Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-10 / 213. szám
1986. szeptember 10., szerda Somogyi Néplap Á perspektíváról A mesékben a főhős számtalan kalandon megy keresztül, többször komoly veszélynek van kitéve, dg mindezt vállalja azért, hogy célját elérje. S ha ez sikerült — mint a mesehősöknek általában — boldogan él, míg meg nem hal... Bár nagyon távoleső terület a mesevilág és a vallás, közös vonásuk, hogy végletekben, a jó és a rossz végleteiben fogalmazzák meg a perspektívát: a jelen rosszért az elkövetkező jó kárpótol. S amennyire érthető, hogy a fenti két szféra így foglal állást, annyira veszélyes, ha a mindennapi életben, a konkrét valóság vonatkozásában is így gondolkodunk. S, erre történelmileg is, de jelenünkben ds sok példa akad. Elég emlékeztetni a „fényes szelek” korszak „holnapra megforgatjuk az egész világot” jelszavára, s mivel a világot nem sikerült megforgatni, jött a kiábrándulás. Kétségtelen, hogy napjainkra a végletesség másik fajtája, a rassz előtérbe kerülés, a pesszimizmus jellemzőbb. Véleményem szerint azonban a létező optimisták ma sem kevésbé naivak, mint a negyven évvel ezelőttiek. Miért? Mert például gazdaságunkról úgy vélik, ha sikerül fizetőképességünket megőrizni, vagy ha a megfelelő mezőgazdasági eredményeket élérjük, ha az export—import mérleg pozitívvá válük, akkor minden rendben lesz. Figyelemre méltó mozzanat ugyan a ha szócska megjelenése, mert nem feltétlen, hanem feltételhez kötött optimizmus ez, de — s ezért vélem naivnak — ákkor minden rendben lesz. Tény és való, hogy valamely alapvető gazdasági szféra megváltozása kihatással van és lehet a gazdaság egészére, de azt már alig hihetjük, hogy mintegy varázsütésre minden alapvető társadalmi s gazdasági ellentmondás ezáltal feloldódik. Mások a perspektívát 11=. letve perspektivátlanságot az egyéni élet szempontjából vizsgálják. Ez a fajta szemlélet a perspektívát azon túlmenően, hogy az egyéni élethez köti, valamiféle mindenre kiterjedő általános biztosítással téveszti össze. Az ideális eszerint körülbelül az volna, há meg lehetne mondani, hogy a ma születő csecsemő hányban jut el a Kanári-szigetékre üdülni, milyen autóval megy a diplomaátvételre, hol és mekkora nyaralója, lakása stb. lesz. Tudjuk, hogy ezt a biztos jövőt nagyon kevesen élvezhették, ugyanis gazdasági válságok, Világháborúk s egyéb doigók az egyéni élet biztonságát, kiszámíthatóságát mindig megzavarták. Ennek ellenére sokakban me— •ül fel, hogy a szocialista fejlődésnek ilyenfajta perspektívát kellene nyújtania, s mivel ezt nem teszi, rögvest kimondják: nincs perspektíva. A perspektíva meghatározására való igény a tudományit sem hagyta érintetlenül. Létrejött a futurológia. S nem a tudomány hibája, hagy mintegy melléktermákként megjelentek, helyesebben újraéledtek a jövővel foglalkozó áltudományok és új erőre kapott a scifi, amély szintén a jövőt képzeld előrevetíteni. De a jövő szempontjából sokszor a legjobb szándék és tudományos megalapozottságú nézet is félrevezető lehet. Elég lesz az „olajkorszak” kezdetére” utalni, amikor bezárták a bányákat, mint idejétimúlta energiaforrást kezelték a szenet. S ha egymás mellé rakjuk a sajtóból azokat a híréket, melyek az ennivalóinkat mint veszély- forrást említik, jószerivel egy falatot sem ehetünk nyugodtan, s gyermekeink, unokáink jövőjére jobb nem is gondölni... A környezet- szennyezés feltétlenül komoly probléma, de nem hiszem, hogy a talajok sava- sodása miatt kollektív ön- gyilkosságot kellene elkövetnünk. Ha tehát az egyes tudományos feltétélezéseket nézzük, arra a következtetésre juthatunk, hogy az egész emberiségnek, úgy ahogy van, semmiféle perspektíva nem nyílik. Látszólag az előbbi két felfogás nagyon különbözik egymástól. Az egyik az egyéni életből vonja le a végkövetkeztetést, az utóbbi a világ egészéből. Közös vonásuk azonban, hogy mindkettő pesszimista., s hogy végső fokon a fejlődést egyenes- vonalúan, töretlenül (lefelé) fvélőnek tekinti. A negatív evolúció elvéit vallja, s képtelen a revöllúció átélésére. Pedig a revolúció (forradalmi iság) és a perspektíva széles értelemben összefüggenek egymással. Nem társadalmi forradalomról van itt elsősorban szó, hanem a valóság nagyon sók szintjén történő forradalmi változásókról. Nem véletlenül beszélünk tudományos-technikai forradalomról, s túlzás nélkül állíthatjuk, hogy forradalmi jelentősége volt például a Saibin-cseppeknek a gyermekbénulás megakadályozásában. Ha tehát a mai állapotot, a mai felkészültségünket próbáljuk előrevetíteni néhány évtizedre, , óhatatlanul pesszimistának kellene lennünk. Ahogyan nem célszerű a jélen rémképéit előrevetíteni, a jövőben éppen annyira helytelen a jövőt, mint Kánaánt elképzelni. Ady így figyelmeztet a túlzott jövő- befordullás veszélyére: „Szabad készíteti arasznyi jövőket, De élnii nem mássá1!, Mint a nekünk régen parancsolódott Kínságos és mégis sízent, mái mával. Ez tán több, mint a XL-ik század.” Mit is jelent hát a perspektíva? Azt, hogy van jövőnk. Mint egyéneknek és mint emberiségnek egyaránt. S azt is, hogy ez a jövő nem rajtunk kívül, tőlünk függetlenül, a gonosz jó társadalomtól, a félelmes (csodálatos) természettől vlan, mely a mi ügyetlenségeinket korrigálja, hanem a perspektíva bennünk van. Bennünk, a forradalmár, az újra nyitott, az újat akaró emberiség tagjaiban. Tudomásul keli vennünk, hogy soha nem lesz, mert nem lehet felhőtlen, ragyogó, problémamentes korszak. Ilyen osaik a mesében van. De a Mesének meg keli halnia, hogy az emberek teljes életet élhessenek. Hermann István AZ ÁGYNEMŰTŐL A BŐRRUHÁZATIG Varrónők Babócsán A szükség és az igény szerencsésen találkozott Babácsán. Majdnem tíz évivel ezelőtt a barcsi Dráva Ipari Szövetkezet egy régi kúria átalakításával létrehozta, ba- bóosai részlegét — a helybeli asszonyok foglalkoztatására. — Nagy utat jártunk be azóta — emlékezik az elmúlt évekre dr. Papp Ferenc, a szövetkezet elnöke. — Sokan, közülük akkor tanultak meg varrni. A mai tudás, a szakmai fogások megszerzéséig bizony nagyon sok ágyneműt kellett elkészíteniük. S olyan szinten varrnak, hogy júliusban új, lényegesen magasabb követelményeket támasztó munkát is nyugodtan rájuk lehetett bízni, A harminc asz- szony közül 25-en bőrruhákat: női hosszú jühmappa kabátokat, férfidzsekiket varrnak szovjet megrendelésire. Már korábban felismertük, hiogy elsősorban a kisszériás termékekre van igényi ezért babócsai részlegünkben, a központi bőrösökhöz' hasonlóan, piár száz darabos kollekciókat készítünk. Eddig egy sem volt másodosztályú, ez is bizonyítja: megérett az idő a váltásra, a dolgozók felkészültek az igényesebb termékek előállítására. — Izgatottan vártuk az első átvételt — mondja, már az eredmény ismeretében, némi büszkeséggel a hangjában Ferlindis hászlóné, a szövetkezet régi dolgozója, aki hazajött az újonnan indult varrodába. — Amikor kezdtem, a közlekedés sem volt olyan egyszerű, mint most, a gyerekek is kicsik voltak, úgyhogy kapva kaptam az alkalmon. így reggel még van idő|m a családra, s mégiscsak itthon vagyok. Visszatérve az új munkára: most már mindenki örül, de először, bevallom, naigyon izgultunk, vajon meg .tudjuk-e csinálni? A bőr az egészen más, mint a textil. Nem lehet bontani, s vigyázni ke’.il arra is, nehogy megnyújt- siuk az anyagot. Pontosan,, egyenletesen kell varrni. Kellett egy jó hónap, amíg félelem nélkül ültünk le a gép malié. Bemutatkozik a biobeton KÍSÉRLETI LAKÓHÁZ ÉPÜL NAGYATÁDON Mostanában sokan megállnak Nagyatádon, a Kiszely- lakótelepen újonnan kialakított építési területen, hogy megnézzenek egy épületet. — Miből építik?— kíváncsiskodnak az ismeretlen anyag láttán. — Duirisolfoól — hangzik a válasz. Hogy mi az a durisol, arról Vermes Gáborral, a Komfort Ipari Szövetkezet elnökével beszélgettünk, — Eddig a no-lfínes technológiával dolgoztunk, í|gy építettük föl a Jókai-lakó- telepet. Sajnos, ez ma már nem felel meg az építési szabványoknak. Pontosabban : csak többletmunkával és költséggel lehet a lakásokat megfelelővé tenni. Elhasználódtak a gépeink is, sokba kerülne felújításuk. Egyebek között ezért kerestünk korszerűbb eljárásokat. Az Okisz-|ban javasolták a duirisoit, azaz a hi-obetont. Az Ofcisz az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal meg az Agr ob érrel közösen vásárolta az osztrákoktól a licencet. Ott harminc éve dolgoznak biobe- ton'nal, s építettek vele családi házakat is éppúgy, mint középületeket. Mivel az elemek egyik összetevője a fa- huilladék;, s ez .nálunk tó- ven van, .gyorsan elterjedt a .technológia. Nálunk az új- féhértói Építőipari Szövetkezet gyártott először durisol-elemeket. Ott ismerkedtünk meg vele. Később a Komárom Megyei Állami Építőipari Vállalat vállalkozott a gyártására. Egy, már leszerelt osztrák gyárat állítottak föl: most onnan kapják az elemeket. — Mi szól az új eljárás mellett? — A számítások szerint lényegesen olcsóbban dolgozhatunk vele, mint bármelyik mással. Rendkívül jó hőszigetelők az elemek, könhyen össze lehet illeszteni őket, bárki megtanulhatja a fogásokat. A honosításnak szorgalmazója a városi tanács is. Az ő f elkérésükre és támogatásukkal készítjük el a referen- ciaházat,, ahol a családi házat építők ugyanúgy megismerkedhetnek vele, mint a nagyobb beruházók. A durisol mellett szól, hogy négyszintesig minden különösebb nehézség nélkül építhetnek vele társasházakat és alkalmas a kisvárosi rekonstrukciókhoz. Az eddigi tapasztalatok Ausztriában sikeresek voltak. Hogy nálunk miként válik be, azt majd a nagyatári kísérleti házon mérhetjük le. A gyártó tatabányaiak, a városi tanács és a Komfort vezetői az őlsszel szakmai tanácskozással egybekötött bemutatóit tartanak Nagyatádon, s ezen bárki részt vehet. Ha kedvet kap felhasználásira, anyagért sem kell majd messze mennie. A tervek szerint minden elem kapható lesz Nagyatádon is. N J. Új földgázlelőhelyek a Szovjetunióban A szovjet energiaprogram az 1986—2000 közötti időszakban az 1985. évi 630 milliard köbméteres földgázkitermelést 1995-re 835, 2000-re pedig 1640—1750 milliárd köbméterre tervezi felemelni. Ez csak a nyugat- szibériai gázlelőhelyek gyors termelésbe vonásával képzelhető el. Az új ötéves tervben (1986—1990) szerepel a jamburgi, az asztna- hanyi, a karacsaiganyaki és a szovjetabádi lelőhelyek feltárása is. A szovjet szakemberek intéz íven foglalkoznak a Jamal-félsziget gázfclracsének a felszínre h ozatal aval kapcs olatos problémákkal. A Jamal-félsziget földrajzi elhelyezkedése miatt a földgázkitermelés építési, szerelési munka feltételei igen zordak. A térség több lelőhelyét 15—20 évente elönti a tenger ás egyenlőre semmilyen kikötő, település vagy árutároló- és átrakodóhely nincsen. A terület igen kényes ökológiai egyensúlyának megőrzése pedig komoly környezetvédelmi beruházásokat igényel. A jarnal-félszigeti földgáz kiaknázásához hat nlagy átmérőjű gázvezeték megépítése szükséges, amelyek körülbelül 600 km hosszan az örök fagy biro- dailmáha vezetnek. A vezetékeket a talaj felszíne alá kell süllyeszteni, a gázt pedig le kell hűteni, nehogy az olvadás szétrombolja a vezetékeket. A zord időjárásra valló tekintettel a gázkitörésnél minél kevesebb élőmunkát, s mind teljesebb számítógépes automatikát szeretnének alkalmazni. La- bitnamgi város lesz a kezelőszemélyzet állandó tartózkodási helye, ezért a városban repülőteret építenek és új vasútvonalakat. A Jamal- félsziget a földigázkincse révén a 90-es években a szovjet gázkitermelés központi körzetévé válik. — Az első juhnappából készült női és férfikabátokiait — két-, illetve ötszáz darabot — már elküldtük a megrendelőnek. Most sertés- velúrból férfidzsekiket varrunk — mutatja az egyik félkész' darabot Kimmel Gyuláné részlegvezető. — Korábban a központban voltam gyártáselőkészítő, én is hazajöttem. Azért nem egyből az ágynemű mellől ültek az asszonyok a bőrhöz. Előtte Méta-termékeket készítettek, s azok szintén munkaigényesek voltak. A váltás sikeres volt: a termékeink szépek, és ezzel többet lehet keresni. Mivel valamennyien helybeliek völgyünk, ismerjük egymást, tudjuk, mjre számíthatunk, igyekszem úgy kiosztani a munkát, hogy mindenki képességei nek, fel készültségének megfelelően dolgozzon, tudása, legjavát adja. — Jöjjön, megmutatom azt is, mit szeretnénk még! — kapcsolódik be a beszélgetésibe az elnök. — Érdemes áldozni erre a részlegre, ezért vásároltunk még tíz gépet. Ezek egyelőre még a doboziban' vannak, de nem sokáig. A bőrhöz idő kell, de az ágyneművarrást a kezdők is bátran vállalhatják. Nekik alakítunk ki az épület másik részében két helyiséget. Már vannak érdeklődők, úgyhogy igyekszünk mielőbb elkészülni. Akkor Újáibb lehetőséget tudunk biztosítani azoknak, akik heLyben akarnak dolgozni. Nagy Zsóka AUTÓPÁLYÁRA LÉPÉS A legjobbak között Nagy szó manapság az építőiparban, ha egy vállalatnak nem kell munka után kilincselnie. Az Elastic Építőipari Közös Vállalat e kivételes helyzetű cégek egyike. Mi a siker titka? Puskás Tibor igazgató elmondta, hogy a hagyományos építőipari tevékenységnél sokkal szigorúbb technológiai fegyelmet igénylő műanyag padlóburkolásokat csinálnak. Kooperációs kapcsolatuk van egy NSZiK-beli vállalattal; az alapanyagot ettöl, a cégtől kapja az Elastic. Ennél a munkánál a megszokott kátrány helyett folyékony műgyantát alkalmaznak, s ez csak alaposan megtisztított felületre vihető rá. Ä .műgyanta felhasználása pedig munka közben percre pontosan megszabott időbeosztást követel. Kivételes technológiájuknak köszönhető, bogy a régi módszerekkel egy hlét alatt elvégezhető munkához képest asak tizedrésznyd időre van szükségük. Különösen jelentős ez például a gyárak csarnokainak burkolá- sákor, mert nem mindegy, hogy egy ilyen munka hány nap termeléskiesést okoz. A műgyantás padlóburkolat élettartama összehasonlíthatatlanul hosszabb az egyéb burkolatokénál, s. így megtérüli az egyébként drága beruházás. A siker másik oka, hogy még sohasem utasítottak vissza munkát. Volt rá példa, hogy Oroszlányban elvállalták egy 9 négyzetmé- res (!) felület burkolását. Később ez a lépés hozott egy egymilliós megrendelést. Kényes helyeken, mint a kórházak műtőjében, hajlandók hétvégén is dolgozni. Ezek után nem meglepő, hogy az Elastic az ország öt legnyereségesebb vállalata közé tartozik. A piaci kényszer és saját rugalmasságuk az utóbbi időiben olyan területre vitte őket, mint az autópályák, repülőterek betonja közötti fúgák szigetelése. Magyarországon eddig nem végzett ilyen munkát egy vállalat sem. Vannak olyan- speciális célgépek is, amelyek ehhez a munkához kellenek. A német partner hajlandó szállítani a gépeket, csupán a vásárlás vaigy a lízing között kell még dönteni. A közlekedéssel kapcsolatos tevékenységüknek egyébként már hagyományai vannak. Végeztek többek között hídszegélyviédelimi munkát, és utak sóvédelmét is. ök készítették például az új kaposvári felüljáró szigetelését. L. R.
