Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-12 / 215. szám
1986. szeptember 12., péntek Somogyi Néplap 3 A meggyőzésre építve Létezik egy mondás, amely időről időre elhangzik különböző helyeken, különbö- ző alkalmaikkor. Valahogy úgy szál, hogy „emberek, most már elég volt azagitá- ciából, lássunk neki és csináljuk”. Azt az igényt tartalmazza ez a mondás, hogy vessünk immár véget a magyarázatoknak, a győzfcödiés- nek — következzenek a tettek. Ha mérlegre tesszük jelenlegi helyzetünket, könnyen belátható, hogy ha valamikor, hát most valóban égető szükség van minden területen, minden munkahelyen a dolgökat előmozdító tetteikre. Mi tagadás, nem kevés helyen sürgető najpi feladattá vált a rend és a fegyelem megszilárdítása. Jó néhány ágazatban, vállalatnál immár nem elodázható a termelési struktúra változtatása, a termékminőség érdemi megjavítása, a felesleges költségek, kiadások lefaragása. Határozottabb cselekvés igényelíetJilk egynémely nemkívánatos társadalmi jelenség elleni fcüzdélemíben is, a mértéktelen ivástól kezdve a láthatatlan, avagy néhány helyen már nyíltan megjelenő korrupcióig. Bízvást elmondható: a sikeres cselekvésnek a jelen helyzetben is elengedhetetlen, alapvető feltétele, hogy kialakuljon a széles körű társadalmi egyetértés a teendőket, a megoldás módiját illetően. Legyen szó országos avagy helyi tennivalókról, a közmegegyezés mindegyik viszonylatban elengedhetetlen az egységes cselekvéshez. Illúzió lenne azonban azt képzelni, hogy ez a köz- megegyezés automatikusan megteremtődik. Nem teremtődött meg azokban az időkben sem, amikor a gazdasági -társadalmi programok megvalósulásában jobban egybevágott a társadalom, az egyes csoportok és az egyének érdeke. S még kevésbé jöhet létre önmagától most, amikor — a társadalom egészének javát szolgáló — lépések egyilke-másika időlegesen hátrányára válik az emberek egy részének, kedvezőtlenül érinti bizonyos csoportok közvetlen, napi érdekeit. Ebben a helyzetben a közmegegyezés nem kis résziben azon múlik, sikerül-e megértetni, elfogadtatni, hogy az időleges érdeksérüléseket éppen az átfogó, távlati, mélyébb érdekek érvényre jutása érdekében vállalni kell, hogy érdemes a pillanatnyi nehézségék, -többletmunka, gondok árán fokozott erővel hozzájárulni az elhatározások válóra váltásához. Kinek a feladata az ilyenfajta közmegegyezés kialakítása, fenntartása? Szónoki a kérdés, hiszen politikai rendszerünk jellegéből adódik, hogy a politikai egyetértés és a csel-ékvőkészség kiváltásán és erősítésén mindenekelőtt a pártszervezeteknek, a kommunistáknak kell munkálkodniuk. Elsősorban az ő dolguk, hogy a meggyőző szó erejével, őszinte párbeszédben, az okos érvek súlyával megvilágítsák a napjaink igényelte tettek értelmét, várható hatásait, az elmulasztásukból adódó káros következményeket, a közös érdekeltséget a jobb, hatékonyabb, fegyelmezettebb munkáiban. A meggyőzésnek, a tájékoztatásnak és megmagyarázásnak többféle formája, módja van. Az élet azonban újra és újra tanúsítja, hogy bár mindegyik fontos, közülük a személyes érvelés és eszmecsere semmi egyébbel nem pótolható. Hadd utaljunk ezzel kapcsolatban a közelmúlt egyik tapasztalatára. Almikor a településfejlesztési hozzájárulásról kérték ki a lakosság véleményét és egyetértését, a postán elküldött szavazó-véleményező lapok nem egy városi településen, lakónegyedben az ott lákók többségénél kedvezőtlen fogadtatásra találtak. Akkor változott meg a hangulat, amikor a pártszervezetek, a népfront aktivistái, a tanácstagok személyesen keresték meg az embereket, beszélgettek velük a teho értelméről, az ebiből megvalósítandó oélókról. Amit a papír nem tudott hatásosan közvetíteni, az a személyes eszmecsere eredményeként más, kedvező megvilágítást kapott. A párbeszéd alkalmával nemcsak az állampolgárok pénzét kérték, hanem véleményét is. Nem véletlenül használtuk itt a párbeszéd szót. Pártunk már réges-régen szakított az agitációnak azzal a felfogásával, amely ezt afféle egyirányú utcának tekintette, ahol csak az egyik f él mondja a magáét, a másik pedig hallgatja szavait. Mi úgy fogjuk fel: a kommunisták nem a pártonkívüiieknék beszélnek, hanem a pártunk í- vüliekkel beszélik meg közös dolgainkat. S ez az eszmecsere mindegyük irányban hathat. Hogy az előbbi példánál, a teho példájánál maradjunk : nem egy esetben került sor az eszmecserék nyomán az eredetileg tervezett településfejlesztési célok módosítására, a korábbiak helyétt mások beiktatására. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az ilyenfajta sókrétű párbeszéd a kommunisták körében is múlhatatlanul szükséges. A célokban, a teendőkben való egyetértés az ő saraikban sem alakul kd automatikusán!. A párttagot persze a párthoz való tartozásból adódó szervezeti fegyelem kötelezi arra, hogy ki álljon a párt határozataiban, állás- foglalásaiban megfogalmazódó elhatározások mellett, képviselje azokat. Ám belső meggyőződés nélkül ez a kötelesség jól aligha teljesíthető. A hatásos meggyőzésnek előfeltétele, hogy a párttagok a párt erre szolgáló fórumain mélyrehatóan megvitassák a megvilágításra és elfogadtatásra váró elgondolásokat, megnyugtatóan tisztázzák a vitatott problémákat, vagyis mindenekelőtt ők magúk jussanak egyetértésre az adott kérdésekben, örvendetes, hogy ma a korábbinál jobban hasznosítják ilyen célra a taggyűlések, a párt- csoport-értekezletók fórumait, de még nem kevés ebben a lehetőség, a tartalék. Okos, határozott tettekré van szükség napjainkban. De a politikai közéletben a szó is tett, mely tovagyűrűzve tettekre késztet vagy tart vissza, megszabja a cselekvés irányát, módját. Nem az a kérdés tehát, hogy agitáljunk-e, vagy pedig tegyük a dolgunkat, hanem hogy miként tudnak a kommunisták hatásos agitációval minél értelmesebb, hatásosabb cselekvést kiváltani. Gyenes László FÁSÍTÁSI MOZGALMAK SOMOGYBÁN — Boglárlelle és Balatoni- berény egy-egy parkjában miniiarborétumot létesítünk, ami az iskolai oktatásnál segítséget nyújt a biológiai ismeretek elmélyítésében — tájékoztatott Sólymos Endre, a Hazafias Népfront gazdaságpolitikai munkatársa. Szeretnénk minél több elhanyagolt parkot, temetőt, s természetesen minél több várost, községet virágosabbá, zöldebbé tenni. — Az 1970-es évek óta megyénkben a népfront környezetvédelmi tevékenységéhez kapcsolódva a települések fásítása tömegmozgalommá vált. Az arra alkalmas utcákban haszortfákat (diót, meggyet, szilvát) ültettek, míg a közterületekre, parkokba díszfát, cserjét javasoltak. — Kezdetben úgy gondoltuk, az a helyes, ha a népfront határozza meg, melyik községbe milyen fát és hány darabot ültessenek. Hamarosan. rájöttünk azonban, hogy a falu lakossága jobban ért ehhez: ők ismerik a tájat, a földet, ők tudják milyen növény él meg ott. Minden település tervet készített. A népfront ezeket gyűjtötte össze, s értékelte: melyik község dolgozta ki legalaposabban, legkészségesebben elképzeléseit, hol a legnagyobb a lemaradás. Ez alápján 1981 óta a népKongresszusra készülve Fogyasztási szövetkezetek küldöttválasztó gyűlése A fogyasztási szövetkezetek X. kongresszusára készülve tegnap Kaposváron megyei küldöttválasztó értekezletet tartottak a MÉSZÖV küldöttei. Értékelték a IX. kongresszus óta eltelt öt év tapasztalatait, megvitatták a szövetkezetek további fejlődésére vonatkozó javaslatokat tartalmazó írásos és szóbeli előterjesztést és megválasztották a kongresszusi küldötteket, valamint az Országos Tanács tagjait. Az áfiészek, takarékszövetkezetek és lakásszövetkezetek küldöttértekezletén részt vettek a megye párt, állami és társadalmi képviselői, jelen volt dr. Kovács Sándor, a Szövosz elnökhelyettese. Szóbeli kiegészítőjében dr. Nemes Kálmán, a Mészöv elnöke részletesen elemezte a két kongresszus közötti időszak munkáját. Többek között elmondta, hogy a megye fogyasztási szövetkezetei összességében eredményesen zárták a VI. ötéves tervet, s felkészültek a VII. ötéves terv feladataira. A szövetkezetek tevékenysége — a vártnál nehezebb feltételek mellett is — jelentősen fejlődött. A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására fokozottabban előtérbe kerültek az egyensúly és a hatékonyság javításának követelményei. A IX. kongresszus határozatának megfelelően tovább nőtt a szövetkezeteik szerepe a társadalompolitikai feladatok megvalósításában. Erősödtek a szövetkezetek szocialista vonásai, fejlődött a tagsági kapcsolatok rendszere, javult a testületi munka és a fórumrendszerek tevékenysége. Az általános értékelés után az elnök beszámolójában külön foglalkozott az áfészek, a takarékszövetkezetek és a lakásszövetkezetek munkájával, végül a Szövosz elnökségének írásban kiadott kongresszusi vitaanyagához fűzött kiegészítést: — Általánosságban megállapítható, hogy a vitaanyag a fogyasztási szövetkezetek életének, tevékenységénék azokra a területeire irányította a figyelmet, ahol a fejlődés elmaradt a kívánatostól, vagy a továbbfejlődés érdekében a meglévő ellentmondások feloldására van szükség. A megyei szövetség elnökségének összegzése előtt az állásfoglalást széles körű vita^ előzte meg, s az ott elhangzott vélemények, javaslatok lényegében megegyeztek az Országos Tanács Elnökségének megállapításaival. A vita során a legnagyobb érdeklődést, s egyben a legnagyobb ellenállást a „szövetkezeti vagy felügyelőd tanács” kérdésének eldöntése, valamint a szövetkezeti és szövetkezeti közös vállalatok mozgalomban betöltött helye, szerepe váltotta ki. A beszámolókhoz kapcsolódóan többen kértek szót a küldöttek közül. Egyebek között az ifjúság takarékosságra nevelésének fontosságát, a háztáji gazdálkodás segítésének újabb lehetőségeit, a szövetkezeti jelleg erősítésének, a nyereségérdekeltség fokozásának fontosságát, a tanácsók és az áfé- szék kapcsolatának szorosabbá tételét hangsúlyozták. A X. kongresszust előkészítő tanácskozás résztvevői a hozzászólások után megválasztották a kongresszuson résztvevő 22 küldöttet és azt az öt tanácstagot, akik a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsában képviselik a megyei fogyasztási szövetkezetek tagjait. N. Zs. A kistermelés építészete MEGJELENT A SZAKTANÁCSOK LEGÚJABB SZÁMA Aiz általánosnál is széle- sébb körű érdeklődésire számíthat a Szaktanácsok legújabb száma. A keszthelyi egyetem kaposvári állattenyésztési karának és az agrárkutató fejlesztő vállalat közös kiadványa ezúttal nemcsak a nagyüzemekben hasznosítható kutatási eredményeket teszi közkiinccsé, hanem sok tízezer háztáji gazdálkodóhoz is szóL, jód hasznosítható javaslatokat adv|a. Dr. Reischl Gábor figyelemre méltó ötleteket ad a kistermelőd épületek kialakításához, az itt folyó termelés műszaki fejlesztéséhez. Nem csupán a nagyüzemekkel, hanem a kistermeléssel szemben is fokozódik a minőségi követelmény. A szerző, javaslatainak kidolgozásánál, a minőségi termék- előállításon kiviül több fontos szempontot is figyelembe vett — a település szerkezetet, a környezetvédelmet, a gazdaságosságot, az energiatakarékosságot stb. Mint írja a szerzői, „ ... kutatásunk a jövőben gyakorlatilag szolgálja a kistermelő egyéni, és egyben a település közös érdekeit és igényeit, valamint a magyar mezőgazdaság termelési feladatainak megoldását is.” A kiadvány emellett több, napjainkban különösen időszerű témával is foglalkozik. Dr. Matos Károly, Katona Imre és Tárnái Levente az olcsóbb tömegtakarmány- gazjdállkodás lehetőségeiről ír, dr. Csató László a sertések ta|kanmányiozásának új módszereivel foglalkozik. Ugyancsak takarmányozással összefüggő kérdésekre ad választ Fórján János az Energiatakarékos zöldtakarmány feldolgozási eljárás című cikkében. Dr. Beck Istvánná a kaposvári agrárkutató közös vállalat élelmiszeripart szolgáló tevékenységéről ír, Savanya Vince pedig a II. juhász- verseny tapasztalatait elemzi front pénzt is biztosít számukra. Nágocs például tizenkétezer, Tab huszonöt- ezer, Igái tizenötezer forintot kapott fásításra egy évre. Az összeg csak fák és dísznövények vásárlására szolgál. Az ültetést, az öntözést, a karózást, a védelmet társadalmi munkában végzik a községek lakói. A fásított területekért, parkokért, játszóterekért közösségek, a KISZ- és úttörőszervezetek, egy-egy városrész vagy utca1 lakóközössége vállal több évre szóló védnökséget. Ez kiterjed a fásítások rendszeres ápolására, védelmére, és szükségsze- rinti pótlására is. — A háza előtt ki-ki elvégzi a fásítást, s gondozza is a növényeket — mondta Gadár Ferencné, Igái végrehajtó bizottságának titkára. — Társadalmi munkára csak a nagyobb akciók előtt van szükség. Ilyen lesz a csierdombd parkerdő kialakítása, a fürdő előtti tér további parkosítása, s a Kálvária rendbehozása. A községben már zölden pompázik a falu fő utcája, s a fák ágain piros virágok virítanak. A falu lakossága félti és gondozza a fákat. S nemcsak Igáiban. A fásítási mozgalom sikere az emberek természet iránti vonzódását, és lakókörnyezetük szépítését példázza. H. É. Békeklubot alakítanak Szép feladattal bízták meg Frank Jánosnét, a nagyatádi 3. számú általános iskola magyar—történelem szakos tanárnőjét, amikor beválasztották abba a 17 tagú csoportba, mely a Somogy megyei pedagógusok a békéért névvel alakult ez év ápriliséiban. A Pedagógiai Intézet osztályvezetője, dr. Tóth László által irányított csapat célja a gyerekek és pedagógusok békére nevelése. A konkrét feladatok tervezése és megvalósítása egész éviben áthatja majd a pedagógiai nevelőmunkát. E tervek megvalósításának lehetőségeiről kérdeztem Frank Jánosnét és Tamás Lajost, az iskola igazgatóját. — Iskolánként pedagógusokból és gyermekekből békecsoportokat fogunk alakítani, például békekiubot — kezdte az ismertetést Frank- né. — A kisdobos és úttörő- foglalkozások méltó keretet biztosíthatnak a békeakciók- oak. A kaposvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, illetve Kutas, Marcali, Nágocs lesz a színhelye egy- egy nagyobb találkozónak. — A békeprogramiot beépítjük a nevelési tervbe és a szaktantárgyak oktatásába, a szakköri munkába. Ehhez nyújt majd módszertani segítséget az OPI januárban megjelenő Pedagógusok bé- kerenevelés módszertani kézikönyve és a módszertani levelek. Nemzeti ünnepeinken. valamint májusban és az őszi szolidaritási hónapban, szeptemberben az országos programba kapcsolódva tevékenykedünk. Munkájuk során ügyelnek orra, hagy a gyerekekkel életkori sajátosságaikat figyelembe véve, közvetve az érzelmeikre is hatva tudatosítsák a béke szeretetét. Tavaly például a nagyobb diákok már megtanultak kétlhárom békedalt, s ezeket csapatgyűlésen be is mutatták. Verstanulással, rajz- és könyvikiállítás rendezésiével — ahol a békéről szóló könyveket mutatják be —, békenagyi gyűl és, békehangverseny, fotó- és plakátkiállítás szervezésével hívják föl a figyelmet a békés élet szépségére. — Tervezzük még egy békekarácsonyfa állítását, vetélkedőt Atomfegyver nélkül címmel, és békefiimna- polkat rendezünk a művelődési ház segítségével. Mindettől azt várjuk, hogy a gyermekek megtanulnak egymással és a szüleikkel is békében élni és a hazafias nevelésre irányuló kérdőívek újbóli kitöltésekor előremutatóbb megnyilvánulásokat rögzíthetünk a hazaszeretettel kapcsolatban. Tamás Lajos megemlítette: az iskola tantestületében három munkásőt tevékenykedik ; részvétükkel májusban megrendezték a Munr kásőlrök a békéért című akciót. Ezt követi egy technikai bemutató és videólánc segítségével filmeket vetítenek a munkásőrök életéről. Bíznak benne, hogy munkájúkhoz a szülők és a népfront támogatását is megnyerik. V. Á.
