Somogyi Néplap, 1986. szeptember (42. évfolyam, 205-230. szám)
1986-09-01 / 205. szám
2 Somogyi Néplap 1986. szeptember 1., hétfő „Hétvégén a békéért” II. Hasszán felmondta a Líbiával kötött (Folytatás /az 1. oldalról) A Vörösmarty téri béke- cemtruim színpadain ikora délelőttöl késő délutánig peregték a programok, az érdeklődők százait dallal— tánccal szórakoztatták a fellépő szólisták és együttesek. Az Ifjúsági fúvószenekar nyitóhangversenyét követően a Mandel kvartett, a Karsai pantomim csoport, a Tavasz kórus, a Szélrózsa együttes, Muzsay András, a Los Gallos együttes, a Jeszenszky jazz-balett, Kovács Kriszta műsorát láthatta, hallhatta a közönség; nagy sikert arattak a kubai, bolgár és nicaraguai nép zenéjéből, táncaiból ízelítőt adó vendégegyüttesek is. A gyerekek legkedveltebb elfoglaltsága vasárnap is a békeharang megkongiatása volt, s szívesen, zengették az Szakadás következett be a pakisztáni ellenzéki mozgalom fő erejét képező Pakisztáni Néppártban. A hétvégén Laborban tartott kétnapos konvención új szervezet alakult Nemzeti Néppárt néven, befolyásos politikusok üllőt is, amelyen — némi segítséggel — Ligeti Erika Muinkácsy-díjas szobrász- művész ez alkalomra készített plakettjét préselték kis fémlapocskákra. Vasárnap délutánra a tér dekorációja újabb tablóval gazdagodott: rajta egy mentőautó fényképe, mellette nevek és sízámok. A szombaton meghirdetett „Mentőautót Nicaragunának” szolidaritási akció néhány nevet sorolt fel azoké közül, akik hozzájárultak az akció sikeréhez. A Nicaraguai Vöröskereszt kérését a békeszerető magyar nép támogatásával sikerült teljesíteni — a jól felszerelt mentőautó ajándékozását tanúsító levelet délután Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács elnöke nyújtotta át Lizandro Chavez Alfaronak, — volt főminiszterek és kormányzók — kezdeményezésére. A párt elnöke Gúlám Musztafa Dzsatoi lett, aki a néhai kormányfő, Zulfíkar Ali Bhutto egyik legközelebbi munkatársa volt. a Nicaragua! Köztársaság budapesti nagykövetének. Estére ismét megtelték a békefal plakátjai is, ahol az emberek békevágyáról tanúskodó aláírásokat gyűjtötték két napon át. A budapesti események záróakkordja a Menta együttes közreműködésével megrendezett táncház volt. Szegeden ért véget vasárnap a szolgáltatásiban dolgozó fiatalok első országos találkozója. A négyszáz ifjúmunkás pénteken békevonattal indult el Budapestről, s a miskolci és szombathelyi üzemlátogatások, tapasztalatcserék után a szegedi MÁV-nagyállomáson, a helyi közlekedési vállalat troli remízében, a Hungária Szállóban, a Szeged nagyáruházban, egy vízműbázison, a kettes számú kórházban folytatódott a program. A résztvevők megismerkedtek a nagyváros közlekedési, kereskedelmi, vendéglátóipari, egészségügyi, kommunális és más lakossági szolgáltatási egységekben dolgozó fiatalok munkakörülményeivel, eredményeikkel és gondjaikkal. A platótokkal és rajzokkal díszített békevonat — amely három napon át egyben szálláshelyül is szolgált —■ este érkezett vissza a fővárosba. Új párt Pakisztánban A hatalmas tűz következményei a francia Riviérán. A lángok martaléka lett jónéhány erdő, jelentős mezőgazdaságii terület és több lakóház is. (Teílefotó: AP—MTI—KS) egyesítési szerxődést II. Hasszán marokkói király felmondta a Líbiával kötött egyesítési szerződést. Az uralkodó péntek esti rádió- és televízió beszédében közölte, hogy döntéséről csütörtökön levélben értesítette Moamer el-Kadhafit, a líbiai forradalom vezetőjét. II. Hasszán azzal indokolta a két éve kötött egyezmény felmondását, hogy a marokkói—izraeli megbeszélések líbiai bírálatának hangvétele sértette Marokkó ^becsületét és méltóságát” és már „tűrhetetlen” volt. Hozzátette, hogy Marokkó a maga részéről mindig hű volt az egyesítési szerződés szelleméhez és „keserűségének” adott hangot, amiért „elkerülhetetlenné vált” annak felbontása. Mint mondta, a szerződés tiszteletben tartotta mindkét ország sajátosságait és szuverenitását, ezért a két rendszer közötti különbségek nem akadályozták volna megvalósítását, ami példát szolgáltatott volna az arab világnak. Líbia „árulásnak” és az arab egység megsértésének minősítette II. Hasszán júliusi iszfaháni tárgyalásait Simon Peresz izraeli kormányfővel. A marokkói— Izraeli kapcsolatfelvételt Líbia abban a közös közleményben ítélte el, amelyet szerdán hoztak nyilvánosságra Tripollban Asszad szíriai elnök és Kadhafi líbiai vezető tárgyalásairól. Líbia és Marokkó vezetői 1984. augusztus 13-án írták alá a két állam egyesítéséről szóló szerződést, amelyet később mindkét országban népszavazáson hagytak jóvá. A lépés annak idején általános meglepetést keltett, mivel a két ország politikai rendszere és számos fontos kérdésben elfoglalt álláspontja jelentősen eltér egymástól. A líbiai—marokkói ellentétek közül talán az volt a legsúlyosabb, hogy Tripoli támogatta a marokkói megszállás ellen küzdő nyugat-szaharai felszabadí- tási szervezetet, a Polisario Frontot. Amerikai újságíró letartóztatása A Szovjetunió Államhiz- tonsáigi Bizottságának közlése szerint augusztus 30-án Moszkváiban ikémakoió végrehajtása közben őrizetbe vették Nicholas Daniloffot, a U. S. News and World Report című amerikai folyóirat tudósítóját. A Daniil off tói elkohzott anyagok teljes mértékben bizonyítják, hogy az amerikai újságíró hírszerző tevékenységet folytatott. Danl- lofí Ügyében folytatódik a nyomozás — közölték. Földrengés Romániában A 12 fokozatú Mercalli- skála szerinti 7—8-as erősségű földrengés volt vasárnapra virradóra Romániában. A bukaresti Szeizmológiai és Geofizikai Intézet hajnali jelentése szerint a földmozgás epicentruma a román fővárostól mintegy 180 kilométerre északra, Vrancea megyében volt. Bukarestben nulla óra 28 perc 55 másodperckor a Mercalli- skála szerinti 7-es erősségű földrengést mértek. At: Agerpres román hírügynökség jelentése szerint nagyobb anyagi kárt nem okozott a földirengéte. A bukarestiek többségét álmában érte a földrengés, amely a legerősebb volt az áldozatokat követelő és nagy anyagi károkat okozó 1977. márciusi katasztrófa óta. A lakásokban hevesen kilengtek a csillárok, helyenként elmozdultak a bútorok, több helyütt megrepedeztek a falak, lehullott a vakolat. A román főváros lakói fegyelmezetten viselkedtek, sokan felöltöztek és néhány órára elhagyták lakásukat. Az utcákon reggelre eltakarították a lehullott téglákat, köveket, vakolatot, betört ablaküvegeket. A földrengés nyomán nem történt személyi sérülés a bukaresti magyar kolónia tagjainak körében. A földrengésről és következményeiről hajnal óta nem adtak ki újabb jelentést. Az élet néhány óra alatt normalizálódott Bukarestben. A villany-, víz- és gázszolgáltatás nem szünetelt, a tömegközlekedési járművek ugyanúgy járnak, mint máskor. Csúcsértekezlet Dél-Áfrika árnyékában Bizonyos, hogy a világ lakosságának több mint egy- harmadát képviselő el nem kötelezettek mozgalmának 8. csúcsértekezletén a fő téma a dél-afrikai helyzet lesz. Ezt már akkor lehetett tudni, amikor a tanácskozások színhelyéül Hararét, a zimbabwei fővárost jelölték ki. Zimbabwe ugyanis a szomszédos Dél-afrikai Köztársaság gazdasági és katonai túlerejének kiszolgáltatott ország és ez még kézenfekvőbbé tette, hagy a központi téma az legyen, amivel a világ hónapok óta amúgyis sokat foglalkozik. Mivel az apartheid-rendszer megítélésében teljes a nézetazonosság a mozgalom tagországai között, e téma megvitatásának két szempontból lebtet jelentősiége. Egyrészt: 1,7 milliárd ember nevében fellépve sürgetni fogja a pretoriai rendszer nemzetközi elszigetelésének teljessé tételét. Három évvel ezelőtt, a mozgalom előző csúcsértekezletének (Ű j Delhi) időszakában a dél-afrikai belső helyzet korántsem volt annyira viharos és változásra érett, mint most. Az el nem kötelezett mozgalom a dél-afrikai rendszerre nehezedő nemzetközi nyomáshoz kevés gazdasági eszközzel tud ugyan hozzájárulni, de látványossá teszi üzenetét az, hogy azt Dél- Afrika „testközelségében”, árnyékában fogalmazza meg. A pretoriai rendszer elleni gazdasági szankciókat a nyugati államoktól fogják követelni. Hararéban Afrika déli térségének Pretoriától gazdaságilag függői és — többek 'esetében — katonailag veszélyeztetett országai ezen a fórumon erőteljesebben tudják hallatni panaszukat, nevezetesen azt, hogy maguk csak akkor képesek vállalni a gazdasági szakítást Dél-Afrikával, ha az ebből származó súlyos anyagi károkért segélyekkel és egyéb eszközökkel kárpótolják őket a fejlett államok. Másrészt: Az el nem kötelezett mozgalmat gyakran bírálják — kívülről és belülről egyaránt —, hogy meghirdetett elveit nem tudja a gyakorlatban érvényesíteni, kevés kézzel fogható sikere van és képtelen olyan konfliktusok rendezésére, amelyek a mozgalom tagjai közt robbantak ki (pl. Irak és Urán). Ezenkívül — mint azt egy indiai szakértő megfogalmazta — „a mozgalom gyors bővülése nemcsak kedvező hatásokkal járt: csökkent az összetartás, lanyhult a lendület, nincs haladás küzdelmében az igazságos nemzetközi gazdasági rendért”. A mozgalom így most különösen nagy szükségét érzi az egység valós eredményekkel járó demonstrálásiának. Jelenleg leginkább Dél-Aírika az a téma, amelynek révén a közös hang a legerősebben szólalhat meg, és amelynek kapcsán — reményeik szerint — valóban konkrét, világpolitikai súlyú lépéseket tehetnek. Nyilvánvaló, hogy Hararéban a napirenden tömérdek más téma is szerepel. Az előző hét -csúcsértekezlet hagyományainak megfelelően a határozatok, dokumentumok inkább a nézetazonosságot hivatottak tükrözni, hirdetni. De az is hagyomány, hogy a tanácskozásokon heves viták folynak. Ez érthető, hiszen a 101 tagország között kisebb-nagyofob különbségek vonnak a -társadalmi, a gazdasági berendezkedést, a világpolitikai látásmódot, egyes regionális konfliktusok megítélését illetően. A mozgalmon belül a többség nagyon elégedetlen amiatt, hogy hat éve dúl a háhorú két tagállam, Irak és Irán között minden békekezdeményezés -ellenére. Az ügyben nem várható siker Karórától sem. Figyelemreméltó azonban, hogy a két előző csúcsértekezlettel ellentétben most a (Zimbabwe által előterjesztett) határozati javaslattervezet kifejezetten felszólítja a mozgalom nevében a két államot az ellenségeskedések beszüntetésére. Megfigyelők várakozása szerint mind a két állam képviselője ragaszkodni fog eddigi álláspontjához, követeléseihez, de ezeket most enyhébb megfogalmazásokban juttatja majd kifejezésre. A vietnami és az afganisztáni helyzet megítélésében várható az ellentétes nézetek ütközése. Általában azonban az a vélemény, hogy ezekkel a témákkal a korábbiakhoz képest most kevesebbet fognak foglalkozni. A közép-amerikai helyzet és Nicaragua külső fenyegetettségének témájáról elhangzó véleményeket azért várják figyelemmel, mert a nicaraguai kormányzat szeretné ha a következő csúcsértekezlet színhelyéül Managuát választanák. A tagállamok egy része az előzetes jelek szerint ellenezni fogja ezt, mert .tart attól, -hogy az Egyesült Államok különböző módokon megtorlásokat alkalmazna válaszúi- és még ellenségesebbé válna a mozgalommal szemben. Szó lesz a gazdasági fejlődésbeli lemaradás, az adósságok kérdéséről, hiszen az el nem kötelezett államok dönltő. többsége számára ez a legsúlyosabb gond. A becslések szerint a fejlődő országok adósságai az idén elérik a csillagászati ezermil- liáird dollárt. Különösen a latin-amerikai tagországok szorgalmazzák majd annak a megvitatásét, hogy .milyen egységes álláspont alakítható ki az adósságok mélitányo- sább ütemben történő törlesztésének ügyében. A gondok ellenére lesz ok az öröim kifejezésére is Hararéban. Az el nem kötelezett országok mozgalma, amely az ENSZ után a legnagyobb önálló nemzetközi fórum, létezésének „ezüst- lakodálmát”, azaz születésének 25. évfordulóját ünnepelheti. K. J. Urho Kekkonen meghalt Vasárnapra virradóra életének 86. évében elhunyt Urho Kekkonen, egykori finn államfő. Közép-európai idő szerint nulla órakor, otthonában érte a halál. A finn hírügynökség rövid jelentése szerint a hálál közvetlen oka agyi vérkeringési zavar volt. Finnországban nemzeti gyászt rendelitek el. Kekkonen 1900. szeptember 3- án született. Huszonöt éven át, 1958 és 1981 között volt Finnország köztársasági elnöke. Nyolcvanegy éves korában, 1981 októberében egészségügyi okokból lemondott tisztségéről. Azóta visz- szavonultan élt otthonában. Uhho Kékkonen sókat tett azért, hogy Észak-Eu-rópa atomfegyvermentes övezet legyen, ö volt az 1975. évi helsinki Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet házigazdája. Tevékenyen kivette részét a finn semlegesség! politika megteremtésében és abban, hogy jószomszédi viszony jöjjön létre hazája és a Szovjetunió között. Dr. Urho Kaleva Kekkonen személyében olyan ember távozott az élők sorából, aki egész életét hazája felemelkedésének és a világ békéjének szentelte. Az a békepolttlka, amelyet Finnország bosszú évtizedek óta követ, és amelynek elismeréseként éppen Helsinkiben Írták alá az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zárónyllatkozatát. szorosan összefonódott Kekkonen politikusi tevékenységével. Az ugyancsak legendás hírű Paasi- klvi oldalán részt vett annak a külpolitikának a kidolgozásában, amelynek alapja a Szovjetunióval való jószomszédi viszony kialakítása. Később, amikor ő lett Finnország államfője, sokat tett ennek továbbfejlesztéséért. Érthető hát, hogy ezt a politikái világszerte Paasikivl—Kekkonen vonalnak nevezik és a békés együttélés példaképeként becsülik. Nem sokkal 80. születésnapja előtt „Tamminleml” clmü könyvében, amelyet politikai végrendeletének Is tekintünk, Kekkonen élesen elítélte azokat a nyugati hangokat, amelyek „finne- sítés” címszóval megpróbálnak bizalmatlanságot kelteni ezzel a politikával szemben. Kiemelte: „Több mint 30 év gazdagon bizonyította, hogy együttműködésünk a Szovjetunióval nemcsak lebetséges, de előnyös is számunkra. Az a kölcsönös bizalmon alapuló barátsági és együttműködési szerződés, amely bennünket összeköt, nem korlátozza önnállóságunkat, ellenkezőleg, megerősíti nemzetközi helyzetünket és függetlenségünket.” A jószomszédságon alapuló finn külpolitika egyben aktív békepolitika is. Kekkonen erről Így irt: , Az atomfegyver ma nem erősiti a biztonságot. Jobb és hatékonyabb fegyverre van szükség: az államok békés együttműködésére. Ez az egyetlen lehetőség a béke biztosítására.” A Kekkonen nevével fémjelzett finn békepolitika széles nemzeti egységre támaszkodott: a kommunisták, szociáldemokraták és a haladó polgári politikusok együttműködésére. Elnöki tisztségétől — megromlott egészségi állapota miatt — 1981 őszén vált meg. Helsinkiben azóta is hangoztatják, hogy a finn külpolitika folyamatossága nemcsak Észak-Eurúpa, de egész Európa fontos stabilizáló tényezője is. Urho Kekkonenben a magyar nép őszinte, nagy barátját is tisztelhettük. Több mint öt évtizede, mint válogatott sportoló járt nálunk először, s azóta többször is felkereste hazánkat Látogatásai során elismerőleg nyilatkozott elért eredményeinkről. Kádár János 1973-ban. Finnországban tett látogatása során Kekkonen pohárköszöntőjében hangoztatta: „Ezt az építőmunkát és Magyarország tekintélyének folyamatos meeerősödé-*t itt, Finnországban jól ismerjük és őszintén örülünk neki.” A magyar nép iránti rokonszenvét jelezte, hogy jól ismerte a magyar Irodalmat és zenét, és társelnöke volt a testvérvárosi kapcsolatok keretében háromévenként megvalósuló barátsági hét rendezvénysorozatnak. A magyar nép mély együttérzéssel osztozik a finn testvérnép gyászában és bízik abban, hogy barátságunk és együttműködésünk — Kekkonen szellemében — tovább folytatódik és erősödik.
