Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-10 / 239. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 10., péntek A kazánok fűtésre készek FOLYAMATOSAN ÉRKEZIK A SZÉN JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA A szociálpolitikai kedvezmények Még néhány nap, és megkezdőjük a fűtési szezon. Igaz, ihogy napközön még kellemesen meleg az idő, de akinek módjában áll, az bizony a reggeli és az esti órákban már most is befűt a lakásában. Annak a csaknem hétezer családnak, amelyik távfűtéses lakásban lakik Kaposváron, október 15-ig várni kell, de akkor .begyújtják a kazánokat, és az időjárástól függően fűtik a lakásokat. Halas Ernő, a távfűtési üzem vezetője amondta, hogy a nyáron minden karbantartási munkával elkészülték, s a szeptember 27- én 'megtartott próbafűtést kővető bejelentések alapján a hibákat kijavították, illetve folyamatosan javítják, ha erre még igény lesz. A fűtési szezon kezdetétől 120 dolgozó ügyel arra, hogy a lakásokban a kívánt hőfok legyen. Akik egyedileg fűtenek, azok igyekeztek már eddig beszerezni a szenet és a fát. Akik mégsem, azok a kaposvári tiizép-telepen ha néha sorba állással is — megvásárolhatják a tüzelőt. Hesz Mátyásné telepvezető elmondta, hogy mecseki brikettet korlátlan mennyiségben tudnak adni, a tatai brikettből hétfőn 100 tonna elfogyott, de ebben a hónapban még ‘kapnak belőle. A kazánszenet keverve adják import és hazai szénből. Magyar, illetve középkalóriás szén egyelőre nincs, de még ebben a hónapban ebből is érkezik szállítmány. A SZOT- és a nyugdíjasutalványok november 15-ig válthatók be, addig mindenkinek a kamrájába kerülhet a Veszprémből, Tatabányáról, illetve Komlóról szállított szén. Legalábbis így reméli a telep vezetője, s ezt remélik azok a sorbaállók is — naponta 250—300-an vannak 1—, akik még tüzelőre várAz almafavarasodás a körültekintő védekezések ellenére, ismételten számottevő fertőzéseket okozott megyénkben. A gyakran csapadékos nyár eleji, időjárás, a szinte naponta ismétlődő esők, az alma, körte varaso- dásának kedvezett,. A fertőzött levelek aránya ennek következtében rendkívül magas mind a nagyüemi, mind a házikerti ültetvényekben. A júllius végi aszályos és az azóta is itar.tó száraz időjárási viszonyok a fertőzési folyamat hevességét 'lefékezték ugyan, de a betegség lassú terjedéséhez Postai világnap Minden év október 9-én ünnepük a postai világnapot. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak csütörtökön a Magyar Posta központjában. Kertész Pál elnökhelyettes ünnepi beszédében megemlékezett arról, hogy az egyetemes postaegyesület (UPU) ezen a napon alakult 1874-ben. A mostani világnap jelszava „A posta a béke hírnöke” arra utal, mennyire fontos szerepet játszik a postai hálózat a béke megőrzésében azzal, hogy. páratlan kiterjedésű infrastruktúráját a kereskedelmi és kulturális kapcsolatok, a gondolat- ‘és információcsere, valamint a nemzetközi együttműködés szolgálatába állítja. A világ postái, s így a Magyar Posta is erőfeszítéseket tesz, hogy megfeleljen a kor követelményeinek, kielégítse a korszerű posta- szolgálattal szemben támasztott igényeket. A hírközlési infrastruktúra fejlesztése, a gyorsan fejlődő, modern technika vívmányainak, eszközeinek alkalmazása azonban meglehetősen sok pénzt igényel. A gyorsan változó gazdasági-technikai környezet megköveteli1, hogy a posták is fejlesszék szolgáltatásaikat, bevezessék a legkorszerűbb technikát. matképződésék. A száraz időjárás csupán befolyásolja a kórokozó fejlődését, így a szokásosnál később számíthatnak a. telelő alakjainak kifejlődésére. Ez a magyarázata annak, hogy a szedés i munkák befejezését 'követő üombfertőit- lenítésniek az átlagosnál is nagyobb a jelentősége. Az alma, és körtevaraso- dós hosszan elhúzódó fertőzési szakasza a fertőző anyag A szociálpolitikai kedvezmény nem új jogintézmény, de napról napra akadnak új igénylők, akik nem tudják minden részletében, mit biztosít számukra a jogszabály. Ezért fontosnak tartjuk, hogy újra kitérjünk arra, kik azok, akik részesülhetnek a kedvezményben, és a kedvezményre való jogosultságot milyen iratokkal kell az igénylőnek igazolnia. A lakást (házat) építők vagy vásárlók szociálpolitikai kedvezményt igényelhetnek vér szerinti, örökbe fogadott, mostoha (és nevelt) gyermekük után, ha az még nem .töltötte be a 16. életévét, vagy betöltötte ugyan, de nappali tagozatos iskolában továbbtanul, és a 25. életévét még nem érte el. Külön elbírálás alá esnek a 16. évesnél idősebb, de testi, szellemi fogyatékosságuk miatt eltartásra, gondozásra szoruló gyerekek, akiknek ez az állapota legalább egy éve tart, s a fogyatékosság a 67 százalékot eléri. A gyerekein kívül eltartottnak minősülhet a lakásépíttető vagy vásárló kereső tevékenységet: nem folytató házastársa vagy élettársa, abban az esetben, ha egy háztartásban él a jogosulttal, és legalább két családi pótlékra jogosult gyernagymértékű felhalmozódását okozza'. Figyelmeztető előrejelzés ez a jövő évi alma- és kör.tetermesztés növényvédelmi helyzetére is. A betegség jövő évi fellépését döntően meghatározza, hogy milyen mértékű a felhalmozódott, áttelelő fertőző anyag. — A várható erős tavaszi fertőzések mérséklése érdekében ezért minden gyümöV esősben szükséges az őszi lombf értőt leníitések elvégmeket lát el, vagy ha egy olyan fogyatékos gyermeket gondoz, aki állandó ápolásra szorul, vagy ha olyan idős szülőt, testvért vagy nagyszülőt gondoz, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette. Eltartottnak kell ‘tekinteni a kedvezményre való jogosultság szempontjából a 60. évét betöltött szülőt, nagyszülőt (férfi esetében), vagy az 55. évét betöltött anyát, nagyanyát, ha havi rendszeres keresete, jövedelme nem haladja meg a társadalombiztosítási ellátás minimumát. Ez az összeghatár egyébként az előbbiekben említett feleségre, élettársra is vonatkozik. Évente változó az a forintösszeg, amihez a minimum igazodik. A keresetbe, jövedelembe a bért, a nyugdijat és a járulékot, valamint minden rendes pénzbeli! juttatást be kell számítani. A gyermekgondozási segélyen lévő személy a szociálpolitikai kedvezmény szempontjából nem minősül eltartottnak, ezért utána a kedvezményt elszámolni nem lehet. A szociálpolitikai kedvezmény igénybevételére való jogosultságot megalapozó családi körülményeket az építési hitelszerződés vagy az adásvételi szerződés megzése. Hatásos védekezés az őszi permetezés a Fundazol 50 WP, vagy a Topsin—Mein 0.1 százalékos oldatával], mely készítmények gátolják a fertőzőanyag kialakulását. A tökéletesebb hatás érdekében a talajt is lepermetezve, áztaitásszerűen kéül a növényvédő szert kijuttatni. Azokban a kiskertekben, ahol valamilyen ok miatt nincs mód őszi kémiai védekezésre, a fertőzött, lehullott levelek elégetésével vagy a tallajba forgatásával is nagy- méstékhen csökkenthetjük a tavaszi, fertőzés veszélyét. kötésekor igazolni kell. Az igazolás módja a következő: 1. Személyi igazolvánnyal lehet igazolni az életkorokat, a családi kapcsolatokat, és ha megállapítható belőle, úgy a közös háztartásban éltest. 2. Okirati igazolások: — Megelőlegezés esetén az élveszületést születési anyakönyvi kivonattal, örökbe fogadást az azt engedélyező gyámhatósági határozattal, a háztartásba kerülést a gyermek elhelyezéséről intézkedő bírósági, hatósági határozattal kell igazolni. — A továbbtanulást az iskola, intézet által kiállított igazolás bizonyítja. • — A munkaképesség 67 százalékban vagy ennél nagyobb mértékben való elvesztését, és azt, hogy ez legalább egy éve tart vagy előreláthatóan egy év alatt szűnik meg, a nyugellátást folyósító szerv által, az állapot igazolására szolgáló okirattal lehet igazolni. — A saját háztartásban eltartott gyermek testi vagy szellemi fogyatékosságát a családi pótlékot folyósító szerv igazolja. 3. Büntetőijogi felelősség mellett kiállított nyilatkozattal kell igazolni : — a közös háztartásban élést, ha az a személyi igazolványból nem állapítható meg, — az eltartottságot; az eltartott havi rendszeres keresetét (jövedelmét) és azt, hogy az új lakásba együtt költöznek be (ezt mind az építtető, mind az eltartott köteles aláírni), — azt, hogy csak olyan személy után igényel kedvezményt, aki után ilyet még senki nem kapott. Ha a nyilatkozat valótlan adatot tartalmaz, és így jut az építtető (vásárló) jogosulatlanul kedvezményhez, akkor a büntetőjogi felelősség mellett a kedvezményt a bankkölcsönre érvényes kamattal együtt vissza kell fizetni. Dr. K. É. nak. N. Zs. Almások védelme a jövő év érdekében Növényvédelmi tájékoztató elegendőek az éjszakai harA szocializmus megújulásának útja Az országos pártértekezlet Az országgyűlésnek az ellenforradalmat követő első, 1957. május 9-én kezdődő ülésszakán, a Kádár János vezetése alatt álló, új tagokkal kibővített kormány megválasztásával véget ért az állami „ideiglenesség”. A Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány féléves tevékenységéről Kádár János számolt be. A jövő feladatairól szóivá erőteljesen hangsúlyozta a közélet demokratizálásának szükségességét. Szóba került egy elvi kérdés is: a többpárt-irend- szer ügye. Kétségtelen, hogy 1948 után a koalíciós pártok hasznosan tevékenykedhettek volna tovább, de a régi pártvezetőség ezt a lehetőséget megakadályozta. Egy évtized után a „történelmet nem lehet visszaforgatni”, különösen mert az ellenforradalom napjaiban a pártok újjáalakulása a polgári res- tourációs törekvések jegyében ment végbe, és az esetleges pártviszályok az olyan nagyon szükséges nemzeti egységet szétszaggatták volna. „Magától értetődően 'az alapvető elvi állásfoglalás, amely a koalícióra vonatkozik, nem zárja ki, ellenkezőleg, feltételezi és megkívánja, hogy a közügyek in- téziésében ne csak kommunisták vegyenek részt.” — E kijelentésnek hat héttel később az MSZMP országos értekezlete mintegy intézményesített biztosítékot adott, amikor határozatban szögezte le: „A párt építésével szorosan összefüggő kérdés annak az elvnek gyakorlati érvényesítése, hogy hazánkban a pártbizottság kivételével minden közfunkciót pánton- kívüld is ibetölthet.” Ennek az elvnek érvényesítése — három évtized tapasztalata mutatja — a magyar társadalmi életnek olyan alapfeltétele lett, amely nemesük a közélet demokratizmusát határozta meg, hanem a párt és a tömegek, a vezetés és a tömegek kapcsolatának, a kölcsönös bizalomnak erős pillére is. A június 27—29-1 országos pártértekezlet feladata ■az volt, hogy áttekintve a november 4-e óta megtett utat, különösen a párt újjászervezésének folyamatát, megszüntesse az ideiglenességet, megvizsgálja, bevált-e az új politikai irányvonal, és összegezze ennek a politikának végrehajtásában szerzett tapasztalatokat. A kétfrontos harc elvének elfogadása, és még inkább alkalmazása kérdésében — az „általában egyetértünk” hangoztatása mellett — tulajdoniképpen november 4-től kezdve folyt a kimondott vagy kimondatlan vita a pártaktíva, a párttagság körében. Voltak, akik csak részben ismerték fel és el a szektás, dogmatikus hibák szerepét az ellenforradalmi lázadás kirobbanásában, és túlnyomóan a revizionista csoport ténykedését, felelősségiét jelölték meg mint okot. Ennék megfelelően „keményebb” politikát követeltek az MSZMP-től, és a vezetésnek szemére hányták engedékenységét. Mások, másik egyoldalúsággal, a revizionista hibákat lebecsülve, csak a szektarianizmust okolták, sőt, gyakran az egész felszabadulás utáni évtizedben a tévedéseket látták túlsúlyban. Ezek „engedményekkel” gondolták az űj vezetés tömegbefolyását növelni, és még a Nagy Imrercso- porttal váló „kiegyezést” is szorgalmazták volna. E vitának új lendületet adoltt Révai Józsefnek, a régi pártvezetés egykori tagjának — egyébként a magyar és a nemzetközi mozgalom kitűnő ideológusának és jó tollú publicistájának — fellépése. A Népszabadság 1957. március 7-1 számában Eszmei tisztaságot! címmel cikket írt, amelyben sok helyes részletmegállapítás mellett hamis és igen veszélyes alaptételből indult ki. Mivel a reviziomizmus az adott pillanatban a fő veszély — hiszen az bizonyult az ellenséges elemek szövetségesének az ellenforradalmi periódusban —, helytelenítette, hogy (szerinte) a párt propagandájában és gyakorlatában eluralkodott a szektás- dogmatikus hiibák bírálata. Vagyis, feledve vagy elhanyagolva azt a tapasztalatot, hogy hai a revizionista elhajlást a tudatos ellenforradalmi, restaurációs erők szövetségesének, akkor a szektás politikát az események, a lázadás táptalajának tekintjük, Révai József kétfrontos harc helyett lényegében egy- írontost akart a pártra erőltetni. Révai cikke tiltakozó hullámot váltott ki a Nép- szabadság hasábjain. Az egyik hozzászóló igen talár lóan fogalmazott: „Nagy Imre példátlan osztályárulása nem lehet menlevél Rákosi IMátyás számára.” Egyébként a hírlapi vitának rendkívül pozitív vonása volt — amely az új szellemet demonstrálta —■, hogy •nyíltan folyt, és nemcsak a párt vezetői vagy ismert publicisták kaptak szót, hanem egyszerű párttagok is. S nem kevésbé új és örvendetes jelenség völt, hogy a cikkírót, illetve a hozzászólókat tévedéseikért nem átkozták ki, nem is mánősít- gették, bélyegezgették mindenféle jelzővel. Ebben a világain is kiderült, hogy az MSZMP az eszmei harcot mindig a helytelen nézetek, nem pedig azok képviselői ellen folytatja. Az országos pártértekezleten a vita tovább folytatódott, főleg Révai József felszólalása nyomán. Révaii azt fejtegette, hogy különbséget kell tenni a jobb- és baloldali elhajlás között. Az utóbbit tulajdonképpen bocsánatos bűnnék minősítette, s csak taktikai okokból — tehát a tömegek előtti népszerűtlenségük miatt — tartotta elfogadhatónak a kompromitálódott vezetők kirekesztését az MSZMP vezető testületéiből és pozícióiból. Vagyis egy későbbi időszakban, „normális” körülmények között elképzelhetőnek tartotta visszatértjüket a közéletbe. Révai József nézetei, amelyeket a pártértekezlet viisz- szautasított, valójában segítették azt, hogy a kétfrontos harc fontosságát még inkább megértse a párt közvéleménye. Kádár János válaszbeszédében nyíltan szemébe vágta Révainak, hogy a „bukott vezetőség zászlaját lobogtatta meg”. A pártegységet a decemberi határozat alapján és szellemében keli felfogni és védeni, vagyis a régi vezetésnek nincs helye ebben, annak hibái nem menthetők. Ennek megfelelően fogalmazódott meg az országos értekezlet határozata is hangsúlyozva: „rendkívül fontos, hogy soha többé sem jobbra, sem balra ne engedjük eltérni a pártot a helyes útról.” Az országos értekezlet a revizionizmus és dog- matizmus eszmei alapjait vizsgálva kimutatta, hogy bár látszatra szöges ellentétben állnak egymással, de van nagyon is közös vonásuk. Mindkettőnek a kispolgári eszmevilág a gyökere, és ha érvényesül befolyásuk, amint a magyar tapasztalatok különösen 1953-tól kezdve bizonyították, kölcsönösen táplálva egymást, egyaránt a szocializmust ássák alá. Megint csak az MSZMP vezetésének új szellemét és stílusát mutatta, hogy az előadói beszéd, majd a felszólalások és a zárszó is nap gyom sokat foglalkozott, mint az előrehaladás nagy veszélyével, a vezetők körében újra lábra kapó elbizakodottsággal. Kádár János emlékeztetett arra, hogy a hatalom meghódítása után a hibák gyökere az az illúzió volt, hogy az ellenséggel könnyűszerrel el lehet bánni, és a tömegék mindennapi megnyerése ügyünk számára nem fontos dolog. Pedig állandóan figyelemmel kell kísérni a lakosság hangulatát, véleményét, értékelését a pártról, nehogy hibába essünk. „Tessék most kimenni a városban az utcára, vagy falun a főtérre, akár ünnep-, akár hétköznapon, vagy vegyenek részt párt- rendezvényen, ezrek és ezrek mondják, hogy éljen a párt, éljen a népköztársaság, éljen a szovjet—magyar barátság. De ha annak idején az ellenség elfelejtette, hogy Magyarországon százezrek van nak a szocialista f orradalom mellett — ha nem is láthatók —, mi ne kövessük el ugyanazt a hibát. Tudnunk kell, hogy ha április 4-én vagy május elsején 700 ezer, 800 ezer, 900 ezer ember tüntet céljaink és elveink mellett, ez nem azt jelenti, hogy nincsenek olyan tömegek az országban, amely* még az ellenség ideológiai, politikai befolyása alatt vannak. Csak ma nem annyira aktívák és nem any- nyiira láthatók. Ez is arra figyelmeztet, hogy ne bízzuk el magunkat.” E józan szemlélet, amely párosult a tömegek megnyeréséért folytatott harc elvi és gyakorlati kérdéseinek részletes taglalásával, a legértékesebb jellemzője volt az országos pártértekezletnek, és mindinkább úrrá váló sajátossága az MSZMP tevékenységének. Nemes János (Folytatjuk.)
