé vált a bizottság megalapítása, 1984 áprilisa óta. A népi ellenőr­zés rendszere egyesíti az ál­lami és a társadalmi ellen­őrzést. A kis létszámú appa­rátus tevékenységében a társadalmi aktivistákra tá­maszkodik. A népi ellenőrzés ma 4600 helyi . bizottságra épül, amelyeket a helyi ta­nácsok hoztak létre. A vál­lalatoknál és az intézmé­nyeknél társadalmi munká­ban tevékenykedő ellenőrök száma meghaladja a tízmil­liót. A legfelsőbb tanács ha­tározatot fogadott el, amely felhívja a figyelmet a népi ellenőrzés munkájában ész­lelhető hiányosságok felszá­molásának fontosságára. A negyedük napirendi pont keretében Ivan Glad­kij, a Szovjetunió Munka­ügyi és Szociális Állami Bi­zottságának elnöke ismertet­te az állampolgárok magán- munkatevékenységéről szóló törvény tervezetét. Rámuta­tott: a tervezet abból indul ki, hogy a magán-munkate­vékenység célszerű, s az ilyen tevékenységet össze kell egyeztetni a szocialista gazdálkodás elveivel. A tör­vénytervezet előkészítése so­rán felhasználták a szocialis­ta országok tapasztalatait, a közvéleménynek a sajtóban megjelent javaslatait, továb­bá a tervezet széles körű megvitatása során félmerült észrevételéket. A törvénytervezet a követ­kező elveken alapul: — az állam szabályozza a magán-munkatevékenyiságet és biztosítja, hogy a társa­Rövid és heves választási harc után november 23-án, vasárnap járulnak urnák elé az osztrák választópolgárok, hogy döntsenek a 183 parla­menti mandátum elosztásá­ról. A jó fél esztendővel elő­rehozott választás sorsdöntő lesz a 16 éve (hol egyedül, hol koalíciós formában) kor­mányzó szocialisták számára. Mint közismert, koalíciós partnerük, a Szabadság Párt élén a közelmúltban olyan személycsere történt, ami fel­borította az együttműködés lehetőségét. A parlamentben jelenleg még a Szocialista Párt (SPÖ) 90, a Néppárt 81, a Szabad­ság Párt 12 képviselővel van jelen. A szocialisták az 1971- es parlamenti reform óta (akkor emelték fel a képvi­selők számát 165-ről 183-ra) a négyévenként tartott vá­lasztásokból mindig a leg­erősebb, tehát a kormány­alakító pártként kerülnek ki. Az 1983. óta érvényes „kis koalíciót” most valószínű — s erről már mindkét nagy párt részéről hangzott el igenlő utalás — a nagykoa­líció, tehát a szocialista— néppárti kormányzás váltja fel. Kérdés azonban, hogyan alakulnak az erőviszonyok, melyik párt adja a kancel­lárt? Az SPÖ főhadiszállása a Burgtheater mögötti székház­ban a voksolás előtti napok­ban hangyabolyhoz hasonlít, a nagy nyüzsgésben azonban éppen azokat nem lehet ott lelni, akiktől a kilátásokról, reményekről nyilatkozatot várhatnánk. Sebaj, utánuk indulunk az egyik peremke­rületbe, ahol éppen választá­si gyűlést tartanak. Itt aztán a meghívott újságírók láthat­dalom érdekeinek megfele­lően használják ki ezt a munkaformát; — fel kall számolni min­den olyan megalapozatlan korlátozást, amely akadá­lyozza a társadalmilag hasz­nos magántevékenységet; — az ilyen tevékenységből származó jöved elméknek arányiban kell lenniük a rá­fordított munkával, és össz­hangban kell lenniük a tár­sadalmi igazságosság elvé­vel. Az elfogadott törvény — a bevezetés előkészítésével kapcsolatos feladatok bonyo­lultságát figyelembe véve — 1987 májusában lép hatály­ba. A törvény 29 olyan mun­kafajtát határoz meg, amely magántevékenység kereté­ben, az egyén vagy a ve­le együttélő családtagok munkájának felhasználásá­val végezhető. Ilyen egyebek között a cipő-., ruha-, bú­tor- és játékkészítés, az ajándéktárgyak és horgász­eszközök gyártása. A szolgáltatások közül a törvény megnevezi az épí­tést, a lakásfelújítást, a me­zőgazdaságii és kertészeti munkát, az autójavítást, a háztartási gépek, a bútorok, a ruházati cikkek és a sző­nyegek javítását. Ugyancsak lehetővé teszik, hogy a sze­mélygépkocsi -tula jdonos ók személyfuvarozást végez- zenék, s engedélyezett te­vékenység a zene, a gyors­írás tanítása, a korrepetá­lás., az idegen nyelvekről vállalt fordítás. Szerdai ülésén a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa a világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívást fo­gadott el. A dokumentum emlékeztet, hogy a reytkja- víki szovjet—amerikai csúcstalálkozó a nukleáris fegyverektől mentes Világért folytatott harc minőségileg új lépcsőfokát jelentette. ják-hallhatják Vranitzky kancellárt, Fred Sinowatz pártelnököt, Heinz Fischer tu- dományügyi minisztert, a párt egyik alelnökét, Leopold Gratz bécsi pártelnököt, egy­szóval a legfontosabb sze­mélyeket. — Mi a véleménye Heinz Fischer pártelnök-helyettes­nek, nyújt-e ez az 56 olda­las katalógus a néppártiak­nak elegendő alapot az együttműködésre? — Pártunk ezt a választá­si programot nem az esetle­ges koalíciós partner szája íze, hanem az osztrák nép, az ország gazdasága elemi érdekei szerint állította ösz- sze. Bátran kijelenthetjük, hogy Ausztria éppen az SPÖ kormányzásának másfél év­tizedében lett modern euró­pai ipari ország. E helyzetet tovább szilárdítani és kiépí­teni kötelességünk. — Igenám, de az ellenzék A „zöldek” állították ki a bécsi utcára ezt a fekete— piros kétormányú koalíciós elefántot A Szovjetunió javasolja: a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállalj on kötelezett­séget, hogy ebben a tíz év­ben nem él az 1972-ben a rakétaelhárító rendszerek­ről korlátlan határidőre megkötött szerződés felmon­dásának jogával , és szigorú­an betartja az abban foglal­takat. A Szovjetunió a „ha­dászati védelmi kezdeménye­zés” ellen és a rakétaélhárí- tó rendszerekről kötött szer­ződés megerősítéséért száll síkra. A felhívás ' rámutat, hogy Reykjavik nemcsak reménye­ket szült. Megmutatta azt is, milyen nehézségek mu­tatkoznak a nukleáris fegy­verektől! mentes világhoz ve­zető úton. A világközvéle- mény nagy része megértette, hogy az amerikai „csillaghá­ború s tervek”, az úgyneve­zett hadászati védelmi kez­deményezés vált a nukleáris fegyverek felszámolását cél­zó megállapodás fő akadá­lyává. Ezt a reykjavíki ta­lálkozó menete teljességgel igazolta. Az SDI törekvések arra, hogy megszerezzék a katonai erőfölényt, megta­lálják a nukleáris háború olyan megvívásának a mód­ját, amikor reményt táplál­nak a győzelemre. A történelmi tapasztaltatok azt bizonyítják, hogy a Szovjetunió mindig meg­találta a megfelelő választ a biztonságát fenyegető bár­milyen lépésre. Ehhez az or­szágnak megvannak a meg­felelő szellemi, tudományos­műszaki és ipari eszközei. A Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa ugyanakkor tudatában van annak, hogy az űrfegy­ver létrehozása, a fegyver­kezési hajszának e rendkí­vül drága és különösen ve­szélyes területre történő ki­terjesztése megfosztja a politikusokat annak lehető­ségétől, hogy ellenőrizzék az események menetét. Egy műszaki számítási hiba vagy egy számítógép meghilbáso­azt veti a szemükre, hogy e másfél évtized a sokmilliár­dos deficitnövekedés kor­szaka is volt, tehát módjával a derűlátást ... — Mi eddig is ellene vol­tunk annak, hogy rózsaszínű szemüvegen át nézzük hely­zetünket, s bármennyire is hátrányos lehet, inkább őszintén feltárjuk bajainkat, mint megszépítjük a helyze­tet. Azt persze visszautasít­juk, hogy országunkat, ahol viszonylag alacsony a mun­kanélküliség és magas az életszínvonal, jók a külkap- csolatok, politikai és keres­kedelmi—gazdasági vonatko­zásban egyaránt, egy csőd­tömeghez hasonlítsák, mint ahogy most az ellenzéki po­litikusok egy része teszi... Az ellenzékiek ezt egészen másképp látják. Kartner- strassei főhadiszállásukon a párt gazdasági szóvivője, Ro­bert Grai azonban, miközben bírálja a szocialisták prog­ramját, a lehetséges érintke­zési pontokat is keresi a két párt elképzelései között. Ebből a szempontból a nép­dása jóvátehetetlen kataszt­rófát eredményezhet — mu­tat rá a felhívás. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa felszólítja a világ parlamentjeit és népeit, hogy határozottan szánjanak síkra a nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtésé­ért, a minden állam számá­ra azonos, megbízható biztonság megteremtéséért. A szovjet parlament felhí­vásában ünnepélyesen meg­erősítette, hogy a Szovjet­unió nem vonja vissza az összes nukleáris fegyver fel­számolására Reykjaviklban előterjesztett egyetlen javas­latát sem. A genfi tárgyalá­sokon résztvevő szovjet kül­döttség megbízást kapott, hogy e javaslatok alapján folytassa a tárgyalásokat. Megerősítette a szovjet parlament azt is, hogy to­vább folytatódik a nukleáris robbantásokkal kapcsolatban több mint 15 hónapja egy­oldalúan vállalt szovjet mo­ratórium. A felhívás megerősíti, hogy a Szovjetunió változatlanul a vegyi fegyverek betiltása és a felhalmozott készletek megsemmisítése, a biológiai fegyvereket betiltó egyezség- okmányban foglalták szigorú betartása mellett foglal ál­lást. A Kremlben Lev Tolkunov elnökletével a küldöttek megvitatták a szovjet parla­mentnek az Interparlamentá­ris Unió keretében végzett tevékenységét, majd változ­tatást eszközöltek a Szovjet­unió parlamenti csoportjá­nak tevékenységét szabályo­zó okmányban. Andrej Grorhiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke szer­dán a Kremlben kitünteté­seket adott át a parlament azon küldötteinek, akiknek érdemeit ilyen módon ismer­te el a legfelsőbb tanács A versengő négy párt veze­tői. Fent balra Franz Vra­nitzky miniszterelnök (szo­cialista), jobbra Alois Mock (néppárt), balra lent Jörg Haider (szabadságpárt) és Freda Meissner-Blau (zöl­dek) párti takarékossági célkitű­zéseket említi. Esetleg figye­lembe vehetnék a szocialis­ták javaslatait a betétek megadóztatásáról, de például a 13. és 14. havi fizetések megadóztatása nem jöhet szóba. A kormány költség- vetése is választási vitaté­ma. — Kérem, ha Vranitzky egészen tárgyilagos lenne, akkor azt mondaná, ez a költségvetés nem a jövő évi, hiszen addigra más kormány lesz, más erőviszonyokkal. Ez Helmut Kohl nyugatnémet kancellár tegnap Madriinfoan megbeszélést folytatott Feli­pe González spanyol kor­mányfővel. Az egynapos villámlátoga­tást lezáró Közös sajitóérte- kezleten a nyugatnémet kancellár beszámolt arról1, hogy mind ő, mind spanyol vendéglátója a nukleáris és hagyományos fegyverzetek csökkentése, a vegyi fegyve­rek betiltása és az atom­fegyverkísérletek fokozatos megszüntetése mellett szállt síkra. A kancellár egyúttal arra kérte a spanyol mi­niszterelnököt, hogy az ame­rikai katonák kivonásáról folytatott tárgyalásain „ne feledkezzen meg (Nyugat)- Európa biztonságáról”. A nyugatnémet kormányfő ugyanakkor ismét hangot adott annak a kívánságának, hogy Spanyolország (Fran­ciaországgal együtt, amely Vihart kavart A héten az olasz mozikban műsorra került az Aldo Ma­ró volt kereszténydemokrata politikus elrablásáról és meggyilkolásáról szóló játék­film. Az alkotás alaposan felzaklatta a kedélyeket, az olasz belpolitikai életet, s felháborodást keltett a Ke­reszténydemokrata Párt kö­reiben. Ismeretes, hogy Aldo Moro csupán az ő elképzelése, ne­tán álma, vágya, ha pedig a választások után, mondjuk mi is beleszólhatunk a költ­ségvetésbe, hát kénytelenek leszünk módosítást kérni... Ennyit erről. A másik fontos kérdés az államosított nagy- vállalatok, mindenekelőtt a vas- és acélipar modernizá­lásának helyzete. Ha itt az SPÖ nem erőltetné annyira az állami beleszólás ügyét, és nagyobb teret engedne a kezdeményező készségeknek, a magántőkének, talán még életre lehetne kelteni a vég- elgyengülésben szenvedő iparágat... Ami pedig az esetleges koalíciót illeti, két nagy párt több erőt fordít­hat a fontos országos ügyek­re, s a közvélemény nagyobb részét tudhatja maga mögött. B. L. hozzá hasonlóan csak a NATO politikai szervezeté­nek tagja), vegyen részt a hagyományos fegyverek csökkentésével foglalkozó tárgyalásokon. A sajtóértekezleten a két politikus elégedetten szólt a kétoldalú kapcsolatok állásá­ról. Bonn és Madrid viszo­nyára mindössze egy dolog vet árnyékot. Spanyolország­nak egyre növekvő deficitet kell elkönyvelnie az NSZK- val, második legnagyobb ke­reskedelmi partnerével szem­ben. Kohl mostani madridi lá­togatása a két politikus évi rendszeres találkozóinak so­rába tartozik, ám ez az első azóta, hogy az ibériai or­szág januárban tagja lett az EGK-nak és a spanyol ál­lampolgárok márciusban az ország NATO-tagsága mellett szavaztak. a Horo-film a Kereszténydemokrata Párt egyik legkiemelkedőbb alak­ja volt, aki a nagy politikai erőknek a közös cél érde­kében történő együttműködé­sét szorgalmazta. E tevé­kenységét kedvezően fogad­ta a hetvenes években az Olasz Kommunista Párt is. Morót 1978-ban a Vörös Brigádok elnevezésű olasz terrorszervezet fényes nappal elrabolta, majd meggyilkolta. Az előzetes bemutatót kö­vetően rögtön kitört a vihar. A Kereszténydemokrata Párt szinte minden vezető szemé­lyisége felháborodottan til­takozott amiatt, hogy — mint állítják — a film alkotói túl­ságosan egyoldalúan mutat­ják be a történteket, mintha Morót valóban cserben hagy­ta volna saját pártja, s mint­ha a politikus haláláért ma^ ga a Kereszténydemokrata Párt volna a felelős. Tény, hogy az olasz kommunisták lapja, a l’Unitá is bírálta a filmet, amennyiben az leegy­szerűsíti a dolgokat, a „jók” és a „rosszak” élesen külön­válnak egymástól, holott a Moro-ügy rendkívül össze­tett, hátterében számos bo­nyolult összefüggés húzódik. A rendező egyik nyilatko­zatában nem leplezte enyhe elégedettségét: „Most végre először történik meg, hogy egy politikai film eléri cél­ját: kiváltja a politikusok reagálását” — mondta. Manilái merénylőt Manila északi külvárosá­ban merénylet áldozata lett David Puzon, Juan-Ponce Enrile hadügyminiszter egyik közeli munkatársa, a jobbol­dal, Marcos exelnök pártjá­nak volt parlamenti képvi­selője. Puzont gépkocsijában érték a halálos lövések, amikor is­meretlen tettesek tüzet nyi­tottak a gépjárműre. A gép­kocsi sofőrje és egy másik utas is meghalt, Puzon me­nye pedig megsebesült. A rendőrség egyelőre nem ta­lált támpontot a nyomozás megindításához, s még egyet­len szervezet sem jelentette be, hogy tagjai követték vol­na el a merényletet. A fülöp-szigeteki hivatalos hírügynökség jelentése sze­rint két rendőrfőnök ellen is merényletet hajtottak végre. elnöksége AUSZTRIA — VÁLASZTÁSOK ELŐTT Kérdőjelek a koalícióról

Next

/
Oldalképek
Tartalom