Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-25 / 252. szám
1986. október 25., szombat Somogyi Néplap 3 Tanácskozás — slágertémákkal TEXTILIPARI SZAKEMBEREK KAPOSVÁRON A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület ruházati szakosztálya az idén Kaposváron tartja az iparág jogtanácsosainak és gazdasági vezetőinek országos konferenciáját. Tizennyolcadszor találkoztak tegnap a textilipar, a ruhaipar és a ruházati kereskedelem szakemberei, hogy két napig vitázzanak az ágazat .legfontosabb kérdéseiről. Tizennyolc év alatt rengeteg tapasztalaitól: gyűjtött a tudományos egyesület e konferenciák megrendezése során, s akár bele is fásulhatott volna- a tagság az ilyen ösz- szejövetelekbe. Ám most is — mint mindannyiszor — sikerült slágertémákat találni, amelyek önmagukban is garantálják, hogy ne unalmasan teljen el a hét vége. A fizetésképtelen vállalatokkal kapcsolatos új szabályozásról — a felszámolásról, szanálásról — hangzott el tegnap délelőtt előadás, délután pedig a külföldi részvétellel működő vegyes vállalatok kerültek terítékre. Ma az új vállalatirányítási formákról vitáznak a résztvevők. A csődről és következményeiről szóló előadás és beszélgetés kétszeresen is ér- - dekli a szakembereket. Néhány vállalat súlyos ©ondóikkal küszködik, ezek vezetőit, jogászait húsbavágóan érinti a téma. De azok sem mosolyoghatnak kívülállóként, akik jól menő vállalattól érkeztek a konferenciára, hiszen az alapanyagipar, a konfekcióipar és a kereskedelem szakembereinek ma már éberen kell figyelniük minden par.tnervál- llalatoít, az összeomlás felé tartó üzletfelekkel legalábbis, igen óvatosan kell tárgyalni. A vegyes vállalatok működésének, megalakításának szabályozása is változik, könnyíteni igyekszik a külföldi tőke magyarországi gazdaságserkentő működését. Több textiles céget érint ez a folyamat, a kaposvári eszmecsere rendkívül hasznos lőhet a résztvevőknek. Az új vállalatirányítási formák tapasztalatairól szóló előadás sem véletlenül került a konferencia témái közé. Az egy éve, illetve néhány hónapja megalakult vállalati tanácsok által irányított cégek képviselői ülnek egy asztalnál. Az új forma gyakorlata, ikialakulait- lan, egy sor gond vetődik fel a mindennapok során, feltétlenül fontos, hogy jó és rossz tapasztalataikat ösz- szevessék a vállalati vezetőik, jogászok. Az országos tanácskozás hatvan résztvevője — a ti-' zennyolc év alkatit kialakult hagyományok szerint — nemcsak szakmai kérdésekre szárat időt. A tudományos egyesulef ilyenkor .,Is,merd meg hazádat!” jelmondattal is szervez egy-eg'y programot, bárhol tartják a konferenciát. Most kaiposvári városnézésre és szennai látogatásra hívták a vendégeket. Megszüntetik a formalizmust Javaslatok a KISZ-tagoktól Nagy feladatok várnak a somogyi KlSZ-szervezetek- pe, amikor az ifjúsági szövetség' XI. kongresszusának szellemében eredményesebben, vonzóbban kívánnak politizálni a környezetükben. A fiatalok társadalmi, politikai aktivitása, kezdeményezőkészsége, öntevékenysége és felelőssége csak akikor bontakozhat ki teljesen, ha ehhez megfelelő ösztönzést és jó példát kapnak. Éppen ezért a KISZ megyei bizottsága a közelmúltban alaposan megvitatta: milyen legyen a munkastílusa. és a munkarendje. Bizonyos, hogy a helyi sajátosságok és követelmények alaposabb figyelembevételével eredményt hoz. Ha nagyobb a demokrácia a megyei bizottság ülésein, az kisugárzik a megye ifjúsági mozgalmára is. A feladatok sorában első helyre került, hogy gyakrabban lehet majd több javaslat közül választani. A testületi munka demokratizmusát ez mindenképpen növeli. Az szintén, hogy az előkészítésben több feladatot kapnak a megyei bizottság tagjai. Ma már ritkán lehet igennel és nemmel válaszolni a kérdésekre. Az ifjúság rétegéinek helyzetét árnyaltan kell bemutatni. Csak így lehet kidolgozni a tennivalókat is. Ezt felismerve döntött úgy a testület, hogy alaposabb lesz a tájékoztatás, több az úgynevezett háttér- információ. A tisztségviselők örömmel vették tudomásul, hogy mindig megismertetik velük a fiúk és lányok véleményét, kiemelik az érveket és a következtetéseket, amikor napirendre kerül egy- egy téma. A tájékozódást megkönnyítik a különféle kiadványok, módszertani anyagok is. Nincs helye a közéletben annak, hogy csak a „kipipá- lás” miatt- tárgyaljanak meg valamit. A fiatalok is berzenkednek az ilyen gyakorlatnak még a maradványa ellen is. Nem csodálkozhatunk tehát azon, hogy a megyei bizottság előtérbe kívánja állítani a tartalmi munkát. Gyakrabban szerepelnek majd az üléseken a gondpt ökozó részterületek. Csak az kerül oda, ami valóban politikai döntést igényel. A somogyiak is ösztönöznek arra, hogy csökkenjen a rendszeresen visszatérő, kötelezően előírt témák száma. Mindez hozzájárul a formális elemek megszüntetéséhez. A munkastílus továbbfejlesztésének középpontjába került: a testület elsősorban azokat a témákat tűzi napirendre, amelyek a somogyi ifjúság életét' és munkakörülményeit alapvetően befolyásolják. Az eddiginél rugalmasabban kívánnak reagálni arra, amit a fiatalok igényelnek. Az állásfoglalásókról természetesen tájékoztatják majd a különféle szerveket, s kezdeményezik az intézkedéseket. A megújulást alapozza meg, hogy a KISZ-tagokhoz az eddiginél gyorsabban és pontosabban jut majd el mindaz, amit a megyei bizottság döntött. A XI. kongresszus szellemét sugározza, hogy egyre nagyobb figyelmet fordítanak a KlSZ-itaigság véleményére. javaslataira. Széles körű vitákat, csoportos beszélgetéseket szerveznek rétegenként, ezzel is demokra- tikusabbá teszik a döntések előkészítését. L. G. Embert, anyagot köt a vas A Villamossági Gyár Kapós-parti telepén az öntöde ősét 1906-ban alapították. Szecskavágókat, szőlőzúzókat és szőlőpréseket készítettek itt. A mai vasöntők közül a legöregebb is a felszabadulás után került a gyárba. Az 51 dolgozó évente 26—30 millió forint értéket termel. daruval mozgatják. Az öntödében senkinek sincs kötött helye. Mindenki ott dolgozik, ahol éppen szükség van rá. A legutóbbi rekonstrukció zárt rendszerű munkafolyamatot alakított ki. Ez azt jelenti, hogy az egyés munkafázisok kapcsolódnak egymáshoz. Ha az egyik megáll, megállítja a következőt is. Az embereket úgy kell elhelyezni, hogy folyamatosan tudjon működni az üzem. Csek Lajos is régi a szakmában. Csoportvezető. — öt éve foglalkozom emberekkel. Olyan emberekkel, akik nem kötődnek a gyárhoz. Annak idején lehettem volna műszerész is. Csakhogy közben megszerettem ezt a szakmát. Igaz, az üzemorvos már javasolta, hogy hagyjam abba, mert elég nehezen szedem a levegőt a por miatt. Idő előtt elhasználódik itt az ember. Nekem még kilenc évem van a nyugdíjig. — 1955-ben, 17 évesen ismerkedtem meg a szakmával — mondta Somogyi József, az öntöde legrégebbi szakmunkása. Akkor egy régi, fatetőszer- kezetes kócerájban dolgoztak. Kaposvári Vas- és Fémipari Kombinátnak hívták ezt a helyet. Nagyon rosszak voltak a munkafeltételek, de talán éppen ezért az egykori szakmunkásgárda felkészültsége, tudása messze túlszárnyalta az országos szintet. Szivattyútól a dugattyúig, a répavágóig minden készült itt. — Vasöntő úgy lettem, hogy nem volt más választásom. Abban az évben, amikor végeztem, tizenhatan tanultuk ki ezt a szakmát. Ma senki sem akar vasöntő lenni ! Sorvad a szakma. A szakmunkások száma nálunk az ötvenes évek óta egyhar- madára csökkent. Négy év múlva, ötvenhárom évesen elmehetek nyugdíjba én is. Minden ledolgozott öt év után jár egy év nyugdíjkedvezmény. Eddig összejött hét évem. Azt hiszem, a kilencvenes évekre eltűnik a mi gárdánk, nem tudom, hogy ki áll a helyünkre. Az öntöde munkásai egy műszakban, napi hét órát dolgoznak. Egy 20 kilós formaszekrényt a formázó naponta háromszázszor emel föl. A nagyobb darabokat A gyár és a megye legfiatalabb szakképzett vasöntője Vargek György. 26 éves és kilenc éve van a pályán. — Apám is vasöntőként kereste a kenyerét. Volt egy saját műhelye is, ahol nemesfémet öntött. Ott szoktam segédkezni. A legszebb az volt, amikor ketten öntöttünk alumíniumot. Csepelen hirdettek öntőta- nulóképzést, oda jelentkezett. Tizennégyen kezdték az iskolát és négyen vizsgáztak. A többiek hátat fordítottak a pornak és a nehéz munkának. Az iskola után jött a mostani helyére dolgozni. — Fárasztó a munka, nem marad az embernek ereje másodállást vállalni. Persze igaz az is, hogy legtöbben nem is értünk máshoz. Szabad idejében tanul. Jövőre érettségizik. Az öntöde pártcsoportbizalmi funkcióját is betölti. Egy formázó 50—300 ezer forint értéket tud megtermelni egy hónapban. Jövedelmük 6 ezer forint körül van. A legnagyobb gond az, hogy a tíz éven belül nyugdíjba vonuló generációt nem tudják pótolni. Nemrég még anak is örültek, ha egy új munkaerő négy hétig megmaradt. Most egy kicsit jobban állnak. A vasöntésnek is megvan a maga szépsége. Csináltak itt olyan szép munkát is, mint Bors István Golgota című szobrának az öntése. Utoljára pedig a városszépítő egyesület kérte fel őket a sétálóutca nosztalgiapadjainak elkészítésére. Lehőcz Rudolf Csek Lajos nagydarab, erős ember. A vasöntőket mindig ilyennek képzeltem. — Nem örülünk a rekonstrukciónak — mondta. — Nem tudjuk úgy tartani a technológiát, ahogy az a papíron le van írva. Nehéz így összehangolni a munkát. Az embernek olyan érzése van, hogy az egész rekonstrukció csak valami félmegoldást hozott. Nem költöttek rá annyi pénzt, amennyit kellett volna. Az időjárás rég várt változása kívánkozik ezúttal heti visszapillantásunk elejére. Ez nemcsak a mező- gazdasági nagyüzemeknek áldás — végre kedvezőbb körülmények közt folyhatnak az őszi munkák —, hanem a kiskertekben is most sokasodnak a tennivalók. Belpolitikai életünk legfőbb eseménye, hogy az őszi Országgyűlés a családvédelemről, a bő gyermekáldás elmara- radásáról tárgyalt. Az ezt megelőző fórumokon sokszor elhangzott a kérdés: miért jutott válságba a család és a házasság. A mostani törvény remélhetőleg csökkenti a válások számát, és hozzájárul a kiegyensúlyozottabb családi élet feltételeinek megteremtéséhez. A törvény számos feladatot ad a tanácsi és a társadalmi szervezeteknek is, például a Vöröskeresztnek. Erről is szó volt hétfőn három megye vöröskeresztes végrehajtó bizottságának Badacsonytomajban rendezett ülésén. Ehhez a témához szólt hozzá dr. Orbán István, a megyei gyermek- és ifjúság- védelmi intézet igazgatója, aki részt vett a családvédelmi törvény programjának kidolgozásában. Elmondta: a család, a veszélyeztetett gyerekek problémáját végre felnőtt módon kezeljük, hiszen társadalmunk igazi alapsejtje a család. Emberarcú ügyintézésre intette a fiatal tanácsi dolgozókat a megyei tanácselnök, amikor kedden megnyitotta az államigazgatási ifjúsági napok rendezvénysorozatát. Az idősebb és a fiatalabb generáció eszmecseréjéből kitűnt a jövő útja a tanácsi munkában: minél emberibb, közvetlenebb legyen a közigazgatás és a lakosság kapcsolata. A lakosság közérzetének javítását sok minden szolgálhatja, az elsők között az ellátás. Ezért örvendetes, hogy Zamárdiban bővítették az ABC-áruházat és új vendéglőt nyitottak. A takarékosság került szóba az OTP megyei igazgatóságán kedden a takarékossági világnap rendezvénysorozatának megnyitóján. A megyei igazgatóhelyettes elmondta: soha ilyen takarékosak nem voltunk, mint az idén. Ebben az évben 312 millió forinttal nőtt a betétállomány. Megyei esemény rangjára emelkedett az az induló sorozat, amelynek első rendezvényét csütörtökön a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári állattenyésztési karán rendezték. A kimagasló kutatási eredményekről a gyakorlat szakemberei — a somogyi mező- gazdasági nagyüzemek vezetői is meggyőződhettek. Békés József A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM
