Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

1986. augusztus 2., szombat Somogyi Néplap 3 VEZETES ÉS ELLENŐRZÉS A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság 1986. augusztus 15—16-án Pécsen rendezi meg a VI. ellenőr­zési 'konferenciát. Mottója: a veszteségforrások feltárásá­val a magasabb jövedelme­zőségért. A vezetés és az ellenőrzés összetartozó fogalmaik. A ve­zetés lényege a tudatosság, amii nem lehet eredményes kellő kontroll nélkül. Az ellenőrzés jelen van a vezetés minden szintjén, módszerei, eszközei szinten­ként persze változnak. Egy nagyvállalat vagy termelő- szövetkezet vezetőjét példá­ul többnyire már önálló bel­ső ellenőrzési részleg segíti e funkció jó ellátásában. Az ellenőrzés csakúgy, mint a nőtt fogalmazódik meg ilyen határozottsáiggal, de tény, hogy az ellenőrök szer­vezett képzése megoldatlan. „Fontos, hogy megtaláljuk azokat az alkatilag alkalmas pénzügyi, közgazdasági, szer­vező, műszaki szaikembere- ket, akik vállalják és szilár­dan állják az ütközéseket; a szakmai ismereteket, a gya­korlati tapasztalatokat majd menet köziben elsajátítják” — mondja az egyik ismert ipari vállalatunk igazgatója. E megfogalmazásban sok az igazság, hozzátéve, hogy a természetes kiválasztódás is, az eredményes munka is döntő módon függ a helyi légkörtől, az ellenőr társa­dalmi-anyagi státusétól az adott; vállalatnál. i A jövő év végéig tel­jesen felújítják a Feri­hegyi repülőtér régi ki­futópályáját. Az 1,1 mil­liárd forintos beruhá­zás az ütemtervnek megfelelően halad. A hátralevő időben a csa­tornarendszer kialakí­tása, valamint a fény- technikai és irányítás­technikai berendezések telepítése és szerelése van hátra. A Betonút­építő Vállalat 48 ezer köbméter bazaltbetont terített le az amerikai géplánc segítségével. A VÁLLALATI ÖNÁLLÓSÁG KÜSZÖBÉN A KAPOSVÁRI HÚSKOMBINÁT Korlátok és védőernyő nélkül többi vezetési funkció (a tá­jékozódás, a tervezés, a szer­vezés), specializált szakte­vékenységgé, elkülönült. szervezet feladatává vált a nagyméretű és korszerű gaz­dálkodó egységekben. TÁRGYILAGOS HELYZETFELTÁRÁS Az ellenőrzés fontos in­formációforrás, de mégis több mint tájékozódás, több mint helyzetfeltárás — ak­tív tevékenység. Nem csu­pán szemléli, hanem cselek­vőén alakítja, formálja a va­lóságot. Akkor felel meg a vele szemben támasztott kö­vetelményeknek, ha kimutat­ja a céltól (a tervtől, a nor­mától, a szabálytól) való el­téréseket, azok okát,' és egy­ben javaslatokat tesz, intéz­kedéseket kezdeményez az el­lenőrzési tapasztalatok hasz­nosítására. Ehhez persze tár­gyilagos helyzetfeltárás, a vizsgálati megállapítások hi­teles, meggyőző, tényszerű bizonyítása szükséges. A belső ellenőr képes a válósághű helyzetelemzésre, hiszen nem érdekelt sem a dolgok szépítésében, sem befeketítésében. Fontos, hogy . szakképzett legyen, jól felkészüljön. Nem ragadhat­ja magával az ellenőr „va­dászszenvedélye”. Ezért is kell, hogy szorosan együtt­működjön a vizsgált egység vezetőivel, dolgozóival. Az ellenőrzés még így sem prob­léma- és konfliktusmentes. Döntően azért, mert nehéz eloszlatni az előítéletet, a bi- zalmaitlanságot, amely hoz­zátapad. Sokan ugyanis a hibakereséssel azonosítják, vagy a vizsgált kollektívá­val, annak vezetőjével szem­beni bizalmatlanságnak te­kintik aj ellenőrzést. Pedig szó sincs gáncsosko- dásról vagy bizalmatlanság­ról. A kontroll minden tu­datos emlberi tevékenység része. Ellenőrizzük a legjobb terméket is a megvásárlás, á gépjármű biztonsági be­rendezéseit elindulás előtt. Egyébként viták, súrlódá­sok az ellenőrzés során még a legjobb esetben is adód­nak. KÖVETKEZETES UTÓVIZSGÁLATOK Az ellenőr tehát időről időire visszatér a tett színhe­lyére, utóvizsgálatot tart, be­számoltat, számon kér. A sa­ját kezdeményezésű elhatá­rozás ók végrehajtása is kés­het vagy hibás lehet, ilyen­kor a kudarcélmény intim belső ügy marad, s az idő esetleg fátylat is borít rá. De az ellenőr, mint két lábon járó lelikiismeret nem nyug­szik bele a tehetetlenségbe, a vizsgálati tapasztalatokat nem hagyja feledésbe me­rülni, ha kell jelentést ké­szít. Az ellenőrzés tehát, na tudja a dolgát, kellemetle­nül következetes. Akad-e elég felkészült, ta­pasztalt szakember, aki hiva­tásszerűen vállalja az ütkö­zéseket? „Az utolsó revizor- nemzedék lassan nyugdíjba vonul, s nincs, aki a helyük­be lépjen” — panaszkodik az egyik közlekedési válla­latunk vezérigazgatója. A szakemberhiány nem minde­MEGVALÓSULÓ JAVASLATOK A KNEB folyóirata, a Né­pi Ellenőrzés több tucat gaz­dasági vezetőt meginterjú­volt, s részletesen szóltak a külső vizsgálatok és a belső ellenőrzésiek tapasztalatai­ról. A különféle vélemé­nyek, ésizrevételek, javasla­tok közt különösen figye­lemre méltó, hogy néhány nagyvállalatnál nem bízzák a véletlenre népi ellenőr dolgozóik másutt szerzett vizsgálati tapasztalától naik helyi hasznosítását, hanem bevonják őket a vállalaton belül ellenőrzésbe. így a társadalmi munka megter­mékenyíti a hivatásos szak­mai és ellenőrzési tevékeny­séget. A helyszíni vizsgála- tók során szerzett közgazda­sági, pénzügyi, műszaki stb. ismeretek gyarapodnak, a látókör tágul, miközben az ellenőrzési tapasztalatokat közvetlenül is hasznosítják. Mérnökök, közgazdászok, technikusok, munkásak népi ellenőri tapasztalataikkal — felkérésre — segítik saját vállalatuknál a belső tarta­lékok feltárását, intézkedé­seket kezdeményeznek a hi­bák kijavítására. Természet­szerűleg a helyi sajátossá­gokhoz igazítva alkalmazzák a népi ellenőrzés „techno­lógiáját”, vizsgálati módsze­reit. Mindenkit óvni kívá­nunk a vizsgálati progra­mok, az eljárási szabályok, s általában a népi ellenőrzési módszerek mechanikus alkal­mazásától. A népi ellenőrzés a kormányzati, a megyei, a városi irányítás része, esz­köze, de több mint negyed­század áliatt kiérlelt más ve­zetési szinteken is haszno­sítható tapasztalatokat. Kovács József Mint ismeretes, a Minisz­tertanács a közelmúltban te­kintette át a húsipar helyze­tét, s döntött az Állattfor- ga'lml és Húsipari Tröszt 198i7. január 1-jiével vialó megszán tetőséről. E döntés alapján a Kaposvári Hús­kombinát szintén önálló vál­lalattá alakul.. Az önállóság egyfelől korlátok ledőlését jeleníts azáltal, hogy meg­szűrniük a gazdálkodás mai követelményeinek már meg nem felelő tröszti irányítás, ám azt is, hogy az egyes Vállalatok fölött már nem lesz a kedvezőtlen piaci ha­tásoktól óvó, s olykor mun­kájuk fogyatékosságait is el­fedő védőernyő,. Az új fel állásiban kellően hatékony munkával a ko­rábbiaknál jobb eredménye­ket is el lelhet érni., ugyan­okkor a hibás döntések vagy a rossz munka bukáshoz ve­zethetnék. Olyan lehetőség ez;, amely egyebek közt az öln'álló tervezés és exportte­vékenység, üzlet- és árpoli­tika jogát és kockázatát ad­ja. A vállalatok közvetlenül számolnak el nyereségükről az állami költségvetésnék, ugyanakkor például fejlesz­tési kölcsönökre csak saját hitelképességük alapján szá­míttatnak. Hogyan készül a mély ví z­ben úszásra a kaposvári nagyüzem, s hogyan ítéli meg az önálló gazdálkodós­sal kapcsolatos esélyeit? Er­ről kértünk tájékoztatást Batuczky Józseftől, a kom­binát gazdasági igazgatóhe­lyettesiétől. .Mint elmondtál, az új rend­szeritől olyan szabályozást várnak, amelyik megfelelő saját erőfeszítésék mellett lehetőséget ad a nyereséges gazdálkodásra. Kétségtelen, hogy az ága­zat mai gondjait nagyrészt a hústermékek világpiacá- nalk válságtünetei okozzák. Ma az öt évvel ezelőttivel azonos exportbevétel eléré­séhez 40 százalékkal több terméket kell értékesíteni. Csakhogy e nehézségek emlegetése önmagában nem visz közelebb a megoldás­hoz. Jó látják ezt a kapos­vári nagyüzem vezetői tó, alkilk máris széles körű fel- adáttervet dolgoztak ki az eredményesség javítására. Batuczky József elsőként említette, hogy felülvizsgál­ják: szervezeti felépítésük imiklént szolgálja az új fel­adatok ellátást. Hogyan iga­zodik a munkáihoz például az alkalmazotti létszám? Fi­gyelemreméltó az ésszerűsí­tési intézkedési tervük, me­lyet a veszteségforrások fel­tárására és megszüntetésére dolgoznak ki. Ennek kere­tében a körültekintőlhb lét­szám- és bérgazdálkodás mellett mérsékelni kívánják a gmk-k szerepét. A vágóállatok árát csök­kentheti,, ha azokat az or­szág közelebbi tájairól szer­zik be. A legjobb az lenne, ha a megye állattenyésztése tudná ellátni a kombinátot nyersanyaggal. S bár ez egyelőre kivihetetlen, van lehetőség a beszerzések kö­rültekintőbb szervezésére. A technológiai fegyelem betar­tása érdekében eddig is jó néhány intézkedés született, mégis előfordult, hogy drá­ga nyersanyagok olcsó ter­mékekben értékesültek. Igaz, ebben csak tized százaléknyi tartalék rejlik, az üzem -ter­melési méretei mellett azon­ban ez is tízmillióikat jelent- hert. ígéretes' lehetőség az ér­dekeltséget fokozó önelszá­moló egységék kialakítása. Az idén kísérletiképpen mel­lékterméküzemükben vezet­ték be ezt, s az első félév eredményei máris bizonyí­tották a megoldás hajtóere­jét. Csaknem 45 százalékos volt a termelésnövekedés, s a dolgozók félévkor 10 ezer forintot kaptak béren feliül. A korábbiakhoz képest 25,— 30 százalékkal mérsékelték a költségeket, ám e megta­karítás egy része abból fa­kadt, hogy olykor a szüksé­ges karbantartást is elhagy­ták. E tapasztalat alapján most meghatározzák a fenn­tartási költségek mérséklé­sének ésszerű határait. Kézenfekvőnek látszik ha­sonló rendszert bevezetni a szállításnál, a hűtőháznál és a belföldi üzemrésznél is. Sok tartalék van az esz­közök kihasználásában és az energiatakarékosságban. Eigy- egy mérőberendezés fölsze­relése és hozzá megfelelő érdekeltség teremtése elejét veheti a helyenként még élő „fogy, ami fogy” szemlélet- nek. 'Batuczky József még szá­mos egyéb veszteségforrást is említett, ezek fölszámolá­sa összességében jó esélye­ket ad a kaposváriaknak eredményességük megszilár­dítására. ^ A húskombinát megnövek­vő önállóságának közvetett módon - a fogyasztók is ha­szonélvezői lesznék. Az egyes vállalatok közt ugyanis- nyil­vánvalóan élesedik majd a verseny a belföldi megren­delésekért. Az pedig szá­múikra is nyilvánvaló, hogy a kereskedelem elsősorban attól a vállalattól rendel, ahonnan, pontosabb szállí­tásra és jobb minőségre szá­míthat. A kaposvári kombi­nátnak érdeke lesz, hogy a vásárlók a helyi boltokban ne a zalai vagy a tolnai, hanem az ő termékeiket ke­ressék. E cél érdekében kí­vánnák például több; ai tu­ristaszalámihoz hasonló fél- száraz terméket gyártani. B. F. A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Vadászvizsga Rinyatamásiban Ezen a héten beköszöntött az igazi kánikula. A Bala­ton déli partján megindult a külföldiek áradata, nehe­zebb a közlekedés, hosszú sorok állnak az üzletek'előtt. Sajnos, a szárazság a me­zőgazdasági üzemeikben most nagy feszültséget okoz. A csapadék hiánya a gyengébben sikerült kalá­szosok után most az ígére­tes kapásokat is veszélyez^ teti, szemmel láthatóan síny­lődnek. A kiesések pótlására jelentős területen lévő má- sodjvatések sorsa is bizony­talan. A szárazság miatt a jó iramban haladó talajimun- kák lelassultak. A teljes aratás a befejezésiéhez kiö- aeiedik, egyedül a zab be­takarítása ad még feladato­kat. A háztáji gazdasáigoíklban egyre naigyob a szerepe an­nak, hogy a kistermelőik megfelelő minőségű vető­maghoz jussanak. Ezt szol­gálta az a tapasztalatcsere, amelyet kedden Csurgón tartottak. Az ország öt szák- mái napjainak egyikét a holland Slulis és Groot vető­mag cég a csurgói Fekete Józsefné portáján tartotta az úborfcáról. Remélhető,, hogy a,z itt elhangzott jó taná­csok alapján máshol is nő­nek majd a termésátlagok. Egyre több tanács tűzi napirendre a település és a kiöirnylélk távlati fejlesztésé­nek elképzeléseit. E héten a marcali tanács az általános rendezési tervet tárgyalta meg. Ez a település fejlődé­sének biztos keretet ad a következő harminc évben. A lakosság elképzeléseit is tartalmazó terv szerint az ipari létesítményeket kevés kivétellel a keleti részre te­lepítik. A város déli alköz­pontjában új kertváros szü­letik, s a tervben szerepel, a városi fürdő és strand épí­tése. A Balaton gondjairól folyt eszmecsere a tópart tanácsi idegenforgalmi koor­dinációs bizottságának csü­törtöki ■ ülésén, amelyet Sző- lőlsfciisl'akon tartottak. Aki ellátogat a magyar tenger partjára, az megerősítheti azt, ami elhangzott az ülé­sen: eltérések vannak a ke­reskedelmi ellátás színvona­lában,. így például a nyugati csücsökben rosszabb a hely­zet, mint a keleti részen. A tó somogyi partján legalább húszezer négyzetméternyi üzlet kellene még az idén. Kevés a kemping is, ezért jó lenne, ha engedélyeznék minél több magánkampimg létesítését. E héten már a teljesítő­képességük felső határán dolgoztak a vízművek So­mogyiban,. Bddilg csak Z|a- mándi területére rendeltek el locsolási tilalmat, azt is csak szombaton és va­sárnap. A tévéhíradó műsorveze­tője is elnézést kért, amikor a kedvezményes tanszer,vá­sár képsorait bejelentette a nézőknék, hiszen még javá­ban tart a vakáció. Pedig egyre több szó esik az új tanévről. Sokan aggódva fi­gyelik az iskolák felújítását, bővítését. Vészesen közele­dik* szeptember elseje, és a még hiányzó berendezések, az elmaradt munkáik veszé­lyeztetik a határidők tartá­sát. Lajos Géza A fiatal hivatásos vadászok első országos versenye tegnap reggel nyolckor kezdődött nagy szakmai érdeklődés mellett a Dél-somogyi Mező- gazdasági Kombinát rinya- tamási kerületében. Hogy or­szágosan. miért éppen me­gyénk kapta a rendezés jo­gát, az a megyei eredmények mellett a kombinát sikerei­nek is szól. A mezőgazdasá­gi nagyüzem vadgazdálkodá­si ágazatának hatvan dolgo­zója jelentősen hozzájárulta gazdasági eredményekhez. Húsz hivatásos vadász veze­tésével évente hétszáz kül­földi vendég vadászik náluk. 1300 nagyvadat ejtenek el, jelentős valutát fizetve ezért. Ezeket a gazdálkodási eredményeket is ismertetve köszöntötte a fiatal vadászo­kat dr. Aradi József, a kom­binát igazgatója. Elmondta': nemcsak a tapasztalatcsere jó formája egy ilyen ver­seny, hanem igazi mércéje, lemérése a hivatásos vadá­szók szakmai színvonalának. Nekii}í mesterfokon kell tud­niuk és most bizonyítaniuk mindazt, amit a többi va­dásznak csak ismerni illik. A 19 megye 17 csapata — Nógrád'ból és Hevesiből nem érkezett meg — ezután Mi- hailics Veronikának, a me­gyei KISZ-ibizottság első tit­kárának megnyitóját hall­gatta meg. Az első országos verseny rendezésében és ezt megelőzően az elindításában ugyanis a, somogyi nagy­üzem KISZ-fiataljanak 1 je­lentős érdemük van. Kezde­ményezésükét a megyei KISZ-bi zottság és a KISZ KB is támogatta. Nem sókéig rabolták a hivatásos vadászok idejét: máris plenáris szellemi csa­ta kezdődött. A háromfős csapatoknak a vadászat leg­nehezebb fogásairól, elméle­ti ismeretekről kellett szá­mot aidniiiuk. A somogyi csapatot a Dél- somogyi Mezőgazdasági Kom­binát három hivatásos fia­talja tegnap sikerrel képvi­selte. Az elméleti vadászati számadás után keszthelyi kiránduláson vettek részt a versenyzők. (A szombat— vasárnapi ' gyakorlati ver­senyről hétfői lapuinkban számolunk be.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom