Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
4 Somogyi Néplap 1986. október 25., szombat űj mezőgazdasági biztosítás az előtt Hasznos a nagyüzemnek, hasznos a biztosítónak Az ÁIlla.mi Biztosító 1987 januárjától új növény- és állatbiztosítási. módokat kínál a mezőgazdasági nagyüzemeknek, tehát e téren is előre kíván lépni. A korábbinál több választási Lehetőséget kínál -ügyiedéinek. Dr. Vukovics Istvánt, az Állami Biztosító megbízott megyei igazgatóját kérdeztük, hogy miért volt szükség a váitazfeitás-okra. — A mezőgazdasági biztosítások országos szinten veszteségét okoztak a b'iztosító- nák. Egyszerű áremeléssel, nem értünk volna célt. A téeszek és állami gazdaságok kifogásotóák a régebbi rendszert, több választási lehetőséget kívántaik. Tehát mind a ’külső, mind a belső körülmények újításra serkentettek bennünket. — Drágább lesz az új biztosítás ? — Nem feltétlenül. Egyes esetekben drágább, de olcsóbb ajánlataink is vannak. A legfontosabb: régebben általános növény- és állatbi ztQsí tásokat ki náltu n k, ezekben benne völt az ösz- s-zes káresemény, amelyért fizetünk. Ennek megfelelően alakultak a biztosítási díjak is. A mezőgazdasági, nagyüzemek -adoittságai viszont nem egyformák. Sok cég egyáltalán nem kötött biztosítást, mert úgy gondolták: őket árvíz, homokverés és sok egyéb nem veszélyezteti, miért biztosítsák magukat ilyesmi ellen is. Ezután küíönJkülön kínálunk biztosításit az egyes káresetükre, tehát ha egy üzem például csák jégverés ellen kíván biztosítást kötni, akkor nem kényszerül rá, hogy mondjuk viharkárra is díjat fizessen. így annak aiz üzemnek', amelyik minden kárra eztán is megköti a biztosítást, drágább Lesz, annak amelyik csak néhány veszély ellen biztosít, körülbelül ugyanannyit fizet majd, mint régebben. — Bíznak benne, hogy sikeres lesz a változtatás? — Igen. Reméljük, hogy több nagyüzem amelyik eddig nem volt ügyféliünk, aiz új •ajánlatok közül talál megfelelőit, s természetesen régi ügyfeleinket is meg akarjuk tartani. Munkatársaink november elejétől fölkeresik a somogyi gazdaságokat, s részletesen tájékoztatják az illetékeseket az új biztosítási formákról. — A háztájit is érinti a módosítás ? — Most nem. De mindenképpen meg akarjuk újítani a magángazdálkodókkal kötendő biztosítások rendszerét -is. A tervek -készülnek, ám még nem tudjuk, hogy mikor Lesz belőlük valóság. A korábbinál kedvezőbb ajánlattal akarunk kirukkolni. Ugyanúgy, ahogy most is olyan biztosítási formákra törekszünk, amelyek ‘ mind számúinkra!, mind ügyifeléink számára kedvezőbbek a régieknél. L. P. Szóbeszédre adott ökot egy késelés, amely a kaposvári Ipar vendéglő előtt zajlott le szeptember 30-án este. Az ügyet egy szerelmi háromszög végkifejlete motiválja, Imre Lajos, Jani Csaba és Csonka Éva alkotja e „szereplőgárdát”. Közös ismertetőjük, hogy valameny- ny-ien kaposváriak, s alkalmi m-unkából tartották el magukat. Cs’onika Éva egy ideig élettársi viszonyt folytatott Imre Lajossal. A nő lakásán éltek, majd a viszony megromlott közöttük, s Csonka Éva elköLt-özött új éléttársához, Janii Csabához. Imre Lajos e tényt nehezen akarta tudomásul venni. Egy alkalommal a Kövecses italboltba betérve meglátta volt élettársát, a „vetélytárssai”. Szeretett volna- kibékülni a nővel, de a bók-ülésből veszekedés, perpatvar kerekedett. Éva szerette volna, ha Imre Lajos végre kiköltözik a Lakásából. Szeptember 30-án délelőtt a nő fölment a lakásába, s ott -talállkozo-tt vol-t élettársával, aki újból arra kérte, hogy b ékül jenek ki. A nő nem volt hajlandó erre, eltávozott azzal, hogy majd visszajön. A férfi azonban hiába várta. Egy idő után elindult megkeresni. A Kövecses kocsmában ivott némi szíverősítőt, majd az Ipar vendéglő félé • indult. Ezen am estén az Ipar vendéglő közelében az egyik lakáéban baráti összejövetelre gyűltek össze jó páran. Az ital fogytán volt -már, ezért a társaság két tagja elindult, hogy. az I-parból utánpótlást hozzon. A múzeum előtti parkban találkoztak Janii Csabával és Csonka Évával, akiket szintén meghívtak a baráti összejövetelre. A férfi el is ment, a nő azonban még betért a-z Iparba. Itt fuitott össze az őt kereső I-mre Lajossal. A férfi újra „lerohanta”, hogy béküljen-ek ki, de Éva kimenekült az étteremből. Közben a „házibulin" Jani Csaba elmesélte a többieknek, hbgy Éva volt életté,rsa halálra keresi őt, s állítólag kés is van nála. — De nekem is van fegyverem — mondta, s megmutatott egy zsebébe csúsztatott kést. A társalgásnak végül is vége szakadt, amikor az egyik ismerős ázzál tért haza, hogy Imre Lajos az Iparban megtámadta Csonka Évát. Több se kellett Jani Csabának! Felugrott, és az őt visszafogni akaró társak igyekezete ellenére elrohant, Évával az Ipar előtt -találkozott, ah-oil Imre Lajos is előkerült. Kölcsönös szóváltás, vitatkozás után Jani Csaba előkapta a kését és hasba szúrta Imre Lajost. A sértett visszavomllóit fújt, 'bement az I-panba, áhol vérezve ös-z- szeesett. Él-etét csak a gyors műtét mentette meg. Jan-i Csaba — aki korábban már volt börtönben — nem tagadja cselekedetét, bűnösnek érzi magát. Az ügyben -még tart a rendőrségi vizsgálat. Gy. L. Évek óta készítenek faragott bútorokat — hatszemélyes étkezőgarnitúrákat — a Vértesi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság műszaki erdészetében. A tölgyfából készült, népi motívumokkal -díszített bútorok külföldön is kedvltek. Az éves termelésük -egyharmadát exportálják. VÁLTOZÁSOK A KÍNAI GAZDASÁGBAN A sencseni zsilip A 'környezet meghatározó. Sencsen városa és a hozzá tartozó 40-szer hét kilométernyi, szűk itenger-partíi föld- sáv -Hongkong mellett fekszik, a Dél-kínai--tenger partján. Amikor 1980-foán a Kínai Kommunista Párt Központi -Bizottsága különleges gazdasági övezetté nyilvánította a sencseni területet három másikkal együtt, azt is mérlegélte', hogy -innen 20 perc a határ, és aiz ember egy óra alatt eljuthat Hongkong belvárosába — mondja Csou Szli-vu, Sencsen polgármestere. A -sencseni vállalatok feladata a -technika, a külföldi -tőke behozatala, a fejlett irányítási, szervezési módszerek -elsajátítása, miközben -az övezet a hatalmas háttérre, a kínai gazdaságra támaszkodik. A polgármester megfogalmazása szerint aiz öveizet kisugárzása kétirányú. Egyrészt Sencsen átadja tapasztalatait a kínai „hátországnak”, valamint Hongkongon keresztül közvetít Kína és a világgazdaság között, másrészt politikai küldetést teljesít azért, hogy megkönnyítse Kína nyitását a külvilág felé. „A nyitás politikáját segítjük 'elő ^ azzal, hogy igyekszünk magunk mellé állítani a külföldi közvéleményt” — imondja a polgármester. Á kantom városi vezetők pedig hozzáteszik, fioigy ebben főként arra- a 30 millió külfödön élő kínaira számítanák, akiknek többsége Kuangt-unig tartományiból származik, és akik -a szélsőséges osztályharc időszakában nem merték betenni lábukat a szülőföldre. A legmagasabb sencseni épület tetejéről ellátni a hongkongi -határ kerítéséig. Ha Hongkong visszakerül az anyaországba, akkor a hatá-r- zárt bizonyára megszüntetik, és talán valahová Sencs-enbe vagy a Kuang-tung tartományba helyezik majd át. A „zsilipben”, vagyis a senes en'i övezetben dolgozók átjárhatnak a brit koronagyarmatra, és rendszeresen szerveznek t-uhistau-taka-t is oda a népi 'kínaiaknak. „Tavaly 80 ezren vették részt ilyen látogatáson, és mindössze hat ember nem jött vissza. Korábban előfordult, hogy naponta- ezren is áts-zöktek Hongkongba vagy Macaóra” — meséli Jang L'i, a kuang- tu.ngi kormányzó helyettese. Hozzáteszi : Lehet, hbgy a koronagyarmaton a jövedelmek magasabbak, nagyobb az -áirübőség Is, de nálunk jobbak a lakáskörülmények és a munkafeltételek. Ami az övezet gazdasági küldetésiét illeti, erről a lenyűgöző gazdasági teljesítményék tanúskodnak. Hat év alatt húszszorosára, 560 mlillió dollárra, nőtt az exportja az alig néhány száz n égy zetkíl om-éterny i ga zd-asá - @i egységnek; 2,7-szeresére, ezer dollár körüli szintre ugrott az egy főre jutó nemzeti termék; 43-szorosára a beruházások; 23-szorósára a költségvetés bevétele. Mér- tók-adóak az adatok, hiszen az ide települt vállalatok mindent világpiaci árakon, dollárban számolnak el. A kedvező adózási, bérleti, foglalkoztatási és bérezési feltételiek mind vonzóvá teszik a külföldi vállalatoknak az övezetben való letelepedést. Seincs-enben eddig ös-z- szesen 4708 szerződést írtak alá 3,1 milliárd dollár értékben. A kínai központi terv külön fejezetiben foglalkozik a különleges gazdasági övezettel1. Ennek a kormánytervnek a szerepe azonban nagyon is viszonylagos, hiszen — mint mondják — hiába írja elő a, -terv, hagy “milyen beruházók jöjjenek, ha ez nincs összhangban a b ef ék.t etők h aíjflá ndóságáva 1. „Fejfájást okoz a tervelőírások és -a piac összehangolása” — panaszkodnak gyakran a közgazdászok, vezetők. De a gond Sencsenban még nyilvánvalóbb. Az övezetben igyekeznek elhatárolni egymástól a gyártelepeket és a lakóépületeket, az ipar-i körzeteken belül külön-külön telepíteni a könnyű-, vagy a vegyipari üzemeket. Merev koncepciókat azonban nem követhdtnak, hiszen minden attól függ, kér-e és milyen vállalat letelepedési engedélyt — magyarázza a sen- cseni polgármester. Szennye^ ző, technikailag elmaradott, kizárólag az alacsonyabb kínai bériekből előnyhöz jutni szándékozó, bérmunka- vagy árucsereüzletéket erőltető vállalatoknak, a ráfiizetése- s-en -exportáló cégeknek nem adnak engedélyt^ — sorolja a mérlegelés szempontjait. A tucatnyi cég közül, amelyek hongkongi, japán, amerikai, vagy kisebb részben nyugat-európai tőkerészvétellel működnek, magam is láttam néhányat és -meggyőződhettem arról, hogy az említett szempontokat nem mindig lehet manaldéktaJlá'nul érvényre juttatni. A sencseni munkás bére magasabb, -mfimt a kínai átlag, viszont alacsonyabb a hongkonginál — ez bizony meghatározó szempont a be- fekitetiésn-éa, és a televízió- összeszerellés, a betonelem-' gyártás vagy az alumínium- hengerlés technológiája sem világszínvonalú. A szaikem- bereliink szerint a magyar vállalatok ennél többet is tudnak. Ha igaz, amiit az egyik gazdasági központ vszetöj-e mondott, hogy bizony sók esetben a japán válilállkozók nem akarják megosztani a sen cseni ékkel a műszaki újdonságokat, akkor van esélyük a korszerű technikával dolgozó magyar vállalatoknak. A kínai vendéglátók is támogatják a törekvést, hogy jöjjenek létre közvetlen magyar vállalati és kínai tartományi kapcsolatok. ehh-ez azonban — mint Faluvégi Lajos miniszterelnök ^helyettes látogatása alkalmából is elmondták — alapos vállalati piackutatásra, az igények fölmérésére, nem- utolsósorban pedig , a különleges övezetek egyáltalán nem „különleges” piaci elszámolásához kellene alkalmazkodni. Sencsen is érdekelt a kapcsolatépítésiben — ezzel aiz . övezet kisugárzása még szélesebb körűvé válhat. (Folytatjuk.) Marton János KAPOSVÁRI TÖRTÉNETEK A temetők Az első -kaposvári temető a vár területén volt* valószínű, a két sán-crendszer között. Ezt a temetőt — vagy tömegsírt — 1884-ben találták ,meg, amikor a vasutat bővítették. A korabeli újság híradása szerint: „A kaposvári sörfőzde mellett futó vasutat töltik -több ponton, s az ásatásoknál annyi emberi koponyacsomtqt dobálnak ki, hogy a gyerekek zsákszámra szedik a török Világ apró emlékeit.” A törökök 1555-tol 1686-ig uralták a várat, temetőjük a maii Május 1. utca tengelyében volt, a patika és a szemben' levő épület helyén. Amikor 1913-ban a 12. számú házat építették, több turibános sírikövet találták. A vár felszabadulása után haimarbsan újjáépült a város, 1712 körül már a mai Kossuth téren völt a temető, a templom körül. Ugyanitt volt a városi kqzkút is, ez volt az okozója a gyakori koderaljárványciknak, mivel a csapadékvíz a kút vizébe lú- gozta a halottakat. Amikor II. József trónörökös 1770-ben Kaposváron járt, elrendelte, hogy a temetőt a * város széliére helyezzék át. így került a temető 1776-ban a maii Marx Károly utca környékére. Ezzel egyidőben a város nyugati részén, a tüskevári iskola helyén lét esi tettek temetőt. Ez azonban -hamarosan betelt. A mai bőrgyógyászat épülete helyén ekkor téglavető volt. Ezért ezt a földet kihagyva megvásárolták a Cigli-féle t-elket, és 1843-!ban ebbe az új temetőbe temették a mad Hársfa utca és a Május 1. utca közötti részen. Később, ennek folytatásában, a Virág utca és a malom közötti lejtős részen temettek. A halotttasház a -mostani nyom-daépüll-et helyén volt, amit később kocsmának, majd iskolának alakították át. (Cligli-iisk-ola.) A mai Keleti temetőt a múlt század hetvenes éveiben létesítették. A Hősök temploma, a -plébánia épijlste és a kertészét van a helyén. Mivel ezek a temetők közel voltak egymáshoz, a lakosság mindegyiket cs-ak „Cigli” temetőinek nevezte. Az idősebb kaposváriak ma is így nevezik a Keleti temetőt. Ugyanebben az időben kezditek temetni a Nyugati temető mai bejárati szakaszában. A Keleti temetőt 1908-ban bővítették ki, ez a kerítésen belüli szakasz. A régi temetőből iákkor helyezték át a nevesebb személyek sírjait. A város déli határában először 1892-ben létesítettek temetőt a Szentpálli -és a Lonkaii -utak találkozásánál. (A kereszt ima is megvan.) Ezt azonban 1902-foen meg- szünették, 'miivel a partoldal- ból az esővíz kimosta a- koporsókat. A Szigetvári utcai temetőbe 1899-b-en temettek először. A temető első katona halottal az 1912--es balkáni háború török sébesült- jeiből kerülitek ki, aikiik-et a kaposvári hadikórházban ápoltak. A temető k-aitonasír- jaiit 1928—1929-ben rendezték. Lévai József PIACI KÖRKÉP Klkiálfási áron Koszorúk, krizantémok, művirágok sokaságától szinte megközelíthetetlen volt a kaposvári hetipiac. Igaz, még egy hát hátravan a halottak napjáig, ezért úgy gondoljuk, annyit még várunk — a jövő pénteki heti-piacig' a virágok és koszorúk árának elárulásáva-l. Nem izgatjuk vel-e most az olvasót. Annyit, talán elöljáróban; a krizantém például kétszer annyi-ént kelt el, .mint a múlt héten. A többi ár nagyjából megfelelt a múlt hetinek. Továbbra is drága a paprika, nem ritka a kilónkénti negyvenöt forintos taksa. A paradicsom ezúttal éretlen formájában képviselte magát — hol tíz-, -hol huszonöt forintos áron. Harminc volt a karfiol, olcsóbban. 14-árt lehetett lila káposztát és-mindössze nyolcért szép fejeset kapni. A burgonya hetek óta -tartja hatforintos árát, míg a zöldbab és a borsó harminc forint. Láttunk kicsinyke sütőtök-gerezdet öt forintért, főzőhagy-mát 15-óct, lila csemegét pedig húszért. Kevés volt a gomba, helyette most jó néhá-nyan a kilónkénti negyven forintos busákra kacsintó titak. Láttunk szép al-mó-t húszért és elfogadhatót tíz forintért. A körte ára harmincra is rúgo-tt, a birs változ-atla-nul 15 forintért kerülhetett a szatyrokba. Irtuk, ho-gy magasak a dióárak. Ezek, most is kikiáltási áron tartották magukat, úgy látszik, az eladók fejében ez összekeveredett a szabadkai áraikkal. Gesztenye elfogadható áron — 25—30 között — kellette magát, míg némely sápadt, fonnyadó szőlő ugyanezen az áron kelt el. A fel-vásárlási ár 120 százalékáért adták a tojást. Egy -közismert, fiatal hölgy azzal büszkélkedett, hogy húsz fillért sikerült lealkudnia a magyar igazságból tojásonként. A minap negyvenforintos csirke .reklámárat hirdetett egy -mezőgazdasági üzem lapunkban; sajnos a piacon nem éreztük ennek árl-etörő hatását. Százötven forint felett kezdődött egy csirke- pár, s a kövérebb kacsák is a 250—280 forintos árukat tartották. B. J.
