Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-07 / 185. szám

* Világ proletárjai, egyesüljetek ! KÖ^ . Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAP3A XLII. évfolyam, 185. szám Ára: 1,80 Ft 1986. augusztus 7., csütörtök HIROSIMÁI EMLÉKNAP A hirosimai atomrohban- tás áldozataira emlékeztek szerdán országszerte. A fő­városi békéközösségek akti­vistái az Országos Béketa­nács ifjúsági bizottságának szervezésében a kora hajnali óráktól a tragédiát felidéző árnyékalakokat festettek a járdára a Felszabadulás tér Károlyi Mihály utca felőli részén. Ezzel az akcióval és szórólapokkal emlékeztettek a 41 évvel ezelőtti pusztu­lásra, s hívták fel a figyel­met az atomfegyverek ve­szélyére. Este az Országos ' Béketa­nács nemzetközi ifjúsági bé- kéklobjában az „Atomener­gia: fenyegetés vagy segít­ség? A békés felhasználás problémái” címmel, fórumot rendeztek. A késő esti órákban, sok fiatal gyújtott gyertyát a járdára festett árnyékalakok mellett, emlékezve, az áldo­zatokra, s tiltakozva az atomfegyverek ellen. A több száz embert meg­mozgató fővárosi rendez­vény mellett az ország szá­mos más városában — töb­bek között Dunaújvárosban, Győrben, Dombóváron, Szarvason., Csongrádon és Kazincbarcikán — is meg­emlékeztek a hirosimai és nagaszaki atomrobbantás áldozatairól. A hirosimai megemléke­zésről a 2. oldalon tájékoz­tatjuk olvasóinkat. A VÁROSI VB NAPIRENDJÉN Deseda-program és vízellátás (Tudósítónktól.) Csaknem egy évtizede ala­kították ki Kaposvár köze­lében a 250 hektáros Deseda víztározót. A körülbelül 8— 9 millió köbméteres mester­séges tó környéke azóta a helybeliek kedvelt kirándu­lóhelye lett. Miként fejleszt­hető tovább kényelmes sza­badidőközponttá, üdülő­hellyé, erről tanácskozott — egyebek mellett — tegnapi ’ülésén a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A beszámoló szerint az ipari és mezőgazdasági célo­kon kívül az eddigieknél sokkal jobb körülményeket teremthetnek a sportoláshoz, az üdüléshez, és talán nem túlzás, hogy az idegenforga­lomban is számíthat a város a Dasedára. A múlt lóv óta ötletgazdag rendezési terv alapján fej­lesztik a szóban forgó terü­leteket. 1985-ben kétmillió forintot költöttek e célra, az idén pedig — ugyancsak részben a megyei tanács anyagi segítségével — ötmil­lió forintot költenek rá, hogy szebbé, rendezettebbé tegyék. A tavat övező 30 hektárnyi parkerdő ideális körülményeket nyújthat a pihenéshez. Egyelőre szociá­lis létesítmények, csónak- kikötő és -kölcsönző, vala­mint szabad strand szolgál­ják a kirándulókat. A fej­lesztési programban' Topo- náron és a kaposfüredi sző­lőhegy alatt két újabb csó­nakkikötő építése szerepel. A Siotour kemping létesíté­sét tervezi itt, amelyet, ha minden jól megy, a követ­kező szezonban nyitnának rrteg. Először 250 vendéget fogadnak, de később akár 55i0-en is 'helyet találhatnak majd a sátrakban, a felépü­lő faházakiban.. Minderre a Siotour 30 millió forintot költ. Mint ismeretes, a távlati elképzelések szerint válla­latok, szövetkezetek üdülő­ket, pihenőlházakat és okta­tóközpontokat létesítenek a tó partján, amelyekben ösz- szesen 1000 szálláshelyet te­remtenek. Az épületek ala­pozásához még ebben az öt­éves terviben hozzáfognak az érdekéitek anyagi hozzájá­rulásával. Kaposvár és kör­nyéke lakóinak társadalmi munkájára is szükség lesz a következő években ahhoz, hogy a Deseda-tó mihama­rabb üdülőparadicsommá váljon. Nem kevésbé fontos és közérdekű kérdés volt a tegnapi tanácskozáson a vá­ros ivóvízellátásának helyze­te, az ezzel kapcsolatos ter­vek és fejlesztések. Kapos­vár- nincs rózsás helyzetben, mert a föld alatt futó víz­vezeték-hálózat 60—70 szá­zaléka kis áteresztő képes­ségű és öntöttvasból készült. A magas víztornyokból sincs elegendő. Az északnyugati városrészben például szi­vattyúkkal nyomatják* a vi­zet a lakásokba és a felhasz­nálókhoz. Elég egy kis áramszünet hogy leálljanaR a vízmű gépei. A .várost három vízellátá­si övezetre osztották a szak­emberek, és fontossági sor­rendet állítottak fel ezek fejlesztésére. Az északnyu­gati városrész, a Béke-Füre- dii, a Toldi és a Kinizsi, va­lamint a Jutái úti lakótelep, hozzá a Léva és a Losonc köz aidjiálk az egyiket. A bel­város és a hozzá tartozó rész a második, imí,g a har­madik a donneri városrész. A VII. ötéves terviben ki­emelten az első két terület ellátását kell javítani. A munkák elvégzésére 165 mil­lió forintot költenek ebben a tervidőszakban. Befejeződnek a másodvetések — Vizet várnak a növények ■ Kevesebb, de jó minőségű búza Régen volt rá példa, hogy az aratással ilyen rövid idő alatt végeztek volna a so­mogyi gazdaságok, mint az idén, s arra is, hogy a ka­lászos gabona ilyen gyorsan és bértárolás nélkül „befut” a GMV raktáraiba. Dr. Kersák Jenő, a me­gyei tanács mezőgazdásági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetője mondta teg­nap: a kalászosoktól letaka- rított 108 ezer hektárnyi te­rületből 47 ezer hektáron végeztek a nyári talajmuin- kálatokkal. Az aratás utó­munkái gyorsan ' kezdődtek és szaporán haladtak. A másod- és tani óvetés ék­nek nem kedvez a csapa­dékszegény időjárás, s az eső hiányát megsínyliik a kapás­növények is. A másodveté­seknél nedvesség nélkül nem kel a mag. nem fejlődik a növény. A kikelt, de sínylő­dő szuperkorai kukorica pél­dául — amellyel több üzem a silónak vetett kukoricát szerette volna pótolni — ugyancsak senyved. Lenti Imre, a Somogy Me­gyei Gabonaforgalmi és Ma­lomipari Vállalat kereske­delmi osztályvezetője arról tájékoztatott ugyancsak teg­nap. hoigy 185 460 tonna ka­lászos gabonát vettek át ed­dig, a felvásárlás zavar­mentes. 1700 tonnányi étke­zési borsót is megvásároltak, amelyet hántolásra, illetve exportra küldenek. A búza jó minősége révén a vártnál kisebb hozamok ellenére is megtalálják számításukat a gazdaságok, ugyanis ritkán fordul elő. hogy az alacsony nyerssikér-tartalom miatt minőségi' levonásra kerülne sor. E tekintetben az idei búza sokkal jobb az élőző évekénél. A vállalat a mi­nőségi eredmények ismere­tében egyes búzafajták őszi vetését külön is javasolja a termelőszövetkezeteknek és Kihasználatlan géppark A könnyűiparban az utób­bi időben romlott a gépek kihasználása, ennek főként a létszámhiány az oka: a mun­kaidő-kiesés kétharmad része ebből ered. Az utóbbi öt év­ben 13 Százalékkal csökkent a fizikai dolgozók száma. A legrosszabb a helyzet a kö­tő-, a pamut-, a len-, a gyapjú- és a selyemiparban. További gond-, hogy mind kevesebben vállalják a má­sodik. illetőleg a harmadik műszakot, így a nagy értékű gépek egy része csak egy műszakban dolgozik. A könnyűipartól évente 2.8 százalékos termelésnöve­kedést vár a népgazdaság a VII. ötéves , tervidőszakban. Teljesítéséhez feltétlenül szükséges a meglévő kapaci­tások jobb kihasználása. En­nek érdekében több vállalat néhány üzemet már koráb­ban vidékre telepített, ahol még van szabad munkaerő. Emellett a gazdaságtalanul működő gépparkot több he­lyen kiselejtezik, illetőleg ér­tékesítik. A kapacitások jobb kihasz­nálását több mint 1200 vgmk csaknem 18 ezer tagja segí­ti. A vgmk-k eddigi műkö­dése főként a textilruházati iparban enyhített a gondo­kon, ahol erre mód nyílik, a többi ágazatban is létrehoz­nak ilyen szervezetéket. Űj szövetkezeti kisbank alakult Konsumhwest Szövetkezeti Fejlesztési Bank néven újabb szakosított pénzintézet kezd­te meg működését a hazai bankrendszerben. Az új be­téti társulás szerdán tartotta alakuló ülését. A 'kisbank a fogyasztási szövetkezetek széles körű összefogásával jött létre. Az új pénzintézetet 358 szövet­kezet — 258 áfész, 35 lakás-, 20 takarékszövetkezet és több szövetkezeti vállalat alapí­totta, A pénzintézet alaptő­kéje 405 millió forint. Az új pénzintézet létreho­zásával a szövetkezetek is kialakíthatják a tőkeáram­lás hatékonyabb formáit. A szövetkezeték eddig is létre­hoztak közös alapokat, ezek azonban nem bizonyultak eléggé hatékonynak. Érde­keltség híján nem szívesen helyezték el pénzüket a szö­vetkezetük a közös alapok­ba. Az új bank létrehozásá­tól azt várják, hogy segítsé­gével meggyorsul a szövetke­zetek közötti tőkeátcsoporto­sítás, nő a gazdálkodók költ­ségérzékenysége, és több pénz jut a jövedelmezőnek ígérkező beruházásokra. A bank tevékenységi köre igen széles, a népgazdaság vala­mennyi ágazatában bekap­csolódhat a jövedelmező fej­lesztések finanszírozásába, részt vehet saját kockázattal járó vállalkozásokban, finan­szírozhat kölcsönbérleti ügy­leteket, bekapcsolódhat az értékpapírok forgalmazásába is. Az új szakosított pénzin­tézet nyitott szervezet, arra számítanak, hogy a szövet­kezetek mellett később ipar- vállalatok is tagjai lesznek. állami gazdaságoknak. Elhe­lyezési gondok ezúttal nem nehezítik az átvételt, sőt azt kérik a gazdaságoktól, hogy az előzőleg bértárolásra ter­vezett mennyiséget is szál­lítsák a GMV magtáraiba, silóiba. Az egész országban szom- júhozzák a növények az esőt. Egyes vidékeken mór nyol­cadik hete nem mértek em­lítésre méltó csapadékot, de átlagosan is kesesehb ned­vesség-utánpótlást kaptak a földek, mint amennyi a két nyári hónapban, júniusban és júliusban „kijárt volna”. Különösen az okoz gondot, hölgy a július végére alapo­san megerősödött és ennél­fogva nagyabb vízigényű ka- pásnövények nem jutnak hozzá az éltető nedvesség­hez. emia tt nedv keringésük alaposan lelassult, pedig fej­lődésüknek éppen annál a szakaszánál tartanak, amikor már közvetlenül a termést nevelik. A tartós szárazság egyre több vidéken, veszé­lyezteti a 'tervezett termés­átlagok elérését. Nem is egy gazdaságban döntöttek úgy a mezőgazdák, hogy a ten­gődő növényeket idő előtt be­takarítják, mivel így leg­alább friss zöld takarmány­hoz juttathatják az állatál­lományt, ha már nem bíz­hatnak a. termés normális kifejlődésében. A júliusi adatok szerint az átlagosnál kevesebb esőt kaptak a földek. További gond, hogy az amúgy is szű­kösen mért csapadék eléggé egyenetlenül áztatta a, föl­deket. Többnyire záporok formájában kapták meg a növények az esőt, néhol pár órán belül 80—100 milliméte­res adagokban. Csakhogy ez a hirtelen lezúduló víztömeg nem jelent igazán éltető esőt, mivel lefut a földeken és hirtelen el is párolog. A növények sanyarú, helyzetére jellemző az, hogy solkfelé a talaj utolsó víztartalékait is felélték. Augusztus eddigi napjai nemhogy változást hoztok volna, inkább csak rontottak az idei nyár eddigi csapa- dékmérlégén. Sok helyütt aszály jeleit mutatják a nö­vények, mindenütt sürgős vízutánpótlásra lenne szük­ségük. Takarékosan bántunk a pénzünkkel Kétezerhatszáz lakás épül hitellel Somogybán a lakosság be­tétállománya az első félév végén meghaladta a 6,9 mil­liárd forintot. Ebből a taka­rékpénztár 5,4 miliárd forin­tot kezelt. A növekedés a múlt évhez képest 186 mil­lió forint, s ez tükrözi, hogy megyénkben a lakossági be­vételek a tavalyinál dinami­kusabban, 8,9 százalékkal emelkedtek. A személyi jö­vedelműken belül a pré­mium és a részesedés emel­kedett a legjobban, de 'a ter­mékértékesítésből származó jövedelem^, is jelentős volt. A betétek között jelentősen emelkedett a takaréklevelek aránya, a 9 százalékos ka­matot a lakosság vonzónak ítéld meg. Változattam az if­júsági takarékbetét népszerű­sége, június 30-án 16 683 ilyen számlát kezeltek a ta­karékpénztári egységék. Korszerű és kényelmes az átutalási betétszámla: bizo­nyíték erre, hogy csaknem 9000 ilyen számlát nyitottak, és közülük 3339-en már a munkabérük egy részének közvetlen átutalásával bizto­sítják a fedezetet. Az első hat hónapban 14,5 millió fo­rinttal emelkedett a gépko-. esi fedezeti betétszámla állo­mánya. Az OTP-nél kezelt lakossági hitelek állománya 6576 millió forint: 107 millió forinttal több, mint az év elején volt. Ennek jelentős részét a lakásépítéssel és -vásárlással kapcsolatos hi­telük teszik ki. Az idén 2608 lakás építéséhez és 149 társasházi lakás értékesítései ház nyújtott kedvezményes hitelt a takarékpénztár. A rövid lejáratú kölcsönök között a legjelentősebb to­vábbra is az áruvásárlási hi­tel. Az év első felében több mint 17 millió totó-lottószel­vényt vettek meg Somogy­bán, ez derül ki az OTP tájékoztatójából — pénztárai­nál több mint 23 millió fo­rintért vásároltak valutát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom