Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-06 / 184. szám

2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 6., szerdc Francia—spanyol együttműködés a terrorizmus elleni háborúban Felipe González spanyol kormányfő tegnap televíziós nyilatkozatban erősítette meg, hogy semmiféle tár­gyalásról nem lehet szó a hatóságok és áz ETA elne­vezésű terrorszervezet között. A spanyol miniszterelnök, aki kedden Madridban fo­gadta Robert Pandraud fran­cia biztonsági minisztert, a találkozó után nyilatkozott a spanyol televízió délutáni híradó műsorának. Igen nagyra értékelte Spanyolor­szág és Franciaország közös fellépését a terrorista cso­portok ellen. Kifejtette, hogy kormánya semmiféle formá­ban nem hajlandó tárgyalá­sokba bocsátkozni. azokkal a szélsőséges erőkikel, amelyek merényletek és más erősza­kos cselekmények révén pró­bálják zsarolni a központi hatalmi szerveket. González elmondotta, hogy azok az erők, amelyek Spanyolország egységéniék aláásását tekintik céljuknak', s ennék elérésé­re rendőröket, katonákat, ci­vil állampolgárokat gyilkol­nak meg, nem lehetnek part­nerek egy politikai párbe­szédben. A spanyol kor­mányfő hangsúlyozta, hogy eltökélt szándéka kormányá­nak a harc véksőkig való folytatása a terroristákkal szemben. Madridban Felipe González spanyol miniszterelnök (jobbra) megbeszélést folytat Robert Pandraud francia belügyminisz­terrel A déli órákban Madrid­ban megbeszélést tartott Jó­sé Barrionuevo spanyol bel- ügy- és Robert Pandraud francia biztonságügyi mi­niszter. Tanácskozásuk hom­lokterében a terrorizmus el­leni küzdelem több gyakor­lati intézkedésének össze­hangolása állott. Áttekintet­ték a közös határ ellenőrzé­sével összefüggő téendőket is, és megvizsgálták, milyen további lépések szükségesek a két ország részéről a ká­bítószer kereskedelem és fo­gyasztás, valamint a csem­pészés visszaszorítására.' A találkozóra egy héttel . azután került sor, hogy Mad­ridban spanyol—francia kül­ügyminiszteri tárgyalás volt. Időközben francia részről több terrorista gyanús sze­mélyt adták át a spanyol ha­tóságoknak. A hírek szerint Madridban kedden átadták a francia belügyminiszternek azt a listát, amely a Dél- Franciaországban rejtőző, és Spanyolországban körözött személyek adatait tartalmaz­A merényletek nyara Pokolgépek, gránátok rob­banása, géppisztolysorozatok pattogása. Felismerhetatlenné roncsolt emberi testrészek, felgyújtott járművek, vérfol- tok, törmelék, 'üvegszilánkok szerteszét. A terrorista me­rényletek nyara ez Madrid­ban. A merényietek elkövetői — ha egyenként még oly értelmesen gondolkodó em­berek is — csupán végrehaj­tói egy olyan láthatatlan gé­pezet akaratának, amelynek döntéseit nem a józan mér­legelés, hanem az elvakult boisiszúáll'ós, az erőszak ész­szerűden vágya irányítja. Az ETA elnevezésű baszk szeparatista szervezet a ha­za és a szabadság jelszava­kat hirdetve küzd ezekkel a * módszerekkel a Spanyolor­szág északi vidékén fekvő Baszkföld autonómiájának teljességéért. A spanyol alkotmány az Bejrúti látkép — katonákkal Tegnaptól a bejrúti had­sereg 700 fegyverese és 200 Szíriái katona cirkál Nyugait- Bej.rút déli városnegyedei­ben, állít fel ellenőrző pon­tokat és próbálja megszaba­dítani az utcáikat a különfé­le „fegyveres elemektől”. Ezzel Nyugat-Bejrút rend­jének megteremtése kétség­telenül újabb,, fontos szaka­szához érkezett. Bejrútban azonban inkább jelképesnek, mint hatékonynak tartják a főként Szíria által sürgetett akciót: a városnegyed, amely a síita A mai-mozgalom és főként a szélsőséges Irán- barát Hezbollah fegyveresei­nek ellenőrzése alatt áll, 700 ezer ember lakóhelye, s ide tartoznak a palesztin tábo­rok is. A déli városnegyedekbe való bevonulás értékét csök­kenti, hogy az Amal milíciá­nak központjai .változatlanul nyitva maradnak, a neveze­tes Bír el Abed negyedre pedig — hol a Hezbollah fő­hadiszállása van — a biz­tonsági terv nem is vonat­kozik. A lakosság általában öröm­mel fogadta a katonákat, a Hebollah negyedében azon­ban teljes a közöny. Néhány kisebb incidenstől eltekintve az akció simán zajlott le. UlStactguri/ VdüctaiJJüii'iij' i aucwu­polgára osztatlan hazájának nyilvánítja, egyben garantál­ja az itt élő nemzetiségek autonómiáját, illetőleg az ah­hoz való jogot is. Természe­tes dolog, hogy a történelmi­leg eltérően fejlődő térségajüj között kisebb-nagyobb kfflj lönbségek vannak. Statisztáig kai adatok szerint a Spanyol Szocialista Munkáspárt ha­talomra kerülésén ék évében, vagyis 1982-ben az egy főre jutó nemzeti jövedelem a következőképpen alakult: országos átlag: évi 325 ezer peseta, ugyanez Baszkföldön 361 ezer, Katalóniábain 372 ezer peseta. A kormány gazdasági kon­cepciója szerint fejlesztés ér­dekében központi elvonások­ra van szükség az erőtelje­sebben fejlett körzetekből. Csak ezekre a gazdasági in­tézkedésekre lenne válasz vajon a fegyveres terror? Íme egy másik statisztikai adat: a hetvenes évek végén tapasztalt gazdasági világ­válság nyomán Spanyolor­szágban országosan átlagban 11 százalék alatt volt a munkanélküliség, ugyanez Baszkföldön 12,5 százalék. Napjainkban Baszkföldön 30 szájzallék körül van a munka- nélküliek aránya, miközben országos átlagban a munka­képes lakosság egyötöde ál­lástalan. A baszkföldi autonómia szélsőséges harcosai a köz­ponti kormányzat válameny- nyi lépését elégtelennek és félmegoldásnak minősítik. A Baszkföldön elsőként létre­hozott nemzeti rendőrség, amely az autonom közössé­gen belül a madridi hatósá­goktól függetlenül tevékeny­kedik, nem elégítette ki a nacionalistákat. Miközben a törvényes keretek között mű­Nemzetközösségi ' • • minicsucs Kedd hajnaliig húzódott a londoni nemzetközösségi mi- micsúcs résztvevőinek vitája a Dél-ailfikai Köztársaság el­leni szankciókról. A találko­zó közös közleménnyel zá­rult, mely a Reuter hírügy­nökség megfogalmazása sze­rint a résztvevők „egyet nem értést egyezménye”. A közlemény tartalmazza egyfelől azokat az engedmé­nyeket, amelyeket a brit kormány a nemzetközösségen belüli nyílt szákadás élkerü­lése érdekében tett a tagor­szágok többségének. Egyrészt beleegyezett abba, hogy a nemzetközösségi országok önkéntes alapon megtiltsák vállalkozóiknak újabb tőke befektetését a Dél-afrikai Köztársaságban, és korláto­zásokat vezessenek be az oda irányuló turizmusban. Másrészt kötelezettséget vál­lalt, hogy a Közös Piac szeptember 15—16-i brüsszeli értekezletén nem fogja ismét megakadályozni a szankciók elfogadását. Másfelől a közlemény rög­zíti a minicsúcs további résztvevőinek —• Ausztrália, a Bahama-szigetek, India, Kanada, Zambia és Zimbab­we vezetőinek — a brit ál­lásponttól elütő nézeteit, és a brit „szankciókat” messze meghaladó további büntető intézkedéseit. Ezek közé tar­toznak egyebek között a kö­vetkezők: dél-afrikai urá­nium, szén, vas és acél, il­letve mezőgazdasági termé­kek importjának tilalma, új befektetések .tilalma, bank­kölcsön-nyújtás tilalma, a Dél-afrikai Köztársaságban levő konzuli intézmények ja­va részének felszámolása, a légiforgalom leállítása. Margareth Thatcher a közlemény nyilvánosságra hozatala után újságírók előtt megerősítette szankció-elle­nes álláspontját. Elmondta, hogy még a korlátozott szankciókba is meggyőződé­Kcnneth Kaunda zambiai el­nök sajtóértekezletet tart a nemzetközösségi mini-csúcs­ról se ellenére ment bele. csu­pán azért, mert Nagy-Britan- nia számára fontos a nem­zetközösség nyílt szakadásá­nak elhárítása. Megismételte azt az érvet, hogy a szank­ciók mindenekelőtt a fekete lakosságnak, s nem a pre­toriai kormánynak ártanak. Ezt az érvelést a dél-afrikai feketék képviselői többször visszau tanították. A nemzetközösségi „hetek” londoni találkozója ellőtt vol­tak olyan találgatások, hogy Kenneth Kaunda zambiai elnök beváltja korábbi fe­nyegetését: Zambia kilép a nemzetközösség szervezeté­ből, ha az nem fogad el valódi szankcióikat. A That­cher^-kormány, mely a mini- csúcson, csakúgy mint ta­valy, a nemzetközösség nas- saui csúcsértekezletén, tel­jesen elszigetelődött, annyi diplomáciai sikert mégis el­könyvelhet magának, hogy a záróközleményben a „he­tek” megerősítették a nem­zetközösség iránti elkötele­zettségüket. Genscher Jugoszláviában Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter kedd délelőtt Jugoszláviába utazott, hogy a két ország rendszeresített külügyi kon­zultációinak keretében meg­beszéléseket folytasson belg­rádi kollégájával, Raif Diz- dareviccsel. Dubrovniiki ta­lálkozójukon a kétoldalú kapcsolatok állásán kívül át­tekintik a kelet-nyugati vi­szony problémakörét, így a leszerelési tárgyalások ’ kér­dését és a helsinki biztonsá­gi és együttműködési fdlya- mat'ba illeszkedő novemberi bécsi találkozó előkészítését. Bonni és belgrádi nyugat­német fo-nrásdk szerint Gen­scher emellett tájékoztatni óhajtja vendéglátóját leg­utóbbi moszkvai és washing­toni tárgyalásainak eredmé­nyeiről, a két nagyhatalom viszonyának alakulására vo­natkozó álláspontját, hogy az el nem kötelezett és semle­ges államok miként igyekez­nek érvényesíteni befolyásu­kat nemcsak az európai eny­hülés előmozdításában, ha­nem a súlyos afrikai prob­lémák enyhítésében is. Ez utóbbi kérdéssel össze­függésben ugyanis az el nem kötelezett államok szeptem­ber elején esedékes csúcsér­tekezletén, amelyet Karórá­ban rendeznek meg, várha­tóan élesen elítélik majd az apartheid-rendszer elleni ha­tékony rendszabályoktól tar­tózkodó nyugati országokat. A nukleáris háború megelőzéséről, az atom- és hidrogén- tottak világkonferenciát Hirosimában fegyverek felszámolásáról tar­(Telefoto — AP—MTI—KS) Szovjet álláspont SALT­TÉT A SALT-iszerződések be tartásának ellenőrzésére ala kult szovjet—amerikai kon zultatív bizottság nemrégei rendkívüli ülést tartott Genf ben, Énre azután került sor hogy az Egyesült Államot kormánya bejelentette: * jövőben nem tartják be i hadászati támadó fegyverek re vonatkozó korlátozásokat Mint ismeretes, a SALT—II szerződés megszegése ellen őr izhetetlen fegyverkezés hajszát vonna maga után Ezt a megállapodást mind í Szovjetunió, mind az Egye' sült Államok biztonsági ér dekeinek figyelembevételévé dolgozták ki, általa egyik fé sem jutott előnyhöz. Reagan elnök döntését éle sen bírálták, még amerika körökben is. Sok katona szakértő kétségbe vonja < kormányzat azon vádaskodá­sait, hogy a Szovjetunió meg szegte a SALT—II. megálla­podást, vagy a rafcétaelhárí- tó védelmi rendszerekről szó­ló szerződést. Ezekre a vá­daskodásokra csak azért vol szükség, hogy igazolják: mi­ért nem akarja betartani < szerződést az amerikai kor­mányzat. Ezzel együtt, magát azt ; tényt, hogy az Egyesült Álla­mok elfogadta a Szovjetünk kezdeményezését a konzulta­tív. biz'ottság rendkívüli ülé­sének összehívására, pozití­van kell értékelni. Köztudott hogy Weinberger hadügymi­niszter és az elnök több mái tanácsadója hallani sen akart ilyen találkozóról. De< Fehér Ház' mégis beleegye­zett a megbeszélésekbe. Hogy miért, a kérdésre a New Yorí Times ilyen választ adott: i kormányzatra hatást gyako­rolt az amerikai közvélemény és a szövetségesek álláspont ja. Nagy szerepük volt i Szovjetunió békeszerető kéz deményezóseinek is, amelye két Washington -már nen mert „deklaratívnak” vág; „propaganda jeli egűnek” ne vezini. A tanácskozáson a Szov jetunió képviselői újólag fel hívták a figyelmet a SALT szerződések, továbbá a ráké taelhárító védelmi rendsze rekről szóló megállapodá fontosságára. Arra, hogy ezel képezik a fegyverkezési haj sza megszüntetéséről jövő ben kötendő egyezményei alapját. Mészárlás a szigeten? Sri Lankán általános pol­gárháború, s ezzel együtt va­lószínűleg tömegmészárlás fenyeget. A harcokban és merényletekben eddig már négyezer ember halt meg az utóbbi három évben, s ha a mostani folyamatok nem vesznek gyökeresen új irányt, a helyzet lényeges roszabbodására lehet számí­tani. Junius Dzsajavardene el­nök egy colomból nagygyű­lésen már a totális háború lehetőségéről beszélt a szin- galéz többség és a tamil ki­sebbség között — ha nem vezetnek eredménybe tárgya­lásaik. Már pedig a szinga- lézek és a tamilok állás­pontja között jelenleg még mindig ég és föld a különb­ség. A többségi vélemény szerint legfeljebb arról lehet szó, hogy a tamilok korláto­zott önkormányzatot kapnak a helyi tanácsok fölállítása útján. A szélsőséges tamil szervezetek viszont egyet­len kérdésről akarnak tár­gyalni: hol húzódjon a határ a Sri Lanka területén létre­hozandó két új állam között. A hadsereget is maga mö­gött tudó szingalézek — bár az erőviszonyok látszatra nekik kedveznek — nem fe­ledkezhetnek meg egy na­gyon fontos tényezőről. A szomszédos nagyhatalom, In­dia alig néhány órai hajóút­ra van a legérzékenyebb északi, tamilok , lakta part vidéktől. Tamil Nadu szövet ségi államban a Sri Lanka- szakadárok biztos hátország ra leltek, s erre támaszkodni katonailag is sok nehézsége okozhatnak a kormánycsapa toknak. Ráadásul India, no ha nem kíván beavatkozn egy szomszédos, független ál lám belügyeibe, egy fajú kényszerhelyzetbe kerülhet ha valóban irtóhadjárat in dúl a tamilok ellen. Kiú egyelőre tehát nemigen lát szik. Közben pedig egyre ki látástalanabb helyzetbe ke rül az ország: a gazdasát nehezen viseli el a csillago egekig kúszó katonai kiadá sok terhét, nő a deficit, s ve le az infláció. A polgárhábo rá tönkreteszi a legendá ceyloni tea ültetvényeit, ezzel az ország legfontosabi exportcikke kerül veszélybe India és néhány más ál lám már többször megkísé reite a közvetítést a tamilol és a szingalézek között. Ta Ián most is az adhatna né mi reményt a megoldásra, hí sikerülne kölcsönös önmér sékletre, türelemre és főkén a tárgyalások folytatására rá bírni a két felet. Mert i vérfürdő senkinek sem áll­hat érdekében — legalábbi a józan ész szerint. H. G a fokozatosan megvalósuló rendelkezés intézkedéseivel egyetérteni látszik, addig a szélsőséges erők azonnali és teljes leválást sürgetnek. Ez az a pont, ahol érde­kes elgondolkodni e szepa­ratista mozgalmak létjogo- «■Sultsága felett. Napjainkban, amikor a francoista diktatú­ra négy évtizede után Spa­nyolország a demokratikus átalakulás első tíz évének végén jár, vajon kiknek az érdekeit, javált szolgálhatja egy — a központi hatalmat gyengítő — szélsőséges szer­vezet? A válasz leegyszerű­sítve így fogalmazható meg: azokét, akiknek nem érde­kük a konszolidált spanyol állam erősítése. Tágabb érte­lemben, akik nem fogják fel, hogy a megrázkódtatás nél­kül fejlődő Spanyolország fontos tényezője lehet egész Európa biztonságának. Az ETA úgynevezett fegy­veres kommandóiról vajmi kevés megbízható adat' áll rendelkezésre. A spanyol la­pok a nyomozó, hatóságok te­hetetlenségéről írnak és fő­ként találgatnak; háromtagú robbantó osztagokról, villám­gyors helyváltoztatási takti­káról, szigorú konspirációról szólnak e feltételezésék. A merénylet után hátramaradó bűnjelek arról tanúskodnak, hogy fejlett technikát alkal­mazó, nagy szakértelemmel rendelkező merénylőkről van szó. Velük szemben maradt alul egyelőre az eszközökben és eltökéltségben egyáltalán nem szűkölködő spanyol rendőri és katonai appará­tus, s vereségének csak egyik oka a belső „szakmai” versengés. Persze legalább a leküzdése is hatékonyabbá tehetné a terrorizmus elleni harcot. Meruk József

Next

/
Oldalképek
Tartalom