Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-12 / 215. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 12., péntek Petrovszkij sajtóértekezlete A szovjet—amerikai kapcsolatokról Etiópia vissza­tekint Tüntetés Santiagóban egy újságíró temetésén Szovjet részről nincs sem­miféle akadálya Eduard Se- vardnadze és George Shultz külügyminiszterek tervezett találkozójának. A Szovjet­unió abból indul ki, hogy a szeptember 19—20-ra New Yorkba tervezett találkozót a kitűzött időpontban meg kell tartani — mondotta csü­törtökön sajtóértekezleten Vlagyimir Petrovszkij szov­jet külügyminiszter-helyet­tes. A vezető szovjet diplomata elmondta, hogy az utóbbi időben tartott szovjet—ame­rikai szakértői megbeszélé­sek hasznosak voltak. A két fél „ellenőrizte politikai órá­it, iitt-ott megtisztították a szerkezeteket, megtörtént az órák bizonyos pontosítása, ám a szerkezetek egyeztetése egyelőre nem sikerült”. A két külügyminiszter ta­lálkozójának esetleges aka­dályaként emlegetett Dani­loff Aigyről Petrovszkij kije­lentette, hogy az amerikai fél — legalábbis azok, aki­ket érint — pontosan tudja, hogy Daniloff megalapozot­tan került vád alá, a szov­jet szervek kezében ott van­nak a vádat alátámasztó bi­zonyítékok. Az iigy megol­dása mindazonáltal lehetsé­ges, Szovjet részről kapcso­latban állnak a megfelelő és illetékes amerikai szervek­kel, s a megoldás elsősorban az amerikai féltől függ. A külügyminiszter-helyet­tes hangsúlyozta: a Dani- loff-ügynek „nem szabad megrontania a szovjet—ame­rikai kapcsolatokat”. Mind­azonáltal nem óhajt konkrét részletekkel szolgálni, hogy ne korbácsolja fel mégán- kább a már amúgy is el­szabadult indulatokat — fűzte hozzá. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Daniloff-ügynek semmi köze a Zaharov-ügy- böz (a New Yorkban kém­kedés vádjával letartóztatott szovjet ENSZ-képviseleti munkatárs ügyiéhez). Két kü­lön ügyről van szó. A szov­jet vélemény az, hogy ezek megoldhatók, rendezhetők. Más kérdés kapcsán Pet­rovszkij elmondta: megálla­podás született arról, hogy Eduard Sevardnadze szep­tember végén New Yorkban találkozik Vu Hszüe-csien kínai kül ügy miniszter rr el. A két ország kapcsolatai moszk­vai megítélés szerint jó irányban fejlődnék. A szov­jet fél arra törekszik, hogy Daniloff-ügy A washingtoni külügymi­nisztériumban közölték, hogy George Shultz külügyminisz­ter fogadta Jurij Dubinyin sízovjet nagykövetet. A talál­kozón e bejelentés szerint a Moszkiválhan vád alá helye­zett amerikai újságíró, Nico­las Daniloff ügyéről volt szó. A bejelentés nem tar­talmazott részleteket a kül­ügyminiszter és a nagykövet megbeszéléséről. Reagan el­nök arról tájékoztatta az új­ságíróikat, hogy választ ka­pott Mihail Gorbacsovtó1, az SZKP KB főtitkárától arra a levelére, amelyben a kém­kedéssel vádolt amerikai új­ságíró, Nicholas Daniloff sízabadonibocsájtását kérte. Reagan Jósé Sarney brazil elnökkel lezajlott találkozója után nyilatkozott, de a vá­laszt illetően nem bocsátko­zott részletekbe. Elhalasztotta szovjetunió- beli látogatását — a Dami- loff-ügyre hivatkozva — az a 270 tagú amerikai küldött­ség, amely Rigában egy kul­turális találkozón vett volna részt. A halasztást bejeleiv tő szervezők nyomatékosan hangsúlyozták, hogy a cso­port tagjai saját elhatározá­sukból, s nem a kormány nyomására cselekszenek így. Hozzáfűzték: csak akkor utaznak Rigába, ha Danilof- fot szabadon bocsátják. a szovjet—kínai kapcsola­tok fontos, hathatós ténye­zővé váljanak a regionális és egyetemes kérdések meg­oldásában — mondta Vlagyi­mir Petrovszkij. A közelmúltban tartott szovjet—izraeli megbeszé­lésről Petrovszkij leszögezte: ezeknek semmi közűik a kö­zel-keleti helyzet rendezé­séhez. Kizárólag a szovjet állam és a pravoszláv egy­ház tulajdonában lévő húsz jeruzsálemi ingatlan kérdé­se, továbbá az Izrael terüle­tén élő szovjet állampolgá­rok helyzete szerepelt napi­renden. A megbeszélések ala­csony szintűek és konzuli jellegűek voltak. Az ENSZ-közgyűl és küszö­bönálló, 41. ülésszakáról a külügyminiszter-helyettes be­jelentette, hogy a szovjet küldöttséget Eduard Sevard- nadze külügyminiszter veze­ti. Elmondta: a szocialista or­szágok, köztük a Szovjet­unió, átfogó nemzetközi biz­tonsági rendszer létrehozását célzó javaslatot terjesztenék a közgyűlés elé. A kezdemé­nyezés lényege: le kell szá­molni a szembenállás és a fegyverkezés politikájával, egyesíteni kell az országok erőfeszítéseit olyan béke­rendszer érdekében, amely kizárná háborúk kirobba­nását, azonos biztonsági fel­tételeket szavatolna minden­kin ek. A nemzetközi kapcsolatok­hoz való új szovjet hozzáál­lás meggyőző bizonyítéka az atomrobbantás ók egyoldalú szüneteltetése. A nemzetközi közösség sokat tehet, tekin­télyét latba vetve azért, hogy politikai jelszóból való sággá váljék a robbantások befejezése — mondta Pet­rovszkij. Emlékeztetett: a Szovjet­unió a nukleáris veszély el­hárítására, a fegyverkezési hajsza megfékezésére, az egyetemes béke megőrzésére és megszilárdítására irá­nyuló gyakorlati lépések szé­les körű programját terjeszti a közgyűlés elé. Szovjet részről különösen fontosnak tartják, hogy a nemzetközi békeév utolsó negyedében kezdődő vitát és a határoza­tokat az atom- és űrkorszak­nak megfelelő új politikai gondolkodás jellemezze — hangsúlyozta a miniszterhe­lyettes. Azt is hangoztatta, hogy a leszerelési intézkedéseket a legszigorúbb ellenőrzésnek kell kísérnie, beleértve szük­ség esetén a helyszíni ellen­őrzést. A leszerelés nem ön­célú, a Szovjetunió azért száll síkra, hogy az így fel­szabaduló eszközöket békés célokra használják fel, első­sorban a fejlődő országok megsegítésére. A Szovjetunió konkrét programokat állít szembe a fegyverkezéssel, így a világűr, az atomenergia és a vegyipar békés célú fel- használását. Képtelenségnek tűnik úgy társadalmat építeni, életké­pes gazdaságot teremteni, amikor ^egy ország lakossá­gának igen jelentős hányada még a minimálisan szüksé­ges élelemhez sem jut hozzá. Tudjuk, hogy az elmúlt években ez az ördögi gond nem egy afrikai államra volt jellemző. Leginkább azonban Etiópia jut \az újságolvasó eszébe, iha az éhség elleni és az új, iigazságosabb viszonyo­kat teremteni akaró szocia­lista társadalomért folytatott kettős küzdelemről esik szó. Nem ivitás, hogy Etiópia ma, 1986-ban mindkét küzdelem­nek csak az elején jár még. Az éhínség, amely Afrika középső részein iés főleg Etió­pia |területén az éveken át tartó, majd ismétlődő aszá­lyok nyomában járt, és pusz­tít ma is, ja legégetőbb gond ebben az országban. Pedig Etiópia immár 12 esztendeje próbálkozik más úton járni, mint annak előtte évszázado­kon át. 1974 szeptemberében robbant ki az .a felkelés, amely ielsodorta a híres-ne­ves négus, az pbesszin csá­szár, Hailé Szelasszié rend­szerét. A mélységesen elma­radott, feudális viszonyok között élő országból a fiatal katonatisztek újat akartak teremteni. Persze ez nem­csak elhatározás, szép esz­mék és szándékok kérdése. Sokféle vélemény, nézet és szándék ütközött a vezetés­ben, politikai, Isőt fegyveres nézeteltérések is gátolták eleinte az új rend megterem­tését. 1977-ben azonban egy marxista szemléletű, szocia­lista gyakorlatot hirdető ve­zetés vette a kezébe az or­szág irányítását, s azóta Etiópia határozottan halad a maga választotta úton. Persze, változatlanul irdat­lan nehézségek közepette. Mert ugyan államosították a legnagyobb vállalatokat, bankokat, de abban az or­szágban az ipar, meg a pénz­ügyi rendszer bizony elég csökevényes volt. Behozni pedig csak sok pénzért lehetne, abból pedig Etiópiának mindig is csak kevés volt. Rászorul hát a segélyekre, de vezetői jól tudják, frogy az igazi megol­dás az egészséges, saját me­zőgazdaság megteremtése lenne. Nagyszabású terveik is vannak erre, de Addisz Abebában realista vezetők ülnek, akik tudják, hogy a terveket csak lassan lehet megvalósítani. Ahogy meg­fontoltan haladnak a szocia­lista irányú úton is, tudván, hogy az elmaradott, javarészt írástudatlan lakosságú or­szágban az új eszmék csak lassacskán törhetnek utat, még akkor is, ha a nép fel­emelését hirdetik. Etiópia holnapi ünnepén visszatekint az elmúlt tucat­nyi évre. Nagyot lépett előre a korábbi társadalomhoz ké­pest, s nehézkesen halad még az új felé. De minden jel szerint eltökélten, s egye­nesen. A chilei rendőrség könny­gázgránátokká! és vízágyúk­kal oszlatta szét szerdán azt az ezer fős tömeget, amely Santiagóban az ostromálla­pot ellenére, részt vett- a kedden brutálisan meggyil­kolt Jósé Carrasco ellenzéki újságíró temetésén. A rend­őrök több tüntetőt őrizetbe vettek. Több magas rangú chilei katonatiszt Is elítélte Qairr rasoo és két másik baloldali személy elrablását és brutá­lis meggyilkolását. A szá­razföldi erők Punta Arenas- ban működő körzeti parancs­noksága közleményben kö­vetelte a tettesek gyors azo­nosítását. Az ostromállapot hétfői bevezetése óta ez az első eset, hogy vezető be­osztású tisztek nyilvánosan így foglalnak állást Chilé­ben. A gyilkosok szigorú meg­büntetését sürgette Washing­ton. is. Bernad Kalb, az ame­rikai külügyminisztérium szóvivője kijelentette: az Egyesült Államok reméli, hogy a chilei hatóságok ala­pos vizsgálatot indítanak a kegyetlen bűntettek felderí­tése érdekében. Az amerikai kormányzat ugyanúgy elítéli Carrasco meggyilkolását, mint a Pinochet tábornok ellen vasárnap megkísérelt merényletet — mondotta Kalb. Az olasz külügyminiszté­rium szerdán tiltakozott a chilei kormánynál, mert a hatóságok megtiltották az ANSA olasz hírügynökség­nek, hogy tudósítson a dél- amerilkai országról. Az olasz külügyminisztérium közle­ménye a „szabad informá­cióáramlás durva megsérté­sének” nevezi az iroda mun­kájának leállítását, és hang­súlyozza, hogy az olasz kor­mány megfelelő válaszlépé­seket tesz. Az Augusto Pi­nochet elnök elleni merény­let óta az ANSA a második külföldi hírügynökség, amely­Angol rendbontók Svédország és Anglia lab­darúgó-válogatottja szerdán este barátságos mérkőzést vívott Stockholmban, de mi­vel angol szurkolók is ér­keztek, a lelátón korántsem lehetett barátságos a hangu­lat. A svéd rendőrség mint­egy 50 fiatalt vett őrizetbe (svédet és angolt egyaránt), akik verekedtek és késeitek is. Egy angol fiatal a lábán szenvedett késszúrástól elég súlyos sérülést. Két angol szurkoló az ar­gentin követség ablakait is betörte nek tevékenységét korlátoz- ták. Először a Reuter brit hírszolgálati iroda chilei tu­dósításait tiltották be. Szerdán kiutasították a dél-amerikai országiból azt a három francia lelkészt, aki­ket a hét elején tartóztattak le. Juan Francisco Fresno Chilei püspök szerint egye­lőre nem tudni, mikor kell elhagyniuk Chilét. Argentínában emigráció­iban élő chilei ellenzéki po­litikusok a Pinochet-rend- szer elszigetelésére szólítot­tak fel, Hortensia Allende, a „A jugoszláv hétköznapok­hoz egyre inkább hozzátar­toznak a munkabeszünteté­sek, amelyeket nem divatból rendeznek, hanem főiként a felgyülemlett bajok váltják ki őket. A sztrájkok 90 szá­zalékának közvetlen oka a nagyvárosi munkáscsaládok érezh ető életszínvonal-cs ök­kenése (amiről az igen ala­csony keresetek tanúskod­nak), és a szédítő infláció” — állapítja meg csütörtökön a Vecsernje Növeszti című ■belgrádi napilap. Senki, még a sztrájkolok túlnyomó többsége sem, kí­vánja, hogy ilyen „szélsősé­ges” módszerrel oldják meg az ország gazdasági problé­máit, de indokolt esetben jogos az osztályálláspontról történő tiltakozás. Az élet Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök csütörtökön a légierők különgépén Egyip­tom f öldközi-tengeri kikötő­városába, Alexandriába ér­kezett kíséretével. Peresz a Camp David-i paktumot közvetlenül megelőző idők óta a tizenkettedik, ám An­var Szadat halála óta csak az első egyiptomi—izraeli csúcstalálkozón vesz részt Hoszni Mubarak elnökkel, Tel Aviv Ben G úrion re­pülőterén nagy pompával búcsúztatták a kormányfőt, aki előzőleg a belső kabinet rendkívüli ülésén elnökölt. Ott azt mondotta, hogy a megszállt területék ügyében — a palesztin kérdésiben — nem tesz engedményeket az arab világnak. A légikikötő­ben viszont Peresz úgy fo­galmazott, hogy „igyekszem kibővíteni körzetünk béké­jének körét a palesztin probléma megoldásával egy­idejűleg”. „Nem engedjük meg, hogy a békefolyamat elhaljon vagy elfajuljon, és Jósé Carrasco meggyilkolt chilei újságíró temetése San­tiagóban. Az ezer fős gyá­szoló tömeget a rendőrség szétkergette. (Telefotó: AP—MTI—KS) dél-amerikai ország 1973-foan meggyilkolt elnökének özve­gye szerdán Buenos Aires­ben tartott sajtóértekezleten azzal a kéréssel fordult aiz államokhoz, hogy ne adja­nak el fegyvereket Chilé­nek. megtanít bennünket arra, hogy a szocialista öniga zgar tás viszonyai között sem le­het miniden problémát „ren­des úton” megoldani. Miért lenne akkor „szégyen” a munkabeszüntetés? Mire jó a csodálkozó kérdés, hogy a hatalmon lévő munkások hogyan sztrájkolhatnak ön­maguk ellen? Valóban ön­maguk ellen sztrájkolnak? — teszi fel a kérdést a lap, s leszögezi: a munkabeszünte­tés sem szégyen, sem bűn. A pártban tapasztalható bürokrácia — írja végül a Vecsernje Novoszti — foko­zottan elterjedt a szakszer­vezetekben. Ez a hivatása szerint munkásszervezet az esetek többségében támogat­ja az állami intézkedéseket, nem törődik a termelők ér­dekeivel — mutat rá. mindent megteszünk azért, hogy elétet leheljünk a bé­kefolyamatba.” Jobboldali vetélytámsa, Jidhak Samir, a kormány­ülés után azt mondotta, hogy az alexandriai csúcs- találkozó kérdésében a koa­lícióba tömörült Liikud-tömb és Munkapárt között nincs nézeteltérés mindaddig, amíg Peresz a kormányszö­vetség alapelveitől él nem tér. Pereszt programja a nap folyamán Ali Lutfi egyipto­mi kormányfő díszebédjére szólította, délután megbeszé­lésekre Mubarakkal, este pedig díszvacsorára vendég­látójával. Bizonytalan ma­radt, hogy folytatódnak-e az érdemi tárgyalások pénte­ken is. A kormány jobbszárnya csak a kétoldali kérdések rendezését akarja a nem végleges tárgykörön látni. Egyiptom ennél tovább menne, de nincsenek nagy reményei. Jugoszláviai sztrájkok Szadat óta először... Peresz Egyiptomban

Next

/
Oldalképek
Tartalom