Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-24 / 251. szám
/ / Világ proletárjai, egyesüljetek! Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP]A XLII. évfolyam, 251. szám Ara: 1,00 Ft 1986. október 24., péntek Tanácskozik az Országgyűlés őszi ülésszaka Tegnap 10 órakor a Parlamentben megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. (Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke betegsége miatt nem vesz részt a tanácskozáson.) Sarlós István, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az őszi ülésszakot. Bejelentette: dr. Horváth Mária Anna, Budapest 16. számú választókerületének képviselője — férje tartós külföldi kiküldetése miatt — mandátumáról lemondott. Az Országgyűlés tudomásul vette dr. Horváth Mária Anna lemondását, s az Országos Választási Elnökség javaslata alapján a budapesti 16. számú választókerület eddigi pótképviselőjét, Orosz Adélt országgyűlési képviselőként igazoltnak jelentette ki. A törvényhozó testület tudomásul vette a Népköztársaság Elnöki Tanácsának egeszseg- választ az * az Országgyűlés június 26-án berekesz- tett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését. Sarlós István közölte, hogy Király Zoltán Csongrád megyei képviselő kérdést intézett az egészségügyi miniszterhez: mi a véleménye a Celladam-ról, Kovács Ádám és kutatócsoportja diagnosztikai módszeréről. A kérdésre az ügyi államtitkár ad majd ülésszak végén. A képviselők ezután döntöttek az ülésszak tárgysorozatáról: | 1. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, 1952. évi IV. törvény módosításával foglalkozó törvényjavaslat tárgyalása: 2. Beszámoló a posta munkájáról, fejlesztésének lehetőségeiről. Ezután - az elfogadott tárgysorozatnak megfelelően — dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Törvényjavaslat a házasságról, a családról és a gyámságról MARKÓJA IMRE IGAZSÁGÜGY-MINISZTER EXPOZÉJA Családjogi törvényünk, az 1952. évi IV. törvény több mint harminc éve van hatályban — mondta a miniszter. — Alapvető elvei időtállónak, helyesnek bizonyultak. A módosítást a családi kapcsolatok további erősítése, a gyermekek fokozottabb védelme, valamint a jelenleginél differenciáltabb, a társadalom igazságérzetét jobban kielégítő jogalkalmazási gyakorlat kialakítása teszi szükségessé. A családi otthon megteremtése, a tisztességes megélhetés, a gyermeknevelés, az idősebb generáció segítése azonban — az állam gondoskodása, növekvő erőfeszítései mellett is — fokozódó áldozatokkal jár a családok számára. Ezek a körülmények a családi életvitel, a családi munkamegosztás megszervezésében, a családi funkciók betöltésében bizonyos nehézségeket okoznak. Az, hogy a terhek az igények objektív szintjéhez képest egyenlőtlenül oszlanak meg, egyrészről a társadalom és a család, másrészről a családtagok között, megnehezíti a családtagok alkalmazkodását egymáshoz és a megszokott, hagyományos lelté telektől eltérő körülményekhez, és konfliktusokat is kiválthat. Ezt a részben negatív hatást csak fokozza a családi élettel kapcsolatos szemlélet megváltozása, az értékrend elbizonytalanodása, amelynek következtében számos esetben kedvezőtlenül alakulnak a családok belső, erkölcsi-érzelmi kapcsolatai. A családot összetartó erőknek ez a meglazulása mindenekelőtt a válások magas számában nyilvánul meg, amely tíz év alatt, 1975-től 1985-ig ezer lakosonként 2,2- ről 2,7-re emelkedett. A válással érintett kiskorúak száma is jelentős: az 1985-ben felbontott, mintegy 29 ezer házasság csaknem 30 ezer gyermek életére hatott ki. Ugyanakkor 1980 óta a házasságkötések száma 20 százalékkal csökkent, főleg az újraházasodások elmaradása következtében. Az elvált férfiak újraházasodása 1970 óta több mint felével, az elvált nőké pedig több/ mint egy- harmadával esett vissza. Az elváltak száma így évről évre nőtt, s 1985-re körülbelül félmillió lett. Köztük mintegy 120 ezer az olyan fiatal, 40 év alatti korban levő nő, akiknek többsége új házasság esetén szívesen vállalna még gyermeket. Az elvált nők nagyobb fele azonban nem köt újabb házasságot. Így a családok 13 százaléka egyszülős család, s ezekben a gyermekek 15 százaléka nevelkedik. Ezek a körülmények az egyéni sorsokra is rendkívül kedvezőtlenül hatnak. Az elváltak általában hátrányosabb helyzetbe kerülnek, mind az anyagiak és a teherviselés egyéb formái, mind pedig az érzelmi kiegyensúlyozottság terén. Ez is hozzájárul esetenként házasságkötési esélyük csökkenéséhez. Gyakori az elváltaknak a vagyon miatti és a gyermekekkel kapcsolatos, nyugalmukat feldúló,) sokszor évekig tartó perlekedése. Egyesek — főleg az ott- hontalanság és a tartási terhek következtében — a társadalom perifériájára sodródnak. Mégis, a gyermekek azok, akiknek zöme a legtöbbet veszíti szülei válása következtében. Életszínvonaluk, nevelkedési feltételeik romlanak, érzelmileg megviseltté válnak, sokuk személyiségfejlődésében zavar keletkezik. E nehézségeket csak fokozza, hogy mivel a házasságban élők a nem házasokkal szemben bizonyos korlátozások alá esnek a tulajdonszerzés, a lakásjog, az özvegyi nyugdíj terén, előfordulnak e hátrányok elhárítása érdekében látszatválások, sőt valóságos érdekválások. Ugyanezek a körülmények a házasodási szándékot is — főleg az elváltakét és az özvegyekét •*— visz- szafogják, s házasságkötés helyett lazább párkapcsolatra, rövidebb-hosszabb ideig tartó élettársi viszonyra késztetnek. A továbbiakban a miniszter a családbomlások társadalmi következményeiről szólt. Egyebek közt elmondta: — A születések számának kedvezőtlen alakulásában a válások magas száma is közrehat. Nemcsak azzal, hogy a fiatal elvált nők újraháza- sodásának elmaradása következtében több tízezres nagyságrendben maradnak el születések, hanem azzal is, hogy a családtervezésnél szerepet játszik a válás eshetőségének kockázata, amely, a többgyermekeseket hátrányosabb helyzetbe hozza. Vitathatatlan, hogy a születések száménak kívánatos növekedéséhez — az egyéb feltételek mellett — a házasság szilárdságára, tekintélyének növekedésére, az iránta való nagyobb bizalomra is szükség van. A házasság szilárdsága a gyermekek eredményes felnevelésének is a legbiztonságosabb feltétele. Természetesen a túlzó általánosításoktól is óvakodnunk kell. Nem szabad azt állítani — mert nem így van —, hogy minden kétszülős család kiválóan neveli a gyermekét, ezzel szemben az egyszülős családban, vagy szülő nélkül nevelkedő gyermekek mind veszélyeztetettek, helytelenül neveltek. Mindamellett gondolni kell a bírósági statisztika adataira. A gyermekek veszélyeztetettségének legdrámaibb mutatója a fiatalkorúak bűnözésének statisztikája. E statisztika szerint a gyermekek 15 százaléka nevelkedik egyszülős családban, illetőleg szülők nélkül. Közülük kerül ki — arányukat két és félszer meghaladóan — a fiatalkorú bűnözők 43 százaléka. Az évente állami gondozásba kerülő mintegy 4800 gyerek közül csak 1800 való olyan családból, ahol a szülők együtt élnek. Statisztikai adatok támasztják alá azt a tényt is, hogy a társadalmi beilleszkedési zavarok általában ösz- szefüggnek a családi viszonyok y kedvezőtlen alakulásával. Így: 1982-ben a férfi bűnelkövetők közt az elváltak száma, mely évről évre nőtt, több mint négyszerese volt a házasokénak; a női bűnelkövetők között az elváltak a férjesek háromszorosát tették ki. Az öngyilkosok között 1984-ben két és félszer annyi elvált vólt, mint házasságban élő. A nyilvántartott iszákosok között háromszor annyi az elyált, mint az együttélő. Vitathatatlan tehát, hogy a kiegyensúlyozott házasság védelmet nyújt mind a társadalomnak, mind az egyénnek a deviáns késztetésekkel, magátartá- sokkal szemben, a felbomlott családi élet viszont fokozza a veszélyt. (Folytatás ia 2. oldal on.) KGST-ülésszak Bukarestben A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 42. ülésszaka Bukarestben november 3-án ikezdi meg munkáját. Az ülésszakot a KGST-tagállamok kormányfőinek szintjén tartják meg. A magyar küldöttség vezetője Lázár György, a iMiniszter- tanács elnöke. Budapesten tartja ülését a Palme*bizottság Ma megkezdődik Budapesten a Palme-bizottság soros ülése. N A neves politikusokból álló bizottság tagjai a háromnapos tanácskozáson mindenekelőtt az európai bdztonság|és a nukleáris kísórleték témakörében folytatnak eszmecserét. A családvédelemben is kulcskérdés a megelőzés Parlamenti lenti. tudósítónk jeNyilvánvaló, hogy számos társadalmi gond eredői a családban keresendők. A megromlott családi életek azonban nemcsak okai a válások és a veszélyeztetett gyerekek növekvő számának vagy az alkoholizmus terjedésének, hanem egyben következményei is más összetettebb okoknak, egyebek közt az életmód változásának, a család összetartásában meghatározott szerepet játszó nők tömeges munkába állásának, az erkölcsi értékrend helyenkénti torzulásának. Az országgyűlés napirendjére került — a házassággal, a családdal és a gyámsággal kapcsolatos — törvénymódosítási javaslat sokat segíthet a családi kapcsolatok megszilárdításában, a házasfelek egymásért és gyermekeikért érzett felelősségének elmélyítésében, ám — s ezt a törvényalkotók is pontosan látják — nem orvosolhatja teljes egészében a családdal kapcsolatos társadalmi gondokat. A témával kapcsolatban több órás vitát és csaknem száz javaslatot hozott az országgyűlés jogi bizottságának múlt heti ülése. Itt dr. Horváth Jenő képviselő, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke arról beszélt, hogy a bontóperek eljárásjogi szigorításával aligha lehet összetartani a megfeneklett házasságokat. A Parlament folyosóján arról kérdeztük, mire alapozza ezt a véleményét. — A tárgyalótermekben szerzett tapasztalatom szerint a válások gondja bonyolultabb annál, semhogy a statisztikákból vonhatnánk le messzemenő következtetéseket. örvendetesnek vélhetnénk például, hogy a bontóperek során a házasfelek ötödé eláll válási szándékától. Az már nem derül ki a számokból, hogy olykor csak azért, mert elfelejtik befizetni 30 napon belül a megfelelő illetéket, s arról sem, hogy legtöbbjük néhány hónap múltán kéri az addigra végképp elmérgesedett házasság felbontását. Ez azért rossz, mert az elvált szülőknek később is partnereknek kell lenniük a gyermekeik életét érintő fontos döntésekben. — Miben segít a törvény- módosítás? — Mindenekelőtt abban, hogy fokozottabban védi a gyermekek érdekeit. Vallom az egy műtét, egy fájdalomelvet, ezért helyesnek tartom a szigorítást, miszerint a válóper során meg kell egyezni az összes, a felek későbbi jogait és kötelezettségeit érintő kérdésekben. Ideértve az eddig külön perlekedésekhez vezető vagyonjogi ügyeket is. örvendetesnek tartom, hogy számos, a jogi bizottság ülésén elhangzott javaslat bekerült a törvénymódosítás tervezetébe. Pál László Istvánná somogyi képviselő óvodavezetőként részese a családvédelmi munkának. — A mai családvédelmi intézményrendszer főként a már megromlott családi életek mentését szolgálja, pedig e téren is fontos a megelőzés. A mostani törvényjavaslat több kérdésben az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A családok segítésében sok tennivalója van a szociális jellegű feladatokat is ellátó óvodának. A védőnővel és a tanács gyámügyi előadójával elsősorban azokat a hátrányos helyzetű gyerekeket kutatjuk fel, akiknek a későbbi esélyegyenlősége szempontjából különösen fontos, hogy hároméves korban óvodába kerüljenek. — A pedagógusok között használatos kifejezés a „problematikus gyerek”. — A gyerekek személyisége pontos tükörképe a családi háttérnek. Az úgynevezett problematikus gyerekeknek az otthoni élete is problematikus. Ezért tartom meghatározónak az óvoda és á család sokrétű kapcsolatát] azt, hogy a pedagógus és a szülő egyenrangú partnerként működjön együtt a gyerek nevelésében. Örömmel fogadtam a megyei családvédelmi tanács Jkezdeményezését. A családi élettel kapcsolatos tanácsadó szolgálat elsősorban azoknak segíthet, akik maguk is törekszenek. a viszályok megelőzésére. Bíró Ferenc
