Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-13 / 216. szám
6 1986. szeptember 13., szombat Somogyi Néplap KÖZGAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉLET Fényforrások Jégvermek és olajárak TENGERI ERŐMÜVEK Nem újságírótál származik a cím szembeszökő fogatom- párosítása, három neves amerikai közgazdász, illetve energiaügyi szakember mondta a minap egy sajtó- tájékoztatón, hogy a kéit dolognak sok köze van egymáshoz. Igaz, ők nem jégvermeiket emlegettek, hanem jégsátrakat, ennyi „magyarítás” talán még elfogadható. Hogy az előzményekre utaljunk: sok újságolvasó ember tud nálunk arról, hogy még 1968-ban nem hivatalos .nemzetközi társulat alakult Római Klub néven, világhírű közgazdászok és más szakemberék részvételével. Ez a klub tette közzé például A növekedés határai című jelentését, amely még 1973-ban kirobbant olajár-robbanás, s az azt követő tőkés gazdasági világválság előtt drámai erővel figyelmeztette a világot: az úgynevezett fogyasztói társadalom anyag- és energiapazarlásra rendelkezett be, s ez nem tarthat örökké ... S bár mi, marxisták vitatkozunk a jelentés vagy inkább könyv több következtetésével, nem tudjuk elfogadni például a zérő gazdasági növekedés alternatíváját, nagyra értékeljük az előremutató kritika magállapításokat. Nos, a napdkban, az Ipari Minisztérium egyik sajtótájékoztatóján derült ki, hogy létezik egy Balaton Group (Balaton csoport) nevű nemzetközi intézmény, amelynek szegről-végről sók köze van a Római Klubhoz. Balaton csoportnak azért nevezik, mert tagjai — immár öt esztendeje — minden évben a magyar tenger partján, valamint Budapesten gyűlnek össze, hogy valamilyen fontos világgazdasági témát megtárgyaljanak Az idén az energiagazdálkodásról rendeznek nemzetközi tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, és több más jeles hazai intézmény támogatásával, 22 ország tudósainak részvételével. Ezt a konferenciát előzte meg az Ipari Minisztérium és a Balaton csoport sajtó- tájékoztatója, ahol gondolat- ébresztő bejelentések, prognózisok hangzottak el. A növekedés határai című könyv társszerzője, Dennis J. Meadows professzor elmondta, hogy a nemzetközi olajárak jelentős emelkedésére számítanak az 1990 utáni időszakban. iFogynak a készletek, ezért az emberiség egyre mostohább természeti viszonyok között kénytélen felszínre hozni a fekete aranyat. Az Északi-tengerre, Angliára meg Norvégiára hivatkozott a professzor, amihez mi hozzá tehetnénk: a világ legnagyobb olajtermelője, a Szovjetunió az örökké fagyott föld birodalmából bányássza ki a nélkülözhetetlen energiahordozót. generátort használnak az eféle energiakonzerváiláshoz (az energiakonzerválás szót is itt hallottuk először), mert számítások igazolják: nyolcvan százalékkal olcsóbb így a hűtés, mintha a rekkenő melegben állítanák elő ugyanazt a jeget vililiamos árammal. Itt ezen a ponton megmozdul az ember fantáziája: lám csak a gazdag Amerika, legalábbis annák egyik fele ennyire takarékos. S mi magyarók? / Valamikor voltak szélmalmaink, ma már csa néhány régi szélv.itorlás építményünk van, műemlékek vagy csárdák. Néhány évtizede még nád fedelű jégvermet építtetett szinte minden falusi kocsmáros, hentes és mészáros, ám ezeknek nyoma sem maradt. Kényelmesebb villanyáramimai működtetni a hűtőládát. Meg persze korszerűbb a hűtő- szekrény és a hűtőpult, bár a kisebb falvak boltosai arra panaszkodnak, hogy az utóbbit nem tudják megvenni. Emiatt nincs friss hús meg felvágott... Építsünk talán új.ra régimódi szélmalmokat és jégvermeket? Nem erről van szó, bár egyszerű és jól bevált jégvermek használata napjainkban is elképzelhető. Viszont minden 'bizonnyal korszerűbb és nagyobb teljesítményű szélmotorokra lenne szükség, mint ahogy a j éggenerátorok vásárlása (esetleg gyártást) is .megfontolandó. (Egy fiatal magyaf szakembert már kiküldtek e célból az USA-ba, tanulmányútra.) Egy a fontos': számoljunk. Vizsgáljuk meg, hogy ma, az atommaghasadás, az elektronika korszakában mi a leggazdaságosabb és célravezetőbb a szél- és más kiegészítő energiaforrások hasznosításában, a konzerválás módjában. Ezen tűnődni azért is hasznos, mert — ezután