Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-10 / 239. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 239. szám Ara: 1,80 Ft 1986. október 10., péntek Egészségünk állapota, környezetünk minősége ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS A Minisztertnács csütörtöki üléséről a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a kormány szóvivője adott tájékozta­tást: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Lázár György tájékoztatóját Wilfried Martensnek, a Belga Királyság miniszterelnökének meghívására Brüsszelben tett hivatalos látogatásáról. A kormány tájékoztatót hallgatott meg a lakosság egészségi állapotáról, és határozatot hozott az egész­ségmegőrzés átfogó társadalmi programjának kidol­gozására. Ugyancsak meghallgatta az Alkoholizmus Elleni Állami Bizottság elnökének jelentését, és kije­lölte a további tennivalókat. A Minisztertanács megtárgyalta és tudomásul vette a hazánk környezeti helyzetéről: a föld, a víz és a le­vegő állapotáról szóló jelentést. Értékelte az utóbbi időben végzett tevékenység eredményeit, és meghatá­rozta a további feladatokat. TALÁLKOZÓ FÉLÚTON Reagan Reykjavikban, Gorbacsov ma érkezik A kormány ülését követően a Parlamentben tartott tájé­koztatón Bányász Rezső ál­lamtitkár, a kormány szóvi­vője az újságírók kérdéseire is válaszolt. Mindenekelőtt arról szólt, hogy a kormányszóvivői tisztség gyakorlását a szo­cialista demokrácia további kiterjesztésének, megerősíté­sének az MSZMP XIII. kongresszusán is meghirde­tett programja indokolja. Abba a folyamatba illeszke­dik tehát, amelynek része volt a sajtótörvény megal­kotása ez év tavaszán. Az egészségmegőrzés tár­sadalmi , programjának ki­dolgozásáról kiemelte: a la­kosság egészségének megőr­zése és javítása állandó kor­mányzati figyelmet követel. A szóvivő utalt arra, hogy az egészségkárosító szoká­sok leküzdése, az életmód megváltoztatása nagymér­tékben szemléleti kérdés. Mindenekelőtt azt kell meg­értetni, hogy alapvetően ki­ki maga felelős egészségéért. Kívánatos, hogy gyerekek már az óvodákban ismerjék és szeressék meg a rend­szeres testmozgást, s a test­kultúra kialakításának ten­nivalói nem szorulhatnak háttérbe az általános és kö­zépiskolákban, a felsőokta­tásban sem. A szóvivő idézte a vitá­ban az egészségügyi minisz­ter által elmondottakat, amely szerint 1985 után vár­hatóan idén sem nő a halá­lozási arányszám, hanem — bár magas szinten, de — stabilizálódik. Jó hír az is, hogy valamivel több gyerek született, illetve születik e két évben, mint a megelőző esztendőkben. E tendenciát jó lenne megőrizni. Bányász Rezső bejelentet­te, hogy a Minisztertanács széles körű vita után tudo­másul vette az egészségügyi miniszter jelentését a lakos­ság egészségi állapotáról és úgy határozott, hogy ki kell dolgozni az egészségmegőr­zés átfogó társadalmi prog­ramját. A kormány illetékes elnökhelyettese vezetésével állami szervek, tudományos intézmények és az egészség­ügy képviselői kaptak meg­bízást e program előkészíté­sére. A tervezetet a jövő év első negyedének végéig újra a kormány elé terjesztik. A testület úgy foglalt állást, hogy átfogó társadalmi vita is szükséges e kérdésben. Számos kérdés hangzott el az alkoholizmus elleni küz­delem időszerű tennivalói­ról. A kormány szóvivője felhívta a figyelmet arra, hogy a testület a mértékte­len alkoholfogyasztás visz- szaszorítását szolgáló prog­ram végrehajtásának továb­bi feladatairól tárgyalt. A Mindenekelőtt meg kell akadályozni a munkahelyi italfogyasztást. Különösen határozott harcot kell foly­tatni a legkárosabb alkohol­féleségek, így a töményszesz, a pálinka fogyasztása ellen, és rendkívül fontos az ifjú­ság alkoholfogyasztásának csökkentése. Ez utóbbi cél érdekében a kormány azt tervezi, hogy tilos lesz szeszes italt bevin­ni és fogyasztani a nevelé­si, oktatási intézményekben, a kulturális intézményekben és rendezvényekben, az ifjú­sági táborokban és parkok­ban, vagyis mindenütt, ahol a fiatalok nagy számban megfordulnak. Elmondta, hogy a kormány a további teendők meghatá­rozása érdekében alapul fo­gadta el az Alkoholizmus El­leni Állami Bizottság elnöké­nek jelentését, és a vita alapján pontosítja a további teendőket, a kiadandó ren­delkezéseket. A szóvivő kijelentette, hogy nem volt szó a kormány mostani ülésén az alkoholos italok árának emeléséről. Egy kérdés kapcsán kitért arra is, hogy az alkoholiz­must visszaszorító intézke­dések végrehajtásával két­ségtelenül csökken az alko­hol értékesítéséből származó bevétel. A kormányzat szá­mol ezzel és más állami be­vételekkel pótolja a kiesést. Bányász Rezső összegezte a hazánk környezeti állapo­táról a kormány ülésén el­hangzottakat. Mint mondot­ta, környezeti állapotunk — más országokhoz képest — közepesnek értékelhető. A környezet általános romlá­sának, további szennyeződé­sének folyamatát sikerült mérsékelni. Lelassult a termőterületek csökkenése, átgondoltabb lett a vegyszerek használata a mezőgazdaságban. Félmillió hektárra emelkedett a vé­dett természeti területek nagysága; számuk ma 140, ebből négy a nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet, 100 pe­dig természetvédelmi terü­let. Bányász Rezső a közeljö­vőben alakuló új szerzetes- rendről feltett kérdésre ki­fejtette, hogy még Lékai László biboros vetette fel egy betegápoló női szerzetes rend létrehozásának gondo­latát. A Magyarok Nagyasz- szonya Társaság a minden­kori esztergomi érsek jog­hatósága alatt áll, tagjai ki­zárólag a magyar katolikus egyház által fenntartott szo­ciális intézményekben és más egyházi szervezetekben tevékenykednek majd. A működésükhöz szükséges anyagiakat is az egyház te­remti elő. Izland főváros egy „reyk- javiki szellem” megszületése reményében készül a szom- bait—vasárnapi Gorbacsov— Reaganr találkozóra, ame­lyet az SZKP KB főtitkára indítványozott két hete az Egyesült Államok elnökének. A munka találkozónak beje­lentett kétnapos, zömmel négyszemközti megbeszélés­sorozat jelentőségére utal, hogy a világsajtó érdeklődé­se iránti semmivel sem cse­kélyebb, mint az 1985-ös genfi csúcstalálkozó iránt volt. Reagan elnök Andrews légitámaszpontoról csütörtök este érkezett Keflavik légi­támaszpontra. Az izlandi fő­város amerikai katonaba­rakkokba ágyazott és fehér radargömbökkel övezett nemzetközi repülőtere, amely közel 50 kilométerre van a szigetország fővárosától, Reykjavikitól, egy nappal ké­sőbb, ma délután fogadja a várhatólag feleségével ér­kező Mihail Gorbacsovot. Izlánd NATO-,tagsága és a keflavliiki amerikai bázis mű­ködése nem zavarja a szov­jet felet — jelentették ki szovjet szakértők, akik csü­törtökön sajtóértekezleten találkoztak az újságírókkal. A Szovjetunió baráti kapcso­latokat ápol Izlanddal és Reykjavik valahol félúton van Moszkva és Washington között. „Vezetőink földrajzi értelemben megteszik a fél- utat egymás felé ezt politi­kailag is meg kell tenniök” — mutatták rá a szovjet kép­viselők, akik szerint a reyk- javiki csúcs zöld lámpát hi­vatott gyújtani az érdemi csúcsértekezlethez, de nem feltétlenül hoz megállapodá­sokat, egyezményeket a szó szoros értelmében. Jevgenyij Primakov aka­démikus, Alökszandr Bovin, az Izvesztyija politikai szem­leírója és a szovjet párt Központi Bizottságát képvi­selő Nyikolaj Sislin az igaz­ság pillanatáról beszélt, ami­kor mindkét oldalról bizo­nyítani kell a teljes értékű tárgyalásokra való készséget. „Nem sietünk a kiábrán­dultsággal, ésszerű kompro­misszumra készülünk” — je­lentette ki Nyikolaj Sislin, hozzáfűzve, hogy a Szovjet­unió az Egyesült Államok­nál nem kisebb mértékben érdekelt az eredményekben, s hogy a csalódás közös len­ne. A világ atom f egy vermen- tesítésének 2000-ig terjedő szovjet programját és az atomkísérletek moratóriu­mának negyedik meghosz- szabbítását úgy méltatták, mint kedvező tényezőket a fegyverkezési hajsza visz- szafogásá.nak esélyei szem­pontjából. Reykjavikban bejelentet­ték, hogy Vigdis Finnboga- dottir elnökasszony a mi­niszterelnök és a külügymi­niszter társaságában fogadni szándékozik előbb az ameri­kai elnököt, majd a később érkező szovjet vezetőt. Gor­bacsov és Reagan első, mint­egy kétórásra tervezett ta­lálkozójára szombat délelőtt kerül sor és a két államfér­fi összesen három alkalom­mal ül össze megbeszélésre. Az izlandi kormányfő az ér­dekeltektől azonban olyan kérést kapott, hogy ne szer­vezzen vendégei számára vasárnapra—hétfőre prog­ramot, mert a két vezető to­vábbi találkozót, vagy ta­lálkozókat is kitűzhet. „Fon­tosnak tartjuk, hogy minden szükséges időt tárgyalásokra fordítsanak” — jelentette ki Hermannsson miniszterel­nök. Reagan amenikaii éloök kí­séretében lesz ShuLtz kül­ügyminiszter, aki várhatóan külön megbeszélléséket tart szovjet kollegájával, Eduard Sevardnadzével. Reagan a helyszínen ké­szül fel a megbeszélíésekre munkatársaival!. Előzetes értesülések szerint három al­kalommal találkozik Mihail Gorbacsovval: . szombaton két, vasárnap egy megbeszé­lést tartanak, a találkozók jelentős részét várhatóan négyszemközti eszmecserék töltik ki. Az amerikai kormányzat iaz izlandi találkozóról azt hangoztatja, hogy az „mun- kajéllegű” lesz, és nem lehet azonnali eredményeket vár­ni, mivel fő célja: új lendü­letet adni a genfi leszerelési értekezletnek és a többi két­oldalú találkozónak, előké­szíteni olyan megállapodáso­kat, amelyeket majd Gorba­csov amerikai látogatása ide­jén lehetne aláírni. Washington ugyan elisme­ri, hogy a legidőszerűbb a leszerelési kérdések megol­dása, de azt hangoztatja, hogy Izlandon Reagan elnök hasonló súllyal kívánja fel­vetni a regionális kérdéseket, a kétoldalú kapcsolatok té­máját és az úgynevezett em­beri jogi kérdéseket. Reagan a találkozó küszö­bén kétpárti támogatást kért, s azt sürgette, hogy a kép­viselőház adja fel azoikat a megkötéséket, amelyeket az amerikai atom- és űrfegy­verkezést programra alkal­mazott az idei költségvetés folyósításáról szóló, még nem végleges törvénytervezet­ben. Reagan a republikánu­sok képviselőházi pártcso­portja vezetőjéhez, Robert Michelhez írt levelében kije­lentette: nem fogad el olyan kompromisszumot, hogy ezekről a rendelkezésekről időlegesen halásszák el a döntést. „A szovjetek csak akkor hajlandók tárgyalásra, ha ez érdekükben áll, s ha úgy látják, hogy jobban jár­nak a tárgyalással, mint a folytatódó fegyverkezései” — írta levelében Reagan, azt hangoztatva, hogy kormá­nyának politikája a „béke erőhelyzet révén”, a képvise­lőházi korlátozások viszont aláássák ezt a pozíciót. A műszaki-tudományos fejlődés kellemetlen mellék­hatásaiként növekvő kör­nyezeti ártalmakkal is szá­molni kell. Ezek egyes terü­leteken olyan szintet érhet­nek el, amelyek már közvet­lenül veszélyeztetik az egész­séget. Ezekkel a gondolatok­kal indította bevezető elő­adását Katona András, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, a Közle­kedéstudományi Egyesület elnökségének tagja a tegnap kezdődött kétnapos konfe­rencián, Kaposváron. A té­ma: a környezetvédelem és a közlekedés. A tanácskozásnak ezúttal másodszor ad otthont a so­mogyi megyeszékhely. Hogy a konferencia rendezői — a Közlekedéstudományi Egye­sület, a Közlekedési Minisz­Kádár János találkozott Franz König bíborossal Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára csütörtökön a Parla­mentben találkozott és meg­beszélést folytatott Franz König bíboros, nyugalmazott bécsi érsekkel, aki a mar­xisták és katolikusok dialó­gusára érkezett Budapestre. Magyar—olasz küliigy- mimsztériumi megbeszélések Borisz Bianchieri Chiappo- ri, az olasz külügyminiszté­rium politikai főigazgatója október 8—9-én Budapesten megbeszéléseket folytatott Kovács László .külügyminisz­ter-helyettessel. A tárgyaló felek áttekintették a ma­gyar—olasz kapcsolatok helyzetét, az együttműködés konkrét tennivalóit. A nem­zetközi helyzetről folytatott véleménycsere középpontjá­ban a kelet—nyugati vi­szony témaköre, ezen belül a helsinki folyamat és a no­vemberben kezdődő bécsi utótalálkozó kérdései álltak. Az olasz vendéget fogadta Várkonyi Péter külügymi­niszter. térium, az Országos Környe­zet- és Természetvédelmi Hivatal, illetve a KTE So­mogy Megyei Területi Szer­vezete — egy év után is­mét megszervezték a szak­emberek találkozóját, azt is jelzi.: a téma semmit sem veszített aktualitásából. A mintegy 150 résztvevőt Madar Miklós, a KTE főtit­kárhelyettese és dr. Gyenesei István, a vendéglátó megye tanácsának elnöke köszön­tötte, aki annak a reményé­nek adott hangot, hogy ezzel a második konferenciával hagyomány teremtődik, s a további rendezvényeken is szívesen vállalják a házigaz­da szerepét. A környezetvédelem és a közlekedés kapcsolatáról szólva hangsúlyozta, hogy az egymásra ható tényezők olyan gondokat vetnek föl, amelyek megoldásához kompromisszumokra van szükség, mégpedig nem olya­nokra, amelyek háttérbe szo­rítják az embert, hanem ép­pen fordítva: a technikának kell emberközeliinek lennie. — Nem az a kérdés, hogy megtettünk-e mindent, amit meg kellene tennünk — mondta a tanácselnök —, hanem hogy a mai lehető­ségeinkhez képest mi az, amit még megtehetnénk a környezeti károsodások mér­sékléséért. A kérdés részletes megvá­laszolására talán kevés a tanácskozás két napja. De bizonyos, hogy a tapasztala­tok átadásának, a lehetősé­gek keresésének, a további tennivalók megvitatásának hasznos színtere lesz ez, hi­szen bővelkedik a legújabb kutatási eredményeket be­mutató előadásokban. S ha a szakemberek a munkájuk során akár csak egy részét is kamatoztatni tudják az itt hallottaknak, valóban érde­mes lesz ápolni ezt a hagyo­mányt. 5zentgotthárdon 1983. augusztus 20-án tették le az új Rába gyár alapkövét. Az azóta el­lelt idő alatt a Vas Megyei Állami Építőipari Vállalat emberei elkészítették a harminc­ezer négyzetméter alapterületű csarnok vázszerkezetét, tetőszigetelését, és elkészültek a csarnokhoz kapcsolódó kiszolgáló egységek épületszerkezetei is. Környezetvédelem a közlekedésben Konferencia Kaposváron

Next

/
Oldalképek
Tartalom