Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-03 / 207. szám

2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 3., szerda Részvétlátogatás a finn nagykövetségen Pugwash-kon ferenda Munkacsoportokban tanácskoztak Magyar vezetők részvétlátogatása a finn nagykövetségen Urho Kekkonen elhunyta alkalmából (TELEFOTO: MTI—Weber Lajos—KS) Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság volt elnöke el­hunyta alkalmából Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke és Vór­Áz új lengyel bemutatkozó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Sarlós István, az Ország- gyűlés elnöke bemutatkozó konyi Péter külügyminiszter kedden részvétlátogatást tett a budapesti finn nagykövet­ségen. (MTI) nagykövet látogatásai látogatáson fogadta Tadeusz Czechowiczot, a Lengyel Népköztársaság új budapesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. (MTI) Munkacsoportokban foly­tatódott kedden a Pugwash- mozgalom budapesti tanács­kozása. A szekciókban meg­vitatták a nukleáris fegy­verkezés ellenőrzésével ösz- szefüggő. kérdéseket, foglal­koztak az európai biztonság, s az alternatív védelmi kon­cepciók problémáival, az atomfegyverekkel nem ren­delkező és különböző szövet­ségi rendszerekbe tartozó államok szerepével a nuk­leáris veszély elhárításában. Az atomfegyvermentes öve­zetekről szólva javasolták: vizsgálják meg, miért nem akarnak egyes országok ilyen övezetet létrehozni. Megvi­tatták, hogy a Palme-jelen- tésben is javasolt atomfegy­vermentes folyosónak a fel­állítása nem növelné-e a ha­gyományos fegyverzettel ví­vott háború veszélyét, nem csökkentené-e a stabilitást Egyes vélemények szerint a rövid hatótávolságú nukleá­ris fegyverek önmagukban is olyan veszélyesek, s annyi­ra kapcsolódnak a hagyo­mányos fegyverekhez, hogy nem lehetséges a kettőt egy­mástól elválasztó megoldás. A két fegyvernem csak együttesen kezelhető. A katonai doktrínák kér­désével kapcsolatban szóltak a Varsói Szerződés tagálla­mai legutóbbi, budapesti ülésének felhívásáról, amely megfogalmazta: mindkét ol­dalon védelmi jellegűeknek kell lenniük e doktrínáknak. Az ennek érdekében tett lé­pésekkel kölcsönösen csök­kenne a fenyegetettség érzé­se. Este Olof Palme svéd po­litikus. emléke előtt is tisz­telegve, zárt plenáris ülésen foglalkoztak a jelenlegi vi­lágpolitikai helyzet és a köl­csönös biztonság kérdéseivel. Üj szovjet miniszterek A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége ked­den kinevezte a múlt hónap 19-én létrehozott építési mi­nisztériumokba a miniszte­reket. Vlagyimir Resetyilov került a Szovjetunió északi és nyugati területeinek épí­tési minisztériuma, Arkagyij Scsepetyilnyikov a déli te­rületek építési minisztériuma és Szergej Basilov az uráli és a nyugat-szibériai terüle­tek építési minisztériuma élére. (MTI) Sajtókonferencia az atomkisérletek ellenőrzéséről Dói nyomon követhetők a robbantások Az ellenőrző berendezések korszerűsödésének köszönhe­tően nemzeti eszközökkel már 1 kilotonnás alsó szintig jól nyomon követhetők a kí­sérleti atomröbbantások — hangzott el kedden Moszk­vában az atomkisérletek el­lenőrzésével foglalkozó sajtó- konferencián. Katonai szem­pontból a kísérleteknek csak e szánt fölött van értelmük, a kísérleti robbantások te­hát jól ellenőrizhetőek. Az atomfegyverkísérletek beszüntetése központi kér­dés, célja: az egyre újabb atomfegyvertípusok kifej­lesztésének megfékezése. Jevgenyij Velihov, a Szov­jetunió Tudományos Akadé­miájának elnökhelyettese két csoportba osztotta a föld­alatti kísérletek útján fej­lesztett fegyvereket: 1. az új minőséget képviselő 3. gene­rációs fegyverek, az űrbéli rakétaelhárító rendszerhez szükséges fegyverek fejlesz­téséhez szükséges kísérletek és 2. a neutronbombák ki- fejlesztéséhez szükséges kí­sérletek. Velihov az első csoporttal kapcsolatban rá­mutatott a Reagan kormány megnyilatkozásainak ellent­mondására, miszerint az új védelem nem nukleáris, ho­lott valójában nukleáris ösz- szetevője van. A második csoporttal kapcsolatban utalt arra, hogy a neutronbombák a korlátozott háború kon­cepciójába illenek bele, s ezt a koncepciót Világszerte, mint képtelenséget egyönte­tűen elutasítják. Igor Nereszeszov, a szem- pilatyinszki szovjet—ameri­kai kísérlet vezetője elmond­ta, hogy nemzeti eszközökkel az 1000 tonnás (1 kilotonnás) kísérleti robbantások már jól észlelhetőek. A norvégiai mérőrendszerrel pedig né­hány száz tonnás nagyság- rendű kísérleteket mutattak ki (a moratórium előtt) a Szovjetunió belsejében föld- rengéses időszak közepette. Egy amerikai kísérlet során 725 kilométeres távolságból észleltek egy 5 tonna erejű robbantást Kirkland kísérle­ti terepen. Ebből követke­zően a ma létező geofizikai eszközökkel igen kis robban­tások észlelhetőek, így az ellenőrzéssel kapcsolatban felvetett valamennyi kifogást gyakorlatilag elhárították. Vannak persze újabb ki­fogások is, ám ezek végle­tesen ellentmondásosak — mondotta Velihov, és olyan bizarr ötletekre utalt, mint például a távoli világűrben, a Na.p mögött végrehajtandó atomkísérletek, vagy a bo­nyolult és monumentális műszáki megoldásokkal (pél­dául hatalmas üregekkel) a robbantás keltette rezgéshul­lámok csillapítása. Ezeket a módszereket azonban más módszerekkel, például űrbéli felderítéssel észlelni lehet. Végeredményképpen az atom- kísérletek tilalmának meg­bízható ellenőrzése nem mű­szaki, hanem politikai prob­léma. Földrengésjelző hálózatok­ról szólva elmondták, hogy az egyik legnagyobb Norvé­giában (Norsair) van. Több tudós' véleménye szerint a világ legjobb rendszere a Noi'sar rendszer része, az ugyancsak norvégiai Nores rendszer. Hasonló rendszer van maigában az Egyesült Államokban, és vannak nemzeti rendszerek a Szov­jetunióban és egy sor más országban is. Geofizikai módszerekkel gyakorlatilag teljesen ellen őri zhető volna a kísérleti robbantások tilal­mának betartása. Mihail Gohberg, a Szovjetunió Geo­fizikai Kutatóintézetének igazgatója kijelentette: volna tehát elegendő állomás. A geofizikusok most még fino­mabb részleteket szeretnének kiszűrni a természetes és mesterséges eredetű alapzaj­ból, hogy a föld rezgéseit minél pontosabban tudják értékelni. A Szovjetunió és az ame­rikai természeti erőforrások védelmének tanácsa elneve­zésű tudományos magánszer­vezet közötti megállapodás­nak köszönhetően Szemipa- latyinszk mellett két állomás már működik, a harmadik most készül. Novemberben elkészülnek a furatok, s ak­kor mélybe eresztet érzéke­lőkkel fogják folytatni a mé­réseket. Az Egyesült Álla­mokban létesítendő megfi­gyelő állomásokkal kapcso­latban több részletet még tisztázni kell. Ott az állomá­sok létrehozása valamikor 1987. januárjában—február­jában kerül sor. Thomas Cochran, az amerikai szer­vezet vezetője a napokban telexmeghívást küldött a szovjet tudósoknak, hogy ve­gyenek részt a nevadad kí­sérleti terep körüli megfi­gyelő állomások helyének ki­jelölésében és a műszaki konzultatív bizottság szep­tember 15—16-ra kitűzött ta­nácskozásán. Ekkor majd ki­derül, az amerikai kormány­zat mennyire hajlandó előse­gíteni a kísérlet végrehajtá­sát. A sajtóértekezleten isimét felvetődött, hogy a kísérleti robbantásokra részben azért van szükség, hogy a fegy­vertárakban levő róbbanó- töQtetek megbízhatóságát mintavételszerűen ellenőriz­zék. Velihov akadémikus ez­zé! kapcsolatban emlékezte­tett arra, hogy a robbanó- töltetek java része nagyobb röbbanóerejű a robbantások­ra engedélyezett 150 kitartón - nás küszöbnél, ezért kipró­bálásukról szó sem lehet. A statisztikai mintavétel a nukleáris robbanófejeknél nem alkalmazható, más mód­szereket alkalmaznak. Kérdésként felmerült, hogy az amerikai képviselőház 1 kilotonnában kívánja meg­határozni a kísérteti atom- robbantások fölső küszöbét. Velihov az egy kilotonnás szintet afféle belpolitikai kompromisszumnak nevezte, ezt a szintet még lényegesen tovább lehetne csökkenteni, minthogy néhány 100 tonnás robbantások is érzékelhetők lennének már. Már 1 kilotonnás felső szint is kizárná azonban a kísérletek két funkcióját: a 3. generációs atomfegyverek fejlesztését, és az új elsőcsa- pásmérő fegyverekhez szük­séges töltetek kifejlesztését. Ez tehát bizonyos előrelé­pést jelent — állapította meg Vel'ilhov. Szovjet részről azonban nem küszöbméréssel, hanem a teljes tilalom betartásának ellenőrzésével kívánnak fog­lalkozni — mutatott rá. A küszöbmérésre alkalmas amerikai Cortex rendszer nem tárgya a tárgyalások­nak. Velihov elmondta, hogy a 3. generációs fegyverek ki­fejlesztésére 10—100 kiloton­nás nagyságrendű robbantá­sokra van szükség, az atom­fegyverek korszerűsítése ér­dekében, statisztikai elemzé­sekből következtetve, né­hányszor 10 kilotonna nagy­ságrendű robbantásokat haj­tanak végre, a harcászati atomfegyverek kifejlesztésé­hez pedig 1 kilotonnás rob­bantásokat végeznek. Lehet­ne persze akár grammokat is mérni,, a lényeg mégis azoknak a robbantásoknak a tilalma, amelyeknek katonai jelentőségük lehet. Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykövet nyugat-európai kőrútján újabb Líbia-ellenes intézkedésekre próbálja rávenni az Egyesült Államok szövetségeseit. A képen: Walters (balra) Brüsszelben Leo Tindemans belga külügyminiszterrel Szovjet—amerikai konzultációk SZEPTEMBERI CSÚCSFORGALOM Felpörgetett konzultációs gépezet van rákapcsolva ar­ra a szovjet—amerikai haj­tószíjra, amely a szeptembe­ri Shultz—Sevardnadze ta­lálkozó, s talán egy év végi Gorbacsov—Reagan csúcsér­tekezlet induló energiáját szolgáltatja. Szeptember 5— 6-án Washingtonban ülésez­nek a két nagyhatalom fegyverkorlátozási szakér­tői. Egy nappal élőbb Géni­ben kezdődik konzultáció az atorrtkíisérletekröi. Még előbb Moszkvában Afganisztán, majd később Washington­ban a közép-európai haderő- csökkentés kérdése kerül te­rítékre. Bern a vegyifegy- verlkezés technikai szakértőit várja és újabb konzultációk időpomtegyeztetése is folyik. A konzultációk persze nem tárgyalások. Résztvevőiktől értelmetlenség eredménye­ket számon kérni, de az egyetértés útját egyengethe­tik, tisztázhatják a megegye­zés lehetőségét. Nem felesleges áttekinteni ezért, milyen szovjet—ame­rikai konzultációk folynak jelenleg, részint a tavalyi csúcsértekezlet döntései alapján, részint egy általá­nos világpolitikai együttmű­ködés hol Ígéretes, hol ki­fejezetten konfrontativ ösz- szetevői’ként. A genfi szovjet—amerikai tárgyalások, tehát az űr- és az atomfegyverek témaköré­ben e hiét végén Washing­toniban folytatják a legllleté- kesebb szakembereik azokat a konzultációkat, amelyeket augusztus 11—12-én Moszk­vában kezdték. Emlékezetes, hogy Mihail Gorbacsov és Rónáid Reagan 1985 novem­berében a genfi tárgyalások munkájának meggyorsítása mellett foglalt állást és érintkezési pontokat látott a felek atomfegyverei 50 szá­zalékos csökkentésének té­májában', valamint egy olyan közbenső megoldás felkuta­tásában, amely az európai közepes hatótávolságú raké­ták korlátozását érintené. Hasonló módon folytatód­nak az atomfegyver elterje­désének megakadályozásával foglalkozó rendszeres szov­jet—amerikai konzultációk, amelyek legutóbbi forduló­ját Moszkvában tartották július 28—augusztus 1. kö­zött, amikoris az atomener­getika biztonságával és az atomsorompó-rendszer erő­sítésével összefüggő idősze­rű kérdéseket vitatták meg. Előzetes bejelentés szerint szeptember 4-én Genf ben ülnek össze a két hatalom atomkísérleti szakértői, akik ugyanebben a svájci város­ban július 25. és augusztus 1. között folytattak eszme­cserét, egyebek mellett az 1974—76-ban a föld alatti atomrabbantások korlátozá­sáról aláírt szovjet—ameri­kai megállapodások ratifiká­lásának és ezzel hatályba léptetésének lehetőségéről. A vegylf egy vérekről 1986 január végén kezdődtek meg a többé-kevésbé rendszeres szovjet—amerikai konzultá­ciók. A második fordulót áprilisban, a harmadikat jú­liusban, a negyediket au­gusztus 18—20-ón Genf ben tartották. Míg itt a vegyi- fegyverek betiltását kimon­dó egyezmény előkészítése volt a téma, addig Bern a vegyifegyverek elterjedésé­nek megakadályozását célzó szovjet—amerikai konzultá­cióknak ad szállást. Az első konzultáció márciusiban, a második augusztusban volt és szeptember 4—5-én ismét összeülnek a svájci főváros­ban a két fél szakértői. Szeptember 8-án Washing­toniban kerül sorra a máso­dik konzultáció a Bécsben 1973 óta folyó közép-európai haderő- és fegyverzetcsök­kentési tárgyalások témakö­rében. Az első konzultációt augusztus 6—7-én a szovjet fővárosban tartották, Szerteágazó konzultációs hóilóaat működik a Szovjet­unió és az Egyesült Álla­mok között az úgynevezett regionális problémák tár­gyában. Már 1985 februárjá­ban Bécsben a közel-keleti helyzetről, 1985 májusában Párizsiban Afrika déli részé­nek problémáiról, 1985 jú­niusában Washingtoniban Afganisztánról, 1985 szep­temberében Moszkvában délkelet-ázsiai—távolkeleti kérdésekről, október—no­vemberben Washingtonban Közép-Amerilkáról tartottak szovjet—amerikai konzultá­ciókat. Ez a sorozat 1986 márciu­sálban afrikai, májusiban kö­zép-amerikai, júniusiban ázsiai—távolkeleti tárgyú megbeszélésekkel folytató­dott, majd augusztus 27—28- án Washingtonban már kül­ügyminiszter-helyettesi szin­ten, összevontan tekintette át a két fél a dél-afrikai, a közel-keleti, a közép-ameri­kai és az Afganisztán körüli helyzetet, megállapodva ab­ban, hogy Afganisztán té­makörében szeptember 2— 3-án Moszkvában újabb konzultációkat tartanak. Mindezeken a fegyverzet­korlátozási, biztonsági és regionális kérdéseken kiviül természetesen konzultáció­kat rendszeresített a Szov­jetunió és az Egyesült Ál­lamok a kétoldalú kapcsola­tokról is. A július 22-én, il­letve még a szeptember 19— 20-i Sevardnadze—Shultz tárgyalásiok előtt újabb kon­zultáció keretében folytat­ják. Pirityi Sándor Két szovjet hajó ütközése Hetvenkilencen életüket vesztették Az augusztus 31-én éjfél­kor Novorosszi jszktól 8 ten­geri mérföldre a Fekete-ten­geren történt két szovjet hajó, egy utas- és egy teher­szállító ütközése következté­ben 79-en életüket vesztet­ték, 319 személyt eddig még nem találtak meg. 836 főt kimentettek, közülük 29 kór­házi ápolásra szorul — kö­zölte kedden a Nahimov ad­mirális tengeri személyszál­lító hajó elsüllyedésének okait vizsgáló szovjet kor­mánybizottság. A mentési munkálatokba bevonták a Szovjetunió ten­geri flottaügyi minisztériu­ma, a fékete-tengeri szovjet flotta, a polgári repülés és más szervek egységeit. Az eltűntek utáni kutatás to­vább folyik. 50 hajó vesz részt a hajó utasainak és legénységének mentésében — közölte keddi sajtótájékoztatóján Moszk­vában Leonyid Nedjak, a Szovjetunió tengeri flotta­ügyi miniszterének helyette­se. A szerencsétlenség pillana­tában a 19 ezer tonna víz­ki szőri tású hajó fedélzetén 1234 személy tartózkodott, javarészt a Szovjetunió kü­lönböző városaiból érkezett turisták. (Geraszimov kül­ügyi szóvivő keddi sajtóér­tekezletén közölte, hogy kül­földi állampolgár nem volt a hajón.) A szerencsétlenség okaival kapcsolatban a miniszter- helyettes közölte, hogy a kormánybizottság a helyszí­nen folytatja vizsgálatát és korai volna még bármiféle értékelést adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom