Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-18 / 246. szám

2 Somogyi Néplap 1986. október 18., szombat Véget értek a magyar—iráni hivatalos tárgyalások (Folytatás \az 1. oldalról.) Irán és általában a szo­cialista országok — hangzott Mir Hosizein Műszava vála­sza egy másik kérdésre — a nemzetközi helyzetet érté­kelve egyaránt elítélik az imperialista erők politikáját. Ugyanakkor utalt rá, hogy bizonyos kérdésekben nézet­különbségek mutatkoznak, így Afganisztánt illetően — mondta. A Perzsa-(Arab-) öböd ügyét érintve az iráni kormányfő leszögezte: a nyugati hatalmaknak nem szabad beavatkozni a térség problémáiba és elítélte e hatalmak, nevezetesen az Egyesült Államok jelenlétét a körzetben. Egy iráni tudó­sító kérdésére válaszolva szólt az iraki—iráni háború pusztításairól. Az iráni gazdaságnak a kőolaj árától való függését érintő kérdésre Muszavi kor­mányfő elmondta, hogy e függőséget a forradalom győzelme után nyomban csökkenteni igyekeztek és megalapozott tervezéssel, a nép áldozatvállalásával sike­rült áthidalni a nehézsége­ket. A Kőolajexportáló Or­szágok Szervezetének árpo­litikájáról kijelentette: a tagállamoknak saját érdekei­ket és nem másokét kell képviselniük. A kőolaj árá­nak csökkenése az Egyesült Államok irreális elvárása — mondta és megjegyezte, hogy az olajár elkezdett emelked­ni, s várhatóan nemsokára reális szintet fog elérni. Ugyancsak kérdésre vála­szolva elismerően szólt a vendég a magyarországi orientalisztikai és iraniszti­kai kutatásokról, amelyekbe a Magyar Tudományos Aka­démián tett látogatásakor nyert bepillantást. Ezzel kapcsolatban kijelentette: az a benyomása, hogy a két fél e téren is lerakta az együtt­működés alapjait. Mir Hoszein Muszavi, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöke hivatalos lá­togatása befejeztével pénte­ken hazautazott Budapest­ről. Az iráni kormányfőt Lázár György, Hetényi István, Ka- polyi László, Bányász Rezső és Nagy Gábor búcsúztatta az iráni és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihe­gyi repülőtéren, ahol csapat- zászlóval felsorakozott a Magyar Néphadsereg dísz­százada. Az eseményen jelen volt Kázmér Zsigmond. Mir Hoszein Muszavi fo­gadta a díszszázad parancs­nokának jelentését, majd a magyar és az iráni himnusz elhangzása után Lázár György társaságában ellé­pett a felsorakozott katonák sorfala előtt. A vendégék és vendéglátóik ezt követően kölcsönösen elköszönték egy­mástól. Az iráni miniszter- elnök és kísérete beszállt a külön repülőgépbe, amely rö­viddel ezután a magasba emelkedett. Szovjet tudósok állásfoglalása AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: A reykjoviki Gorbacsov-Reagan találkozó értékelése a világsajtóban a kezdeti csalódottság után valame­lyest kedvezőbbre .fordul, s a szovjet-amerikai pár­beszéd folytatásának ígérete mellett az kap hang­súlyt, hogy az SDI kivételével közeledett a felek ál­láspontja a fegyverzetkorlátozási kérdésekben - Shultz amerikai külügyminiszter Brüsszelben tájékoztatta a NATO állandó tanácsát, amelynek ülésén öt külügy­miniszter is részt vett - Varsóban tárgyal Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke - II. Erzsébet angol királynő megkezdte egyhetes kínai látogatását KEDD: Mihail Gorbacsov a moszkvai televízióban szólt Reykjavikról: a találkozást hasznosnak nevezte, de bí­rálta Reagan magatartását az űrfegyverkezés, a ra­kétaelhárító rendszerek dolgában - Londonban Thatcher asszonyt Viktor Karpov, a genfi szovjet kül- döttségvezeiő tájékoztatta a Reykjavikban történtekről - Budapesten tárgyalt Häns-Dietrich Genscher nyu­gatnémet alkancellár és külügyminiszter, aki rövid idő­re bekapcsolódott Richard von Weizsäcker szövetségi elnök hivatalos látogatásának programjába - Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök indonéziai villámlátoga­tás után Ausztráliába érkezett. SZERDA: Közleményt adtak ki a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának bukaresti üléséről, amelynek értelmében a hét szocialista ország Reyk­javik után is szükségesnek tartja a párbeszéd folyta­tását - Argentina államfőjével, Raul Alfonsinnal tár­gyalt Moszkvában Mihail Gorbacsov - Megkezdték hat szovjet ezred kivonását Afganisztánból - Kínai-szov­jet megállapodás arról, hogy 1987 februárjában fel­újítják a két ország közötti határtárgyalásokat. ' CSÜTÖRTÖK: Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnök tár­gyalásai Budapesten - Izraelben ellentétek támadtak a pártok között a Samir-kormány megalakulása körül, ugyanakkor megdöbbenést keltett az a véres merény­let, amely a jeruzsálemi siratófalnál történt, bevonuló katonák, hozzátartozóik, valamint turisták életére tör­tek a kézigránátos támadók - Eduard Sevardnadze Bukarestben folytatott kétoldalú tárgyalásokat és saj­tóértekezletet tartott. PÉNTEK: Izraeli megtorló katonai akciók palesztin menekült- táborok ellen Libanonban - A Szocialista Internacio- nálé Tanácsa egyértelműen elitélte' az Egyesült Álla­mokat az űrfegyverkezéshez való ragaszkodása miatt - Shultz amerikai külügyminiszter a földrengés és pol­gárháború sújtotta Salvadorban. Á hét érdekes kérdése A szovjet tudósok pénte­ken felszólították külföldi kollégáikat, hogy a tudomány és a technika eredményeit kizárólag a béke, a világ or­szágai és népei javára hasz­nálják fel. A felhívást az a nyilatkozat tartalmazza, ame­lyet a szovjet tudományos akadémia közgyűlésének résztvevői pénteken egyhan­gúan elfogadtak. A szovjet tudósok teljes mértékben támogatják a szovjet vezetés realista, kon­struktív és nyílt álláspont­ját, amely Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára és Ronald Reagan amerikai el­nök múlt hétvégi reykjaví- ki találkozóján kifejezésre jutott — szögezték le. A reykjavíki találkozó után a világban olyan mi­nőségileg új helyzet alakult ki, amelyet ezentúl már sen­ki sem hagyhat figyelmen kívül — állapítják meg a szovjet tudósok nyilatkoza­tukban. HELYÉN MARAD A BELGA KORMÁNY Csütörtökön késő este Baudouin belga király fo­gadta Wilfried Martens mi­niszterelnököt és közölte ve­le: nem fogadja, el kormá­nya kedden benyújtott le­mondását. A kormány így eredeti koalíciós összetételé­ben helyén marad. A válságot aiz robbantotta ki, hogy Jósé Happart-t a közigazgatásilag flamand nyelvterülethez tartozó, de többségében vallonok álltai lakott — Foiuron városka polgármesterét a flamand kisebbség követőlésére az ál­lamtanács felmentette. Az indoklás az volt, hogy „fla­mand nyelvterületen nem tölthet be közhivatalt az, aki nem beszél tökéletesen flamandul”. Az eset a városkában és az országban felszította a Iráni rakétatámadás vallon—flamand ellentéteket, a keresztényszocialista—libe­rális kormánykoalíciót alko­tó kétnkét vallon és flamand párt is szembekerült egy­mással. A nyílt válságot csak úgy lehetett elkerülni, hogy a kormány benyújtotta lemondását. A király a vá­roska polgármesterévé kívül­álló, nem fouroni választott tanácsból való személyt ne­vezett ki addig, amíg Jósé Happart ügye nem rendező­dik. Péntekre virradóra a vá­roslkában zavargás, tünte­tés, ellentüntetés, verekedés volt. A francia nyelvű la­kosok képviselői bejelentet­ték: folytatják küzdelmüket azért, hogy a Fouron-vidéket csatolják vissza a vallon Liége megyéhez. Hat halott, hatvannégy sebesült Hat halottja és 64 sebe­sültje van a Bagdadot csü­törtökön ért iráni rakétatá­madásnak. A sebesültek je­lentős része az iraki főváros­ban élő egyiptomi és szu- dáni állampolgárságú mun­kások közül kerültek ki. Az iráni támadás hírét az iraki katonai parancsnokság is' megerősítette. Augusztus óta ez volt a harmadik irá­ni támadás Bagdad ellen. A becsapódó rakéta 28 épületet — köztük lakóhá­zakat, egy mecsetet és egy iskolát — teljesen vagy rész­ben romba döntött. A becsa­pódás helyszínétől mintegy 400 méterre fekvő kórházban is károk keletkeztek. Mit jelent a szovjet—kínai határtárgyalások felújítása? Immár a, kilencedik „for­duló” ért véget a szovjet— kínai államközi kapcsolatok normalizálását célzó tárgya­lássorozatban: felváltva Pe- kingben és Moszkvában ta­lálkoznak a külügyminiszter­helyettesek vezette küldött­ségek, egyszer ősszel, egyszer tavasszal. A mostani tárgya­lások befejeztéről kiadott közleménynek volt egy mon­data, amely világszerte fel­tűnést keltett. Ebben beje­lentették, hogy jövő febru­árban Moszkvában felújítják a két ország közötti határ­tárgyalásokat, amelyek 1964- től 1978-iig bizonyos rendsze­rességgel, de végül is ered­ménytelenül zajlottak le. A Moszkvában tárgyalt a héten Raul Alfonsin argentin el-/ nők. A képen: a dél-amerii kai politikus és Andrej Gro-i miko szovjet államfő a fo­gadáson elvonul a díszszázad előtt nyolcéves szünetet Peking- nek az afgán kérdésben el­foglalt álláspontja magya­rázta. Ha tehát most e tár­gyalássorozat felújításáról döntöttek, akkor ez azt is jelzi, hogy Kína bizonyos mértékig elismeri az afgán kérdés rendezésére tett szovjet erőfeszítéseket. A pekingi bejelentés a tárgya­lások újrakezdéséről külön­ben egybeesett az első szov­jet egységek hazaindulásával Afganisztánból. A szovjet—kínai közös ha­tár mintegy 7 500 kilométer hosszú. Az Usszuri és az Amur folyók térségét, vala­mint a kínai Hszin-Csiang és Kazahsztán határvidékét il­letően voltak-vannak viták a •két ország között. Emlékeze­tes, hogy Gorbacsov főtitkár idén, július 28-án bejelentet­te: a Szovjetunió kész elis­merni, hogy a határ az Amurnak és az Usszurinak a sodorvonalán, nem pedig a kínai parton húzódik. így új helyzet áll elő a folyók kis szigeteinek hovatartozása tekintetében. Magyarországon tartja ülését a Palme-bizottság Budapesten tartja soron következő ülését — a ma­gyar kormány meghívására — a Palme-bizottság október 24. és 26. között, A neves politikusokból álló bizottság tagjai a hazánkban tartandó ülésen mindenek­előtt az európai biztonság és a nukleáris kísérletek téma­körében folytatnak eszmecse­rét. Á hét fő kérdése Reykjavik visszhangja mi­lyen irányban módosíthatja a szovjet—amerikai párbe­szédet? Nem csoda, hogy ezen a héten szinte másról sem esett szó a világsajtó címoldalain, mint a reykjavíki találkozó­ról. Nagyon érdekes volt megfigyelni, hogy a „mini­csúcs” \utáni első reagálások mindenekelőtt a csalódottsá­got tükrözték. A sötéten lá­tók azt mondták, hogy „sza­kítás” történt azon a „fekete vasárnapon”, ami egyenesen „tragédia”... A visszhangok időrendben második csoport­ja egyrészt már arra figyel­meztetett, hogy mind szov­szerint megkísérli latba vet­ni befolyását Reagan elnök­nél. Thatcher asszony és Mit­terrand francia államfő Lon­donban egyeztette nézeteit. Bukarestben a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­minisztereit Edúard Sevard­nadze tájékoztatta a reykja­víki találkozó eredményei­ről. A külügyminiszteri bi­zottság sajnálkozását fejezte ki azért, hogy az amerikai fél álláspontja miatt az iz­landi fővárosban nem sike­rült megállapodásra jutni, dé kifejezte a Varsói Szerződés országainak eltökéltségét a párbeszéd folytatására. A Reykjavíkban tett szovjet ja­vaslatok megvalósítása lehe­Bukarestben kétnapos ülést tartott a Varsói Szerződés tag­államainak külügyminiszteri tanácsa. A képen: a Várkonyi Péter vezette magyar küldöttség jet, mind amerikai részről a párbeszéd folytatását helyez­ték kilátásba, másrészt el­kezdte az okok elemzését: miért nem sikerült meg­egyezésre jutniok a szovjet és amerikai vezetőknek? A nyugati táborban is világo­san látták, hogy az SDI, az űrfegyverkezés, a „csillag­háborús program” miatt ma­radt el a lehetséges meg­egyezés. Abban már eltértek a vélemények Nyugaton, hogy Reagan csak nem tu­dott vagy nem is akart en­gedni, vagy egyáltalán nem volt felkészülve: hogyan fo­gadja a Gorbacsov által elő­terjesztett, óriási horderejű „csomagtervet”. Ügyszólván minden egyes nap elmúltával új és új ele­mek jelentkeztek az izlandi fővárosban történtek ismé­telt átgondolásában: a hír- magyarázók megjegyezték, hogy ekkora szovjet enged­ményeket még nem láttak. Ehhez csak annyit fűztek, hogy az amerikai űrfegyver­kezési programnak pusztán laboratóriumi kísérleti ke­retben való végrehajtását és a rakétaelhárításról szóló, úgynevezett ABM-szerződés 10 évvel való meghosszabbí­tását a washingtoni „héják” nyilván nem fogadhatták el. Azt Londonban és Párizsban nyugtázhatták elismeréssel, hogy a Szovjetunió most már eltekint a szovjet—amerikai hadászati mérleg felállítása­kor a brit .és a francia atom ütőerő számbavételétől. Általában megfigyelhető volt, hogy a nyugat-európai NATO-országok igyekeznek nyomást kifejteni Washing­tonra a fegyverzetkorlátozási tárgyalások folytatására és rugalmasabb magatartást várnak el. Kohl nyugatné­met kancellár a jövő hét ele­jén az Egyesült Államokba utazik, s bonni értesülések tővé tenné, hogy rövid időn belül gyökeres fordulat tör-, ténjen a nemzetközi életben, áttörést érjenek el a lesze­relésért vívott harc minden területén. Sevardnadze, aki a külügy­miniszteri bizottság ülése után .Bukarestben kétoldalú tárgyalásokat is folytatott, egy sajtóértekezleten a le­szerelés szempontjából „tör­ténelmi eseménynek” minő­sítette Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját. Bi­zakodóan nyilatkozott a no­vember 4-én Bécsben kez­dődő „helsinki utókonferen­cia” esélyeiről is. Nem érdektelen idézni a NATO főtitkárának, az angol Lord Carringtonnak a véle­ményét: szerinte a Szovjet­unió változatlanul nyitott a jövőbeli eszmecserék előtt. A lényeget abban látja a NATO első embere, hogy a reykjavíki javaslatok tovább­ra is a tárgyalóasztalon van­nak. A tárgyalások pedig folytatódnak... Ronald Reagan, akin a reykjavíki megállapodás el­maradása múlott, most már újra arról beszél, hogy a két fél álláspontja igen közei került egymáshoz, s még azt is elismerte, hogy a Szov­jetunió minden eddiginél ra­dikálisabb javaslatokat tett a leszerelés problémaköré­ben. De ... A Fehér Házban és a Pentagonban változatla­nul azt hangoztatják, hogy az Egyesült Államok bizton­sági érdekei végett nem hagyhatnák fel az űrfegyver­kezési programmal! Pálfy József Maputóban, Mozambik fővá­rosában a hét elején fejezői dött be az úgynevezett afri­kai frontállamok vezetőinek tanácskozása, amelyen a pretoriai rezsim elleni küz­delem formáit tekintették át a résztvevők

Next

/
Oldalképek
Tartalom