Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 184. szám Ara: 1,80 Ft 1986. augusztus 6., szerda Igényesen Megszaporodtak az ellen­őrzések mostanában, s nem­csak a Balaton-parton. A fo­gyasztók védelmében végzen­dő vizsgálódások, az egész­ségügyi szabályok megtartá- sánaK ellenőrzése nem „pisz- kálódást”, mindenáron való büntetni akarást jelent, a hi­vatásos és a társadalmi el- lenőrök ugyanis értünk te­vékenykednek. Természetes, hogy most, nyáron, sokkal többet járják a megyét, na­gyobb figyelmet fordítanak a turisták által látogatott he­lyekre. A köjál-ellenőrzések során nem egy esetben — sajnos — nagy hiányosságokat fed­tek föl. Különösen a tó part­ján szereztek rossz tapaszta­latokat az ellenőrök. Itt egy­mást érik a vendéglátóhe­lyek, lángos-palacsinta-hal- sütödék, büfék, italmérések. Nagy a forgalom, szinte egy­mást tapossák a vásárlók, az eladók alig győzik a mun­kát. Mindez azonban nem ok arra, hogy a higiéniai előírá­sokat megszegjék. Mégis az a tapasztalat, hogy sokan a legelemibb követelmények­nek sem tesznek eleget. Piszkosak a mellékhelyisé­gek, a hűtőszekrényekben el­képesztő összevisszaságban az ételek, a konyha takart- tatlan, az abroszok pecséte­sek, hogy csak a kirívóbb példákat említsem. A köjál pedig büntet. Enyhébb esetben csak figyel­meztet, alkalmasint azonban be is zárathatja azt a ven­déglátóipari egységet, ahol kirívó hibákat talál. Nemré­giben például egy forgalmas hétvégén 241 egységet el­lenőriztek a Balaton-parton, s 61 esetben kellett helyszí­ni bírságot kiróniuk. Öt sú­lyosabb esetben' pedig össze­sen 14 500 forintot fizettek ki hanyagság, nemtörődöm­ség miatt az üzletvezetők. „Megértésre’* azonban sok­szor nem számíthatnak az el­lenőrök, még tőlünk, fo­gyasztóktól sem. Elképedve tapasztaltam, hogy a vendé­gek a munkájukat végző el­lenőröket sanda szemmel méregették az étteremben, őket hibáztatták, amiért vá­rakozniuk kell. A pincér pe­dig cinkos mozdulattal, sokat sejtetően húzta fel a vállát: kérem, én hoznám az ételt, de hát látja a kedves ven­dég, akadályoznak a mun­kámban, nem tehetek róla. Holott a kedves vendég lesz a legjobban felháborodva, ha hajszálat talál a levesben, vagy romlott húst kap ebéd­re. S ugyancsak ő mérge­lődik és fenyegetőzik följe­lentéssel, ha a fagylalttól gyomorrontást kap. A rend, a tisztaság termé­szetes dolog, ha az ottho­nunkról van szó. Azonban meghökkentő nagyvonalúság tapasztalható egyes vendég­látóhelyek konyháiban, étter­meiben. Ugyanaz a felszolgá­ló, aki otthon le nem ülne a koszos abrosszal megterí­tett asztalhoz, az étteremben zsírfoltos, szürkére pácoló- dott térítőre tálalja az ételt. Az a szakács, aki otthon tisztára súrolja a fazekat, a munkahelyén piszkos edé­nyeket használ, s az egyálta­lán nem zavarja. Sok helyen csak a vészjelzés leadására vigyázat, ellenőrzés! — kap­nak szélsebes takarításba, azután, ha elvonult a „vi­har”, marad minden a régi­ben. A büntetést kifizetik, változtatni azonban nem vál­toztatnak, abban bízva, hogy egymás után kétszer úgysem jönnek a köjálosok. Pedig jönnek. S végül is nem azért kellene rendet, tisztaságot tartani, mert ellenőrzik, ha­nem mert ez a legtermésze­tesebb igény önmagunk •ránt. Klie Ágnes