Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 2., szombat Az események címszavakban Vasárnap: Ortega nicaraguai elnök részit vesz a Biztonsági Tanács vitájában, ahol Washington vétóval aka­dályozza meg a határo­zathozatalit. — Választá­sok ThaiíoMön. — A Szí­riái elnök és a jordándai uralkodó találkozója Da- maszkuszban. Hétfő: Addász Abebában meg­kezdődik az Afrikai Egy­ségszervezet csúcsérte­kezlete. — OPEC-tanács- kozás Gemfben. Kedd: Mihail Gorbacsov körút­ja a szovjet Távol-Kele­ten. a főtitkár vlagyi- vosztok! beszédében fon­tos kill- és belpolitikai témákról szól. — Kudar­cot vallanak a brit kül­ügyminiszter pretóriai tárgyalásai. Szerda: A török miniszterelnök a Szovjetunióban. — Szov- jet—amerikai egyetértés egiy csúcsmenetrend ki- doHgozásána. Csütörtök: Genfben kezdetét veszi az ENSZ közvetítéssel folyó afgán—pakisztáni tárgya­lások 8. fordulója. — Az 50 halálos áldozatot kö­vetelő két bejrúti robba­nás következtében ismét éleződik a libanoni fe­szültség. Bush Izrael után Jordániában folytat meg­beszéléseket. Péntek: Nemzetközi fórum Tokió­ban az atomfegyverkezés betiltásáról. — Megemlé­kezésék a helsinki évfor­dulóról1. — Az első beje­lentett kapcsolatfelvétel az Egyesült Államok és a dél-afrikai AINC között. A hét három kérdése Bush amerikai aleintik (balról) Jeruzsálemben Per esz iz­raeli kormányfővel (Telefotó — AP—MTI—KS) Mi a jelentősége a vlagyivosztaki Gorbacsov- beszédnek? Épp e héten emlékeztünk meg heflamki évfordulójáról. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia záróokmányának elfogadása óta eltelt több, mint egy év­tized során nem egyszer fel­vetődött : miért ne lehetne megvalósítani hasonló folya­matot más földrészeken is? MindenékéLőtt a világ legna­gyobb kontinensén, Ázsiában. Ahol egyrészt bonyolult kap­csolatrendszer jött létre a Szovjetunió—Egyesült Álla­mok—Kína—Japán „négy­szögben”, másrészt válság­gócok egész gora növeli a fe­szültséget, s fenyeget a köz­vetlen, helyi hatásokon túl, szélesebben vett következmé­nyekkel. Elég India és Pa­kisztán viszályára, a Koreai- félszigetre, Indokína és az ASEAN viszonyára, az Afga­nisztán és Kambodzsa körül kialakult helyzetre utalni, nem is szólva arról, hogy Nyugat-Ázsiában már hete­dik évébe lép a véres hábo­rú Irak és Irán között. Mihail Gorbacsov a szov­jet Távol-Keleten tett egyhe­tes látogatása során, Vlagyi­vosztokban világvisszhangot keltő beszédet mondott, s eb­ben — fontos -belpolitikai té­mák, például a gyorsítás stra­tégiájának kérdései mellett — ismét érintette az ázsiai biztonság problémáit is. Egy ázsiai Helsinkit Hirosimában — így hangzott az egyik ja­vaslat. E -rokonszenves és vonzó célt azonban nem jeő- szószerúen vetette fel, ha­nem a szükséges feltételek egész sorának kimunkálását is javasolta. Így tárgyaláso­kat és megállapodásokat ázsiai atommentes övezetek kialakítására, a hagyomá­nyos fegyverzetek csökken­tését, a hadiflották tevékeny­ségének szabályozását, az Indiai-óceán térségének bé­keövezetté való formálását, s közép-hatósugarú rakéták korlátozását a világrészen, bizalomerősítő intézkedések megvalósítását. Tudjuk, nem utolsó sorban saját európai tapasztalata­inkból, hogy a kontinentális biztonsági folyamat sikeré­hez idő, türelem, szívósság, nagy fokú józanság és kompromisszumkészség szükséges. A budapesti fel­hívást annak idején hat esz­tendő múlva követte Helsin­ki, s ki tudná ma még: mennyi idő választja majd el a vlagyiivosztofci félhívást Hirosimától vagy valamelyik más ázsiai színhelytől. A fő­titkár kezdeményezése, amely beleillett az utóbbi hónapok rendkívül dinami­kus szovjet békepolitikájába. minden bizonnyal segít- új -irányt, megfelelő kereteket szabni az eseményéknek. A reálpolitikai tényezőkhöz tartozik az is, hogy Gorba­csov javaslatai révén az összetett válságterületek fe­szültsége is csökkenthető. Gorbacsov ’közvetlen aján­lások egész sorát is tette Kí­nának, az Amur-völgy közös gazdasági kiaknázásától, egé­szen kínai űrhajósok lehet­séges kiképzéséig. Tokió irányában pedig megerősítet­te: elfogadta a japán kor­mány meghívását, így nem a távoli jövőben csúcsszintú érintkezésre is sor kerülhet. Az -Egyesült Államok ugyan nem ázsiai ország, de amdn-t — a NATO-szálak következtében — Európában is teljesen teljes jogú tag­ként vették figyelembe, köz­vetlen részese kell legyen az ázsiai biztonságnak is. (Tá­maszpontok, jelentős katonai alakulatok Dél-Koreában, szövetségi szerződések, a 7. amerikai flotta a Csendes- óceánon valóban elkerülhe­tetlenné és szükségessé teszi ezt a jelenlétet.) Tehát a szovjet—amerikai viszony állapota az ázsiai -politiká­iban is érezteti hatását. Vla­gyivosztokban Gorbacsov ezért Reagan válaszával is foglalkozott, igaz, az érdemi nyilatkozat még korai lett volna. Annyi bizonyos; szov­jet részről alaposan és meg- fantal/tan tanulmányozzák az elnök megnyilatkozásait és hamarosan elhangzik majd a felelet. Közben úgy hat, -elvi egyetértés jött lét­re a két nagyhatalom között egy csúcsmenetrend kidolgo­zására. Olyan hírek szivá­rogtak ki, hogy szeptember­ben, az ENSZ-közgyúlési ülésszakot megelőzően, New Yorkiban két szovjet—ameri­kai külügyminiszteri talál­kozót tartanaik. J A dél-afrikai fajüldöző re­zsimmel .szemben folytatan­dó politika volt a fő témája az ÁESZ 22. csúcsértekezle­tének. A képen: az Addisz Abeba-i tanácskozás elkészült: 1.. kétoldalú köte­lezettségvállalás, hogy nem avatkoznak egymás belügyej- be; 2. megegyezés a nem- zettiközi garamciáfcról; 3. az afgán menekültek önkéntes hazatérésének menetrendje. A viták a negyedik doku­mentum körül folynak, amely az Afganisztánban tartózko­dó korlátozott szovjet csa- patkontingens visszavonásá­nak ügylét érinti. Nyugati oldalról — s ezt képviselte ez idáig Pakisztán is — a „2i2-es csapdáját” kívánnák. Vagyis a szovjet erők kivo­nását tartják az álltadános rendezés feltételének, de köziben beavatkozással, az ellenforradalmi bandák tá­mogatásával olyan helyzetet teremtenek, amely szüksé­gessé teszi azok ideiglenes ottlétét. Mihail Gorbacsov v lag yiivoszt oki beszéd-éhen hat ezred .visszavonásét he­lyezte kilátásba, ami mutat­ja a törekvést a holtpontról való elmozdulásra. A folytta­tás most a másik féltől függ. A kőolajtermelő és -exportáló országok szervezetének (OPEC) szakminiszterei Genfben tanácskoztak az olajárak alakulá­sáról. A képen -középen: Jamani szaúdi olajminiszter test­őrei között (Fotó: AP—MTI—KS) Miről és hogyan foly­nak Genfben az afgán—pa­kisztáni tárgyalások? Mindenekelőtt a hogyan. Genfben megnyílt az ENSZ közvetítésével folyó, közve­tett afgán—pakisztáni tár­gyalások 8. fordulója, s a jelző ezúttal rendkívül fon­tos. Pakisztán változatlanul nem hajlandó közvetlen tár- gyalásókra, ezért Diego Cor- dovez ENSZ-főtitkárhelyet­tes szinte ingázik a különter­mekben helyet foglaló két küldöttség között. A forma mindenesetre idejét múltnak látszik, de hát a lényeg a tárgyalás-ok tar­talma. A téma: a-z Afganisz­tán körüli helyzet rendezé­se. A fogalmazás is mutat­ja, h-ogy Afganisztán prob­lémái mindenekelőtt a kül­földi beavatkozásban kere­sendők. Az ENSZ-közvetítők négy okmány kidolgozását látják feladatuknak- Ezek közül három alapjában véve Mi várható Bush kőrútjától? Husszein jordániai uralko­dónak követnie kellene Hasszán -marokkói -királyt, mármint a küdöntárgyailások vonatkozáséban — nyilat­kozta a közel-keleti körutat tevő Bush amerikai alellnök Izraelben. Ezt azonban alig­ha segíthette elő, hogy ilyen magas rangú amerikai kor­mányképviselő először tett látogatásit Jeruzsálem arab szektorában, amelyet Izrael ammektált és törvénytelenül fővárosa részének nyilvání­tott. Igaz, később Bush úgy magyarázkodott, hogy csak a három na-gy világvallás előtt akarta tiszteletét kife­jezni, ám amit tett, mégsem teológiai, hanem politikai szempontból került mérleg­re. Az alelmök utazása, a ,pax Americana” — az amerikai elképzelések szerinti béke- rendezés — szempontjaitól vezéreltetett, s ehhez látszott hozzájárulni a marokkóid— . izraeli találkozó. Csakhogy a felélénkült közel-keleti dip­lomácia változatlanul zava­ros képet mutat. Jordánia formailag elutasította Bush ajánlatát és- a PFSZ részvé­telének szükségességét han­goztatta. De köztudomású, hogy Amman és a paleszti­nok viszonya régen nem volt ilyen rossz. Husszein a szír— iraki békülés érdekében közvetít, ezt -viszont Irán nézi rossz szemmel. Szíriá­nak számolni kell azzal, hogy mind nagyobb nehéz­ségekbe ütközik a közvetlen szerepvállalással megvalósí­tandó rendcsinálás Libanon­ban. Bush körútja a külöribé- kék osáüllaigzata alatt fogant, de végsősoron azt bizonyít­ja, hogy nincs más ki-vezető úh mint egy valóiban álta­lános közel-keleti békeérte­kezlet. . Ráfi PVrrin Craxi kormányalakítása Bettino Craxi, kijelölt olasz miniszterelnök pénte­ken Francesco Cossiga ál­lamfő elé terjesztette meg­alakítandó kormánya név­sorát Ily módon véget ért a több mint -négyhetes olasz­országi kormányválság. Craxi visszatérőben hiva­talába -reményének adott hangot, hogy új kormányá­nak — amelyben öt új mi­niszter van és összesen nyolc tárca élén van válto­zás — bizalmat szavaz a jö- ,vő héten a parlament két, háza. Az új kormány ugyan­olyan összetételű koalíció, mint Craxi előző kormánya, amely közel három évig volt hatalmon, mígnem 1986. június 27-d lemondásával előidézte a válságot. A koa­lícióban kereszténydemok­raták, szocialisták, szociál­demokraták, republikánu­sok és liberálisok vesznek részt. Mint Craxi hivatalában hozzáfűzték: Olaszország há­ború utáni 46. kormányának névsora alig tér el a mi­niszterelnök előző kormá­nyától. Békés kísérletek A KÉT ŰRHAJÓS SAJTÓÉRTEKEZLETE Pénteken sajtóértekezletet tartott Moszkvában- Kizim és Szolavj-ov, szovjet űrhajó­sok, a Mir űrállomás volt lakói. 125 napos világ űrbéli útjaikkal kapcsolatban a leg­fontosabbnak azt nevezték, hogy kísjérléteiiket fel lehet majd használni a jövő bo­nyolult és nagy űrállomásai­nak építésénél. Leonyjtí Kizim parancsnok és Vlagyimir Szolovjov fe­délzeti mérnök elismerően nyilatkozott a Miiről, mint az űrállomások harmadik nemzedékének első képvise­lőjéről. Beszéltek arról is, hogy a Minői a Szojuz—T— 15 fedélzetién átrepültek a SzaLju-t—7—Kozmosz—1686 űregyüttesre, ott kiléptek a világűrbe és- különböző mű­veleteket hajtottak végre. .. Ezeknek a munkáknak az volt a céljuk, hogy a föld- körüli piályán keringő, bo­nyolult szerkezetek építésé­hez szerezzenek tapasztalai­tokat. Űrállomásról űrállo­másra történő, oda és vi&z- szarepülésiik a maga nemé­ben első volt az űrhajózás történetében;, hisz még nejm fordult elő,, hogy egy nem­zetnék két űrállomása üze­melt volna egyszerre földkö- tüÜíí pályán. A Mir űrállo­más és a Szaljut—7—Koz­mosz—1-686 űregyüttes jelen­leg automatikus üzemmód­ban kering tovább. Vlagyimir Satalov tábor­nok, az űrhajósok felkészü­lési programjának vezetője elmomdltai, hogy Muiniir Ha­bib és Muhammed Farisz, szíriéi űrhajósok felbocsátá­si előkészületeinek első sza­kasza befejeződött. A szov- jét—szíriéi űrrepülésire a jövő év második feliében kerü-l sor. Egy amerikai tudósító kér­désére válaszolva mindkét űrhajós nyomatékosain le­szögezte, hogy semmilyen katonai természetű feladatot nem hajtottak végre az űr­ben. Kutatásaik, kísérleteik kizárólag békés jellegűek voltak.-Kérdésre adott válaszként élhan-gzott, hogy a szovjet— amerikai űregyüttműködés nem a szovjet fél hibájából akadt el. Az együttműködés alapját a Szoj-uz—Apolló kö­zös programmal 1975-ben lerakták. A Szovjetunió kész az együttműködés folytatá­sára, hé a másik féltől el­fogadható javaslatot kap és ha megfelelő lesz a politikai helyzet. Meggyilkolták Kolumbiában a legfelső bírót. A képen: a gyilkosság színhelye Bogotában (Telefotó — AP—MTI—KS) Belviszály az Unitában Az Uniita angolai ellenfor­radalmi szervezet vezetősé­gében ismét kiéleződött a -hatalmi harc. Mint az Angop angolai hírügynökség beszá­molt róla: Janas Savimbi Uniita-wezór leszámolt a pre- tóriai rezsim titkos-szolgálata és aGIA által kitartott szer­vezet vezetőségének három tagjával, akik mer-óny letet kísérelték meg ellene. Nem ez a belső marako­dás első megnyilvánulása, A múlt évben az Unita 15 olyan tagját lőtték agyon, aki veszélyeztette Savimjbi egyszemélyi hatalmát. Az Umitának az angolai Népi Felszabadító Fegyveres Erők (SFAPLA) által elfogadott „őrnagya” — Alberto Qal- hanga — újságíróik előtt el­mondotta, hogy a szervezet egyik tagját azért lőtték agyon, mert nem volt haj­landó részt venni egy ter­rorakcióban és még akarta adni magét a hatóságoknak. Mint arról több vol-t Unita- .ta|g is beszámolt, a FAPLA katonai csapásad nyomán demoralizál ódó szervezet szá­mos — megtévesztéssöl vagy erőszakkal toborzott —fegy­verese szeretne már felhagy­ni az értelmetlen harccal. Az Uná-ta bomlása nyug­talansággal tölti el tenge­rentúli irányítóit. Az ameri­kai kormány nemrég 15 mil­lió dollárt utalt ki az Uni­ténak, hogy megóvja az ösz- szeomilásitól és fokozza „har­ci szellemét”. Hosszabb tá­von összesen 300 millió dol­lárt irányoztak elő a luan- dai törvényes kormány meg­döntéséért harcoló szerve­zetnek. Washington és Pre­toria ennek érdekében kor­szerű fegyverekkel látja el az Unitét, beleértve a Stin­ger amerikai gyártmányú kézi légvédelmi rakétát is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom