Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-17 / 245. szám

1986. október 17., péntek Somogyi Néplap 3 Sémák helyett modellt A megye tanácselnökeinek értekezlete Barcson Hatékonyság kell a szövetkezeti iparban is Somogyba látogatott az Okisz főtitkára Túlzás nélkül az ország nyilvánossága előtt zajlott le megyénk tanácselnökei­nek és vb-titkárainak Bar­cson tartott tegnapi érte­kezlete. A nagyszabású ta­nácskozással egyidőben ugyanis a barcsi sportcsar­nokból jelentkezett a Petőfi rádió Napközben című há­romórás műsora, amely élő hangképekkel is kapcsoló­dott az esemény témakörei­hez. Az adás idején a hall­gatók is kérdezhettek, így az értekezlet nem csupán tárgyalt a lakosság tájékoz­tatásának fontosságáról, ha­nem jól szolgálta is ezt a célt. A tanácskozást vezető dr. Gyenesei István, a megyei tanács elnöke a résztvevők között köszöntötte Klenovics Imrét, a megyei pártbizott­ság első titkárát. Bevezető- ben pedig arról szólt, hogy a döntések előkészítésének, a lakosság bevonásának módszereiről vagy a térségi szemlélet továbbfejlesztésé­nek lehetőségeiről a megyei tanács szakirányítói is be­szélhettek volna, mégis jobbnak tartották, hogy in­kább azok tegyék ezt, akik munkájuk során új utakat kerestek s máshol is haszno­sítható tapasztalatokat sze­reztek. Mint mondta: a ta­nácskozás modelleket kíván megmutatni, ezek azonban nem értelmezhetők minde­nütt eredményt hozó séma­ként. Dr. Németh Jenőnek, a Barcsi Városi Tanács elnö­kének előadása azt bizonyí­totta, hogy nem véletlenül kprült sor az értekezletre a Dráva-parti városban. A ta­Ha bármilyen lap, de ki­vált gazdasági folyóirat hirdetéseit végigböngészi az ember, feltűnik, hogy hány vállalat keres igazgatót, üzemmérnököt, vezető köz­gazdászt. Bizonyosan szám­szerűen is kimutatható len­ne, hogy a nyolcvanas évek­ben az ilyen jellegű hirdeté­seknek, ajánlatoknak foko­zatosan nőtt a száma. Érthető, hiszen talán min­den korábbinál szorosabb a kapcsolat a vezetői munka minősége és a gazdálkodás eredményessége között, és a vezetés egyre nehezebb, bo­nyolultabb feladat. A világ- gazdasági környezet, a belső gazdasági mechanizmus ál­landó megújulást kíván; új módszereket, munkastílust, kapcsolatrendszereket. Hazánkban az Országos Vezetőképző Központ hiva­tott arra, hogy segítse meg­oldani a gazdaság különbö­ző területein ezt a gondot. Az intézet oktatási rendsze­rében igyekszik alkalmaz­kodni az igényekhez; szer­veznek hosszabb időtartamú, sokféle témakört felölelő is­kolákat, néhány kiemelt té­makörre kiterjedő, három­hetes, komplex továbbkép­zéseket és speciális témák­kal foglalkozó, néhány na­pos céltanfolyamokat. Emel­lett foglalkoznak kutatással, tanácsadással és egyéb szol­gáltatásokkal. Néhány példa az oktatási programból. Az intézet a jövő év szeptemberétől meg­szervezi a fiatal vezetők is­koláját. A felvételi vizsgára olyanok jelentkezését vár­ják, akik negyven évnél nem idősebbek, és legalább öt éve középvezetőként dolgoz­nak. A két félévre tervezett, összesen mintegy száznapos oktatás során olyan ismere­teket kapnak a hallgatók, hogy középvezetőből szak­mailag, politikailag jól íel­nács és a lakosság együtt­működésének olyan módsze­reit sikerült itt kidolgozni, amelyek mozgósítják az em­bereket a közös célokért. Dr. Bencze Lajos, a Bar­csi Városi Tanács vb-titká- ra arról szólt, hogy a lakos­ság tájékoztatása nem lehet csupán divatos jelszó. A ta­nácsi munka eredményessé­gének alapja ez. Mint mond­ta, az „értés” és az „egyet­értés” között nagyon sok a tennivaló. (Ezt bizonyította a „teho” is, amelynek előké­szítésében Barcs ugyancsak példát adott.) A lakosság tá­jékoztatásának több újszerű módszeréről is beszámolt. A városban három helyen mű­ködik videó-újság, s létre­hoztak egy tájékoztató szol­gálatot is, melyhez a lakók bármely, a tanácsi munká­ra vagy például a fejleszté­sekre vonatkozó kérdéssel fordulhatnak. A térségi szemlélet gya­korlati továbbfejlesztésének lehetőségeiről Hamvas János nagyatádi tanácselnök tar­tott előadást. Egyebek közt arról beszélt, hogy a város- környék és a vonzáskörzet nem esik egyibe, így az­után a csupán előbbire össz­pontosító lokálpatriotizmus oda vezethet, hogy a körze­tek hosszú távú fejlesztési terveiben nem fogalmazzák meg az egész vonzáskörzet szükségleteit. Sok a kihasz­nálatlan lehetőség a körzet- központok együttműködésé­ben is. Ma minden város minden téren fejleszteni akar, pedig ez sokszor az ésszerűségnek is ellentmond. A sók hasznos javaslatot és jó tapasztalatot közreadó vitában szót kért Klenovics készült felső vezetővé vál­hassanak. A korábbi, bevált hagyo­mányok alapján változatla­nul megszervezi az intézet a személyzeti vezetők és az államigazgatási vezetők isko- láját. Ez utóbbi, az utánpót­lást szolgáló képzési forma új. Az érdeklődésre jellem­ző, hogy a jövő évben indu­ló képzésre már betelt a létszám, az 1988-as évre fo­gad el jelentkezéseket az is­kola. Ugyancsak új oktatási forma a vállalatvezetők, a külkereskedők és a mező- gazdasági vezetők tovább­képző tanfolyama. Nélkülözhetetlen ismere­tek megszerzését teszik le­vényki'bocsátás vagy a sza­kosított pénzintézetük meg­jelenése csupán első jele volt annak a folyamatnak, amely­nek kiteljesedéseként 1987. január 1-jétől áltálaikul a magyar bankrendszer. A fő változás, hogy elválik egy­mástól a jegyibank és a ke­reskedelmi bank szerepköre. A Magyar Nemzeti Bank mint jegybank vesz részt a gazdaságpolitika kialakításá­ban: érvényesíti a pénzügyi szempontokat a népgazdasá­gi tervezésiben, védi a fo­rint vásárlóértékét és őrkö­dik a külső és belső pénz­ügyi egyensúly felett. To­vábbra is kizárólagos jog­gal irányítja a külföldi fi­zetési és hdtelforgalom lebo­nyolítását, ugyanakkor veze­ti a január 1-jétől alakuló öt nyeresógérdeköltségű or­szágos kér esiked elírni bank számláit. Az ölt új — rész­vénytársasági formában mű­ködő — pénzintézet közvet­len kapcsolatban áll a válla­latokkal. Hiteléket adnak, gyűjtik a vállalati betéteket, bővítik szolgáltatásaikat, s maguk is békapcsolódnak a Imre is. Mint mondta, az el­múlt években sokat fejlő­dött a tanácsi munka, s a tanácsok a pártszervek fon­tos partnerei a politika ala­kításában. Elismerően szólt arról, hogy a tanácsok egyre inkább megfelelnek az ön­állóság követelményeinek, egyre szélesebb körben ér­vényesül munkájukban nyi­tottság. Elmondta ugyanak­kor, hogy a helyenként ta­pasztalható „hatáskörösdi” gátja a jó együttműködés­nek. „Sem a párt, sem a ta­nácsi apparátusban nincs tökéletes ember, ha pedig így van, elkelne esetenként egy kicsivel több szerény­ség.” Mint mondta: a sza­vak igazát nem a „hangerő” adja. Az egymásra — netán fölfelé — mutogatás nem vi­szi előre a közös munkát. Végezetül szólt arról is, hogy aki pazarlóan bánik az idő­vel, jó lehetőségeket veszít­het el. A gyors, rugalmas döntés követelmény, még azon az áron is, hogy el kell ismerni a tévedés jogát. A továbbiakban Géró Mi­hály ezredes, megyei hadki­egészítési és területvédelmi parancsnok a tanácsok hon­védelmi feladatairól, dr. Óvári László, az Informatikai és Számítástechnikai Inté­zet igazgatója a számítás- technika tanácsi alkalmazá­sának lehetőségeiről tartott tájékoztatót. Kora délután a tanácsel­nökök barcsi városnézésen vettek részt, majd dr. Vár­falvi István, a megyei ta­nács pénzügyi és dr. Orosz László, a tervosztály vezető­je a jövő évi tanácsi terve­zés helyzetéről és feladatai­ról számolt be. hetővé a különböző céltan­folyamok. Az újdonságok sorából megemlítjük a mű­szaki fejlesztés szerepével, a veszteségforrások feltárásá­val és korlátozásával, az adózási rendszer várható ha­tásaival, a termelésirányítá­si információs rendszerek fejlesztésével foglalkozó cél­tanfolyamokat. Az Országos Vezetőképző Központ igyekszik lépést tartani a ma és a holnap igényeivel, és segítséget nyújtani ahhoz, hogy min­den szinten jól felkészült szakemberek munkálkodja­nak gazdasági és társada­lompolitikai feladataink megvalósításán. Jövőre öt pénzintézet különféle vállalkozásokba. Ahhoz, hogy a várhatóan Ki­bontakozó versenyben az új bankóik azonos eséllyel in­duljanak, egyelőre megoszt­ják közöttük az „ügyfeleket”. A gazdálkodó szervezeteik már kezdetben is választhat­nak, hogy melyik banknál helyezik el pénzüket és honnan kérnek hiteit. A sza­bad választás idővel kiterjed a számlavezetési feladatokra is. A változások fő célja, hogy a létrejövő kereskedelmi ban­kok a gazdálkodó szervezetek­hez hasonló érdekeltségi rend­szerben működjenek s így váljanak a vállalatok egyen­jogú partnerévé. Tevékenysé­gükkel felgyorsul majd a jö­vedelmek hatékonyság sze­rinti átcsoportosítása, vagyis A somogyi szövetkezeti Iparral ismerkedett tegnap dr. Lendvai István, az Okisz új főtitkára. Első vi­déki útja Kaposvárra veze­tett, s délelőtt a megye ve­zetőivel találkozott. A meg­beszélésen részt vett dr. Sa- rudi Csaba, a megyei párt- bizottság titkára, dr. Tóth Károly, a megyei tanács el­nökhelyettese, dr. Fenyő Ist­ván, a megyei pártbizottság és Fris Ferenc, a megyei ta­nács osztályvezetője. Dr. Ko­vács László, a Kiszöv elnö­ke tájékoztatta a vendéget a megye gazdaságáról, s ezen belül a somogyi ipari szö­vetkezetek munkájáról. Megyénkben ma 43 somo­gyi központi és 22 megyén kívüli irányítással dolgozó szövetkezet dolgozik. Tavaly 2,8 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, több termékszerkezet-váltás után (ezek az országos progra­mokhoz kapcsolódtak). A szövetkezetek meglehetősen vegyes képet mutatnak. Amíg korábban ismeretlen volt nálunk a veszteséges vagy az alaphiányos, ma már ilyeneket is találni. Mint a tájékoztatóban és a délután folyamán a Kiszöv székházában tartott eszme­cserén is elhangzott: ennek elsősorban az az oka, hogy a legtöbb szövetkezet nem tud elszakadni a hagyomá­nyos struktúrától a kocká­zatvállalás hiánya vagy a konzervatizmusa miatt. S ez meglátszik az idei ered­ményeken. Visszaesett az ex­porttermelés, kevés a kor­szerű, jól eladható termék. Ennek hazai okai is vannak, például a vas- és a faipar­ban. A késő délutánba nyúló alakul elsősorban a jövedelmezőbb, jobb kezdeményezésekkel előálló vállalatok kapnak hi­telit. Műdig Istvánt, az MNB megyei igazgatóját elsősor­ban a változások somogyi vonatkozásai ról kérdeztük. Elmondta, hogy aiz MNB me­gyei igazgatóságának egy ré­sze jegybankként, azaz a „bankok bankjaiként műkö­dik majd, de új bankok is lesznek Somogybain. Az Or­szágos Kereskedelmi és Hi­telbank egységeként működ­nek majd a megyei igazgató­ság eddigi fizetési és számla- vezetési feladatot ellátó osz­tályai, valamint a marcali, a nagyatádi és a fonyódi fió­kok. A siófoki bankfiók a Magyar Általános Hitelinté­zet egysége lesz. szakmai beszélgetésen hal­lottuk Fék ete-Páris Lajos­áétól, a Kiszöv ágazati és műszaki osztályának vezető­jétől, hogy egyes iparágak­ban nehézségeket okoz az alapanyag minősége. A somogyi szövetkezeti építőipar a beruházások megtorpanása következté­ben szinte csak felújításokat végez. Az egyetlen építő építőipari szövetkezet is technológiai váltásra kény­szerült, hogy a követelmé­nyeknek meg tudjon felelni. Szóba kerültek a ruhaipar készletgondjai is. Az Okisz főtitkára és a megye vezetői délelőtti esz­mecseréjükön egyebek kö­zött arra próbáltak választ kapni, milyen forrásokból lehetne a szövetkezeti ipar gondjain enyhíteni úgy, hogy növekedjen a hatékonyság, fejlődjön a technológiai szín­vonal. Ezután dr. Lendvai István a kaposvári szövetke­zeti ipartelepre látogatott; ott az üzemek, telephelyek vezetői tájékoztatták. A Ka­pos Ruházati, az Universal, a kaposvári szolgáltatóipari, a Delta és a Lady szövetke­zet elnöke sikereik, export- eredményeik mellett egy­aránt szólt arról, hogy fele­más helyzetben vannak, hi­szen vagy az irodájuk van a városban és a termelőegy­ségeik vannak itt, vagy csak részben tudnak ide kitele­pülni, pedig az lenne a jó, ha minden egy helyen len­ne; ennek persze pénzügyi akadályai is vannak. Eset­leges támogatások, hitelek igénybevételével rendezni tudnák körülményeiket, ugyanakkor jelentősen nö­Attól, hogy több bank jön létre, természetesen nem nő a hitelbőség. Felvetődik te­hát a kérdés: miben verse­nyeznek majd ezek a ban­kok? Műdig István szerint elsősorban szolgáltatásaik színvonalában s abban, hogy melyikük tudja ügye­sebben forgatni a rendelke­zésére álló pénzt. Ehhez mindenekelőtt az kell, hogy meglássák a legígéretesebb vállalkozásokat, vagyis hogy jó üzletéket kössenek. Vé­gül is az átszervezés egyik célja az, hogy aiz új ban­kok megszabadulva a ható­sági jellegű feladatoktól az üzletre tudjanak összponto­sítani. Amelyik bank rugal­masságával, szolgáltatásainak választékával elnyeri a vál­lalatok bizalmát s amelyik önállóan is jó vállalkozások­velhetnék termelékenységü­ket. Az Universal elnöke el­képzelésekről is szólt úgy, hogy a piaci hátteret is megtalálták egy nagyobb be­ruházáshoz. Gondok és eredmények — ezekről beszéltek azok a so­mogyi elnökök, akikkel a Kiszöv székházában találko­zott a főtitkár. Radnóti László, a csurgói Napsugár vezetője arról számolt be, hogy az idén megkétszerezik tőkés exportjukat, de elgon­dolkodtató, hogy megéri-e ekkora terhet vállalni, ha nem tudják — mert nincs rá lehetőség — a béreket fej­leszteni. Róka Ferenc so- mogyvári elnök a készlet­gondokról beszélt. Dr. Lendvai István mind­két fórumon elmondta, min­denütt arra kell töreked­nünk, hogy a modern tech­nikát fejlesszük, növeljük a gépipar, a műszeripar és a vegyipar részarányát a szö­vetkezeti iparban. A gazda­ságilag elmaradott területe­ken hiányzik olyan fontos ágazat, mint például a hír­adástechnika, amely húzó­erő lehetne. Ezeken a helye­ken csak hagyományos ága­zatok vannak. S az is elma­radt technikai színvonalban. A hagyományos struktúrán változtatni kell, hiszen ab­ból nem teremtődik olyan tőke, amelyből a bért és a technikát lehetne fejleszteni. Az ipari szövetkezetek múlt heti kongresszusán is megfo­galmazták, hogy aktívabb piacpolitikára, az innováció felgyorsítására, reális fej­lesztésekre van szükség. Fel keli számolni a helytelen szemlélet miatti igénytelen­séget. ba kezd, nyilvánvalóan több pénzre tesz szert. Az MNB megyei igazga­tósága évek óta tervsizerűen készül aiz átállásra, s eddig is számos ilyen forrásnövelő kezdeményezést tett. Példa erre a kötvénykibocsátás vagy a Zselic Tour vállalko­zás, amelyben köizvetlenül is részt vesz. Ismertek a me­gye gazdálkodásának sajátos gondjai: sok a rossz adott­ságú mezőgazdasági üzem, kevés az önálló nagyválla­lat. Ezért különösen fontos, s a bővített újratermelés le­hetőségeit is meghatározza, hogy az új bankók mennyi pénzt tudnak a megyébe vonzani, s hogy befekteté­seik mennyiben térülnek meg. Nem kétséges, hogy minden lehetőséget megra­gadnak majd a kezdeménye­zésre, hiszen ez létérdekük. A bank munkájában elő­térbe kerül a rugalmas üz­letpolitika, a gazdálkodó szervezetekkel valló jó part­neri kapcsolatok fenntartása, bővítése és az elsőbbséget élvező gazdaságpolitikai cé­lok megvalósításának pénz­ügyi segítése. B. F. Alkalmazkodni az igényekhez A vezetőképzés módjai V. M. 1983-tól lehetővé vált köt­Segíti a vállalkozó versenyt Megújuló bankrendszer

Next

/
Oldalképek
Tartalom