következett as ipari tárca sajtótájékoztatójának legnagyobb meglepetése! — D. Meadows professzor felmutatott egy grafikont, azt illusztrálandó, hogyan emelkednek majd az olajárak. Ezt követően Horváth J. Ferenc villamosmérnök, az Ipari Minisztérium főosztályvezetője — aki ugyancsak előadást tart a témáról a már említett nemzetközi konferencián — felemelte a saját, ugyancsak korábban elkészített papírlapját, amely azt mutatta, hogy szerinte miképp alakul majd a fekete, folyékony arany ára. D. Meadows és Horváth J. Ferenc árgörbéje és -prognózisa kísértetiesen hasonlított egymáshoz. Pedig a két ember akkor látta egymást először. Magyar László Annak ellenére, hogy a kőolaj világpiaci ára jelentősen mérséklődött, nem került le a napirendről a természeti energiák kiaknázásának a kérdése. Továbbra is nagy fantáziát látnak a kutatók a jövőben megvalósuló tengeri erőművekben. Mai ismereteink szerint a tenger öt tulajdonsága kínálkozik energiaforrásul: a hullámzás, az árapály, az áramla- tók, a felső- és alsó vízrétegek közötti hőmérséfcletkii- lönbség és a sókoncentráció. A tenger hullámzásának hasznosításában azok az országok érdekeltek, amelyeknek partjai közeliében olyan nagyobb tengerrészék vanAz egyik hírneves nyugatnémet elektronikai cég egy időben egyre kevésbé tudta eladni televízióit. A raktárak és az üzleték telistele voltak már az eladatlan készülékekkel. A vállalat vezetősége sokáig tanácstalanul állt a problémával szemben, hiszen a cég gyártmányai megfeleltek a legkorszerűbb technikai követelményeknek. A vásárlók véleményének meghallgatása után kiderült, hogy a készülékek külseje, a divatjamúlt forma okozta a kereslet drámai csökkenését. Ma már világszerte eljutottak arra a felismerésre, hogy csak fonmáillag tökéletesen megtervezett iparcikkekkel lehet sikert elérni. A formatervezés gyakorlatilag mindenféle iparcikknél fontos. A bútorok, a tapéták, a függönyök formája, illetve mintázata esetében éppúgy, mint a háztartási eszközök, pák, ahol erős és állandó irányú hullámzás tapasztalható. Ilyen például Nagy- Britannia, amelynek egyes nyugati partszakaszain az Atlanti-óceán az év legnagyobb részében rendkívül viharos, kivált télen, amikor a legnagyobb az energiaiigény. Angol szakemberek kiszámították, hogy mintegy tucatnyi úszó erőműben az ország mai áramszükséglété- nék akár a felét is előállíthatnák! A hullámokban rejlő óriási energiatartalék érzékeltetésére azt a példát szokták felhozni, hogy egy atomihajtású hajó a hullámok gerincvonalával párhuzamosan halad, az őt emelő minden egyes hullám ötször üvegholmik, fényképezőgé- pék, irodabútorok, vagy tévékészülékek gyártásánál. Az emberek szükségleteinek kell diktálnia a forma tervezést, hiszen a megformált cikkek az emberek számára készülnek. A jól, ésszerűen megtervezett áruannyi (!) munkát végez, minit a hajó a reaktorai. Jelenleg négyfajta hulllám- enengia hasznosító berendezésen dolgoznak angolszáz és amerikai kutatók. Ezek egyike a képünkön látható lánc, amelyet „Sailter kacsáidnak nevezték el. A skóciai S. H. Salter fejlesztette ki ezt az elvet: a hullámok hiidegtette „láncszemek” egy tengelynek mintegy a bütykei, amelyet forgó mozgásba hoznak. Egyelőre 1:100 kicsiinyítésű modellekkel folynak a kísérletek. A következő lépés nagyobb modellek kipróbálása lesz nyílt tengerrészéken, illetve fölyamtorkolatdkban. nak kézzel fogható előnyt kell jelentenie a fogyasztó számára. Egy gépkocsi esetében például akkor beszélhetünk jó formatervezésről, ha a vásárlónak nem kell elolvasnia a használati utasítást ahhoz, hogy megtalálja az egyes kezelő szerveket. Vagy mondjuk egy szék formája akkor van jól megtervezve, ha többórás ülés után sem fáj a hátunk tőle. S egy kávéscsésze formatervezése is akkor sikerül jól, ha félálomban matatva is jól kezünk ügyébe esik. Nem fényűző ráadás tehát a formatervezés, hanem a kialakított készülék, szerszám stb. hasznavöhetőségénék javítására törekszik. Képünkön egy formailag tökéletesen megtervezett villamos kézigyalut és egy minden követelményt kielégítő, tetszetős porszívót láthatunk. (KS) Davy 1808-ban fedezte fel az elektromos ívkisülést, ez volt az alapja a szénelektród os ívlámpáknak. Edison 1879-ben elkészítette a szénszálas izzólámpáját, ez teremtette meg a villanyvilágítás lehetőségeit. De ehhez nemcsak az izzólámpák tömeggyártását kellett megoldani, hanem ki kellett építeni a villamos erőmüveket, vezetékhálózatokat, és el kellett terjeszteni a szigetelőanyagokat, kapcsolókat, fogyasztásmérőket is. Az izzólámpa ezután olyan fejlődésen ment át, amelyhez foghatóval csak nagyon kevés ipari tömegcikk termék büszkélkedhet. Igaz, az eredeti kiviteléből csupán az Edison-fejet őrizte meg. A második .világháború óta a világításra fordított energia tízévenként megkétszereződik, de a viliág sók országában a fénykultúra ma még igen alacsony színvonalú, ezért a fejlődés tendenciája még hosszú időn át változatlan marad. Izzólámpák ma igen sok változatban készülnek. Számos olyan alkalmazási terület ismeretes, amelyeknek ma Sincs helyettesítőjük. Ilyenek például a miniatűr lámpák, a törpelámpák, a járműlámpák, a közlekedési jelzőlámpák stb. A világszerte gyártott és felhasznált villamos fényforrások háromötöde ma is izzólámpa. Ez az arány az elkövetkező evőkben is csak lassan tolódik el a kisüléses fényforrások javára. Főleg közvilágítási célra egyre jobban terjednek a íémgőzlámpák. Ezek is kisülésen alapulnak, amelyekben fémgőz, leggyakrabban nátrium- vagy higanygőz atomjait gerjeszti magasabb energiaszintre az elektromos feszültség. A kisülő csőben levő fémet előbb el kell párologtatni, ezért az elektródáik fűtJhetők. Az izzó kátédból elektronok is kilépnék, ezek megindítják a kisülést. A kisnyomású fény- gőzlámpák színképe vonalas, igen csekély folytonos háttérről. Képünkön: a japán Shi- baura elektromos társaság fejlesztette ki a legújabb világítótestet, a igömbalakú „neonkörtét”. Formáján kívül még'abban különbözük a hagyományos fénycsövektől, hogy bőkapcsolása után a fény a másodperc tört része alatt gyullad ki. Megtervezett ipari formák Ha csak idő kérdése, hogy mikor emelkednek ismét az olajárak, akkor az energiaügyekben nincs helye semmiféle lazításnak. Ez volt a mottója annak a fejtegetésnek, amit az USA két neves energetikai szakembere, dr. John Viegel, és dr. Jack White tárt az újságírók elé. Ök úgy látják — mondották —, hogy nagyon meg kell becsülni a szél- és a vízenergiát, a biomasszát, s mindenféle kiegészítő energiaforrást is. Ezért napjainkban szélimotordk százai termelik a villamos áramot az USA Észak-Karolina államában, New York államban pedig, ahol — Magyar- országhoz hasonlóan — sok az élelmiszeripari üzem, télen rengeteg jeget tárolnak sátrak alatt a nyárra. JégNői és férfi munka Napjainkban világviszonylatban sók szó esik a nőknek a férfiakkal való tényleges egyenjogúsításáról. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a férfiak és a nők között meglevő Objektív — testi és lelki — különbségeket. A két nem egyenlőségét sémiképpen sem szolgálná, ha a nők súlyos terheket emelnének, ha ugyanúgy zsákolnának vagy hordanának szenet, mint a férfiak. A nők a férfiaknál finomabb csontozatúák és gyengébb izomzatúak. Jóllehet a férfiak szervezetében is előfordulnak hormonális ingadozások, a hormonális körforgás, a ciklus mégis elsősorban a női szervezetre jellemző. Ennek legszembetűnőbb időszaka a néhány napig tartó havi vérzés: ilyenkor a nők fizikai és szellemi teljesítőképessége csökken; ez azonban nem gátolja őket a könnyű munka ellátásában. Viszont figyelmeztet arra, hogy ezékben a napokban a munkahelyen és otthon a nagy fizikai erőkifejtésektől (nagymosás, nagytakarítás, nehéz tárgyak emelése) tar- tózkodjanák. A női és férfi szervezet között — az anatómiai különbségektől eltekintve — csak a fizikai teljesítőképességben van különbség: szellemileg a nő teljesen egyenrangú a férfival. A legbonyolultabb lélektani vizsgálati módszerekkel sem sikerült a nő és a férfi intellektusa, értelmi teljesítőképessége között eltérést kimutatni. A nőkkel szemben a férfiak tökéletesebben tudják az egyes tárgyakat a térben elképzelni, élesebbek és pontosabbak az egyes összefüggésekből levont végkövetkeztetéseik, jobbak matematikai képességeik, és tökéletesebbek a technikai konstrukcióik is.