Épül a mikrohullámú lánc Somogybán Szerelik a kaposvári telefonközpontot Új magyar ENSZ­képviselő UJ postahivatalok épUlnok — Jön az autóposta Képünkön a BHG szerelői megkezdték a kaposvári központ­ban a berendezések elhelyezését Zöld utat kaptak a kapos­vári telefonközpont szerelői: július elsejével az építőktől átvették a munkaterületet. A munka ütemét a határidő szabja meg: az, hogy két év múlva — 1988 első félévé­ben — üzembe helyezik a 12 ezer állomás kapacitású köz­pontot, illetve a kétezer helyközi beszélgetés lebo­nyolítására alkalmas gócköz­pontot. Somogy legjelentősebb pos­tai beruházása közös össze­fogással készül. A megyei tanács a beruházás meg­gyorsítása érdekében 70 mil­lió forint kamatmentes hi­telt adott a postának. A te­lefont használó közületek pe­dig — tanácsi szervezés ered­ményeképp — 55 millió fo­rinttal járultak hozzá a fej­lesztéshez. Ezt a pénzt vég­leg átadták a Magyas Pos­tának. A posta azonban 60 millió forintot kért, mert — mint Varga Sándor pécsi postaigazgató a megyei ta­nács végrehajtó bizottságá-. nak tegnapi ülésén elmondj ta — különben nem tudják a gyorsított ütemnek megfe­lelően megépíteni a közpon­tot, vagy pedig 1989-ben el­viszik a konténerközpontot Kaposvárról. (Ez a központ a tervek szerit a város pe­remkerületein javítaná majd a telefonellátást.) A megyei tanács végre­hajtó bizottsága nem ért egyet a posta álláspontjával: határozatában azt is kimond­ta, hogy az 55 millió forint befizetésével teljesítettnek tekinti a megígért fejlesztési támogatást. Ennél több pénzt ma nem tudnak a gazdálko­dó szervezetek a megyében a postának telefonra adni. A távbeszélő-hálózat fejlesz­tésére viszont igen nagy szüksége van Somogynak. Szabó Gyula, az építési és vízügyi osztály vezetője hoz­zászólásában elmondta: a Ba- laton-partot Kaposvár kör­nyékét, valamint a megye- székhely és Dombóvár közé eső területet kivéve az auto­mata helyközi távbeszélő- hálózatba bekapcsolt telepü­léseket feltüntető megyei tér­kép egy fehér folt. Ezen a közeljövőben befejeződő be­ruházások sem változtatnak jelentősen. Boglárlellén be­fejezés előtt áll a telefon- központ szerelése: az ősz elején átadják a forgalom­nak. A napokban emelték helyére a mikrohullámú ösz- szeköttetést biztosító adótor­nyot. Ennek egyre nagyobb szerepe lesz a somogyi tele­pülések közötti zavartalan telefonforgalom lebonyolítá­sában. A tervek között sze­repel, hogy a végleges kap­csolat kialakítását mikro­hullámú lánc segítségével old jóit meg Kaposvár és Nagyatád, illetve a megye­székhely és Marcali között. Marcaliban 1990-ben helye­zik üzembe a tanácsi' támo­gatással épülő automata táv­beszél ő-közpon tot, Nagyatá­don pedig jövőre szerelik be az új központot. Távhívásra azonban ez csak a kaposvári központ üzembe állítása után lesz alkalmas. Barcs telefongondja köz­ismert. Végleges megoldásra csak a következő tervidő­szakban lehet számítani, de további tárgyalások folynak annak érdekében, hogy előbbre hozzák ennek a be­ruházásnak a megkezdését. A telefon — mint a leg­égetőbb gond — volt a fő téma a megyei tanács vb tegnapi ülésén, de szóba ke­rültek más postai fejleszté­sek is. Itt hangzott el, hogy még az idén üzembe helye­zik a törökkoppányi és az igali postahivatalt, a Siófok foki-hegyi postahivatal pedig jövőre készül el. Jövőre megkezdik a siófoki 1-es szá­mú és a marcali pöstahiva- tal építését. A balatonföld- vári és a zamárdi postahi­vatal bővítése a tervidőszak utolsó éveire, illetve a kö­vetkező tervidőszak első esz­tendejére marad. Kaposvá­ron tanulmányterv készül az 1-es számú postahivatal építésére. A beruházás meg­valósításának lehetőségéről azonban a tervidőszak má­sodik felében döntenek majd. Varga Sándor postaigazgató azt is bejelentette a tanács­kozáson, hogy a mostani tervidőszakban 16 hírlappa­vilont telepítenek a megyé­ben, ebből négy jut Kapos­várra. kettő pedig Siófok­ra, illetve Boglárlellére. Marcali térségében — Gyó- tapusztára, Csömendre és Bo-ronkára — kísérleti jel­leggel autóposta jár majd. Kaposváron pedig még eb­ben az évben megszervezik — a bankkal együttműköd­ve —, hogy a vállalatok ré­szére gépkocsival kiszállít­ják a kétmillió forintot meg-, haladó pénzküldeményeket. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, az El­nöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke fogadta Esztergályos Ferencet, a Magyar Népköz- társaság állandó ENSZ-kép- viselőjét,, aki a közeljövőben * utazik állomáshelyére. Eszperantó- kongresszus Ketten az elnökségben Az Eszperantó Világszövet­ség történetében először két magyar tagja is van a nem­zetközi szervezet elnökségé­nek. A július 26. és augusz­tus 2. .között Pökingben megtartolt 71. es zperantó vi - ■ lágkongresszuson immár harmadízben, újabb három évre megválasztották a vi­lágszövetség főtitkárává a Pécsen élő ügyvédasszonyt, dr. Szabó Flórát. A kilenc tagú elnökség tagja lett dr. Haszpra Ottó, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zető professzora is. Dr. Szabó Flóra, aki most érkezett haza Peringből, el­mondta, hogy a kínai fővá­rosban rendezett eszperantó világkongresszus az eddigi, Európán kívül meg tartó lálkozók közül a legntjsSP, sebb volt: csaknem félezer, íkoztuk negyszazot- ■ ven kínai küldöttel. Az ENSZ által meghirdetett bé­keév szellemében a megér­tés, a béke és a haladás kérdései álltak a kongresz- szus programjainak közép­pontjában. Mint a főtitkár elmondta, a pekingi kongresszus is iga­zolta annak a törekvésnek a helyességét, amely arra irá­nyul, hogy a mozgalcm szün­tesse meg korábbi Európa- központúságáf. Az egész Ázsiában hódító világnyelv 'pakisztáni és nepáli barátai számára ez a konferencia teremtette meg a nemzetkö­zi mozgalomba való bekap­csolódás lehetőségét. Az eszperantisták jövőre ünnepük a világnyelv meg-' születésének centenáriumát. Ennek jegyében rendezik meg következő kongresszusu­kat Varsóban, ahol száz esz­tendeje jelent meg az első eszperantó nyelvkönyv. Aczél György Békésben Növekvő érdeklődés az önálló külkereskedelmi jog iránt A tapasztalatok vogyosok Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, az MSZMP ,KB Társada­lomtudományi Intézetének főigazgatója kétnapos láto­gatást tett Békés megyében. Hétfőn tájékozódott a Vihar­sarok népének életéről, este megtekintette a Gyulai Vár­színház évadzáró előadását. Kedden Aczél György Bé­késcsabán, a megyei pártbi­zottság székházának nagyter­mében aktívaértekezleten előadást tartott időszerű bel­politikai kérdésekről, majd ellátogatott a Kner Nyomdá­ba, ezt követően a Békés­csabai Állami Gazdasággal ismerkedett. A látogatás befejezéseiként Aczél György Szarvason fel­kereste a 90 éves Ruzicskay György festőművészt. Több mint 280 vállalat rendelkezik már önálló kül­kereskedelmi joggal, s mind több termelő fontolgatja, hogy maga szervezd meg külkereskedelmi tevékeny­ségét. Alapvetően kedvezőek az idén januárban bevezetett jogszabály tapasztalatai, mely egyszerűsítette a külkereske­delmi jog megadásának, gya­korlásának és visszavonásá­nak rendjét. Náray Péter, a Külkeres­kedelmi Minisztérium fő­osztályvezető-helyettese az MTI munkatársának elmond­ta: az idei első félévben az új jogszabály alapján 11 vál­lalat kapott önálló külkeres­kedelmi jogot. 17 gazdálko­dót külkereskedelmi tevé­kenységének bővítésére jo­gosítottak fel, 460 alkalom­mal pedig eseti exportenge­délyt adtak ki. Az új jogszabály bevezeté­sével — amely része a kül­kereskedelmi szervezet több éve tartó korszerűsítésének — a minisztérium tovább egyszerűsítette az állandó külkereskedelmi jog odaíté­lését. A korábbi egy helyett kétféle engedélyezési formát vezetett be. Az úgynevezett egyszerűsített rendszerben új lehetőségként a jogsza­bálynak megfelelő kérelem­re a Külkereskedelmi Mi­nisztérium rövid idő alatt, 45 napon belül megadja az en­gedélyt. Az idén a minisz­térium négy ilyen engedélyt adott ki, a Hungária Mű­anyagfeldolgozó Vállalat, a Roliitron Műszaki Fejlesztési Kisszövetkezet és két Ma­gyarországon működő vegyes - vállalat kérelmére. A korábbihoz hasonló — egyedi rendben történő — engedélyezés is egyszerűsö­dött, határideje 90-ről 60 napra rövidült. Ilyen módon a minisztérium hét enge­délyt adott ki. Jelenleg to­vábbi 14 állandó külkeres­kedelmi jog iránti kérelem elbírálásán dogoznak, és 25 olyat is vizsgálnak, amely a külkereskedelmi tevékeny­ség bővítésére vonatkozik. A tapasztalatok szerint számos vállalatnál még nőm tudják biztosítani az önálló külkereskedelemhez szüksé­ges szervezési, pénzügyi fel­tételeket. Ezek a szerveze­tek sem mondanak le arról, hogy a későbbiekben önál­lóan is kijussanak a külpia­cokra. A legtöbb helyen fo­kozatosan készülnek fel. Kezdetben többnyire egy- egy üzlet lebonyolítására eseti jogot kérnék, s így mérik föl, érdemes-e az ál­landó jog iránt folyamodni­uk. Ezt á módszert egyéb­ként a minisztérium is tá­mogatja. Az új rendelet lényeges eleme, hogy 38 külkereske­delmi joggal rendelkező vál­lalat, gazdasági szervezet automatikusan lehetőséget kapott a párhuzamos külke­reskedelemre. E vállalatok meghatározott cikkeken kí­vül bármilyen termék kon­vertibilis exportjával és im­portjával foglalkozhatnak. A tapasztalatok egyelőre vegyesek. Kétségtelen, a vál­lalatok így könnyebben tud­ják kapcsolni az exportju­kat az importhoz. Ez máris több előnyös üzlet megvaló­sítását tette lehetővé. De a vállalatoknak még meg kell tanulniuk a versennyel együttjáró konfliktusok meg­oldásának módozatait és az együttműködés formáit. Ma még sok esetben a minisz­tériumhoz fordulnak ahe­lyett, hogy egymás között rendeznék a vitás kérdése­ket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom