Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-22 / 249. szám

2 Somogyi Néplap 1986. október 22., szerda Honecker Pekingben Hatnapos hivatalos, baráti látogatásra tegnap Pekingbe érkezett Erich Honecker, az NSZEP 'központi bizottságá­nak főtitkára, az NDK ál­lamtanácsának elnöke. Erioh Honeckert Hu Jao-pang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának fő­titkára és hi Hszien-nien, a Kínai Népköztársaság elnö­ke hívta meg Kínába. Erioh Honecker az első legfelsőbb szintű NDK veze­tő, aki látogatást tesz Kíná­ban azóta, hogy létrejöttek a diplomáciai kapcsolatok a Kínai Népköztársaság és a Német Demokratikus Köz­társaság között — húzza alá jelentésében az Űj Kína. Erioh Honeckerrel együtt érkezett Pekingbe Günter Mittag, az NSZEP KB poli­tikai bizottságának és titkár­ságának tagja, az államta­nács elnökhelyettese, Oskar Fiséher külügyminiszter, Gerhard Beil külkereskedel­mi miniszter, Günter Sieber, az NSZEP KB nemzetközi osztályának vezetőije és Frank-Joachim Herrmann, az államtanács elnöki hiva­talának vezetője. Gorbacsov fogadta a dán kormányfőt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap a Kremlben találkozott Poul Schlüter dán miniszterelnök­kel, aki hétfőn érkezett hi­vatalos látogatásra a szovjet fővárosba. A megbeszélés kö­zéppont já'bán a reylkjavílki ta­lálkozó állt. A szovjet komp­romisszumos javaslatokkal az amerikaiak a régi genfi álláspontokat állították szem­be, s világossá vált, hogy az amerikai küldöttség egyetlen új gondolatot sem hozott magával. Mindezek ellenére sehol és soha nem jutottunk ilyen messzire a leszerelés kérdéseiben — hangoztatta a dán miniszterelnökkel tartott megbeszélésén az SZKP KB főtitkára. A találkozón nagy figyelmet fordítottak a két társadalmi rendszer közötti verseny elvi kérdésiéire, a regionális problémákra és humanitárius kérdésekre is. Hegemlékezés Budapesten a Nemzetközi Brigádokról A békésebb világért gádok veteránjait, akik ta­pasztalataikkal, helytállá­sukkal ma is segítik mun­kánkat. Kívánok mindnyá­juknak jó egészséget, erőt a további munkához. Kedves Elvtársak! A spanyolországi Nemzet­közi Brigádok magyar önkén­teseinek helytállását leg­szebb forradalmi hagyomá­nyaink közt tartjuk számon. Példájuk bizonyítja, hogy van értelme a harcnak, a munkának. Bízom benne, hogy a mai megemlékezés mindnyájunk számára erőt ad a jelen és a jövő felada­tainak megoldásához. Elve az alkalommal üdvöz­löm s jókívánságokkal kö­szöntőm a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetsé­gének minden tagját. Budapest, 1986. október 21-én Elvtársi üdvözlettel: Kádár János az MSZMP főtitkára Ezután Hámori Csaba ün­nepi beszédet mondott Kö­szöntötte a nemzetközi brigá­dok egykori harcosait, majd felelevenítette a történelmi eseményeket: századunk ele­jén, a tízes, húszas években Spanyolországban a fellendü­lő munkás- és- parasztmoz­galmak, a nemzeti kisebbsé­gek öntudatra ébredése nyo­mán a változások egyik ösz­tön ző jóként megalakult a kommunista párt. A katonai diktatúra, a belső terror már nem tudta megakadá­lyozni a köztársasági erők győzelmét, ami ismételten bizonyította,' hogy a népi erők összefogásával a leg­reménytelenebb helyzetből is van kiút. A nemzetközi munkásmozgalomnak azóta is sokszor kellett visszafor­dulnia a spanyol események példájához, mert a köztársa­ság győzelme és veresége máig ható tanulságokat hor­doz. Hámori Csaba méltatta a Spanyol Köztársaság 963 na­pos küzdelmében részt vett nemzetközi brigádok kitartá­sát, önfeláldozó harcát. A Köztársaság védelmében megmozdult a szellem, az er­kölcs Európája — mondta. Sdk ezer ember kelt útra a világ minden tájáról, hogy részt vegyen a fasizmus és az antifasizmus első nagy csatájában. Soraikban küz- döttek a magyar internacio­nalisták, köztük Zalka Máté, a legendás Lukács tábornok, Rajk László, Münnich Fe­renc. Döntő többségűik a munkásmozgalom legelső vonalához tartozott. 16 or­szágból 1200 magyar önkén­tes érkezett Spanyolországba, vállalva a megpróbáltatáso­kat, börtönt, kitoloncolást, nélkülözést. Bár a túlerővel szemben elbukott a Spanyol Köztár­saság, nem vesztek el a de­mokrácia új típusa, a népi demokratikus forradalom le­hetőségét bizonyító forradal­mi -tapasztalatok. Az ünnepi megemlékezés a munkásőrség központi férfi­kara és a Vasas Művész- együttes, valamint neves elő­adóművészek közreműködé­sével kulturális műsorral zá­rult. Palme-bizottság — Palme nélkül Ismét rangos nemzetközi esemény színhelye Budapest. Fővárosunkban tartja soros ülését a Palme-bizottság, amely hat éve igyekszik szolgálni a leszerelés és biz­tonság ügyét. Még a hetvenes évek vé­gén vetődött fel az a gondo­lat, hogy létre kellene hoz­ni egy bizottságot, amely az ENSZ-közgyűlés 1982-ben megrendezett rendkívüli le­szerelési ülésszaka elé ter­jesztené jelentését a fegy­verzetkorlátozás és a lesze­relés témakörében. Olof Pal­me akkor maga köré gyűj­tötte a nemzetközi élet te­kintélyes politikusait, tudó­sait, akik magánemberként azóta is részt vesznek a szervezet munkájában. A ti­zenhéttagú bizottság tagjai között találjuk Cyrus Vance volt amerikai külügyminisz­tert, Egon Bahrt, a nyugat­német SPD leszerelési szak­értőjét, David Owen volt brit külügyminisztert, és még több más neves szemé­lyiséget. A bizottság szovjet tagja, Georgij Arbatov aka­démikus, a moszkvai Ame- rika-kutató Intézet igazgató­ja így fogalmazta meg a szervezet célját: „A Palme- bizottság, a benne helyet foglaló befolyásos politikusok révén fontos eszköz lehet a közvélemény és az egyes or­szágok magatartásának ki­alakításában”. Már a Közös biztonság címmel Stockholmban közzé­tett, majd az ENSZ leszere­lési ülésszaka elé terjesztett jelentésükben megfogalmaz­ták azt a tételt, hogy egy (Folytatás az 1. oldalról) A Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetségének BUDAPEST Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében és a magam részé­ről köszöntőm a spanyolor­szági Nemzetközi Brigádok megalakulására emlékező gyűlés résztvevőit. ötven évvel ezelőtt, ami­kor a Nemzetközi Brigádok megalakultak, a német és az olasz fasizmus Spanyolország lerohanására, majd Európa leigázására, a világ újrafel­osztására készülődött. Be­avatkozásuk a spanyol pol­gárháborúba számukra az új világháború főpróbája volt. A Spanyolország hadszínte­rein folyó útközetek jelentő­sége — a német és olasz in­tervenció következtében — nemzetközi méretűvé nőtt: a reakció és a haladás, a fa­sizmus és a demokrácia, a háború és a béke erői csap­tak össze. Kezdetben ezt még sokan nem ismerték fel. A nyuga­ti polgári demokratikus ha­talmak azt hitték, hogy be nem avatkozási politikájuk­kal, Hitler és Mussolini igé­nyeinek részleges kielégítésé­vel csillapítani lehet a fa­siszta fenevad étvágyát. A történelem nem nekik adott igazat, hanem azoknak, akik felismerték, hogy a spanyol nép tragédiája nemcsak a spanyol nép ügye, hanem minden haladó emberé. A világ 54 országából összesen mintegy negyvenezer antifa­siszta önkéntes sietett a Spa­nyol Köztársaság segítségére, közöttük több mint ezerkét­száz magyar internationalism ta is. A Nemzetközi Brigá­dok katonái az elsők közt emeltek fegyverrel gátat a fasiszta barbárság áradatá­nak. A mai napon tisztelettel emlékezünk a magyar hősi halottakra, akik életük felál­dozásával tettek hitet a ha­ladás, a szabadság, a de­mokrácia eszméje mellett, és becsületet szereztek a ma­gyar népnek. Hősies példá­juk erőt adott az Európa- szerte s másutt is kibonta­kozó antifasiszta ellenállás­nak. Tisztelettel gondolunk azokra a magyar önkénte­sekre, akik a spanyol sza­badságharc leverése után Magyarországon vagy Európa más országaiban folytatták a fasiszták elleni küzdelmet. A Nemzetközi Brigádok ma­gyar tagjai közül sokan a felszabadulás után fontos sze­repet vállaltak itthon a népi hatalom megteremtésében és megszilárdításában, a társa­dalom szocialista átalakításá­ban. Pártunk története, né­pünk megőrzi áldozatos har­cuk, tetteik emlékét. Külön szeretettel köszön­tőm a volt Nemzetközi Bri­atomháborút nem lehet meg­nyerni, annak csak vesztesei lehetnek. A leszerelési javas­latoknak, tárgyalásoknak nincs ésszerű alternatívája. Napjainkban különleges je­lentősége van a bizottság munkájának. Hiszen konkrét javaslataival, terveivel, je­lentéseivel, és nem utolsó­sorban tekintélyével megpró­bálja a leszerelés irányábá befolyásolni a világot. Ez év elején az Üj-Delhiben tartott tanácskozásukon felszólítot­ták -a- nagyhatalmakat, mi­nél előbb érjenek el gya­korlati eredményeket a tár­gyalásokon, üdvözölték á Szovjetunió által bejelentett és megvalósított atomrobban­tási moratóriumot, felszólí­tották a többi atomfegyver­rel rendelkező államot a csatlakozásra. A Palme-bi­zottság kiemelten foglalkozik a fejlődő világgal, hiszen a második világháború után lezajlott több mint másfél­száz háború nagy része e térségben zajlott le. A regio­nális feszültségek külön ve­szélye, hogy könnyen válhat­nak nemzetközi konfliktussá, kiválthatják a nagyhatalmak beavatkozását. Nagy figyel­met szentelnek Európának is, s nem véletlenül. Földré­szünkön annyi fegyver hal­mozódott fel, hogy az több­szörös elpusztítására is ele­gendő lenne. Ezért nagy je­lentőséggel bírna, ha az Amerikai Egyesült Államok és szövetségesei elfogadnák Mihail Gorbacsov 1986. janu­ár 15-i javaslatát, amely elő­irányozta Európa mielőbbi mentesítését a tömegpusztí­tó fegyverektől. A Palme-bi­zottság több ízben indítvá­nyozta például a hagyomá­nyos, nukleáris és a vegyi fegyverektől mentes európai övezetek megteremtését. Budapestet nem véletlenül választották tanácskozásuk színhelyéül a bizottság tag­jai. Hiszen innen indult ki a Varsói Szerződés tagálla­mainak az a javaslata, amely végül is elvezetett a Helsin­kiben megrendezett európai biztonsági és együttműködé­si értekezlethez, s itt szüle­tett meg a legutóbbi javas­lat is a hagyományos fegy­verzetek csökkentéséről. D. K. Ötvenöt diplomatát kiutasítanak Amerikából A szovjet—amerikai viszonyt tovább romboló lépés A TASZSZ hírügynökség washingtoni jelentése szerint az amerikai külügyminiszté­rium tegnap bejelentette, hogy november 1-ig ötven főivel csökkenteni kell a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének és San Fnancisco-i főkon zulátusá­nak munkatársi létszámát. A külügyminisztérium átadta á szovjet nagykövetségnek az Egyesült Államok elhagyásá­ra utasított diplomaták név­sorát. Amerikai részről nem- kívánatos személynek minő­sítettek, s ugyancsak novem­ber 1-i hatállyal kiutasítot­tak az országból további öt szovjet diplomatát. A szov­jet hírügynökség megállapít­ja, hogy a Reagan-kormány- zát ezzel a lépésével tovább akarja rontani a szovjet— amerikai viszonyt. A szovjet diplomaták ki­utasítását George Shultz amerikai külügyminiszter sajtóértekezleten jelentette be Washingtonban. A mi­niszteri bejelentést követően Charles Redman külügyi szóvivő közölte az újságírók­kal, hogy aiz öt diplomata nemkívánatos személlyé nyilvánítását amerikai rész­ről megtorlásnak szánták, mivel a Szovjetunió a múlt hét végén jogállásával össze nem egyeztethető tevékeny­ség miatt öt amerikai diplo­matát nemkívánatos sze­mélynek nyilvánított. Az ötven követségi és fő­konzulátusi alkalmazott ki­utasítását azzal indokolta, hogy Washington az Egye­sült Államok moszkvai nagy-" követségének és leningrádi konzulátusának létszámára akarja csökkenteni a két szovjet képviselet munka­társi gárdáját. Redman1 sze­rint így megszűnik a két or­szág kapcsolataiban régóta meglévő „egyenlőtlenség”. A mcmaguai per Harminc évi szabadság- vesztés büntetést kért a nép­ügyész Eugene Hasenfusra a managuai perben. Az ame­rikai férfi, akinek gépét egy 19 éves sandinista katona kézi légvédelmi rakétája semmisítette meg, több mint két hete van a nicaraguai hatóságok fogságában, s hét­fő óta tart pere a managuai anti-somozista bíróság előtt. Kicsoda Hasenfus? Hadi­fogoly, magányos kalandor, vagy a kontrák által felbé­relt profi, nehéz erre vála­szolni. A managuai néphata­lom értékelése szerint leg­inkább az „áldozat” jelző a megfelelő. Annak a politiká­nak az áldozata, amit a hi­vatalos Washington folytat Közép-Amerikában, s ami oly annyira hasonlít a hat­vanas évek délkelet-ázsiai fellépésére. Ismertté vált az is, hogy a C1A egy leány- vállalata fizette Hasenfus- nak a havi háromezer dol­lárt, amiért csérébe a viet­nami háborúból megmaradt szállítógépről kilökte az el­lenforradalmároknak szánt csomagot. Nem gyógyszerek­ről, élelmiszerről van persze szó. Ezek az „amerikai aján­dékcsomagok” fegyvert és lőszert tartalmaznak a Ni­caragua déli részén, a Costa Rica-i határhoz közel tény­kedő — értsd gyilkoló — kontrák számára. A nicaraguai ellenforra­dalmárok pénzelése, felfegy­verzése és kiképzése olyan vállalkozás, amit az Egyesült Államok évek óta folytat. Most Eugene Hasenfus bizo­nyítékot szolgáltatott arra is, hogy ezt a tevékenységet a legmagasabb szintről irányít­ják. A férfi ugyanis két olyan kubai származású amerikaival „dolgozott”, akikről nem csak az isme­retes, hogy a CIA emberei, de közeli kapcsolatban áll­nak Bush alelnökkel is. A szálak kibogózása rövid ideig tartott, hiszen a té­nyek magukért beszéltek. A bizonyítékok ékesen tanú­sítják: Nicaraguában nem spontán ellenállásról, hanem Washingtonból szervezett ügynöki tevékenységről van szó. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban is szé­lesedik a beavatkozást el­lenző mozgalom. Ennek élé­re olyan férfiak álltak, akik annak idején megjárták az indokínai poklot, s tudják milyen veszélyekkel fenye­get, ha országuk most egy közép-amerikai háborúba bonyolódik. M. G.

Next

/
Oldalképek
Tartalom