Somogyi Néplap, 1986. október (42. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-13 / 241. szám
AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfol / yam, 241. szám Ara: 1,80 Ft 1986. október 13., hétfő Reykjavikban nem jutottak túl a félúton Megállapodások nélkül ért véget a Gorbacsov-Reagan-találkozó Reykjavíkban, Izland fővárosában szombaton délelőtt megkezdődött, majd vasárnap este befejeződött Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan kétnapos tárgyalássorozata. Az SZKP KB főtitkára és az Egyesült Államok elnöke egy éven belül másodszor találkozott egymással, ezúttal egy washingtoni érdemi csúcstalálkozó legmagasabb szintű politikai előkészítése céljából. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan négyszemközti megbeszélése Reykjavíkban Shultz szerint a mérleg „csalódást keltő" zárómegbeszélésnek tervezett ülés után a felek meglepő közléssel éltek: helyi idő szerint délután három órakor folytatják tanácskozásukat. A moszkvai rádió a TASZSZ gyorshíre alapján 22.00 órakor (közép-európai idő szerint 20 óraikor) jelentette: Reykjavíkban befejeződött Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan találkozója. nél kisebb mértékben —, még akkor is telepíteni kívánta az ilyen fegyvereket a tízéves időszak lejártával, ha közben valóban megtörtént volna a különböző támadó nukleáris fegyverek teljes leszerelése. Az amerikai álláspont szerint „ez biztosíték lenne az esetleges szerződésszegések ellen, vagy az ellen, ha valaki más nukleáris fegyverekhez jutna”. Bár Shultz azt állította, hogy a támadó nukleáris fegyverek tíz éven belül történő teljes felszámolásáról szóló megállapodáshoz „igen közel jutottak”, s á Nagy jelentőségű szovjet javaslatok Kulturáltan Sok a panasz köznapi viselkedésünkre, magatartásunkra. A sajtó, rádió, televízió teli van • az emberi hanyagságot, lezserséget, tre- hányságot bemutató, ostorozó szövegekkel, riasztó példákkal. (Ezeket hallva, olvasva, látva időnként szégyelljük magunkat, s gondolatban fogadalmat teszünk, hogy változtatunk a joggal kifogásolt dolgokon. A hivatalban és egyéb munkahelyeken alig várjuk, hogy kissé kipihenjük magunkat. Közben egyik cigarettáról a másikra gyújtunk, s észre sem vesszük, hogy már vágni lehet a füstöt a szobában. Csodálkozunk, hogy némely szaktársunk, mint a szárazra dobott hal, kapkod levegő után, de mi csak mosolygunk azon, hogy mennyire nem bírják a dohányfüstöt egyesek. A statisztikák is arról adnak számot, hogy növekszik a közutakon az agresszivitás, s tagadhatatlanul terjedőben az alkoholfogyasztás — természetes normákat messze túllépő — mértéktelen élvezete, az egyéb narkotikumokról nem is beszélve. Mindez együtt jár az emberek viselkedésének eldurvulásával, a kötelező tapintat teljes hiányával. Hányán és hányszor megírták, hogy — már a gyermekek is! — a játszótereken, de a járműveken utazóknál is divat a mosdatlan, trágár beszéd, s pines, aki figyelmeztesse í>ket. Cukorbeteg ismerősünk rosszul lett a buszmegállóban, de senki sem sietett a segítségére, azt hitték, hory részeg, akit kikerülni érdemes, s méltatlan a támogatásra. Szerencsére egy kollégája arra vetődött, s tudta a baját. Hányszor látjuk, hogy a tömegközlekedési járműveken — néhol pedig felirat is kér vagy figyelmeztet erre — nem adják át a helyet a terhes asszonyoknak, az öregeknek, a begipszelt lábú, kórházból jövő betegnek. Vannak persze jó példák is. Bevásárlásból jöttem szatyorral megpakolva, amikor egy kisfiú ugrott az ajtóhoz és szélesre tárta azt, még a nevét is elfelejtettem megkérdezni örömteli zavaromban. Egy boltban hangosan rámköszöntek, s azt hittem, valaki csak tréfálkozik velem. Megállt a buszvezető a nehéz járművel, amikor két idős néni intett neki jóval a jelzőtábla után ... Ilyen eseteket is látunk, de a bosszantóak jobban megmaradnak emlékezetünkben. Ami pedig a kulturálatlan- ságot illeti, azt hiszem, az alapoknál kellene kezdeni, egészen az alapoknál: a családban, az iskolában legelőször. Aztán a munkahelyen, a közhivatalokban, a társas összejövetelek, értekezletek helyszínén: kérdezzük tán a mellettünk ülőt, nem zavar- ja-e, ha rágyújtunk? Észre- veszi-e az előadó, hogy fészkelődnek a kismamák, mennének az oviba a gyermekért? ... És még erőteljesebben kellene küzdeni ellene az utcán, a rádióban, a televízióban. Vagyis tetten érni mindezt az egyén jellemének kialakulásakor, s a normák felállítása, megkövetelése idején. Mert valljuk be, valahol alaposan elhibáztuk. Űjra kellene kezdeni, de nem kapkodva, nem felületesen, hanem módszeresen. Ott valahol, ahol még a példamutatás érvényesül. Amíg nem késő, amíg hat a példa egyáltalán. F. Tóth Pál Az izlandi csúcstalálkozó első ülésére elsőnek Reagan elnök érkezett az izlandi főváros északi tengerpartján fekvő Höfdi-házba, ebbe a fából készült egyemeletes luxuskastélyba, amely az utóbbi időben városi vendégházként szolgált. A találkozó első és harmadik ülésén az amerikai elnök, a második ülésen Gorbacsov főtitkár volt a fogadó fél, Shultz amerikai külügyminiszter a találkozó befejeztével megtartott sajtókonferenciáján — amelyet az amerikai televíziós hálózatok adásukat megszakítva közvetítettek —, a kétnapos tanácskozás amerikai szemszögből „csalódást keltő” mérlegét vonta meg és a Szovjetuniónak az űrfegyverkezéssel kapcsolatos magatartását igyekezett felelőssé tenni a megállapodások elmaradásáért. „A„Szovjetunió célja az volt, hogy megölje a hadászati védelmi kezdeményezés programját” — tette szóvá az amerikai külügyminiszter. „Ezt azzal akarta elérni, hogy változást — a szovjet megfogalmazás szerint erősítést — akart elérni a rakétaelhárító fegyverekkel kapcsolatos SALT—I. szerződésben. Ez annyira korlátozta volna a szerződés keretei között elvégezhető kutatómunkát, hogy a program nem haladhatott volna erőteljesen előre. Az elnök, bármily keményen dolgozott az ilyen rendkívüli nagy terjedelmű és fontosságú egyezmények érdekében, egyszerűen nem adhatta fel az Egyesült Államok és szövetségesei, a szabad világ biztonsági érdekeit azzal, hogy felhagy ezzel a lényegét tekintve vé„Követelek tőled, mert tisztellek.” Többször elolvastam, mielőtt beléptem volna a szoba ajtaján. Követelek... — gondoltam végig azt követően is az egyszerű igazságot. Talán kissé goromba ez a kifejezés engedékenységbe burkolózott nevelés- központú világunkban, főleg, ha egy iskola vezetője írta az ajtajára. Ma inkább az a jellemzőbb, hogy közvetett formában közelítünk egymáshoz és nemes burkolattal vonjuk be, „lágyítjuk” a keményen hangzó, egyértelmű szavakat. Elszoktunk a „szemtől szemben” őszinteségétől és csodálkozunk, hogy nem — vagy nem úgy — értjük meg egymás szavát, ahogyan kellene. A következmény: távolságtartás, és bizalmatlanság. Esetenként a jó szándékú cselekedetek durva visszautasítása, öntörvényű belső világunk akinek előbb kellett érkeznie. A két vezető vasárnapi találkozója reykjavíki idő szerint délelőtt tíz órakor kezdődött, fél órával korábban, mint eredetileg tervezték. A tárgyalások színhelyére a két vezető a külügyminiszterek és a szakértők társaságában érkezett. Az első ülés több mint három és fél óráig tartott. Az eredetileg delmi programmal. Az elnöknek figyelembe kellett vennie, hogy a hadászati védelmi kezdeményezés programja volt az egyik legfőbb kiváltó oka annak, hogy lehetőségünk nyílt az ilyen megállapodásokra. s azt is, hogy a program folytatása és lehetősége feltétlenül szükséges annak biztosítására, hogy a létrejött megállapodásokat hatékonyan végrehajtják. így végül is az elnöknek mélységes sajnálkozással egyszerűen el kellett utasítania, hogy kockáztassa az Egyesült Államok és a szabadság biztonságát a védelmi pajzs feladásával” — mondotta az amerikai külügyminiszter. Shultz szerint Reagan a megállapodások érdekében hajlandó lett volna — a korábban amerikai részről javasolt hét és fél éves időtartammal szemben — tíz évre vállalni a SALT—I. szerződés megtartását, ám ragaszkodott ahhoz, hogy az Egyesült Államok ebben az időszakban is folytathassa a kutatási-fejlesztési munkát a csapásmérő űrfegyverek terén, szerinte összhangban a SALT—I. szerződés korlátozásaival. Az amerikai külügyminiszter arra is utalt, hogy az Egyesült Államok — igaz, a jelenleg tervezettfoglyaként ítélünk és ítéltetünk. Utódaink talmi értékek nyomán is alakítják világképüket, és tőlünk vesznek példát. Gyakran megrettennek és összeroppannak az első akadályoktól. Faggatjuk magunkat: hol rontottuk el? A megelőzés terápiáját sokszor az utókezelés kétséges kimenetelű gyakorlatával helyettesítjük. Szaporodnak a szervezetek, az intézmények pt terjedő ragályok megfékezésére. Egyre gyakrabban hangzik el a vélemény: „Az egészségügy önmagában nem képes... társadalmi összefogásra lenne szükség.” Kik, hol és milyen formában próbálják — Nagy jelentőségű, azonnali és közvetlen hatású, történelmi megállapodások megkötésének lehetőségét tette semmissé az Egyesült Államok kormányzata azzal, hogy nem mondott le a hadászati védelmi kezdeményezésnek nevezett űrfegyverkezési programjának a laboratóriumi kísérleteken túlmenő folytatásáról — derült ki Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának még helyrehozni és pótolni azt, amit hosszú évek alatt a család, az iskola, a munkahelyi közösség elmulasztott vagy eltorzított? Ki-fölött törjünk pálcát? Hogyan ítélhetnénk el azt az anyát, aki gyermekét már hajnalban cipeli a bölcsődébe, az óvodába, és szürkületkor hazatérve az esti teendők torlódásában „megfeledkezik” a lelki táplálásáról? Az apa pedig újabb és újabb különmunkát vállal. Hiszem, hogy jó szándékkal teszik ezt, s csak akkor döbbennek rá, hogy életvitelük kifogásolható, nem szolgálja a család erősítését, amikor az első fenyegető visszajelzéseket tapasztalják. regionális kérdések, az emberi jogok és a kétoldalú kapcsolatok terén is volt a megbeszéléseken előrehaladás, ismételten leszögezte, Reagan elnök nem volt hajlandó érdemlegesen módosítani a hadászati védelmi kezdeményezés, az amerikai űrvédelmi program megvalósítására vonatkozó elképzeléseit. A külügyminiszter szerint a reykjavíki találkozón elhangzottak alapján Genfben folytatódnak majd a leszerelési tárgyalások, de nem volt hajlandó találgatásokba bocsátkozni arról, hogy a találkozó után van-e esély például a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök számának csökkentésére. Mint mondotta, az izlandi főváreykjavíki sajtóértekezletén elmondott szavaiból. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió egymással összefüggő nagy jelentőségű javaslatokat tett, amelyek keretében hajlandó lett volna minden korábbinál nagyobb méretű engedmények megtételére. Ezek közül többnek a kérdésében már meg is született a konkrét megállapodás a reykjavíki találkozó során, az űrfegyverkezés kérdésében Az iskola, az egészségügy a hibás, vagy a felbomlott családi háttér? Egymásra mutogatással nem lehet előbbre jutni. Meg kellene állni egy pillanatra, és a késő estébe nyúló munka, a tv-nézés helyett leülni a szépen megterített asztalhoz és megkérdezni: hogy vagy? Meg kellene várni a választ is: tűnődni, beszélgetni a közös dolgokról. Lehet, hogy közben „elmulasztunk” egy krimit, sőt az is, hogy kevesebb lesz a benzinpénz, esetleg zsíros kenyér is kerül az asztalunkra a felvágott helyett. Ellentétele viszont a család melege, amely bátrabban indít útnak reggel. Követelek tőled, mert tisztellek, és tisztellek azzal, hogy követelek: emberi szót, szeretetet, s azt, hogy éleszd a családi fészek melegét. Várnai Ágnes rosban a különböző fegyverfajták csökkentéséről és felszámolásáról „egymással összefüggésben” volt szó. „Minden módon törekedni fogunk arra, hogy konstruktív viszonyt teremtsünk a Szovjetunióval, képesek legyünk megoldani ezeket a problémákat. De sohasem fogjuk ezt megtenni az Egyesült Államok és szövetségesei kárára” — mondotta az amerikai külügyminiszter. Shultz kifejezte reményét, hogy Gorbacsov a jelenlegi tárgyalások eredménytelensége ellenére ellátogat majd az Egyesült Államokba, de azt mondotta, erről csak kevés szó esett Reykjavíkban és nem állapodtak meg egy ilyen útban. mutatkozó nézetkülönbség azonban újra elzárta a megnyílt utakat. Hosszas tárgyalások után a nukleáris hadászati fegyverek kérdésében sikerült például megállapodni abban, hogy a hadászati fegyver- rendszerek mindhárom ösz- szetevőjét, tehát a szárazföldi telepítésű, földrészközi ballisztikus rakétákat, a tengeralattjáró fedélzeti bal(Folytatás a 2. oldalon.) Magyar—szovjet gázipari tárgyalások Viktor Csernomirgyin szovjet gázipari miniszter, aki Kapolyi László ipari miniszter meghívására látogatott hazánkba, vasárnap elutazott Budapestről. Magyarországi tartózkodása alatt tárgyalásokat folytatott vendéglátójával a gázipar területén megvalósított gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeiről. Ellátogatott az MMG Automatika Művekbe, a Videoton Elektronikai Vállalathoz, a Ganz-MÁVAG-ba, a Telefongyárba, a Taurus Gumiipari Vállalathoz és megtekintette az algyői gázüzemet, a Békés II. mélyfúrást, valamint a vecsési gázelosztó diszpécserközpontot. KÖVETELEK...
