Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 181. szám Ara: 2,20 Ft 1986. augusztus 2., szombat A műszaki haladásért Nézem az ízlésesen meg­tervezett plakátot a falon, mely arról ad fairt, hogy au­gusztus 4. és 9. között a Magyar Fórum rendezvény- sorozatának következő ese­ményeként konferenciát ren­deznek Budapesten a „Ma­gyarok szerepe a világ ter­mészettudományos és mű­szaki haladásban” címmel, önkéntelenül is elgondolko­zom azon, hogy tényleg mi mindennel is gyarapította a magyar elme az egyetemes tudomány kincsestárát. Hi­szen gondoljunk csak a két Bolyaira, Kempelen Farkas­ra, Dérire, Bláthyra, Ziper- novszkyra, Csonka Jánosra, Kandó Kálmánra, Heller Lászlóra, illetve Forgó Lász­lóra. Azonban ez a felsoro­lás is esetleges és önké­nyes, mivel rajtuk kívül még jő ' néhány tudósunk, mérnökünk nevét meg le­hetne említeni, akik szintén beírták nevüket — mint pél­dául: Eötvös Loránd vagy Puskás Tivadar — az embe­riség tudomány-, illetve technikatörténetébe. Minden túlzás nélkül ál­lítható, hogy a magyar tu­dósok, mérnökök, kutatók munkájának legjavát világ­szerte is ismerik, sőt elisme­rik. Ezt a hírnevet öregbí­tik mindazok a reálértelmi­ségiek, akik különböző okok­ból elhagyták Magyarorszá­got valamikor, és most egy más országban élnek, dol­goznak úgy, hogy származá­sukat sohasem tagadták meg. Közülük — az előzetes információk szerint — csak­nem kétszázötvenen lesznek jelen az említett tanácsko­záson. Ez a nagy érdeklődés is azt mutatja, hogy az or­szág határain kívül alkotó szakemberek közül sokan szeretnék kapcsolatuk szá­lait szorosabbra fűzni az ó- hazával: manapság már egy­re többen és egyre gyakrab­ban látogatnak haza. Ennek pedig feltétlenül örülnünk kell. Mégis, amikor örömről esik szó, nem téveszthetjük szem elől a dolgok árnyékos oldalát sem. Konkrétan arra gondolok: milyen kár, hogy azok, akik elmentek e ha­zából, nem itthon gyarapít­ják népünk szellemi ener­giaforrásait. S az ugyancsak szomorú tény, hogy a hazai szakemberek számára még ma sem mindig tudunk olyian körülményeket terem­teni, hogy azok megfelelje­nek a jogos igényeknek, mindannyiunk boldogulását szolgálva. Vagyis még a meglévő szellemi tartalé­kainkat sem vagyunk képe­sek a magunk számára a leghasznosabb módon kiak­názni. Megnyugvásra tehát semmi okunk, mert sok még a tennivalónk. Viszont a teljes elkeseredés is alapta­lan. Ugyanis a magyar tu­dósok, kutatók, mérnökök liápjainkban sem ülnek ba- béraikon, tudnak eredmé­nyeket felmutatni munká­inkban. Ahhoz azonban, hogy lépést tarthassunk a világgal, a tudomány és a műszaki haladás fejlődésé­vel, minden lehetséges mó­don tanulnunk kell az előt­tünk járóktól. Erre kínálkozik most jó alkalom a magyar szakem­berek számára a napokban nyíló konferencián, melyet a Műszaki- és Természettu­dományi Egyesületek Szö­vetsége, a Budapesti Mű­szaki Egyetem, a Magyar Tudományos Akadémia, va­lamint a Miagyarok Világ- szövetsége közösen szerve­zett. Wladyslaw Gwlazda befejezte látogatását Pénteken elutazott Buda­pestről Wilady&Law Gwiazda, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elmök- helyéttese, Lengyelország állandó KGST-képviselője, aki Marjad József miniszter­elnök-helyettes meghívására tett látogatást hazánkban. A lengyel vendéget a Fe­rihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Jelen volt Andrzej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság bu­dapesti nagyikövetségének ideiglenes ügyvivője. Az elmaradott területek fejlesztéséért Az elmaradott területek fejlesztésének országos tár­sadalmi és gazdasági prog­ramijával kapcsolatos ifjúsá­gi föladatokról tanácskoztak pénteken a KISZ Központi Bizottságában. Az ifjúsági szövetség megyei gazdaság- politikai titkárainak szak­értők bevonásával megtar­tott értekezletén megállapí­tották: Borsod-Afoaúj -Zemp­lén, Szab olcs-Szatmár, Ba­ranya, Békés, Somogy, Vas, Zala megye népességmegtar­tó erejének egyik tényezője a hatékony, piacra orientált és jövedelmező ipar, mező- gazdaság léte, illetve az új ipar telepítése. Ez utóbbi nem elégséges, de szükséges feltétele a célok megvalósí­tásának. A tanácskozáson megfo­galmazódott, hogy támogat­ni kell azokat az elképzelé­seket, amelyek e régiók fej­lesztését tűzik ki eéluL Az Ipartelepítéshez szükséges személyi feltételek biztosítá­sának, a fiatal műszaki, közgazdász értelmiség Lete­lepítésének döntő tényezője az érdekeltség, azonban a felzárkóztatás végrehajtásá­hoz szükség van a társadal­mi indíttatás, a célkitűzések, a fejlesztésekhez kapcsolódó feltételek, eszközök és támo­gatások széles körű ismerte­tésére és elfogadtatására is. A Szovjetunió társadalmi— gazdasági fejlesztésének stra­tégiáját vázolta fel Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára a Habarovszkban csütörtökön mondott beszé­dében. A szov jet vezető sze­rint a gazdaság fejlesztése megköveteli az irányítási, a tervezés, a gazdasági mecha­nizmus átszervezését a XXVII. pártkongresszuson elfogadott határozatok alap- 'ján. Az SZKP KB főtitkára Vlagyivosztok, Nahodka, Komszomolszk és Haba­rovszk meglátogatása után, távoi-keléti útját befejezve, hazautazott Moszkvába. Szovjet—amerikai megbeszélés Genfben Lezárultak a tárgyalások Szedik téli tárolásra már a vöröshagymát is Genfben lezárultak a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének problémájával foglalkozó szovjet—ame­rikai tárgyalások. A tárgyalások felölelik a kísérletek el­lenőrzésének és a kísérleti robbantásokról való teljes le­mondáshoz vezető utak meghatározásának egész kérdéskö • rét. A tárgykört mélyrehatóan megvizsgálták, részletekbe menő véleménycserékre került sor. Mindkét fél kinyilvá­nította készségét, hogy az augusztus 1-jén bejelentett szü­net után szeptember elején Genfben újra összeüljenek a megvitatott kérdések további tanulmányozására. Mezőgazdasági exportter- mélceinik sorában előkelő helyet foglal el a vöröshagy­ma; ennek; fő termőhelyén, a 2500 hektáros makói táj­körzetben pénteken teljes erővel megkezdték a téli tá­rolásra alkalmas fűszernö­vény szedését. Eddig az úgynevezett főzőhagyma ke­rült le a földekről, amely nem alkaligás a tárolásra. Most, az idény elején kéz­zel szedik a hagymát. A föl­dieken dolgozók a szedéssel egyidejűleg válogatják, osz­tályozzák és 25 kilós zsákok­ba rakják — azonnal ex­portra készítik elő. Rövide­sen megindulnak a betaka­rító gépek is; ezek két me­netiben dolgoznak. Előbb ki­emelik a földből a termést, s négy-öt napig hagyják szikkadni, utána rendfelsze­dő berendezéseikkel össze­gyűjtik, és a tárolóhelyekre viszik. Az idei terméskilátások­ról a Csongrád megyei Zöl­dért vállalatnál elmondták, hogy a mennyiséggel és a minőséggel egyaránt elége­dettek a szakemberek. Tö­mör húsú, erős héjú az Idei hagyma, így jól bírja a szállítást. Az utóbbi három évben a hagyma termesztésben ked­vező változás következett be: nőtt a termelési kedv, megszűntek az értékesítési gondok. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy eredményesnek bizonyult a makói hagymatermesztési rendszer technológiája és jó együttműködés jött létre a termelő gazdaságok, vala­mint az értékesítő vállalatok között. Az amerikai külügymi­nisztérium képviselőd szerint „pozitív hangvételűek” vol­tak a nukleáris fegyverkísér­letekről folytatott genfi tár­gyalások, a Szovjetunió és az Egyesült Államok között azonban változatlanul jelen­tősek a nézetkülönbségek a kísérletek eltiltását illetően, s Washington egyelőire csu­pán az ellenőrzés kérdései­nek megvitatására hajlandó. A minisztérium képviselői reményttaeüitőnek mondták azt, hogy a két ország kül­döttsége megállapodott a tárgyalások folytatásában. Ugyanakkor eredménytelen­nek tekintik a másak genfi megbeszélést, amelyet a két ország képviselői a SALT— II szerződésről folytattak, s leszögezték: az Egyesült Ál­lamok változatlanul tartja magát ahhoz az álláspont­hoz, hogy a hadászati fegy­verek számát korlátozó szer­ződés előírásai nincsenek érvényben. A Fehér Ház képviselői hangoztatják: a két megbe­szélés elősegítette az állási- pontok tisztázását a genfi leszerelési tárgyalások fel­újítása és az esetleges, kül­ügyminiszteri szintű megbe­szélések előtt. A magukat megnevezni nem kívánó kormánytisztviselők átalában azt igyekeztek bizonyítani, hogy amennyiben sikerül megállapodásra jutni egy újabb , szovjet—amerikai Űj gépet helyeztek üzembe Nagy teljesítményű Tájfun csavarkomp­resszort helyeztek üzembe a Kaposplaszt- nál a korábbi kis tel­jesítményű és igen nagy zajszintű kompresszorok helyett. Az új gépről üzemel a légelosztó köz­pont, mely sűrített leve­gővel látja el a mű­anyag-, a szeparátor- és az akkuüzemet Ké­pünk a szeparátor- üzemben készült csúcstalálkozóról, akikor azon lehetőség nyílik .majd né­hány leszerelési kérdés .meg­oldására —•„ ha a részletkér­désekről folytatott különtór- gyialások .megfelelően ala­kulnak. Ilyen lehetőségnek tekintik például azt, hogy amennyiben sikerül tisztáz­ni az ellenőrzés egyes kér­déseit az Egyesült Államok végűidé hajlandó lesz ratifi­kálni az atomfegyver-kísér­letek felső határáról évekkel ezelőtt megkötött szerződést. A The New York Times pénteki számában az isimért publicista, Tom Wicker bí­rálja a kormánynak a SALT—II szerződéssel kap­csolatos magatartását. Wic­ker szerint a kongresszus­nak kell most megakadá­lyoznia azt, hogy Reagan el­nök valóra váLtsa korábbi kijelentését és az. Egyesült Államok valóban túllépje a szerződésben meghatározott kereteket hadászati fegyve­reinek számát illetően. Az amerikai képvdsélőház a jövő héten1 tárgyal a kato­nai költségvetéshez beter­jesztett módosító javaslatok­ról, s ezek között szerepel egy előterjesztés, mely eltil­taná az előirányzatok- fel- használását olyan fegyverek beszerzésére, amelyekkel az Egyesült Államok meghalad­ná a szerződésben meghatá­rozott kereteket. Ugyancsak a képviselőház elé kerül a jövő héten több más, a fegy­verkezés ütemét korlátozó javaslat is — így például a műholdelhárító fegyverek kipróbálásának tilalmára, illetve az amerikai nukleáris fegyverkísérletek korláto­zására vonatkozó előterjesz­tés is. A The New York Times úgy véli, hogy ezek közül többet is elfogadhat a képviselőház. Réagan elnök mindeneset­re már jóelőre biztosítani akarja magát az ilyen, lépé­sekkel1 szemben. Az elnök kongresszusi képviselők előtt elmondott beszédében arra szólította fel a törvény- hozást, hogy ne csökkentse a katonai költségvetést. Reagan érvelése szerint az amerikai katonai programok folytatása „kedvezően befo­lyásolhatja a genfi tárgyalá­sokat”, a katonai költségve­tés csökkentése viszont „az­zal a kockázattal jár, hogy nem sikerül elérnünk egy új leszerelési megállapodást”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom