Somogyi Néplap, 1986. november (42. évfolyam, 258-281. szám)

1986-11-01 / 258. szám

2 Somogyi Néplap 1986. november 1., szombat Nemzetközi kerekasztal-konferencia (Folytatás az 1. oldalról.) kényszerítésével a másik te­herbíró képességét, politikai türelmét akarja próbára ten­ni. Megegyezni csak a másik fél egyenlő partner-szerepé­nek elismerésével lehet, ez pedig gyökeres szemlélet- váltást kíván — állapította meg Kótai Géza. A továbbiakban kijelen­tette: a reykjavíki munkata­lálkozó is a szovjet—ameri­kai kapcsolatok összetettsé­gére, a gyakorlati megoldá­sok nehézségeire, az állás­pontokban meglévő lényeges különbségekre irányítja rá a figyelmet. Az egyik fél en­gedményei a kölcsönösség hiányában nem bizonyultak elegendőnek az áttöréshez. A szovjet külpolitika ugyanakkor egy sor kezde­ményezéssel kívánta az el­múlt időszakban növelni a kölcsönös biztonságot, javíta­ni a sokoldalú párbeszéd fel­tételeit, tovább vinni az eny­hülés folyamatát. Hozzájá­rult a feszültségek csökken­téséhez, a kibontakozás fel­tételeinek megteremtéséhez a szocialista országok külpo­litikai aktivitása és a szoci­áldemokrata pártoknak a béke, az együttműködés ügye iránti elkötelezett fellépése. Pozitív visszhangra talált a delhi „Hatok” kezdeménye­zése és az el nem kötelezett országok hararei csúcsérte­kezletének felhívása is. Hangsúlyosan szólt arról, hogy az elmúlt másfél év során előrehaladt és új di­menziókkal is gazdagodott az európai biztonsági és együtt­működési folyamat. Az otta­wai, berni és budapesti ér­tekezletek, konferenciák — még ha nem is fogadtak el záródokúmentumot — bizo­nyították, hogy a harmadik kosár különböző kérdéskö­reiben is lehet, sőt kell hig­gadt, tárgyszerű és konstruk­tív párbeszédet folytatni. A stockholmi konferencia ered­ményes munkájával, a záró- dokumentum aláírásával pe­dig éppen azon a területen sikerült tovább lépni, s a kompromisszumot írásban rögzíteni, amelyre eddig nem terjedt ki az enyhülés: a ka­tonai bizalomerősítő intézke­dések ügyében. Befejezésül Kótai Géza az enyhülési folyamat továbbvi­telének fontosságáról, a kom­munista és a szociáldemok­rata pártok közös feladatai­ról szólt. Kijelentette: az MSZMP az előrelépés legfon­tosabb feltételének azt tart­ja, hogy tovább erősödjék a európai folyamatok minden résztvevőjében a közös ve­szélyek, a közös érdekek és az egymásra utaltság tuda­tosodásából adódó kompro­misszum-készség. Közös feladat az elmúlt időszakban jelentkezett ked­vező tendenciák erősitéséhez való hozzájárulás. Ennek ér­dekében szükség van minden ország, minden józan politi­kai erő céltudatos fellépésé­re, együttműködésére. A kis országok kommunista és szo­ciáldemokrata pártjainak azon kell munkálkodniuk, hogy erősítsék a,* kölcsönös bizalom légkörét^ s kihasz­nálják az európai biztonsági és együttműködési folyamat különböző fórumai által nyújtott demokratikus lehe­tőségeket, valamint az önál­ló kezdeményezésre kínálko­zó egyéb alkalmakat is. Mihail Gorbacsov fogadta az SZVSZ küldöttségét Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénteken fo­gadta a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttséget, amely Gáspár. Sándornak, az SZVSZ elnökének vezetésé­vel tartózikodik Moszkvában. A küldöttség tagjai: Ibra­him Zakaria, az SZVSZ fő­titkára, Sztyepan Salajev, a Szovjet Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának elnöke, Henri Krasucki, az SZVSZ alelnöke, a CGT Francia Általános Munkásszövetség főtitkára, Indradzsit Gupta, az Indiai Szakszervezeti Kongresszus főtitkára, Koréi Hoffmann, a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, és Har­ry Tisch, a Szabad Német Szakszervezetek Szövetségé­nek elnöke és Roberto V,eiga Menendez, a Kubai Dolgo­zók Központja főtitkára. A Szakszervezeti Világszö­vetség szeptemberben Bér-/ tiniben megtartott kongresz- szusa ezt a küldöttséget bíz­ta meg azzal, hogy átadja a kongresszus üzenetét Mi­hail Goirbaicsovnak, az SZKP KB főtitkárának, Ronald Reagannek, az Egyesült Ál­lamok elnökének és Javier Pérez de Cuellarnak, az ENSZ főtitkárának. A szakszervezeti küldöttség a találkozó után sajtóérte­kezletet tartott. Ezen Gáspár Sándor hangsúlyozta, hogy az SZVSZ berlini kongresszusán szóba kerültek a dolgozókat foglalkoztató alapvető kér­dések, így természetesen a leszerelés problémái, a fegy­verkezési verseny megfékezé­sével kapcsolatos gondok, amelyekkel kapcsolatban a szakszervezetek tennivalóit is alaposan megvitatták. E vita eredményeként jutottak arra az elhatározásra, hogy üze­netet küldenek az Egyesült Államok elnökének, az SZKP KB főtitkárának és az ENSZ főtitkárának. Az üzenetben — mondták el — a szakszervezeti világ­mozgalom következetesen síkraszáll olyan nemzetközi megállapodásokért, amelyek megállítanák, majd vissza­fordítanák a fegyverkezési hajszát. A kongresszus az üzenet­ben támogatásáról biztosított minden olyan kezdeménye­zést, amely elősegíti a le­szerelést. Üdvözölte a nuk­leáris fegyverkísérletekre egyoldalúan meghirdetett szovjet szünetet, s csatlako­zásra szólította fel az Egye­sült Államokat és a többi atomhatalmat. Ugyancsak tá­mogatásáról biztosította az atomfegyverek teljes felszá­molásának évezred végéig szóló programját. öt földrész 296 millió szer­vezett dolgozója nevében a kongresszus úgy foglalt ál­lást, hogy az ENSZ-nek és tagállamainak — elsősorban az Egyesült Államoknak és a Szovjetuniónak — haladékta­lanul lépéseket kell tenniük a nukleáris és más tömeg- pusztító fegyverek felszá­molása, a kísérleti robban­tások beszüntetése, és az így felszabaduló eszközök szociá­lis és gazdasági célokra tör­ténő átcsoportosítása érdeké­ben. Szufanuvong lemondott Szufanuvong, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­ság eddigi államfője lemon­dott tisztségéről — jelentette csütörtökön a laoszi rádió. A 77 éves politikus megrom­lott egészsége miatt Iköszönt le köztársasági elnöki tiszt­ségéről. Szufanuvong 1975 — a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság llétrejötte — óta volt az indokínai ország el­nöke. A rádiójelen tés szerint Phoumi V ongvichitet, a Laoszi Népi Forradalmi Párt KB PB tagját, mimszterel- nök-helyettest kormányren- deClettel ügyvivő elnökké ne­vezték ki. Szufanuvong a Laoszi Né­pi Forradalmi Párt alapító tagja; jelenleg a párt KB Politikai Bizottságának tag­ja. A francia gyarmati ura­lom elleni függetlenségi harc egyik vezetője volt. Európa újabb találkozó küszöbén Luxemburgban tanácskoztak a Közös Piac külügyminiszte­rei, hogy a többi között megvitassák a Nagy-Britannia és Szíria közötti konfliktus következményeit szemben. Több tűzszünet szü­letett, és a nasszerista irány­zatú szunnita fegyveresek vállalták, hogy „ütköző-öve­zettel” elválasztják egymás­tól a harcoló feleket. Kérdé­ses azonban, hogy vajon ez a libanoni tűzszünet meny­nyire lehet majd tartós. A libanoni nyugtalanság akkor fokozódik, amikor rendkívül nagy nyomás ne­hezedik Szíriára, amely Li­banonban az egyik stabili­záló tényező. A terrorizmus pártolásának vádjával, s arra hivatkozva, hogy az El A1 izraeli légitársaság London­ból induló gépét felrobban­tani szándékozó Hindawi kapcsolatban állt a damasz­kuszi diplomatákkal, Nagy- Britannia megszakította kapcsolatait Szíriávalw Lon­don szerette volna, ha ebben szövetségesei is követik, de felemás eredményt ért el. Az Egyesült Államok és Kana­da ugyan visszahívta nagy­követét, de mind ők, mind más közös piaci országok fontosnak tartják a damasz­kuszi kapcsolatot, nem utol­sósorban Szíria libanoni sze­repvállalása, a túszügyekben való közreműködése miatt. (Több nyugati lap brit bel­politikai indítékot vél felfe­dezni azzal kapcsolatban, hogy London keménykedik Szíriával szemben, s frontot nyitott ismét a Falklandok körül, a halászati zóna kiter­jesztésével, Argentína újabb kihívásával.) Közben felvetődött egy újabb arab csúcs összehívá­sának szükségessége, de az elvi egyetértésen túl nem­igen látszanak ennek gya­korlati lehetőségei. Ha Lon­donnal csak általában értet­tek egyet szövetségesei, Szí­ria — talán Líbiát leszá­mítva — általános támoga­tást kapott az arab országok részéről. Réti Ervin Tunéziai választások Tunéziáiban a Népi Egy­ség Mozgalma elnevezésű el­lenzéki párt csütörtökön közleményben jelentette be, hogy nem vesz részt a hét­végi parlamenti választáson. Ezzel teljessé vált az ellen­zék választási bojkottja. A másik két ellenzéki szervezet a Tunéziai Kom­munista Párt és a Szocialis­ta Demokraták Mozgalma még a múlt héten közölte, hogy nem vesz részt a vá­lasztáson. A Népi Egység Mozgalma korábban bírálta a hatóságokat, mert nem biztosítottak helyiségeket a választási gyűlésekhez, zak­latták az ellenzék híveit. A Népi Egység Mozgalma kö­zölte: azért marad távol a választásoktól, mert „részvé­telével nem kíván szentesí­teni egy teljesen formálissá váüit aktust”. A vasárnapi választásokon a kormányzó Szocialista Desztur Párt 125 jelöltjével szemben így csak 15 függet­len jelölt indul. II. János Pál pápa kezdeményezésére nemzetközi imanapot rendeztek az olaszországi Assisiben. A képen: Canterbury érseke, Methodios vallási vezető, és a pápa, kezükben a bé­két jelképező olajpálmafaággal nek jegyében egyeztettek Moszkvában a szocialista or­szágok szakértői, Brüsszelben a NATO-tagállamok képvi­selői, és Brioni szigetén az N plusz N csoport diplomatái. (A két betű az európai semlegesek és el nem köte­lezettek kilenc országát jel­zi.) Bécsben kétségtelenül ked­vezőbb légkörre van kilátás, mint az 1977—78-as belgrá­di, s az alaposan elhúzódó 1980—83-as madridi értekez­leten. Olyan fontos javasla­tokról beszélnek, mint egy gazdasági fórum megrende­zése, kontinentális környe­zetvédelmi találkozó, vagy az európai kulturális örökséggel foglalkozó értekezlet, hogy csak néhányat ragadjunk ki. A legjelentősebb természete­sen a megállapodással zárult stockholmi konferencia érté­kelése, az első szakasz lezá­rása, és „Stockholm—2” mandátumának, az európai leszerelési tárgyalások foly­tatásának kimondása lenne. Ez szorosan kapcsolódna az egész világpolitikai képhez. Hiszen, ha folytatni lehet Raykjavíkot, s komoly for­mában tárgyalnak az atom­leszerelést előirányozó szov­jet csomagtervről, akkor előbb-utóbb óhatatlanul fel­vetődik a hagyományos fegy­kedik a várható szovjet— amerikai külügyminiszteri megbeszélés. Vagy többes számba tehető, hiszen a szov­jet szóvivő két lehetséges találkozóról is beszélt. Amint hangsúlyozta, minden témát érinteni lehet, de nyilván­valóan a reykjavíki folyta­tás kerül majd a középpont­ba, s a hogyan tovább-hoz nélkülözhetetlen egy józa­nabb, realistább amerikai értékelés. (D Miről tanúskodtak a közel-keleti jelentések? A hét első napján, ami­kor a pápa felhívására össz- felekezeti imanapot tartottak Assisiben, s egynapos tűz­szünetet kezdeményeztek a válsággócok helyszínein, né­hány órára elhallgattak a fegyverek Libanonban is. Ez a csend azonban nem volt jellemző, s rövidesen ismét megszólaltak a géppisztolyok. A legsúlyosabb harcokra az ország déli kerületeiben, a síiták és a palesztinok kö­zött került sor. Arafat hívei, akik többség­ben vannak a Szidon körüli menekülttáborokban, látha­tólag újjászervezték fegyve­res osztagaikat azon a terü­leten, ahol az 1982-es hábo­rú előtt is a legerősebb bá­zisuk volt. A síiták, akik a déli országrész lakosságának többségét teszik ki, s akik­nek milíciái csaknem végig rivalizáltak a palesztinokkal, most is felléptek, s az ellen­tétek fegyveres harcokhoz vezettek. Az összeütközések a palesztinok átmeneti térnye­réséhez vezettek. Közben di­lemma elé került a damasz­kuszi székhelyű Nemzeti Megmentési Front hat pa­lesztin tagszervezete, hiszen szembenállnak Arafat köve­tőivel, de a síitákat nem se­gíthetik honfitársaikkal San Sebastianban a héten eltemették az ETA baszk terror-i szervezet legutóbbi áldozatait, Garrido Gil tábornokot, a he­lyi katonai körzet parancsnokát és családját ®. Mit ígér a bécsi diplo­máciai csúcsforgalom? Talán furcsa játéknak tűn­het az igeidőkkel, de ami az elmúlt hét eseményeit a ke­let—nyugati kapcsolatok fő­vonalát illetően jellemezte, többnyire jövő időbe került. Vagyis a most záruló hetet a jövő hét fejleményeire történő várakozás határozta meg. November első napjaira ugyanis számos fontos elő­rejelzés történhetett. Kedden nyilik meg a bécsi Európa- találkozó, a harmadik utó­konferencia Helsinki óta. En­verek csökkentésének, sza­bályozásának kérdése. Erre vonatkozólag tett kezdemé­nyezést a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­tének Budapesti felhívása, s adott lenne tárgyalási fó­rumként a stockholmi kon­ferencia második szakasza. (Amelynek hivatalos elneve­zése: Konferencia az európai biztonság és bizalomerősítő intézkedésekről, valamint le­szerelésről; s ez utóbbi le­hetne a második szakasz tar­talma.) Az Európa-találkozó, mint eddig minden alkalomkor, módot nyújt számos kétol­dalú tanácskozás lebonyolí­tásához. Ezek közül kiemel­HETI ESEMÉNYKRÓNIKA VASÁRNAP: London a terrorizmus támogatásával vádolja Szíriát, és megszakítja diplomáciai kapcsolatait Da- maszkusszal, az Egyesült Államok és Kanada is visz- szahivja nagykövetét, a többi nyugati szövetségesek óvatosabb magatartást tanúsitanak. - Félmilliós tün­tetés Rómában a csillagháborús tervek ellen. - Be­fejezi budapesti tanácskozásait a Palme-bizottság. HÉTFŐ: Általános imanap Assisiben a pápa kezdeményezé­sére, de a javasolt egynapos tűzszünet csak részlege­sen valósulhat meg. - A kulturális együttműködés kérdéseiről tárgyal Mitterrand és Kohl Frankfurtban. - A Közös Piac és a KGST tagállamainak lehetséges kapcsolatairól tanácskoznak az EGK külügyminiszterei. KEDD; Mind több jel arra mutat, hogy Dél-Afrikának sze­repe volt a mozambiki elnöki gép szerencsétlenségé­ben, Samora Machel temetése, a frontállamok vezetői­nek tanácskozása Maputóban. - ’Határozat az ENSZ- ben a dél-atlanti békeövezetről, amerikai ellensza­vazat. SZERDA: A Biztonsági Tanács vitájában elítélik az ameri­kai magatartást, de Washington vétót alkalmaz. — Stockholmi nyilatkozatok szerint nyomára bukkantak Palme gyilkosának. — Nagyszabású amerikai-japán közös hadgyakorlat. - Reagan korteskörútja a jövő kedden esedékes félidős választások előtt. CSÜTÖRTÖK: Nagy-Britannia 320 kilométerre terjeszti ki a Falkland (Malvin)-szigetek körüli halászati zónát, s ez ütközik Argentina hasonló nagyságú gazdasági sáv- jával, rendkívüli kormányülés, részleges mozgósítás Buenos Airesben. - Menesztik Jamani sejket, a szaúd- arábiai olajipari minisztert, bizonytalanság az olajpia­cokon. PÉNTEK: Bonyolódik a libanoni helyzet, fegyveres összeütkö­zések és tűzszüneti kísérletek a síita Amal, valamint a palesztinok között. - Előkészületek a bécsi Európa- találkozóra, bejelentik, hogy szovjet-amerikai külügy­miniszteri megbeszélések lesznek az osztrák főváros­ban. Shultz egyébként némi ké­séssel várható az osztrák fő­városba, méghozzá belpoli­tikai okokból. Kedden ren­dezik meg a félidős válasz­tásokat az Egyesült Álla­mokban, s ha a képviselő­házban minden bizonnyal marad a demokrata többség, a szenátus egyharmadának újjáválasztásával • módosul­hatnak az erőviszonyok, az ellenzék javára a kongresz- szus másik házában is. Reagan hét államot járt vé­gig korteskörúton, magyaráz­ta többek között a reykjavíki bizonyítványt is. Maga jelen­tette be amerikai részről a két nagyhatalom külügymi­niszteri találkozóját. Remél­hetőleg nemcsak kortesfo­gásként, s ezúttal az ame­rikai diplomácia vezetője te­libb zsebbel utazik az oszt­rák fővárosba, mint Reykja- víkba. (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom