Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
2 Somogyi Néplap 1986. október 13., hétfő Reykjavíkban nem jutottak túl a félúton Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a reykjavíki csúcstalálkozón Reagan-nyilatkozat nak lényeges csökkentéséről is. Felhívtam rá az elnök figyelmét, hogy történelmi lehetőséget szalasztónk el, hiszen álláspontjaink soha nem voltaik még ilyen közel egymáshoz — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov. Közölte azt is, hogy Reagan elnök álláspontjából világossá vált: az Egyesült Államok, s főleg annak az elnök döntéseire is meghatározó hatást gyakorló katonai-ipari komplexuma a technológiai fölényben bízva mindenáron katonai fölényt akar kivívni a Szovjetunióval szemben. Gorbacsov a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a megállapodások ellenére sem lehet kudarcnak tekinteni a reykjavíki találkozót. A csúcsértekezlet egy hosszú, nagyon nehéz folyamat újabb, mindkét fél számára tanulságokkal járó állomása volt. Korunknak azo/k a realitásai, amelyek szükségessé tették a találkozót, továbbra is érvényben maradnak, azokkal mindenki kénytelen számolni, s ezért nem lehet abbahagyni a fegyverkezési problémák megoldási módjainak felkutatására kezdett munkát. A párbeszédre tehát, bármilyen nehéz is legyen az, még nagyobb szükség van, mint eddig — szögezte le a főtitkár, hozzáfűzve, hogy ha mindkét fél jól átgondolja álláspontját, a reykjavíki megbeszélés tanulságait, akkor nem veszett el a fegyverkezési hajsza megállításának esélye. Ezzel összefüggésben utalt Gorbacsov tervezett Egyesült Államok-beli látogatására is, leszögezve: úgy érzem, folytathatjuk Reagan elnökkel a megkezdett eszmecserét. jöttünk Izlandra és az eddigi legmesszebbmenő fegyverzetellenőrzési javaslatokat tettük le az asztalra. A főtitkár elutasította ezeket. Ennek ellenére nagyon jelentős erőfeszítéseket tettünk Izlan- don nézeteltéréseink nagy részének megoldásában és folytatjuk az erőfeszítéseket” — hangoztatta Reagan. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan a reykjavíki csúcs- találkozó kezdete előtt Csillagvárostól Bajkonurig (Folytatás az 1. oldalról.) lisztikus rakétákat és a hadászati bombázó repülőgépek számát egyaránt 50 százalékkal csökkentik. Mint Mihail Gorbacsov rámutatott, ez szovjet részről jelentős engedmény lett vólna, hiszen a csökkentés jelentős részben érintette volna az amerikai felet leginkább nyugtalanító szovjet nehézrakétákat is. Ráadásul a Géniben született megállapodástól eltérően a felek nem tekintettek volna hadászati fegyvernek minden egymás területét elérni képes eszközt. A közepes hatótávolságú eszközök kérdésében a megállapodás lényege az lett volna, hogy Európában szovjet és amerikai részről felszámolnak minden közepes hatótávolságú rakétát, az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú rakéták számát a jelenlegi szinten befagyasztanák és haladéktalanul tárgyalások kezdődnének ezek további sorsáról. Egyidejűleg Ázsiában csak 100 robbanótöltet maradna rendszerben a szovjet közepes hatótávolságú hordozó- eszközökön, s ugyanannyi robbanótöltettel rendelkezhetne is az Egyesült Államok is hasonló eszközein, saját területén. Egyidejűleg teljesen levették volna a napirendről a brit és francia nukleáris erők kérdését, amellyel kapcsolatban Géniben még az volt a szovjet kikötés, hogy ezek az eszközök a jövendő megállapodásig nem korszerűsíthető^ Gorbacsov elmondta, hogy miután e kérdésekben már létrejött a megállapodásjavasolta Ronald Reagan-nek, hogy erősítsék meg a raké- taelihárító rendszerek korlátozásáról kötött, lejárati idő nélküli szovjet—amerikai megállapodást: mindkét fél vállalja, hogy tíz éven belül nem mondja fel a szerződést és szigorúan betartja előírásait. Kötelezzék magukat air- ra is, hogy a rakétaelhárító fegyverek kifejlesztése érdekében kezdett kutatásokat csupán laboratóriumi körülmények között folytatják. A reykjavíki tárgyalásokról szóló első televíziós kommentárok általában keserűen szólták arról, hogy a sokat ígérő kezdet ellenére az izlandi fővárosiban elmaradt a megegyezés. Már Shultz külügyminiszter sajtókonferenciáján felvetette az egyik Ismert amerikai televíziós kommentátor: vajon azt jelenti-e az amerikai magatartás, hogy a washingtoni kormány minden fegyverzetcsökkentési, leszerelési lépésnél többre tartja a jelenleg még csupán kísérleti szakaszában levő űrfegyverkezési programot? Shultz azzal védekezett, hogy a program „fontos tényező(Telefoto — AP—MTI—KS) E témakörben rendkívül éles hangú vita bontakozott ki — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. — Rónáid Reagan a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy űrfegyverkezési programját folytatva az Egyesült Államok a világűrben is kipróbálhasson új rakétaelhárító fegyvereket, lehetőséget nyerve ezzel a Szovjetunióval szembeni katonai fölény megszerzésére. Az amerikai elnöknek ez a hajlíthataílan magatartása semmissé tette a már létrejött megállapodást a hadászati, a közepes és kisebb hatótávolságú fegyverek számáReagan amerikai elnök elutazása előtt rövid beszédet mondott az izland szigetén levő amerikai támaszpont, a keflavjki légitámaszpont személyzete előtt. Az elnök kijelentette: a Szovjetunió ,,azt akarta, hogy csupán laboratóriumi kísérletekre korlátozzák” az űrfegyverkezési kutatást, ez pedig „megölte volna védelmi pajzsunkat”. Reagan szerint igen jelentős előrehaladás történt a tárgyalások közben a hadászati fegyverek korlátozásának megoldásában, előrehaladás mutatkozott a nukleáris kísérleték megszüntetése kérdésében, de a tárgyalások végén „egy olyan terület maradt, ahol változatlanul fenn-, álltaik a nézeteltérések. A Szovjetunió ragaszkodott ahhoz, hogy miközben a két fél keresi annak lehetőségét, miként csökkentse az egész világot fenyegető nukleáris rakéták és robbanófejek számát, írjunk alá olyan megállapodást, amely lehetetlenné tette volna számomra és az eljövendő elnökök számára tíz évre szólóan azt a jogot, hogy kifejlesszük, kipróbáljuk és telepítsük a nukleáris rakéták elleni védelmi eszközöket, amelyek a szabad világ védelmét szolgálják. Ezt nem tehettük meg és nem is tesszük meg” — jelentette ki Reaigan. „A béke előmozdítására je volt annak, hogy a tárgyalások most egyáltalán létrejöttek” és annak folytatása „a legjobb biztonsági intézkedés lenne az esetleges szerződések megtartása mellett”. Az első kommentárok azt emelték ki, hogy a megegyezés elmaradása nem feltétlenül jelenti az erőfeszítések teljes kudarcát. Egyébként mind Reagan, mind Shultz úgy nyilatkozott, hogy az izlandi találkozón igen fontos és jó gondolatok merültek fel, s ezek alapján esetleg lehetséges az előrehaladás egyes kérdésekben Genfben. illetve további kétoldalú tárgyalások sora. Európai kőrútjának harmadik állomására érkezik ma Raul Anfonsin, argentin államfő. Az első két megálló Madrid és Párizs volt, az igazi érdekesség azonban csak most következik: Dél- Amerika egyik legtekintélyesebb politikusa Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal. Nem mindennapi teherrel a vállain kezdte meg kormányzását Alfonsin. A népharag által távozásra kény- szerített tábornokok súlyos örökséget hagytak a polgári vezetőkre: áldatlan gazdasági helyzet, elégedetlen társadalmi rétegek, külső és belső feszültségek nehezítették Alfonsin munkáját. Noha a tömegek szimpátiája sok probléma megoldásában segített, a kétmillió munkanélküli, és a még mindig évi 67,5 százalékos infláció bizony erősen igénybe veszi az Dr. Richard von Weizsäcker magyarországi látogatása Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására hétfőn hivatalos látogatásra hazánkba érkezik dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnök. Dr. Richard von Weizsäcker, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke 1920. április 15-én született Stuttgartban. Népiskolai. majd gimnáziumi tanulmányokat végzett Berlinben és Bernben. Sikeres érettségi vizsga után 1937-től jogi és történelmi tanulmányokat folytat az oxfordi, grenoble-i és göt- tingeni egyetemen. Katonai szolgálatot 1938. és 1945. között teljesít. Ezt követően 1945-től 1953-ig ismét egyetemi hallgató, majd joggyakornok, leteszi az első és a második jogi államvizsgát. Iparvállalatoknál dolgozik 1953-tól 1966-ig, 1954-ben jogi doktorátust szerez Göttin- genben. Ekkor lép be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU). 1964. és 1970. között a német evangélikus egyházgyűlés elnöke, 1966-tól 1984- ig a CDU szövetségi elnökségének tagja. A német evangélikus egyház szinódu- sának és tanácsának tagja 1969. és 1984. között. A szövetségi gyűlés (Bundestag) soraiban 1969-től 1981-ig tevékenykedik. 1971—1974-ben a CDU alapelvi bizottságának, majd 1974—1977. között a párt alapelvi programbizottságának az elnöke. A szövetségi gyűlés alelnöki tisztét 1979-től 1981-ig tölti be, majd Nyugat-Berlin kormányzó polgármestere és a nyugat-berlini képviselőház tagja lesz 1981-től 1984-ig. 1984 óta a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke. Szűrös Mátyás Svédországba utazott Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a svéd kormány meghívására vasárnap Stockholmba utazott. Szűrös Mátyás búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Anders Ragnar Dromberg, a Svéd Királyság budapesti nagykövete. elnök társadalmi bázisának szilárdságát. Alfonsin mindenesetre jó irányban fogott hozzá a megújuláshoz. Mindenekelőtt leszámolt az egymást váltó katonai junták bizonyíthatóan bűnös tagjaival, s ezzel emberek millióinak adta vissza az igazságba, a törvényességbe vetett hitét. Az új valuta, az austral bevezetésével megpróbálta legalább fékezni az infláció ütemét, s egy sor gazdasági intézkedéssel igyekezett élénkíteni a fejlődést. Megoldódott a Csillagváros és Bajkonur... ez a két, egymástól több ezer kilométerre fekvő hely jelenti a szovjet űrhajósok életének két legfontosabb állomását — űrutazásuk elméleti és gyakorlati kezdetét. Csillagváros és a Jurij Gagarinról elnevezett Űrhajós Kiképző Központ Moszkva közelében, igazi orosz nyírfaerdők között épült, s ta^w-y ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A fiatal repülők és — az utóbbi években — tudósok közül kiválasztott jelöltek szigorú felvételi vizsgák sorozata után érkeznek ide, hogy mintegy két év alatt megkapják a i alapkiképzést, majd hosszabb-rövidebb idő alatt felkészüljenek speciális feladataikra is. Kemény munkára, nagy kitartásra és akaraterőre van szükségük mindehhez. Ahhoz, hogy majd a világűrben tudják, mikor, mit kell tenniük és miért, magas fokú elméleti ismereteket kell szerezniük ballisztikából és rakétatechnikából; geodéziából és geográfiából, csillagászatból, biológiából és még sok más tudományból. Ezzel párhuzamosan folyik fizikai felkészítésük is, ami természetesen nemcsak és nem elsősorban sportolást jelent. A kiképzőközpont hatalmas csarnokaiban különleges, olykor félelmetesnek tűnő edzőberendezések állnak. Az űrhajósjelöltek hatalmas centrifugában szoknak hozzá a normális gyorsulás többszöröséhez; víz alatt, súlykiegyenlítő ruhában gyakorolják, hogyan mozogjanak a súlytalanság körülményei között; forgószékek, hintarendszerek és más berendezések segítségével edzik mozgáskoordinációs rendszerüket, küzdik le a Földhöz szokott egyensúlyrendszerükben fellépő zavarokat. A valódi súlytalansággal speciálisan berendezett, különleges pályán haladó repülőgépen ismerkedhetnek meg. S ha mindezen túlestek és megfelelnek a követelményeknek, megismerkedhetnek majdani járműveikkel is. A kiképzőközpont legnagyobb csarnokában egymás mellett áll a jelenleg földkörüli pályán keringő két szovjet űrállomás, a Szaljut—7 és a Mir életnagyságé, berendezett modellje, s a szomszédos termekben a napjainkban használatos űrhajók modelljei. A leendő űrhajósoknak már a Földön meg kell tanulniuk az űrhajók és az űrállomások kezelésének minden csínját-bínját — hiszen az űrben nem tétovázhatnak. A gyakorló repülésekre szolgáló szimulátor segítségével minden tökéletesen úgy játszódik le,' mint majd a valódi felszállás, repülés, ösz- sze- és szétkapcsolódás során. Az út különböző mozzanatait a kabinban helyet foglaló pilóta elé vetítik egy képernyőre °— épp úgy lát mindent, mint később a valóságban, s a hanghatások is ugyanazok. A berendezés csak a növekvő gravitációt Chilével évtizedek óta húzódó határvita, és csitulni látszanak a kedélyek a Falkland (Malvin)-szigetek ügyében is. Alfonsin mint a „hatok” egyike, aktív részt vállal a világpolitikából is, és sok esetben kifejezetten szimpatikus nézeteket vall a válságok megoldásának lehetséges módozatairól. Argentína például tevékenyen részt vállal a közép-amerikai konfliktus békés rendezésének előkészítésében is. Argentína a Szovjetunió régi kereskedelmi partnere. és a súlytalanságot nem képes imitálni. Csillagváros persze nemcsak a kiképzőközpont, hanem valódi város is, hiszen a már ismert és a leendő űrhajósok, a központ munkatársai családostól itt élnek. A modern lakótelepet a szó szoros értelmében beleépítették a nyírfaerdőbe, s a házak között üzletek, iskolák és óvodák, művelődési központ, szolgáltató létesítmények állnak. A város központja azonban minden más városétól különbözik: a kul- túrház előtti téren áll az első űrhajós, Jurij Gagarin emlékműve — talapzatáról télen sem hiányzik soha a friss virágcsokor. Csillagvárosból az űrhajósok Bajkonurba utaznak. A kazahsztáni sztyeppén egy 1955 februárjában született kormányhatározat alapján hozták létre az űrrepülőteret, s már az első szputnyi- kot innen indították útnak 1957-ben. A létesítményt azóta az űrtechnika fejlődésével párhuzamosan állandóan továbbfejlesztik, bővítik. Ma már több állásból indulhatnak innen a mesterséges holdakat, vagy űrhajókat pályára állító rakéták — de még ma is áll az első indítóállás, ahonnan a világ első űrhajósa útnak indult. 3 a „gagarini állásból” indulni különleges, megtisztelő élményt jelent az űrhajósoknak. Ahogy az űrhajó útnak indul Bajkonurból, azonnal kapcsolatba kerül a következő fontos létesítménnyel: irányítását a Moszkva melletti Kalinyinban álló Repülésirányító Központ veszi át. Az orosz elnevezés rövidítésével csak CUP-nak nevezett központ szakemberei minden földkörüli fordulat során, tehát minden másfél órában néhány percig állnak közvetlen kapcsolatban az űrhajósokkal. A hatalmas központi teremben üveglapra kivetített sík földtérképen látható az űrhajó röppályá- ja, képernyők mutatják a legkülönfélébb, csak a szakemberek számára érthető repülési és működési adatokat. S amikor az űrhajó, vagy űrállomás kikerül a CUP „látótávolságából”, akkor a Szovjetunió távoli területein épült földi állomások és a világóceán különböző részein úszó tudományos mérőhajók veszik fel vele a kapcsolatot, s továbbítják számítógépek segítségével az adatokat. 1957 óta hatalmas utat tett meg a szovjet űrkutatás Csillagváros és Bajkonur segítségével. Az űrrepülőtérről már több ezer mesterséges holdat és automatikus kutatóállomást, 6 Vosztok-, 2 Voszhod-, 40 Szojuz- és 15 Szojuz T-típusú személyszállító űrhajót, 26 Progressz teherszállító űrhajót és 8 űrállomást indítottak útnak. Csillagvárosban 60 szovjet űrhajós — köztük 2 nő — és 11 külföldi társuk készült fel, hogy részese lehessen a világűr meghódításának. Fazekai Judit A britekkel folytatott háború idején a Kreml elítélte a londoni kormány magatartását, és kiállt Buenos-Aires mellett. Ezt nyilvánvalóan nagyra értékeli ,a jelenlegi argentin elnök is — akit kényszerítő erővel szorítanak hazája gazdasági érdekei, no meg a közhangulat is. Alfonsin moszkvai tárgyalásai jó alkalmat szolgáltatnak a két ország közti kapcsolatok új szálakkal való megerősítéséhez. Argentína, mint Latin-Amerikai egyik legerősebb, legbefolyásosabb állama, jótékony hatással lehet az egész térség gazdasági és társadalmi fejlődésére. A Szovjetunióhoz fűződő jó viszony ápolása feltétlenül segíti az országot közeli és távolabbi rpi*aivr' megvalósításában H. G. Áz első amerikai reagálások Vasárnap esti kommentárunk UJ SZALAK
