Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

4 9 Somogyi Néplap 1986. augusztus 1., péntek Nagyanyáink rétese jut eszünkbe az ízletes cse­megéről, melyet a So­mogy Megyei Vendéglá­tó Vállalat rétessütő üzemében készít négy asszony. Kaposvári bolt­jukban azon melegében megvásárolható a sok finomság. A rétesfélék mellett kelt tésztákat, pogácsát is sütnek. A Csokonai fogadóban és a Havanna ételbárban nagy sikere van a piz­zának és a hamburger­nek, ezeknek a tésztáit szintén ők készítik. A szórakozóhelyek csendje tékű zavarás különösen az üdülőhelyieken elkerülhetet­len nyári időszakban. Azt, hogy a kereskedelmi egység éjszakai nyitva tartása a települési környezet életfel­tételeit károsain befolyásol­ja-e, csak az eset összes kö­rülményeinek gondos mérle­gelésével lehet eldönteni. A lakosság életfeltételeit káro­san befolyásoló körülmé­nyek azanlban szükségtelen zavarásnak minősülnek. A keresikedelmi és ven­déglátó egység nyitva tar­tását szabályozó hatósági engedély az üzemeltetés ál­lamigazgatási feltételeit szab­ja meg, de nem terjed ki a szomszédjoga szabályok alap­ján elíbóirálaindó polgári jogi vitára. A kereskedelmi és vendéglátó tevékenység és ezzel összefüggően az üzlet - helyiség nyitva tartására vo­natkozó jogosultság senkit nem jogosít arra, bogy szom­szédait szükségtelenül zavar­ja. Ebből következik, hogy kereskedelmi és vendéglátó tevékenységet csak a tele­pülési környezetet, a lakos­sági életfeltételeket károsan nem befolyásoló máidon, má­sok birtoklásának zavarása nélkül lehet folytatni. A (kü­lönböző érdekek összeméré­se, összeegyeztetése vezet­het olyan eredményre is, hogy a kereskedelmi egysé­get a bíróság eltiltja az éj­szakai nyitva tartástól, ha a szórakozóhely nyitva tartása esetén a települési környezet zavarása más módon nem szüntethető meg. Az éjszaka is nyitva tartó zenés szórakozóhely üzem­ben tartói sokat tehetnek a pihenni vágyók érdekében. Komplex műszaki eszközök­kel és egyéb intézkedések­kel a zajhatás csökkenthető. Az üzlethelyiség falai hang- szigetelő anyaggal szigetel­hetek, a székek lábára gu­migyűrű szerelhető fel. Meg­oldható a hangtalan szellő­zés, megfelelő szaktervezés­sel és kivitelezéssel csök­kenthető a hangerősítő ' be­rendezések, ventilátorok, nyí­lászáró szerkezetek által oko­zott za j is. Ha a műszaki esz­közök és egyéb intézkedé­sek nem küszöbölik ki a te­lepülési környezet szükség­telen zavarását, nem kizárt az eltiltás az éjszakai nyit­va tartástól —mutatott rá a Legfelsőbb Bíróság eseti dön­tésében. Dr. Kollár Márta Jelentkezett a szőlő szürkerothadása Az elmúlt időszak zivata­ros, jégvenéses időjárásának hatására a szőlő botritisz betegségének (szürkerotha­dás) tünetei megjelentek a zöld bogyókon. A betegség elsősorban ott jelentkezik, ahol valamilyen mechanikai sérülés érte a szőlőt — vi­harkár, jégverés, szőlőmoly- kártétel stb. A kórokozó a mostani időjárás mellett gyorsan fertőz. A veszélyt növeli az a tény, hogy a múlt hét végén hirtelen le­hullott' nagy mennyiségű csapadék hatására a bogyók víztartalma jelentős mérték­ben megnő, a bogyó héja a belső növekedés ütemét nem tudja követni, és rajta ki- sebb-nágyabb sérülések ke­letkeznek. Ezek a sebek utat. nyitnak a fertőző spóráknak A betegség elsősorban a zsendülő, illetve érőiéiben lévő csemegeszőlőket veszé­lyezteti, melyeken helyen­ként máris számottevő fer­tőzések kialakulása figyelhe­tő meg. Elengedhetetlenül fontos fetadjaít ezért a véde­kezések haladéktalan végre­hajtása! A betegség könnyen felismerhető a fertőzött bo­gyók szürkésfoarnára színe­ződéséről és a felületén meg­megjelenő jellegzetes szür­késfehér penészgyepről. A zöld bogyók megbetegedésé­nek következménye a zöld­vagy savanyúrothadás, mely terjedésével az egész fürt pusztulását okozhatja a ké­sőbbiekben. Ha az időjárás a továbbiakban tartósan szárazra változik, a fertőzé­si folyamat lelassul, de a már megbetegedett bogyók értéktelenek maradnak. A betegség ellen jó ered­ménnyel használható a kö­vetkező szerek valamelyike (a készítmények keverési aránya mellett zárójelben le­vő napok a várakozási időt jelentik). Csemegeszőlőiben: Ortho-Phaltan 0.2—0,3 (10 nap), Ronilan 50 WP 0,1— 0,15 (14 nap), Sumiílex 50 WP 0,1—0,15 (Iá nap), Rov- ral 25 FW 0,2 (7 nap), Top- sin-ÍMetil 70 WP 0,1 (14 nap), Fundazol 50 WP 0,1 száza­lékban (14 nap). A csapadékos, változékony június ugyan mérsékelte a liszt harmat fertőzésének mértékét, de a betegség ter­jedésének veszélye továbbra is nagy, ezértt a permietlóhez feltétlenül keverjük a Thio- vit, Microlux 0,2, vagy a Karathane FN—57 0,1 száza­lékos gomfoaöTő szer valame­lyikét is. A szőlőmolyok nyári nem­zedékének rajzása még ész­lelhető, tojásrakásuk folya­matos, ebből .^következik, hogy a hernyókártétel is el­húzódik augusztus első nap­jaira. A gamhaölő szer kom­binációhoz keverjük ezért a Bi-58 EC 0,1, az Unifosz 50 EC 0,1 százalékos rovarölő szer valamelyikét, mely sze­rek egyút’tai szőlőatkák el­len is védelmet biztosíta­nak (14, illetve 7 nap vára­kozási idejűek). Több lesz a divatos harisnya vüil a finomhaTisnyék gyár­tása. Már jövőre hétmillió­val több divatos lábravalót készítenek. A műszaki fej­lesztés eredményeként lehe­tőség nyílik arra, hogy éven­te mintegy 4 millióval több zoknit, illetőleg meleg haris­nyanadrágot kössenek, kon­fekcionáljanak. A többlet termelést túlnyomórészt a tőkés piacon értékesítik, így a tavalyi 151 millió forintos expótjukat az idén 180 mil­lióra, jövőre pediig 240 mil­lióra emelik. Ehhez hagyo­mányos partnereik mellett új vevőket keresnek, ligy szállítanak az idén Dániába és Finnországba divatos ma­gyar harisnyát, illetőleg ha­risnyanadrágot. Emellett ar­ra is törekszenek, hogy gyártási együttműködést ala­kítsanak ki külföldi partne­reikkel. így az idén több ezer harisnyanadrágot készí­tenék az egyik NSZK-beli cégnek, és biztató együttmű­ködési. tárgyalásokat folytat­nak az egyik olasz harisnya- gyárral is. A gyártók azt ígérik, hogy hamarosan ismét az üzletek­ben lese a formára kötött, sarok enősiítős harisnyanad­rág, illetőleg az őszre egy- millió pamut-, illetve gyapjú- típusú divatharisnyát külde­nek az üzletekbe. A szórakozó emberek — főleg nyáron — szívesen: lá­togatják az éjszaka is nyitva tartó lokálokat, bárokat, ze­nés-táncos helyeiket. Vannak azonban, akik éjszaka pi­henni, aludni szeretnének. A szórakozóhelyeket üzemelte­tők és a szórakozni vágyók érdekei gyakran ütköznek a lakók és a pihenni vágyók érdekeivel. A Legfelsőbb Bíróság a Bírósági Határozatok 1985, évi 9. számában közzétett egyik eseti döntésében kifej­tette: a vendéglátó- és szó­rakozóhelyeknek az idegan- f orgialommal is összefüggő éjszakai üzemben tartása, az üzemben tartáshoz fűződő egyébként indokolt érdekek nem adnak alapot arrai, hogy ez a tevékenység károsan befolyásolja a lakosság élet- feltételeit. Ezek közé tarto- zlilk a megfelelő éjszakai nyugalom biztosítása is. Az emberi környezet vé­delméről szóló 1976. évi II. törvény 38. paragrafus (1) bekezdése ugyanis előírja: települési környezetben csak olyan üzem, létesítmény építhető vagy tartható fenn, illetőleg olyan tevékenység folytatható, amely a laikos- ság életfeltételeit károsan nem befolyásolja. A Polgári Törvénykönyv­nek a szomszédjogok gya­korlásáról szóló 100. parag­rafusa kimondja: a tulajdo­nos a dolog használata so­rán köteles tartózkodni min­den olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. A zavarás, illetve a joggyakorlás veszé­lyeztetésének tilalmánál a törvény a „szükségtelenül” kifejezést használja. Ez azt jelenti, hogy a tilalom nem abszolút, hanem viszonyla­gos, az érdekek összeegyez­tetésére, összemérésére van szülkség e szakasz alkalma­zása során. Csekélyebb mér­Tangsan — a feltámadt város A Főnix park fagylaltárus nénije tíz év távlatából is úgy emlékszik arra a bor­zalmas hajnalra, mintha csak tegnap történt volna. A föld­ből vakítóan fehér fénycsó­va tört az ég felé félelmetes morajlás közepette. Azután elkezdett mozogni a föld, és minden, ami rajta volt. Re- csegett-ropogott az épület, majd elkezdtek dőlni a fa­lak. A többire nem emlék­szik. A szerencsések közé tartozik, akiket élve ástak ki a romok alól. Közeli csa­ládtagjai közül tizeníketten lelték halálukat a tégla- és betontörmelókek alatt. Csou néni emlékszik, de már nem álmodik arról a napról. Te­kintete nem rettegést, ha­nem bizalmat és belenyug­vást tükröz. Bizalmat a je­lenben és a jövőben, bele­nyugvást a fájdalmas múlt­ba. 1976. július 28-án, hajnali 3 óra 42 perc 53 másodperckor nyári álmát aludita a Péking- től mintegy 180 kilométerre levő iparváros, Tangsan több mint egymillió lakosa, ami­kor elkezdődött a földrengés. Alig 23 másodperc alatt a sok száz éves városból szin­te semmi sem maradt. A la­kóházak, a középületek, a gyárak, üzemek és egyéb ipari létesítmények kártya­várként omlottak össze a Richter-skála szerint 7,8 fo­kozatú gyilkos földrengés csalásai alaltt. A Kína tör­ténetében legnagyobb mére­tű természeti katasztrófa négyszáz Hirosimára dobott atombomba pusztító erejének megfelelő energiát szabadí­tott fel, és szinte pillanatok alatt 20 mUMó tonna törme­lékké változtatta a virágzó kínai iparvárost. A város több mint egymillió lakosá­ból a nemrég közzétett hi­vatalos adatok szerint 242 769 ember életét vesztette, és csaknem 165 000 súlyosan vagy könnyebben megsérült. Sok ezer család teljesen ki­pusztult és töibb ezer gyer­mek árván maradt. Közel négyezren egész életükre bé­náikká váltak. Teljesen meg­semmisült a város épületei­nek 79 százaléka és ipari felszereléséinek 55 százaléka. Az anyagi kár értéke meg­haladta a 3 milliárd jüant. A földrengés hatalmas ká­rokat okozott Pekingiben és Tienesinben is. A példátlan katasztrófa óta tíz esztendő telt el. Tang­san város 48 éves polgár- mestere, a földrengés egyik túlélője, Csang Csin-cseng meghívta a Pekingben dol­gozó külföldi tudósítókat, az évforduló alkalmából láto­gassák meg a mitológiai fő­nix madárként hamvaiból új­jáéledt, feltámadt Tangsant. S amikor szállodánk abla­kán kitekintettünk, elállt a ^lélegzetünk. Ameddig a sízem ellát, csupa 5—6 emeletes lakóépület, széles sugárutak, óriási parkok, üzletti negye­dek és mindezektől megle­hetősen távol az új gyárak és üzemek sorakoznak. Akad közöttünk, aki nehezménye­zi, hogy túlságosan egyfor­máik, jellegtelenek az épüle­tek, s hogy a város arculata egysíkú. A többség azonban a lényegest veszi észre: a nagy földrengés romhalma­zából megszületett Kína leg­korszerűbb ipari nagyvárosa, amely sakkal tágasabb, mint annak idején volt, s lakosai­nak száma csaknem kétszáz­ezerrel több,. mint 1976 jú­liusában, a katasztrófa előtt. A város túlélői, a kínai had­sereg egységed és. az ország minden részéből odasereglett építőmunkások százezrei nem csupán újjáépítették, hanem maradandót alkottak. Ellátogattunk a Főnix parkba, ahol idősek, fiata­lok és gyermekek gondtala­nul sétálnak, szórakoznak és játszanak. Kísérőnk szavai­ból megtudjuk, hogy három létesítmény vészelte át nyomtalanul a nagy földren­gést — egy több száz éves pagoda, Mao Ce-tung szob­ra és az a fal, amelyet a „kulturális forradalom” alatt emeltek Mao-idézetek hirde­tésére. Vendéglátóink azon­ban nem ezekre büszkék, ha­nem új városukra, a város főterén emelt emlékműre és arra a tényre, hogy az 1979- ben megkezdett újjáépítést lényegében befejezték, s a tangsaniak 98 százalékát új, korszerűen felszerelt és föld­rengésálló lakóházakba köl­töztették. Megtekintettük a moz­dony- és vagongyár egykori öntödéjét, amelyet teljesen romba döntött a földrengés. Mementóként hagylták meg az utókor számára. Borzal­mas élmény. Mintha mese­beli erőművész járt volna itt, aki darabokra szaggatta, majd halomra dobálta a mű­hely vasbeton vázát és gépe­it. A földrengés pillanatai­ban 20 munkás tartózkodott az öntödében, s közülük csak kilencen maradtak életben. Tőlük tudjuk meg, hogy a szénbányászok szerencsé­sebbek voltak. Körülbelül tízezer bányász volt a föld alatt, s mindegyik túlélte a katasztrófát. Azokat, akik túlélték ugyan a földrengést, de eg4sz életükre bénákká vál­tak, külön erre a céh a épí­tett kórházakban és szana­tóriumokban kezelik. Csak tolás'Zékeken tudnak közle­kedni, de akad közöttük, aki könyvet ír, idegen nyelvből fordít, kosarat köt, vagy mis módon igyekszik hasz­nossá tenni magét, ók is emlékeznek., egyszersmind emlékeztetnek. Mint azok az árvák, akik a városi tanács szerető gondoskodását élve­zik, s közülük a nagyobbak viharos éjjeleken ma is si­koltozva ébrednek, mert azt hiiszik, hogy megint jön a földrengés. A tanácsi napköziben vi­dám gyermekműsorral bú­csúzitatnak bennünket. A tangsani gyermekek a szo­cializmus nagyszerűségéről, az emberi szeretetről és a barátságról énekelnek. És természetesen a jövőről, amelynek bizonyossága ott csillog a szemükben. A sze- izmológusok azt mondják, hogy a következő évszázad­ban nem várható a tíz év­vel ezelőttihez hasonló ter­mészeti katasztrófa Tangsan- ban. A tangsaniakkal együtt reméljük, hogy nekik lesz igazuk. Éliás Béla A Budapesti Harisnyagyár korszerűsíti finomharisnya- gyártását, mert a kül- és a belpiacon leginkább e ter­mékei értékesíthetők. Külföl­di cégektől száz gyorsjáratú kötő- és h/űsz konfekcionáló gépet béreltek, s ezek túl­nyomó többségét már üzem­be helyezték. Ugyancsak di­vatos finomharisnyát, illetve harisnyanadrágot kötnek azon az 50 modern berende­zésen, amelyet a vállalat nagyibátonyi gyárából tele­pítettek át a budapesti köz­ponti részlegbe. A terviek szerint a beruházás a jö­vő év elejére befejeződik, és ekkorra jelentősen kibő­JOGI SZAKÉRTŐNK ÍRJA Növényvédelmi tájékoztató

Next

/
Oldalképek
Tartalom