Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-11 / 214. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 11., csütörtök KÖZÖS KÖZLEMÉNY Láxár György ét Willi Stoph tárgyalásairól Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszter - . tanácsának elnöke Willi Stophmak, a Német Demok­ratikus Köztársaság Minisz­tertanácsa elnökiének meghí­vására 1986. szeptember 9— 10-én hivatalos, baráti láto­gatást tett a Német De­mokratikus Köztársaságban Lázár Györgyöt baráti megbeszéűiésen fogadta Erich Honeckef, a Német Szocia­lista Egységpárt KB főtit­kára, a Német Demokrati­kus Köztársasáig államtaná­csának elnöke. Lázár Gyöngy és Willi Stoph tájékoztatta egymást az MSZMP XIII. és az NSZEP XI. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­ról. Áttekintették a két or­szág együttműködésének helyzetét és feladatait. Vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­sedről. A miniszterelnökök meg­elégedéssel állapították meg, hogy Magyarország és az NDK kapcsolatai az 1977- ben aláírt kölcsönös barát­sági, együttműködési és se­gítségnyújtási szerződés alapján eredményesen fej­lődnék. A felső szintű meg­állapodások eredményeként megélénkült a két ország együttműködése, különö­sen a gazdasági és műsza­ki-tudományos területen. A fedek méltatták a gaz­dasági kapcsolatok, különö­sen a termelési együttmű­ködés — a igyántásszakosítás és a termelési kooperáció — fejlesztésében, valamint a műszaki-tudományos együtt­működés kiemelt területein elért eredményeket. Egyet­értettek abban, hogy hatéko­nyabbá kell tenni a két or­szág vállalatainak, kombi­nátjainak és tudományos intézményeinek közvetlen kapcsolatait. Az árucseréi orgalam az el­múlt években folyamatosan bővült & ebben az évben eléri az 1,9 milliárd rubelt. Az 1986—1990. évi tervkoor­dináció előirányzatai és a hosszú lejáratú külkereske­delmi megállapodás kedve­ző feltételeket teremt a gazdasági együttműködés eredményes fejlődéséhez. Lázár György és Willi Stoph megtárgyalta az MNK és az NDK gazdasá­gi és műszaki-tudományos együttműködése fejlesztésé­nek 2000-ig szóló, hosszú tá­vú programja megvalósításá­hoz szükséges intézkedése­ket. A program fontos sze­repet játszik a két ország gazdasági együttműködésé­nek elmélyítéséiben. A ha­gyományos területek mellett külön figyelmet szentelitek a csúcstechnológiák kutatá­sát, gyártását, bevezetését és hatékonyabb kihasználá­sát célzó közös feladatok­nak. Egyetértettek abban, hogy mindenek előtt a mik­roelektronika, a számítás­technika, a robottechnika, a korszerű energia- és anyag­gazdálkodás, valamint a bio­technológia területén fo­kozzák az együttműködést. Megbízták a magyar— NDK gazdasági és műszaki­tudományos együttműkö­dési bizottságot, hogy to­vábbra is aktívan munkál­kodjon a gazdasági kapcso­latok folyamatos fejlesztésén, irányítsa és ellenőrizze a megállapod ásókban rögzített feladatok következetes vég­rehajtását. A Magyar Népköztársa­ság és a Német Demokra­tikus Köztársaság megkü­lönböztetett figyelmet for­dít a Varsód Szerződés tag­államai közötti baráti szö­vetség erősítésére, az egyez­tetett külpolitikai irányvonal érvényesítésére, a KGST- ben tömörült államok szó­Benazir küldetése 90 ak­Az elmúlt hónapok egyik legvéresebb terrorcselek­ménye, a \Pan American óriásgépének elfoglalása és a fedélzeten kitört lövöldö­zés az utóbbi napokban is­mét Pakisztánra irányította a figyelmet. Miközben a ke­gyetlen akció kapcsán még mindig jónéhány kérdés megválaszolatlan, helyi megfigyelők emlékeztetnek olyan, immár a töményebb politika világába tartozó eseményekre is, amelyek szinte kiszámíthatatlan kö­vetkezményekhez vezethet­nek a dél-ázsiai országban. A Hakk-rendszer ellen egyre határozottabb eszkö­zökkel fellépő ellenzéki pár­tok ugyanis szabályos ulti­mátumot adtak ki: ha az iszlamabadi kormány nem jelenti be záros határidőn belül (az eredeti követelés szerint a jövő hét végéig) új választási kiírását, ak­kor megindítják a beígért országos ellenállási kam­pányt. Ez pedig — az el­múlt időszak százezres tö­meggyűlései, tiltakozó felvo­nulásai ismeretében — könnyen a feszültség kirob­banásához vezethet a milliós államban. (Még kor is, ha az ellenzék nem nevezhető egységesnek.) Ha viszont ilyen kiélezett a helyzet, miként döntött a pakisztáni vezetés Benazir Bhutto szabadon bocsátása mellett? — Mondják ugyan­akkor mások. Tény, hogy az egykori miniszterelnök, Ali Bhutto lányának, akit lazí­tás vádjával tartóztattak le, most kellett volna bíróság elé kerülnie, így őrizetbe vételének megszüntetése sokakat meglepett. Egyelőre valóban nehezen dönthető el, hogy a váratlan intéz­kedés a pakisztáni kormány (s így közvetve Hakk tábor­nok-elnök) magabiztosságát sugallja-e — a hivatalos in­doklás mindenesetre a poli­tikai állapotok megnyugvá­sára hivatkozott —, vagy épp ellenkezőleg, a még na­gyobb vihar kitörésének el­kerülése volt a cél. Maga Benazir változatla­nul derűlátó. „Feltett szán­dékom valóra váltani apám „befejezetlen küldetését” — nyilatkozta ismét rámutatva az ország demokratizálásá­nak elkerülhetetlenségére. Szólt az Egyesült Államok szerepéről is, hiszen nyil­vánvaló, hogy a washingtoni támogatás, illetve annak el­maradása létfontosságú le­het a pakisztáni hatalmi harcok szempontjából. Ügy tűnik azonban, hogy a Fe­hér Házban mindeddig az a vélemény, hogy Hakk nem azonos Morcossal —, vagy­is a pakisztáni állapotokat közel sem ítélik még olyan kritikusnak, mint a Fülöp- szigeteken annak idején dú­ló válságot. Kérdés, hogy a mostani ultimátumot meny­nyivel súlyosbítja a helyze­tet, s közelebb juttatja-e a Bhutto-lányt vállalt felada­tának elvégzéséhez? Sz. G. ciaiista gazdasági integráció- jánák dinamikus fejlesztésé­re. Fontos feladatnak tekin­tik a KGST-tagállamok gaz­dasági és műszaki haladása 2000-ig szóló komplex prog­ramjának megvalósítását. A Varsói Szerződés tagál­lamainak a Politikai Ta­nácskozó Tesltület budapesti ülésén a nemzetközi hely­zetről, adott értékeléséből ki­indulva az MNK és az NDK sürgető feladatnak tartja az imperializmus szélsősége­sen agresszív körei által szított fegyverkezési verseny megállítását, a világűrre tör­ténő kiterjesztésének meg-' akadályozását és pozttív for­dulat elérését a nemzetközi kapcsolatokban. A szovjet kezdeményezések és a Var­sói Szerződés tagállamainak közös javaslatai ehhez jár­ható utat mutatnak. A Szovjetunió következe­tes békepoiitilkája fejeződik ki a nukleáris robbantások moratóriumának egyoldalú meghosszabbításában. 1987. január 1-dig. A felek azt vár­ják, hogy az Egyesült Álla­mok ól a jelentős lehetőség­gel, csatlakozik a nukleáris kísérletek moratóriumához. E kísérletek teljes betiltása megnyitná az utat a nukle­áris leszereléshez. Űjra kifejezésre juttatták * meggyőződésüket, hogy el­engedhetetlen a nemzetközi kapcsolatok alakításának új módon történő megközelíté­se. A két kormány a jö­vőben is folytatja a külön­böző társadalmi rendszerű államok közötti, a béke, a leszerelés és az enyhülés ügyét szolgáló politikai pár­beszédet. A Magyar Népköztársaság üdvözli azt a javaslatot, amelyet az NDK és a CSSZK kormánya az NSZK kormányának tett arra, hogjf hozzanak létre vegyi fegy­verektől mentes övezetet Közép-Európában. A kormányfők megelége­déssel állapították meg, hogy a Varsói Szerződés tag­államainak békejavaslatai a nemzetközi közvélemény­ben széles körű, kedvező visszhangot' váltanak ki, s azokat a reálisan és józanul gondolkodó politikai ténye­zők támogatják. A felek jelentősnek érté­kelték a hat állam- és kor­mányfő mexikói, valamint az el nem kötelezett orszá­gok hararei csúcstalálkozó­jának eredményeit. A megbeszélések szívé­lyes, ' baráti légköriben foly­tak, és minden megtárgyalt kérdésben teljes volt a né­zetazonosság. Lázár György magyarországi látogatásra hívta meg az NDK Minisz­tertanácsának elnökét. Willi Stoph a meghívást köszö­netéi elfogadta. Schmidt parlamenti búcsúja Helmut Kohl nyugatnémet kancellár szerdán kijelentet­te, hogy az NSZK kormá­nya az autóbbi időiben kez- deményezőleg lépett fél. a leszerelési tárgyalások elő­mozdítása céljából, s több javaslatot is előterjesztett a kelet—nyugati fegyverzet- korlátozási megbeszéléseken. A kancellár a szövetségi gyűlés ('Bundestag) üléssza­kának megnyitása alkalmá­ból elmondott beszédében egyúttal méltatta a parla­menti életből visszavonuló Helmut Schmidt volt kan­cellárnak az ország szolgá­latában szerzett állaimférfiúi érdemeit. Sdhlmiditnék, akii hosszú politikai pályafutás^ így 37 éves képviselői tevékenység után ügy döntött, hogy az 1987. januári -országos vá­lasztásokat követően, nem tér vissza a Bundestagba, a parlamenti képviselők nagy tapssal, állva fejezték ki el­ismerésüket. Sdhimidtet 1974 májusár­ban választották meg kan­cellárinak, s hivatali ideje alatt sokat tett az enyhülési és a nyugatnémet keleti po­litika kibontakoztatásáért. 1982-iben kénytelen volt tá­vozni, nem utolsósorban az amerikai rakétatelepítéssel kapcsolatos NATO-ha.tározat után az SPD-ben támadt vi­ták következtében. Jelenleg a Die Zeit című hetilap ki­adója. Kohl eddigi kormányzásá­nak mérlegét megvonva el­utasította elődjének azt a megállapítását, amely szerint Bonn túlságosan alkalmaz­kodó politikát folytat Wa­shington irányában.. A kan­cellár példaként megemlí­tette: az NSZK nemet mon­dott a Líbia elleni szankció­kat sürgető amerikai köve­telésekre. Kohl, aki a nemzetközi béke biztosítását és a lesze­relés előbbre vitelét az el­következő időszak döntő fontosságú külpolitikai fel­adatának minősítette, ja­vulónak, építő szelleműnek ítélte meg a kétoldalú nyu­gatnémet—szovjet viszony alakulását. Űjra emlékezte­tett arra, hogy több alkar lommal üzenetet váltott Mi­hail Gorbacsowal, az SZiKP KB főtitkárával. Az érintke­zés eredményeinek sorálban megemlítette a műszaki-tu­dományos együttműködési keretmegállapodást, valamint Walter Wall mann környe­zeti, természetvédelmi és realkltorbizton&ági miniszter legutóbbi moszkvai látogatá­sát. Októberre tárgyalásokat irányoztak elő egy környe­zetvédelmi megállapodás megkötése céljából — mon­dotta. Hasonlóképpen megemlí­tette, hogy más kelet-euró- paii szocialista országokkal is terveznek környezetvédelmi, kulturális és tudományos együttműködési egyezményt. A kétórás beszédben bú­csúzó Helmut Schmidt — mintegy poitikai hagyaték­ként — arra ösztönözte a Bundestagot, hogy ápolja a kapcsolatokat az Egyesült Államokkal, mint a legerőr sebb és legfontosabb, vala­mint Franciaországgal, mint a legszorosabb szövetséges­sel, és ezen az alapon bon­takoztasson ki tevőleges ke­leti politikát, fejlessze kap­csolatait a Szovjetunióval. Schmidt kételyeinek adott hangot az amerikai hadásza­ti védelmi kezdeményezéssel, az SDI-vel, valamint min­den olyan, a valóságtól el­rugaszkodó, ártalmas törek­véssel szemben, amely arra irányul, hogy a Szovjetuniót fegyverkezési versenyre kényszerítve okomon számá­ra gazdasági nehézségeket. Noha Sdhimidt megítélése szerint a szociáldemokraták távozásával sem következett be fordulat a nyugatnémet külpolitikában, a volt kan- oeilár hiányolja Bonn meg­felelő súlyát a nemzetközi életben. Ugyanakkor a Kohl- konmánjy javára írta, hogy fenntartotta a folyamatossá­got a két német állam kap­csolataiban, s ebben a* vo­natkozásiban szorgalmazta a további legmagasabb szintű személyes érintkezést, kap­csolattartást. Mint a Bundestag vitájá­ban felszólaló Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter megállapította, a nyugati szövetség ápolása mellett szükség van arra, hogy ki­alakítsák az együttműködés biztonsági rendszerét a Var­sói Szerződés országaival is. Enélikül ugyanis aligha lehet szavatolni a közös biztonsá­gét. Most először kínálkozik esély arra — jelentette ki Genscher —, hogy tárgya­lások kezdődjenek az Urad és az Atlanti-óceán között elhelyezkedő hagyományos fegyveres erőkről. A nyu­gatnémet külügyminiszter szerint e lehetőség megte­remtéséhez jelentékenyen hozzájárult az NSZK mos­tani kormánya is. Nyugatnémet turisták dinárt égettek A jugoszláv tengerpart néhány üdülőhelyén a lag- utóbi hetekben többször elő­fordult, hogy nyugatnémet turisták vendéglőkben és bárokban nyilvánosan bank­jegyeket égettek. Ezért a rendőrség közülük jónéhá- nyat letartóztatott ési átadott a kihágási bírónak. A Vjesmik munkatársa eb­ben az ügyben kérdést inté­zett az NSZK zágrábi kon­zulátusához, amely a követ­kező felvilágosítást adta: „A zágrábi nyugatnémet konzulátus jugoszláv rendőr­ségi bejelentés alapján ti­zenegy ilyen esetről tud. Minden alkalommal 19—24 éves korú fiatalok égettek el jugoszláv bankjegyeket, ál­talában ittas állapotban. Az NSZK konzulátusa a legéle­sebben! elítéli ezt a helytelen maiga tartást, amit egy való­ban vendégszerető állammal szemben tanúsítottak.” A Vjesnik kiemeli, hogy a pénzégetőket a kihágási bíró miindien alkalommal elzárás­ra ítélte. A jugoszláv nem­zeti valutát elégető nyugat­német turisták közül az utol­sót szeptember 7-én. enged­ték ki a fogdából, s ezt kö­vetően hazautazott. Hogyan kellene megszabadulni Ibrahim Abdallahtól? Franciaország a merénylőtök után Párizsban szerdán újabb ülést tartott az áprilisban létrehozott belbiztonsági ta­nács, amelyben Chirac mi­niszterelnök mellett a bel- ügy-, igazságügy, hadügy- és külügyminiszter vesz részt. Az NSZK és Francia- ország kérésére összehívják az EGK-országok belügymi- ndszteri értekezletét, hogy újból megvizsgálják, milyen közös lépéseket tehetnének az újból fellángolt terroriz­mus megfékezésére. A párizsi városháza ellen végrehajtott hétfői gyilkos merénylet után a francia kormány berkeiben nyomott a hangulat. Chirac kemény­séget ígérő nyilatkozatát ugyanis tetteknek és ered­ményéknek kellemne követ­niük, de egyáltalán nem vi­lágos, mit lehetne tenni a további merényletek meg­akadályozására. Albin Cha- landon igazságügyminisz­ter kedden egy rádióbeszél­getésben elismerően beszélt Izrael, módszereiről. amely ötszörösen ad vissza min" den csapást. Ez a példálózás nem keltett éppen, jó benyo­mást a politikai életben, ezért Charles Pasqua bel­ügyminiszter a Le Quotidi­an de Paris-nak nyilatkozva óvatosan elhatárolta a kor­mány vonalát ettől: „Van­nak dolgok, amiket Fran­ciaország nem tehet meg, mert az ellenkezne hagyo­mányaival és eszményei­vel ... Ilyen módszereket nem alkalmazhatunk. ’ ’ Mindazonáltal ő sem zárta ki végső soron a katonai akciót. A hangsúlyt viszont inkább arra helyezte, hogy a nemzetközi információ- csere máris eredményes, si­került megakadályozni ké­szülő merényletedet és „is­merjük a célpontokat és megvannak az eszközeink a beavatkozásra, ha kell.” Felvetette, hogy minden or­szág vállalja nemzetközi konvencióban, hogy nem fogad be üldözött terroris­tát, és ha mégis menedéket nyújt neki, bélyegezzék meg a terrorizmus cinkosaként. A francia sajtó egy része már úgy teszi fel a kérdést, hogyan kellene megszaba­dulni Ibrahim Abdallahtól. Az „Arab és közel-keleti politikai foglyokkal való szolidaritási bizottság” szer­dán az AFP párizsi köz­pontjához eljuttatott kéz­írásos francia nyelvű üze­netében ismét az ő kiszaba­dítását követelte és a város­házi merénylethez hasonló további robbantásokkal fe­nyegetőzött, ha nem teljesí­tik követelését. „Chirac és miniszterei azt mondják, hogy ez háború. Hát jó, le­gyen* háború .. .Ezt a hábo­rút mi a rendszer és nem a francia nép ellen vívjuk” — szól a terroristák üzene­te. Ibrahim Abdallah a „Li­banoni fegyveres forradalmi frakciók” feltételezett veze­tője, rajta kívül egy iráni és egy örmény terrorista ki­szabadítását követeli a föld­alatti szervezet, amely az év éleje óta hét robbantásos merényletet követett el, il­letve kísérelt meg Francia- országban. Pasqua az említett inter­júban azt mondta, hogy Ab­dallah ügye nem a kor­mányra tartozik, csak az igazságszolgáltatásra. Ugyan­akkor meggyanúsította az előző, szocialista kormányt, hogy a színfalak mögött al­kudozva szabadságot ígéri AbdaHahnak egy libanoni francia túsz szabadsága fe­jében, de miután az kisza­badult, nem tartotta be ígé­retét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom