Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 10., szerda Váltás az üvegpalotában? A helyszín és az időpont szigorúan tradicionális: dz ENSZ New Yorik-i székhazában immár több évtizede mindig szeptember harmadik keddjén nyílik meg a Közgyűlés soros ülésszaka. A hagyományoknak megfelelően élőbb a tagállamok elnökei, kormányfői, külügyminiszterei vaigy más magasrangú képviselői fejtik ki országuk álláspontját az általános politikai vitában a nemzetközi helyzet időszerű problémáiról. Ezután a különböző bizottságokban, szakcsoportokban — s a számtalan két- és többoldalú tárgyaláson, folyosói és Csaknem egyhónapos fogvatartás után a pakisztáni hatóságok szabadon engedték Benazir Bhuttót. A képen: a népszerű ellenzéki politikus hívei körében. (Telefotó: AP—MTI—KS) Letartóztatások Chilében Chilében a hatóságok az ostrom állapot életbe lépése óta ellenzéki vezetőket tartóztattak le, sorozatos házkutatásokat tartottak és ellenzéki kiadványokat koboztak el. Santiago külvárosaiban harckocsik jelentek meg, és a rendőrség több kerületet körülzárt. A chilei fővárosban őrizetbe vettek több egyházi személyt is, köztük három francia lelkészt. Szemtanúk szerint a rendőrök bántalmazták a papokat. A rendőrség erőszakkal feltartóztatta a holland nagykövetség két gépkocsiját. és elhurcolta: a bennük üllő négy chilei diákot. A rendőrök figyelmeztető lövés leadásával kényszerítették megállásra a holland kocsikat. Korábban a chilei rádió azt jelentette, hogy a merénylet több elkövetője a holland nagykövetségre menekült. A nagykövetség tisztségviselői közölték, hogy a. diákoknál nem volt fegyver és nem akartak politikai menedékjogot kérni. csak egy nyilatkozatot szerettek volna nyilvánosságra hozni. A rendőrség körülzárta a perui nagykövetség épületét is, ahol állítólag három férfi és egy nő menedékjogot kért. A rendkívüli intézkedésekre hivatkozva megtiltották a Reuter brit hírügynökség santiagói irodájának, hogy tudósításokat küldjön a dél-amerikai országról. A betiltás meghatározatlan időre szól. Nem tudják megszervezni a héten az egyiptomi—izraeli csúcstalálkozót. A gizai Mena House szállodában Avraham Tamir izraeli kabinetfőnök és David Kimhe külügyi főigazgató több napon át igyekezett rávenni az egyiptomi tárgyaló kiülNew York-i Egy New York-i vádesküdtszék kedden délben hivatalosan is vádat emelt egy szovjet ENSZ-alkaimazott ellen. Gennagyij Zaharovot, a világszervezet egyik tudományos szervezetének munkatársát azzal vádolják, hogy törvénytelen úton katonai titkok birtokába kívánt jutni. A szovjet tudományos szakértőt agu&ztus 23-ám. tartóztatták le az amerikai har tóságok. Zaharov ügyvédje valótlannak minősítette a vádat. A felfújt A Fehér Ház kedden délelőtt nem fűzött magyarázatot Reagan amerikai elnöknek ahhoz a kijelentéséhez, hogy a Moszkvában letartóztatott amerikai újságíró, Nicolas Daniloff ügye „komoly akadállyá válhat" a szovjet—amerikai kapcsolatókban. Reagan Colorado államban mondott választási beszédében azt is mondotta, hogy „nem lehet szó cseréről” — arról, hogy Daniloff szabadon bocsátása fejében az amerikai hatóságok is szabadon engedné- nék egy szovjet ENSZ-alkal- mazottat, akit álMtóllagos kémtevékenység miatt tartóztattak le korábban. A szovjet állampolgár ellen döttséget arra,, hogy fogadja' el Tel Aviv feltételeit. A négy év óta első izraeli—egyiptomi csúcstalálkozó időpontját eredetileg szeptember 10-ben, azután 11-ben és 12-ben határozták meg. vádemelés A Szovjetunió washingtoni nagykövetsége korábban kérte, hogy a vizsgádat idejére a szovjet állampolgárt bocsássák szabadon s bízzák a nagykövetség őrizetére. A kérés szerint Zahárov nem hagyná el az Egyesült Államok területét és kész lenne részt venni a' bírósági eljáráson. A helyi hatóságok elutasították a szovjet kérést. Hasonló eset korábban is előfordult, s akikor az ilyen eljárás elé nem támasztottak akadályokat az amerikai hatóságok. egyébként kedden hivatalosan vádat is emelték. A The Washington Post ugyanakkor kedden úgy értelmezte Reagan kijelentéseit, hogy az Egyesült Államok „el akar kerülni egy súlyos konfrontációt” akkor, amikor „,a szovjet—amerikai leszerelési tárgyalások kényes szakaszba jutottak”. Bár az amerikai . sajtó egyértelműen igen kényesnek nevezi az ügy következtében létrejött helyzetet, a laipok értesülései szerint egyelőre nincs szó a jövő hét végén esedékes külügyminiszteri találkozó lemondásáról és az egyéb szovjet—amerikai tárgyalások felfüggesztéséről. Gennagyij Geraszimov, a szovjet külügyminisztérium szóvivője egy amerikai televíziós adásnak adott nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy a két fél kellő erőfeszítésével megoldást lehet találni Daniloff ügyében. A szóvivő szerint az ügyet azok növesztik aránytalanul naggyá, afoiik gátolni akarják a szovjet—amerikai megértést. Nem lesz csúcs a héten Daniloff-ügy Pokolgép a postán A francia politikai élet egyöntetű döbbenettel fogadta és a nemzetközi szolidaritásra, egységes fellépésre való felhívásokkal reagált a hétfő esti párizsi merényletre. A pokolgépet a koraesti csúcsforgalom idején robbantották a városháza postahivatalában. Egy 51 éves postásnő életét vesztette, tizennyolcán, köztük egy hároméves kislány megsebesültek. Jóllehet a merénylet elkövetőjeként Bejrútiban jelentkezett egy eddig ismeretlen szervezet, a Jog és Szabadság Hívei, a francia rendőrség és a megfigyelőik véleménye szerint a cél ugyanaz volt, mint több más idei merényletnél: három elítélt terrorista kiszabadítása, a kormány megfélemlítése. Kevés kétség férhet hozzá, hogy a merénylők , kimondottan Jacques Chirac kormányát vették célba, amely azzal a programmal lépett hivatalba áprilisiban, hogy „terrorizálja a terroristákat”. Az első „válasz” már Ohixtaonak a kinevezést elfogadó nyilatkozata idején robbant a Champs Elysées egyik üzleti passzázsában, a legutóbbit pedig még kihí- vóbban időzítették: a Belbiztonsági Tanács ülése -idejére és a városháza épületébe, amely Chirac polgármesteri hivatala. Chirac nyilatkozatában minden szükséges eszköz igénybe vételét ígérte a terrorizmus leküzdésére. Mitterrand elnök részvétét nyilvánította az áldozatok hoz- zátartozóíinafc. Ennék tudatában javasolta a magyar delegációveze- tő által átnyújtott üzenet: a Közgyűlés tűzze napirendjére egy átfogó nemzetközi biztonsági rendszer létrehozását, s hozza meg az e cél érdekében szükséges intézkedéseket. Az ENSZ-fő'tiítkár többször is pozitívan nyilatkozott a levélről, s döntése értelmében a benne foglalt határozattervezetet az ülésszak ' hivatalos dokumentumaiként teszik közzé. Akad a mostani Közgyűlés vitatémái közt egy szokatlan, legalábbis ilyen élességgel ritkán felvetődő pont is: az ENSZ saját pénztárcájának lapossága, vagyis a világszervezet költségvetésének hiánya. Á szakértők vitáznak, vajon 278 millió vagy 463 millió dollár, esetleg még több lesz az ENSZ idei deficitje, annyi azonban kétségtelen: egyre égetőbbek a pénzügyi gondok, s ha sürgősen nem történnek hatásos lépések, a világszervezet igen nehéz helyzetbe kerülhet. Az okok közismertek. Számos ország nem, vagy csak késve tesz eleget befizetési kötelezettségének, vagy nem járul hozzá egyes vitatott programokhoz. (Veszteséget okoz a bürokrácia, az ENSZ szerteágazó, költséges apparátusa, néha kevéssé hatékony munkája is.) A legérezhetőbb azonban kétségkívül az Egyesült Államok részéről indított támadássorozat: az amerikai törvényhozás egyoldalú rendelkezései alapján ugyanis az USA az elmúlt időben jelentősen csökkentette, s a jövőben előreláthatólag még inkább megnyirbálja a világszervezetnek szánt kereteket. Nem kis összegekről van szó, hiszen az ENSZ- Alapokmány előírásai szerint az Egyesült Államok a legnagyobb arányban járul hozzá az ENSZ költségvetéséhez. Az amerikai támadások okai főképpen politikai in- díttatásúak, „Miért támogassuk dollármilliókkal egy szervezetet, amely — a harmadik világ államainak túlsúlyba kerülése miatt •— rendre Washington-elílenes indítványokat fogad el?” — hangoztatták- régóta befolyásos körökben, a jelek szerint nem1 is eredménytelenül. A felhalmozódott hiány miatt egyelőre rendkívüli ita- karékosséigi intézkedések sorát fogadták el az ENSZ illetékesei. Létszámcsökkentés, korábbi nyugdíjazás, felvételi és előléptetési „fék”, kevesebb és rövidebb konferencia, számos program törlése — és így tovább. Mindez aligha könnyíti meg Perez de Cuellar helyzetét, mivel számos tagállamnak változatlanul a segélyakciók szaporítása, újabb szervezetek létrehozása állna érdekében. Eminek viszont a „központi pénztárca” alapos ismerői nem sok esélyt adnak. A főtitkár pozícióját ráadásul tovább nehezíti, hogy idén ősszel lejár ötesztendős megbízatása, így a mostani ülésszak feladatai közé tartozik mandátumának meghosszabbítása, vagy egy új jelölt megválasztása. Cuellar eredetileg egyetlen ten- miniust akart elvállalni, sokan mégis úgy vélik, hogy sikerrel indulhatna isimét a poszt újbóli elnyeréséért. A találgatások egyelőre eléggé széles körűek, vannak, akik szerint marad, mások arra tippelnek, hogy váltás következik be az üvegpalotában,. Akadnak félhivatalosain támogatott és titkos önjelöltek egyaránt, s világos, hogy minden személyhez különböző, nemegyszer egymással ütköző politikai szempontok kötődnek. Akárki is lesz azonban végül földünk e globális szervezetéinek új vezetője, egy bizonyos: posztja korántsem egyértelműen irigylésre méltó. Ahogy Pérez de Cuellar elődje, Kurt Waldheim ismert könyvének címében elnevezte: az ENSZ főtitkárának lenni valószínűleg csakugyan a világ egyik „legnehezebb mestersége”. Szegő Gábor fehér asztal melletti tanácskozásokon — vitatják meg a határozati javaslatokat. Viszonylag keveset válto- ziilk a Közgyűlés napirendje is: a Közel-Kelet, Közép- Amerika, Dél-Afrika és más válságövezdtek évről évre visszatérő témái a felszólalásoknak, szavazásoknak. Az idei, szeptember 16-án kezdődő 41. ülésszak várhatóan különbséget jelent majd: valószínűleg minden eddigi-' niéll központibb helyet foglal el (jórészt a Szovjetunió és a szocialista közösség sorozatos kezdeményezései, előterjesztése nyomás) a világpolitika kétségtelenül első számú problémája, a fegyverzetikoriátozás és leszerelés kérdése. Az ENSZ munkájában aktív szerepet vállaló magyar diplomácia e téren nemrégiben figyelemreméltó lépéssel öregbíthette hazánk hírnevét. Esztergályos Ferenc, állandó ENSZ-küldött- ségünk vezetője —.. tíz szocialista ország külügyminisztere nevében — átadta Perez de Cuellar főtitkárnak azt a levelet, amely a világbéke megőrzésére és erősítésére vonatkozó új,, közös indítványokat tartalmazta. A levél — illetve a szocialista határozattervezet kiindulópontja, hogy az, emberiség történelme igen bonyolult korszakához érkezett. A fegyverkezési hajsza megfékezése, az atomháború elkerülése parancsoló szükséglet, amely nélkülözhetetlenné teszi a nemzetközi kapcsolatok újszerű, az eddigiektől eltérő megközelítését a világ országai számára. i
