Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-04 / 208. szám

1986. szeptember 4., csütörtök Somogyi Néplap 3 UJ TÖRVÉNY, UJ TANÉV Segítés, irányítás Szeptember elsején lépett hatályba az új oktatási tör­vény, s a végrehajtást szolgáló minisztertanácsi és miniszte­ri rendeletek. Néhány általános és középiskolában utánajár­tunk: mit várnak a pedagógusok ettől, milyen a törvény fo­gadtatása. A gondos előkészítés eredménye, hogy pem ért senkit váratlanul, mindenütt felkészültek, hogy ettől a tanévtől az új törvény szellemében dolgozzanak. De egyetértenek abban is, hogy a törvény hasznát, jelentőségét a gyakorlat adja. HATÉKONYABB MUNKÁT KÍSÉRLETEZHET A PEDAGÓGUS A Somogy Megyei Gyer­mek- és Ifjúságvédő Intézet­ben látogatásunkkor az új oktatási törvényt kísérő ren­deletek értelmezésén dolgoz­tak. Az intézet igazgatója, dr. Orbán István elismerően szólt a törvényről. — A legnagyobb jelentő­sége az, hogy megszületett — mondta. — Hazánkban még soha nem volt egységes, összefüggő oktatási törvény, s fontos az is, hogy a kísé­rő jogszabályok is megjelen­tek. Nem örülök annak, hogy a 17. paragrafus a gyermek- és ifjúságvédő intézetet ki­vette a törvényből azzal, hogy magasabb jogszabály rendelkezik róla. Emiatt úgy érezzük, hogy az intézet stá­tusa egy kicsit a levegőben lóg. Mint intézeti gyám, a gyerekek törvényes képvise­lője viszont az elismerés hangján kell szóljak, hiszen az új törvény egységesíti az oktatást, egyértelművé tette a tankötelezettséget és ki­mondja az állami gondozott gyerekek soronkívüliségét. Az igazgató szerint az is­kolák legfontosabb feladata most a törvény egységes ér­telmezése és végrehajtása. — Jó volna — mondta —, ha a jogszabályok feldolgozásá­ra csoportok szerveződnének, s ennek esetenként jogászok is lennének a tagjai. Vannak ugyanis félreérthető pontok, esetenként „sajtóhibák" is zavarják az értelmezést. (Az iskolákhoz eljuttatott tör­vény és kiegészítő határoza­tok gyűjteményének 136. ol­dalán például a működési szabályzat helyett művelődé­si szabályzat szerepel!) Ha .már a működési sza­bályzatnál tartunk, az inté­zetben egy kicsit megelőzték a törvényt, hiszen a múlt tanévben elkészült a szerve­zeti és működési szabályzat. A munkát megkönnyítette, hogy a Művelődési Minisz­térium kiadott egy könyvet és mintatárul ajánlotta az egyes állami költségvetési intézmé­nyek gazdálkodásához. Ha­marosan megjelenik a má­sodik kötet is. — Gyors változást termé­szetesen nem hozhat az új törvény. Minden a gyakor­latban derül ki. A Legfonto­sabb az, hogy hatékonyabb legyen a munka. Lehetőség van viszont arra, hogy az iskolák szorosabb kapcsola-' tot tartsanak a szakfelügye­lettel és a szülői munkakö­zösségekkel. Jó lenne, ha az iskolák a szülői munkakö­zösségekbe bevonnák a ne­velőszülőiket is. Főleg ott, ahol több állami gondozott gyerek van a tanulók között. Láthatóan nehéz kérdést tettünk föl Nárai Gábor és Rá ez Jenő vezető szakfel­ügyelőinek, a kaposvári Pe­dagógiai Intézet két főmun­katársának, amikor az új oktatási törvény bevezetésé­vel kapcsolatos felügyeleti tevékenységről kérdeztük őket. Pedig az intézmény 1979 óta — az országban má­sodikként — kapcsolódott be abba a kísérletsorozatba, amely a szakfelügyelet irá­nyító munkáját egységesen a pedagógiai intézet hatás­körébe utálja. — Az ellenőrző szakfel­ügyelet ezután a segítésre, az irányításra és az egyéni sajátosságúk figyelembevé­telére fordítja a hangsúlyt — mondta Nárai Gábor. — A múltban is éltünk azzal a le­hetőséggel, hogy irányított tantárgyi vizsgálatot folytat­tunk, s ennek középpontjá­ban az eredményfeltáró, se­gítő szándékú felügyeleti munlka állt. Szeptember el­sejével a szakfelügyelő fo­galmát töröltük; helyette a szaktanácsadó kifejezést használjuk. — A módszertani önálló­ság fokozásával nehezebb megítélni a jó vagy javítani váló tanári munkát. — Valóban, ezt az önálló­ságot a szakfelügyelő nem A fonyódi Karikás Fri­gyes Gimnázium és Szakkö­zépiskola is azok közé tarto­zik, ahol az oktatók köré­ben viták kerekeditek az ok­tatási törvény tervezetéről. — Sokan kifejezésre jut­tatták aggodalmukat: nehogy úgy járjon ez a törvény, hogy néhány év múlva fele­désbe merül — mondta Bá­lint Lehel, az iskola igazga­tója. — A garancia ezzel szemben az, hogy a törvény rendelkezik a soron követ­kező oktatási feladatokról. Már a tervezet olvasásakor szembeötlő volt az a törek­vés, hogy nagyobb szerep jusson szakmai és pedagó­giai szempontból a pedagó­gusoknak. Ez azonban csak akkor jelenthet minőségi változást, ha gazdaságilag is szorgalmazzuk az önállósá­got. Az oktatási törvény több paragrafusa nem hatott az újdonság erejével a fonyó­di középiskolában. — Évek óta működik ná­lunk az iskolatanács. Most ezt a formát a törvény is előírja. Változás annyi lesz, hogy bevonjuk a munkába a Hazafias Népfront képvise­lőit. örülünk, hogy most rögzíti a törvény: nem kell felvételi beszélgetéseket tar­tanunk. Iskolánkban ugyanis soha nem használtuk ezt a formát, mivel véleményünk szerint tíz perc alatt nem akadályozhatja, és közvetle­nül nem is avatkozhat be, csupán útba igazíthat. A pe­dagógusok az eredmények mérésekor tájékozódhatnak munkájuk minőségéről. Rácz Jenő a türelemre és a szervezett munkára hivat­kozott. Ez ugyanis könnyíti az oktatási törvény beveze­tését. — A dokumentumók csak egy-egy példányban hozzáférhetők az intézmé­nyekben, hosszú ideig tart, míg minden nevelő megisme­ri őket — állapította meg. — Nem beszélve a képesítés nélküli pedagógusok munká­járól. Náluk még a szakmai, pedagógiai alapok is hiá­nyoznak. A napközis neve­lők között pedig sokan dol­goznak diploma nélkül. Akad olyan iskola, például Görge­tegen, ahol a négy alsó ta­gozatos osztály mindössze egy képesített tanítóval kezdte a tanévet. Ezért na­gyon sok függ az intézmé­nyek vezetőitől, a nevelőtes­tület munkájától. A műve- lődéspol it iikai táj ékoztatóban összegeztük a tapasztalato­kat, ennék alapján a peda­gógiai intézet konkrét segít­séget is ad a működési sza­bályzat éntelmezéséhez, gya­korlati megvalósításához. lehet eldönteni valakiről, hogy alkalmas-e középiskolai tanulmányok folytatására. Mindenki egyetért abban is, hogy a törvény egyik je­lentős pontja: a Igefőbb mi­nősítési szempont az isko­lákban az eredményesség. — Elég időnk volt arra, hogy fölkészüljünk. Tanul­mányoztuk a .törvény végre­hajtását szolgáló miniszter­tanácsi és miniszteri rende­leteket is — mondta Bakán Zoltán, a kaposvári Hámán Kató Általános Iskola igaz­gatója. — A tantestület tag­jai mégis kérték: újabb ösz- szejövetelen elemezzük a részleteket. A Hámán Kató iskola 320 tanulójának csaknem a fele nevelőotthonban lakik. így néhány pontban megelőzték az új törvény megjelenését. Az iskolaitanács szervezése­kor például ezentúl lehető­vé válik, hogy a nevelőott­honból is küldjenek tagokat. Szoros az együttműködésünk a szülői munkaközöséggel is. — A fő kérdésekben min­dig egyeztetjük álláspontun­kat a nevelőotthon képvise­lőivel — mondja az igazga­tó, hiszen munkánk során egymásra vagyunk utalva. Arra törekszünk, hogy mi­nél jobban együttműködjünk a szakfelügyelettel. Többször mi hívtuk a szákfelügyelő­ket, hogy szaktanáraink megbeszélhessék velük ne­hézségeiket. Az új oktatási törvény igazi értéke természetesen a gyakorlatban mutatkozik meg. Az azonban már lát­szik, hogy nagyobb szerepet kap a pedagógus, többet Kí­sérletezhet, egyéni -módszere­ket vezethet be. El kell azonban mondani azt is, hogy egyelőre nem látszik, milyen következményei le­hetnek annak a pontnak, mely szerint a szülő meg­választhatja, melyik iskolába kívánja beíratni gyermekét Félő, ha sokain élnek e jo­gukkal, egyes iskolákat meg­rohamoznak, másutt esetleg sóik üres hely lesz. — Nem lehet cél a tanter­vi minimum teljesítése, hi­szen az a jó képességű ta­nulók elhanyagolását jelenti — mondta Bakán Zoltán. — Fokozottan törekszünk arra, hogy a gyengébb képességű gyerekeket fölzárkóztassuk a közepesek szintjére. Ehhez is segítséget nyújt az új okta­tási törvény. Űj szakközépiskola Siófokon Uj iskolában kezdték az 1986 87-es tanévet Siótokon, a vendéglátóipari szakmun­kások. Az új tanintézetben tizenkét tanterem és több kisegítő helyiség — tankonyha, étte­rem, tornaterem — segíti a nevelők munkáját. A könnyűszerkezetes rendszerrel épült iskola 104 millió forintba került. Bővül az iskolai tanács Nő a pedagógusok felelőssége Az új tanévben milyen változás várható egy olyan iskolában, ahol évek óta a szenitlőrinci modell alapján tanítanak? — kérdeztük Szálai Imrétől, a Toldi utcai általános iskola igazgatójá­tól-. — Pedagógusaink ismerik a törvényt, tanulmányozták a végrehajtási utasítást is, amely a folyamatos megva­lósítás alapja. Iskolánk a ha­gyományostól eltérő tanterv alapján, más szervezeti ke­retek között dolgozik, s ez a törvény végrehajtásakor előny. A működési szabályzat részben készen van. A Gás- pár-ikoncepció szerint isk li­lánk irányítása évek óta négy alappilléren nyugszik: a termelés-gazdasági ás a ta­nulmányi munkát, az általá­nos szervezési és a közműve­lődési területet jól képzett szakemberek fogják össze. Ez megfelel a törvény előírá­sainak. — Milyen változásokat hoz az új oktatási törvény? — Segíti az iskola önálló­ságál. Lehetőséget ad arra, hogy az órakeretekkel sza­badabban gazdálkodjunk, egyes tantárgyakat tömbö- sítve tanítsunk. Ezt a mód­szert alkalmaztuk már, de ezután legálisan tesszük. A törvény határozottan körvonalazza a nevelőtestü­let döntési jogkörét (saját maga szabályozza például a munkarend kialakítását) és a munkaközösségek szerepét. A szakfelügyelet tanácsadó, s az iskola saját elképzelését vizsgálja, tehát az eredmé­nyeket is az intézményszab­ta feladatokhoz viszonyítva értékeli. Lényeges része ez a törvénynek. — Az oktatási törvény be­vezetése mennyire könnyíti meg, illetve nehezíti a fel­adatok megoldását ? — A törvény adta pedagó­giai szabadság növekedésével egyenes arányban nő a pe­dagógusok felelőssége. Hogy milyen előnyökkel jár a tör­vény, ezt majd a végrehajtás során tudjuk meg. — Milyen érdekességei vannak a végrehajtási uta­sításnak? — Ha valamelyik diák szü­lei azt tartják jónak, hogy gyermekük bukás nélkül, te­hát az osztály tanulmányi követelményeinek eleget té­ve újrajárja ugyanazt az év­folyamot, megteheti. Hason­lóképpen érdekes az is — mert lehetnek kiváló képes­ségű gyerekek —, ha egy al­sóbb osztályos tanuló elsajá­títja valamely tantárgy teljes általános iskolai anyagát, korábban levizsgázhat belő­le. Természetesen ez egy-két felsőbb osztály tantárgyi kö­vetelményeire is vonatkozik. Lényegesnek tartjuk, hogy a napközi otthonos csoportok szervezésénél a létszám csak­nem azonos az osztálylét­számmal. Ennek következ­ményeként esetleg nő a tanu­lócsoportok száma és a fog­lalkozások hatékonysága.

Next

/
Oldalképek
Tartalom