Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

1986. október 18., szombat Somogyi Néplap 3 A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁM Hasznos kezdeményezések a gyakorlatban Innovációs szakemberek tanácskozása Kaposváron A Noviikii kisüzemi innová­ciós irodát négy évvel ez­előtt alapít oítita a Kisiparo­sok Országos Szervezete és az Állaimd Fejlesztési Bank azzal a céllal, hogy szerve­zeti keretet adjon az inno­vációs folyamatok felgyorsu­lásaihoz. Azóta a budapesti központ irányításával hat megyében nyitottak kiren­deltséget, a kaposvárit a múlt év januárjában nyitot­ták meg. A feladat — a többi menedzserirodához ha­sonlóan — műszaki és szel­lemi alkotások hasznosítása, a különböző területeken al­kalmazható műszaki fejlesz­tések támogatása, a háttér­ipar megszervezése, a hasz­nos ötletek menedzselése. Hogy ezt a munkát fenn­állásuk rövid ideje alatt igen jó eredménnyel végez­ték Kaposváron, bizonyítja, hogy az innovációs iroda el­ső országos tapasztalacseré- jére itt gyűlitek össze a ki- rendeltségek és a budapesti központ vezetőd. A tanácskozás záró nap­ján — tegnap — a Növi ki igazgatóját, Kacsóh Józsefet arra kértük, összegezze rö­viden a háromnapos rendez­vény célját, tapasztalatait. — Egy olyan fiatal cég életében, ahol a szervezeti felépítésitől a jogi, számvi­teli és péfizügyi feltételekig mindent magunknak kellett megteremteni, fontos, hogy a központ és kirendeltségek vezetői időről időre tájé­kozódjanak egymás munká­járól. Eddig is volt mód, de ilyen formában ez az el­ső tanácskozás, s nagyon hasznos tapaszltalaltokat sze­reztünk valamennyien. — Hogyan esett Kaposvár­ra a választás, hiszen ezen­kívül még öt kirendeltségük van az országban? — Az itteni menedzseriro­da munkája követendő pél­da a többiek száméra is. Az első nap a kirendeltségek — főiként a kaposvári — tevé­kenységének bemutatásával telt el, épp azért, hogy a munkamódszerekből hasz­nosítsuk a legjobbakat. Ezek egységes alkalmazásával az azonos kapcsolatteremtés, az azonos arculat megteremtése a célunk. — Ez már önmagában is több napra való feladat. Mi­re fútotta még az időből? — Jó alkalom volt ez ar­ra is, hogy az idei fatalato­kat áttekintsük, s megvitas­suk a jövő évi tennivalókat. Közülük kiemelkedő a tava­szi BNV-n való bemutatko­zás. Alakulásunk óta a gaz­dasági mutatóink kétszeresé­re nőttek, s ebben fontos szerepük van a kirendeltsé­geknek. .Arról is döntöttek, hogy 1990-ig minden megyében létrehoznak egy kirendeltsé­get. A feltételeket természe­tesen maguknak kell megte­remteniük. — Célunk, hogy minél szé­lesebb körben hasznosítsuk a kisiparosok munkáját, tu­dását, kihasználjuk a kisvál­lalkozásban rejlő lehetősége­ket, segítsük a nagyvállala­tok műszaki fejlesztését — mondotta az igazgató. — Nem alkarunk átalakulni pénzügyi intézetté, de van lehetőségünk arra is, hogy anyagilag is támogassuk a jó ötleteket.----Miként tudnak segíteni a z expontf éladat dk megoldá­sában ? — A következő évék fela­data, hogy olyan műszakilag fejlett termelői hátteret te­remtsünk, amely alkalmas rá, hogy exportigényeket is kielégítsen. Az esélyeik és a lehetősé­geik bizonyos területeken nagyobbak, hiszen kizárólag innovációs feladatokkal fog­lalkoznak. Most már első­sorban a nagyvállalatoktól függ, mi az, amit maguk akarnak és tudnak megcsi­nálni, s mi az, amihez a se­gítségünket kérik. N. Zs. Betakarítási bemutató Dombóváron (Tudósítónktól.) A Kaposvári Cukorgyár és a dombóvári Alkotmány Ter­melőszövetkezet rendezésé­ben betakarítási bemutatót tartottak a somogyi, a tolnai és a baranyai üzemek szak­emberei részére. Markó István, a Kaposvári Cukorgyár főosztályvezetője ismertette az új jugoszláv önjáró cukorrépaszedő gép működési elvét. (A gép 6 soros Mareau Majevica USM—15 -f AT—65] típusú). Ebből a csaknem négymil­lió forint értékű gépből ket­tőt vásárolt az idén a gyár, de az országban — elsősor­ban Mezőhegyes térségében — már harminckét ilyen eszköz üzemel. A tapasztala­tok igen kedvezőek: a répa tisztán kerül a pótkocsira, a veszteség minimális. Napon­ta átlagosan nyolc hektár termését lehet vele betakarí­tani, vagyis egy idényben mintegy háromszáz hektár répát. A gép egy menetben dolgozik, elvégzi a fejezést, a kiszedést és a felrakást a szállítóeszközre. A két gép bérmunkában segíti a nagyüzemek répa- termésének betakarítását. Az egyik már Baranyában, Bog- dánmindszent térségében dol­gozik, a Dombóváron bemu­tatott eszköz pedig Szentgá- loskérre megy, ahol 130 hek­tár cukorrépa vár kiszedésre. A bérmunka költségét utó­lag fizetik a gazdaságok. A gyár jövőre újabb 2 gép vá­sárlását tervezi, ezért ex­portkötelezettséget is vállal­tak száraz répaszelet szál­lítására. Ahogy Marké István el­mondta, a gyár elsősorban a gazdaságok megsegítése ér­dekében vásárolta a gépeiket. A répatermesztésben a be­takarítás a legkritikusabb szakasz. A kisebb üzemek nem tudnak egyszerre 4 millió forintos gépet meg­venni, viszont 5 év után, bérmunkával, náluk marad­hat, és ha gondos kezekbe kerül, 8—10 évig is üzemel­het. A dombóvári bemutatón érthetően nemcsak azok a gazdaságok vettek részt, amelyek most foglalkoznak cukorrépa-termesztéssel. Olyan szakemberek is el­mentek, akik a jövő évtől akarnak kapcsolatot terem­teni a gyárral. Gépi segítség a gyártól Külön ifjúsági alap ........................—. T artalmasabb szabad idő Több módszertani segítség A fiatalok szabadidős le­hetőségeinek fejlesztéséről tárgyalt a megyei KISZ-bi- zottság tegnap délelőtt. Az elmúlt öt évben jelentősen fejlődött a középfokú tanin­tézetek amatőr művészeti mozgalma, tartalmasabb lett az ifjúság szórakozása, csök­kent a kis községek kultu­rális egyenlőtlensége, javult a fiatal közművelődési szak­emberek helyzete. A tárgyi, anyagi és sze­mélyi feltételek összehango­lásával már eddig is szá­mos politikai és művelődési programot szerveztek a me­gyében. A meglevőket azon­ban jobban ki kell használ­ni. A megyei és városi mű­velődési szervek és a KISZ- bizottságok elképzelései gaz­dagok, olyan közös gondol­kodás kezdődött, amely fi­gyelembe veszi a szabadidő­ben bekövetkezett változáso­kat. Bánné Varga Valéria, a napirend előterjesztője kie­melte: az együttműködés keretében a KISZ 1987-től elkülöníti a fiatalok szabad­idős tevékenységét támogató alapot. A rétegtanácsok az egyes ifjúsági rétegeknek szabadidős programokat ajánlanak. Közművelődési munkabizottságokat szervez­nek. Ezek elméleti, módszer­tani segítséget adnak majd. A Politikai Képzési Köz­ponttal közösen megvizsgál­ják a középiskolások sza­badidő-felhasználását, s erre építve határozzák meg a fel­adatokat. Segítséget nyújta­nak a diáksportkörök és di­áksportegyesületek szervezé­séhez, működtetéséhez. Bernáth István, a KISZ Központi Bizottságának kul­turális osztályvezetője hoz­zászólásában elmondta, hogy a javaslat érdeme: figyelem­be vette a helyi sajátosságo­kat és lehetőségeket. Németh János, a megyei pártbizott­ság munkatársa kielégítőnek értékelte a programot, ugyanígy Vörös Rezső, a me­gyei tanács művelődési osz­tályának főelőadója is. Hoz­zászólásukban mindketten megígérték, hogy segítenek a program megvalósításában. Tűzvédelmi konferencia a Csepel gyárában Szeszélyes arcárt mutatta az ősz. Hajnalban fagypont körüli hőmérsékleteit muta­tott a hőmérő, napközben húszat méíihelttüink. Hivata­losan' is megkezdődött a fű­tési idény, a télre való fel­készülés. Az első igazán őszi hét esemény ékben gazdagon telit el Somogybán. Kiemel­kedő esemény volt, hogy szerdám ülést tartott a me­gyei pártbizottság. A vezető testület fontos döntésit hozott a Központi Bizottság már­cius 18-d, a párt káderpoli­tikájáról szóló határozatának végrehajtására. Ülést tartott a megyei tanács is. Ez alka­lomból adták át a TEGYÜNK TÖBBET SOMOGYÉRT! kitüntetéseket, amelyet az idén két közösségnek és ti­zenhat személynek ítéltek odra. Somogy három területe, Tab és térsége, a Kaposvár­tól délre eső területek, vala­mint Csurgó és vidéke gaz­daságilag elmaradott terület. A megye lakosságának tizen­két százaléka él ezeken a területeken, főképpen kis te­lepüléseken. Az itt gazdálko­dó termelőszövetkezetek zö­me kedvezőtlen termőhelyi adottságú. Hiányoznak az összekötő uitaik, a falvakban nincsenek megfelelő közmű­vek. Fejlesztésük süngető. A három települést a követke­ző években támogatni fogja a megyei tanács. Tab és Csüngő vidékén a középfokú ellátás feltételeit kell meg­teremteni és javítani a be­járás lehetőségét. Minde­nekelőtt azonban a gazdaság intenzív fejlesztésére van szükség. A héten dr. Lendvai Ist­ván, az Okisz elnöke meg­választását követő első vidé­ki útján Kaposvárra látoga­tott, hogy a somogyi szövet­kezeti iparral ismerkedjen. Elmondta, hogy a nehézsé­gék éssizerű kockázatvállalás­sal leküzdhetők. A héten Barcson találkoztak SOMOGY TANÁCSELNÖKEI akik közül dr. Németh Jenő arról beszélt, hogy egyre na­gyobb szükség van a tanács és a lakosság együttgondol­kodására, a közös döntések­re, hiszen csak így nyerhe­tők meg az emberek a cé­lok megvalósításához. A köl­csönös tájékoztatás nélkülöz­hetetlen. A tanácselnökök sok jó öt­lettel találkozhattak Barcson. Például a videó-újsággal, amely három helyen műkö­dik a városiban. Szó volt ar­ról is, hogy a városkörnyék és a vonzáskörzet legtöbb­ször nem esik egybe, ezért szükségszerű a térségi szem­léletű gondolkodás. Ma még' minden település fejleszteni akar — anélkül, hogy átgon­dolná: miit és miért tesz. Ésszerűbb lenne, ha az érde­keknek megfelelő közös fej­lesztést valósítanának meg. A fórumon részt vett és szót kért Klenovics Imre, a megyei pártbizottság első titkára is, aki egyebeik kö­zött elmondta, >gy az el­múlt években soi^ait fejlő­dött a tanácsi munka, s az apparátusok mind jobban megfelelnek az önállóság kö­vetelményeinek. Október második felében, AZ UTOLSÓ NEGYEDÉVBEN pótolni kell az év közi le­maradást, hogy ki-ki telje­síteni tudja feliadatát. A megfeszített tempó ellenére sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mérlegre tegyük: mit végeztünk jól és mit rosszul. Még nem késő a számvetés. A dolgos hétköznapok el­lenére is szám as kulturális és sportrendezvény színesí­tette hetünket. Kaposvár adott otthont a Magyaror­szág—Csehszlovákia szuper­liga as ztalli tenisz smérkő zés ­nek. Mesztegnyőn és Kapos­váron hoilaind vendégeket fogadtak, hogy megismerhes­sük egymás hagyományait. Nagy Jenő Az üzemek fő feladata a termelés, s éhből a megköze­lítésiből a különféle tűzvédel­mi előírások és szabályok betartása akadékoskodásnak, netán a munkát fékező ha- tóságosdinak látszik. Nagy baj, ha csak egy pusztító tűzeset kapcsán válik nyil­vánvalóvá, hogy a termelés, valamint a tűz- és vagyon­védelem követelményei kö­zött megfelelő összhangot kell és lehet teremteni. Az utóbbi fontosságát kí­vánta tudatosítani a Csepel Művek Egyedi Gépgyára Kaposvári Nehézgépgyárá­ban e héten rendezett ese­ménysorozat, s az azt záró tegnapi tűz- és vagyonvédel­mi konferencia. A vendégeket, köztük a megyei és városi tűzoltópa­rancsnokság képviselőit, va­lamint a vállalat központjá­nak vezetőit és szakelőadóit Varga János, a gyár párt- tiltkára köszöntötte, majd dr. Bor Lajos főmérnök, a gyár tűzvédelmi bizottságának el­nöke tartott vitaindító tájé­koztatót. Szavaiból kitűnt — s ezt példázta a hét sokszí­nű programja is —, hogy a gyáriban komolyan veszik a tűzvédelmi feladatokat. A főként megelőzést s>zolgáló munka eredményeként a nagyüzemben három éve nem fordult elő tűzeset. Ez azért is figyelemre méltó, mert a gyártás számos mun­kafázisa — például a he­gesztés — komoly tűzve­szélyt rejt. Beszámolt véde­lemszervezési csoportjuk munkájáról és a biztonsági intézkedésekről. Nem hall­gatta el az ellenőrzések so­rán az egyes munkahelyeken tapasztalt szabálytalanságo­kat sem. Ez a konkrétság a gyár dolgozói és szakirá- nyíitói közül is sokakat vé­leménymondásra készítetett. Többen is hangsúlyozták, hogy a tűzmegelőzés minde­nekelőtt munkafegyelmi kér­dés. Abban az üzemrészben, ahol rend és fegyelem van, eleve kisebb a veszély. A kísérletképpen bevezetett új fémszórásos technológiát töb­ben tűzveszélyesnek ítélték. Javaslatokat is tettek a biz­tonságosabb munkavégzésre. Volt, aki a vállalati tűzol­tók munkájával kapcsolat­ban előforduló „kibic-szem­léletet” bírálta. Többen is megerősítették, hogy csak a jobb anyagi és erkölcsi meg­becsülés tehetné a fiatal dol­gozók körében is vonzóvá ezt a sok áldozatot követe­lő munkát. Az utóbbi véleményre né­miképp rácáfolt a vitát kö­vető kitüntetési ünnepség. Itt ugyanis több • vállalati tűzoltót előléptettek, Akker- man József igazgató pedig pénzjutalmakat adott át. Naigy Lajos százados, vá­rosi tűzoltóparancsnok a kö­zelmúlt nagy kárt okozó tűzesetei kapcsán elmondt- ta, hogy több vállalatnál csak papíron van a tűzvé­delmi szervezet. A munka olykor egyetlen emberre há­rul, aki örül, ha a formai követelményeknek eleget tesz. Jó példaként említet­te visizont a kaposvári ne­hézgépgyárat, s rendkívül sikeresnek ítélte a tűzvédel­mi hetet. A tanácskozást követően tűzvédelmi bemutatóra ke­rült sor; ez jól példázta a vállalati és állami tűzoltók tervszerű együttműködését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom