Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-24 / 225. szám
XLII. évfolyam, 225. szám Ara: 1,80 Ft 1986. szeptember 24., szerda Űj békekezdeményezések Sevardnadze külügyminiszter beszéde az ENSZ-közgyűlésen Előkészítő tanácskozás az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről A Szovjetunió új békekezdeményezéseit terjesztette a viléig közvéleménye elé az ENSZ közgyűlésének ülésszakán Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter keddi beszédében. Sevardnadze koriunk nemzetközi realitásainak ismertetésével kezdte felszólalását. Rámutatott: a közgyűlés legutóbbi ülésszaka óta eltelt időszakban nem vált derűsebbé és világosabbá korunk panorámája. Számos olyan tényező jellemezte, amely . megnövelte a korábbi aggodalmakat. Folytatódott és fel gyorsult a fegyverkezési verseny, reálissá válit annak vezélye, hogy azt a világűrre is kiterjesztik. Fennmaradtak a háborús konfliktusok tűzfészkei, nem csökkent a szegénység. „Mindennek ellenére az a véleményünk, hogy a nemzetközi békeév nemcsak béketeremtő jelképével kerül be a világtörténelembe” — hangoztatta a szovjet külügyminiszter, rámutatva: Eljött az ideje annak, hogy a csoportokra, tömbökre, ideológiákra alapuló elképzelések helyett a békét tekintsék legfőbb értéknek. Sevardnadze szólt azokról a konkrét lépésekről, amelyeket a Szovjetunió foganatosított az elmúlt időszakban. Első helyen emelte ki a nukleáris robbantások egyoldalú moratóriumának érvénybe léptetését, amely „kifejezésre juttatja a Szovjetunió őszinteségét, a béke sorsa iránti komoly felelősségérzetét. Felhívjuk az Egyesült Államokat, csatlakozzék' a fegyverkísérletek beszüntetéséhez. A kétoldalú, majd többoldalú moratórium az egyik legfontosabb láncszeme lehet a nemzetközi béke és biztonság átfogó rendszerének” — hangoztatta. A szovjet külügyminiszter aláhúzta, a Szovjetunió és a többi szocialista ország meg akarja valósítani ezt a rendszert s ezért terjesztett erről javaslatot a közgyűlési ülésszak elé. "„Meggyőződésünk, hogy az ilyen rendszer létrehozása, amely magába foglalja a katonai, a politikai, a gazdasági és a humanitárius területet, minden állam és nép érdekeinek megfelel” — szögezte le beszédében. Emlékeztetett ezzel kapcsolatban a csernobili atomerőműben bekövetkezett balesetre, amelyet tragikus hibának nevezett. „Amikor azonban nem a békés, hanem a háborús atomról van (Folytatás a 2. oldalon) Az Országos Béketanács ülése Az Országos Bóketanács tagjai tegnap, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ülésükön megvitatták a XI. országos békekonferencia előkészítésének és megrendezésének feladatait. Az ülésen Barabás Miklós, az OBT főtitkária az országos konferencia politikai, szervezési előkészületeiről beszélt. Kiemelte, hogy az 1987. január 31-re összehívott országos tanácskozás megfelelő lezárása lehet az eseményekben gazdag Békeévnek. A magyar békemozgalom vezető testületének ülésén a tizenegy hozzászólást követően Barabás Miklós foglalta össze az elhangzottakat, köztük az országos konferencia előkészítésére, szervezésére vonatkozó javaslatokat. Az OBT egyhangúlag elfogadta az erről szóló előzetes tervezetet, a főtitkár szóbeli kiegészítését és az ajánlásokat, valamint a Béketanácsnak a szovjet moratóriumot üdvözlő nyilatkozatát, amely többek között kimondja: Napjainkban a világ népei mindinkább tudatára ébrednek annak, hogy az emberiség jövőjét fenyegető legnagyobb veszély a tízezrével felhalmozott atomfegyverekből fakad. A veszélyeztetettség felszámolásának egyetlen útja valamennyi atomfegyver megsemmisítése. Ezen, a népeknek nyugod- itabb jövőt ígérő úton a Szovjetunió tette meg az első lépéseket, egyoldalúan vállalva a földalatti nukleáris kísérletek beszüntetését. Az Országos Béketanács a magyar nép nevében örömmel üdvözli a moratórium ismételt meghosszabbítását, a Szovjetuniónak az egyoldalú leszerelési lépésekben is megnyilvánuló béketörekvéseit. A magyar békemozgalom valamennyi atomfegyverrel rendelkező ország kormányához fordul: sorakozzanak fel az átomkísérletek moratóriuma mellé. Az ENSZ által a béke nemzetközi évévé nyilvánított 1986 elnevezéséhez méltó módon maradhatna meg az emberiség emlékezetében, ha Földünkön megszűnnének az atomfegyverkísérletek. Heltai András, az MTI tudósítója ,jelenti: Az osztrák fővárosban, tegnap tanácskozás kezdődött, amely előkészíti az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi italélkozót. 35 ország — Albánia kivételével vadamén y- nyi európai állam, valamint az Egyesült Államok és Kanada vezető diplomatái — a kéthetesre tervezett előkészítő szakaszban á Hofburg- ban arról tárgyalnak, milyen legyen a november 4-.én kezdődő találkozó napirendje,, ügyrendje. E munka jelentőségére, egyben nehézségeire utalt megnyitó beszédében Peter Jankovitsch osztrák külügyminiszter, üdvözölve a 35 állam küldöttségét, köztük az Erdős André nagykövet vezette magyar delegációt. A helsinki kezdeményezés sikerét méltatva Janko- witsch rámutatott: a folyamat Európa kis- és közepes államainak — amelyeket a Kelet és Nyugat közötti ellentét nem kisebb mértékben érint, mint a nagyhatalmakat — ugyancsak lehetőséget adott a kelet—nyugati viszony aktív alakítására. Az elmúlt 11 éviben. Helsinkinek köszönhetően, Európábart sok minden mozgásba jött, az érintkezés, az információcsere sokkal élónkebb, mint korábban. Az osztrák külügyminiszter utalt arra, hogy ugyanakkor a 35 állam készsége rz egyetértésre az utóbbi években csökkent, a madridi találkozó után tartott szakértői konferenciák záróokmány nélkül értek véget. Annál nagyobb a jelentősége a bécsi tanácskozásnak, hogy feltárja, elemezze a hiányosságokat és .gyakorlati megállapodásokra jusson a helsinki és a madridi ajánlások valóra váltása érdekében. Amennyiben sikerül új lendületet adni a helsinki folyamatnak, Bécs az enyhülési politika új szakaszát vezetheti be, mondotta Peter Jankó witsch, aki végül az Ausztria által is gyakorolt jószomszédi politika jelentőségét méltatta az össz-euró- pai együttműködésben. Ezt követően — sorshúzással — Törökország képviselőjét választották az elsői kedd délutáni munka-ülés elnökévé. Az abc további sorrendjében felváltva elnökölnek a 35 ország képviselői a zárt ajtók mögött, naponta kétszer tartandó üléseken. TÍZMILLIÓ FORINT A DRÁVA SZABÁLYOZÁSÁRA Fát úsztatnak a határfolyón Az Országos Vízügyi Hivatal támogatásával tízmillió forintot költöttek az idén a Dráva szabályozására a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szakemberei. Tótújfalu és Drávatamási között két partbiztosítást csináltak meg, egy helyen a holt meder elzárásán dolgoztak, s megépítettek egy bekötő keretgátat is. Barcs térségében a 149—156 folyamkilométer között a már szabályozott szakaszon a jobb partot tisztították. Tótújfalunál a gát egy 250 méter hosszú hajtűkanyarját igazították ki. Zukovics Zoltán, a Déldunántúli Vízügyi Igazgatóság munkatársa elmondta, hogy a jövőben már csak kisebb korrekciókat és fenntartási munkákat kell elvégezni a folyón. Biztosított az árvízvédelem, s — a tavaszi zöldárt kivéve — Barcsig hajózható a folyó. Csak éppen nem járják a Drávát. Pontosabban a jugoszláv hajósok csak az igazgatóság hajóival, illetve a barcsi költségvetési üzem kotrógépeivel találkozhatnak a folyón. A két cég kavics és homok kitermelésével foglalkozik. Barcs fölött a 161. folyamkilométernél ugyanis jelentős mennyiségű kavics kincs található. Az igazgatóság és a barcsi üzem az idén hetvenezer köbméter kavicsot és homokot hozott ki a folyóból, amivel a környékbeli építkezéseket segítették. A drávai kavics nagyobb méretű kitermelését akadályozza, hogy a határvonal „össze-vissza” kanyarog, nincsenek meg a kirakodás feltételei, hiányoznak a kotrógépek, az uszályok és a hajók. Jelentős beruházásokra volna szükség, de erre jelenleg nincs mód. Némi leleménnyel azonban jobban lehetne hasznosítani a Dráva által kínált lehetőségeket. Példa erre a barcsi fagazdasági társulás is, amely a Dráván túli hazai területek erdőkitermel ósébe fogott tavaly. Ök a kivágott fát uszályokon szállították a belis- csei fakombinátba. Az idén nyáron százezer köbméter fát küldtek el hajókkal a Dráván. Hasonló tervek a 160. folyamkilométer körül ugyancsak vannak. Ha apró léptekkel is, de változik a Dráva képe, és nagy ütemben folyik a vízlépcsők tervezése. Jövőre készen lesznek a gyékényes —botovói rendszer pontos tervei, s 1988-ban megkezdődhet a vízlépcső építése is. Az Összefogás vezeték tovább épül Megszületett a döntés: a jövő évi fűtési szezon kezdetére somogyi vállalatok összefogásával megépül az összefogás távvezeték második szakasza. Az erről szóló megállapodást a hét végén írták alá a siófoki Gáz- és Olajszállító Vállalat és a kivitelező ugyancsak siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat képviselői. A GOV történetében ez lesz a legjelentősebb hazai beruházás. A hajdúszoboszlói földalatti gáztároló és a szovjet határ között 123 kilométer hosszú, nyolcszáz milliméter átmérőjű, hatvanegy bár nyomású vezeték készül, míg a határtól a beregdaró- ci kompresszorállomásig öt kilométer csővezetéket fektetnek le. A beruházás közel három milliárd forintba kerül. A munka méreteit és idejét tekintve hasonló kivitelezés a hazai gyakorlatban még nem fordult elő. Mivel a határidő teljesítése fontos népgazdasági érdek, a beruházó GOV és a kivitelező KW megállapodott, hogy a munkák idő előtti befejezéséért felárat számolhat föl az építő. Ipari robotak A Kecskeméti Mezőgép Vállalat kiskőrösi és kjs- kunmajsai gyárában a ponthegesztési, illetve az ívhe- hegesztési munkák automatizálására cgy-egy hegesztőrobotot állítottak munkába. A beüzemelési kísérleteknél máris bebizonyosodott, hogy a robotok a legbonyolultabb munkáknál is jelentősen felülmúlják az emberi teljesítményeket. A berendezésekkel egy későbbi magas- szintű technológia alapjait rakták le. Ügy tervezik, hogy az egészségre leginkább ártalmas területeken — mint például a festés és a sajtolás — is robotokra bízzák majd a munkát.
