Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
1986. augusztus 27., szerda Somogyi Néplap 3 A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉRVÉNYESÜLÉSE KUKORICA AZ ASZÁLYBAN A helyi szervek, a vállalatok és intézmények önállóságának növekedése kellő alapot teremt ahhoz, hogy az állampolgárok és a dolgozók közvetlenül, vagy az őket képviselő társadalmi szervek, intézmények, azaz a demokratikus fórumok útján részt vegyenek ügyeik intézésében. A dolgozóik és az állampolgárok részvétele a döntések előkészítésében és meghozatalában, valamint a végrehajtás ellenőrzésében garantálja az érdekek egyeztetését, a dolgozók érdekeinek kifejezését. Ezek a fórumok biztosítják az esetleges napi eltérő érdekek ösz- szehangolását oly módon, hogy szavatolják a dolgozó többség, a. közérdek elsőbbségét. A szocialista demokrácia átfogja a ' munkahelyi élet mindennapi valóságát is. E területen a dolgozók számára a cselekvési lehetőséget a munkahelyi demokrácia biztosítja, úgy, hogy a dolgozók részt vesznek saját munkahelyi tevékenységük megtervezésében, megszervezésében, irányításában és ellenőrzésében, élet- és munkakörülményeik szabályozásában, a kollektívát érintő általános jellegű kérdések eldöntésében. E lehetőségek biztosítják azt, hogy a dolgozók befolyásolják a munkahelyen belüli hatalmi, elosztási és érdekviszonyokat. A munkahelyi demdkrácia forrása a szocialista tulajdonviszonyokban található, mivel az állam a tulajdonában lévő termelési eszközölk használóira, azaz a munka- vállalókra bízta a termelési eszközök működtetésének és felhasználásának módját. A dolgozók közvetett, vagy közvetlen úton jogszabályokban meghatározott jogokkal vesznek részt annak a munkahelynek a vezetésében, amelynek tagjai, és így saját maguk alakítják mindennapi munka- és létfeltételeiket. A dolgozók a munkahelyeiken különböző termelési, gazdálkodási és igazgatási munkai el ada tóikat látnak el. E feladatok megvalósítása során helyzetüket, lehetőségeiket, a munkaimegosztás belső tagoltsága, munkahelyük szervezete határozza meg. Fontos tehát a munkahelyi demokrácia olyan irányban való fejlesztése, hogy elősegítse a munkavállalok egymás közötti vezetők és vezetettek közötti harmonikusabb együttműködést, a jó munkahelyi Munkahelyi közösségek légkör kialakítását, a mindennapi gondok megoldását. A gazdálkodási folyamatban az egyéni és a csoport- érdekek különböző formában jelennek meg. Így például más lehet a véleménye, álláspontja és érdeke a fizikai munkásnak, mint egy vezetőnek, más egy brigád- tagnak, és a brigád egészének, például a bérkérdésekben, vagy a munka elosztásában. A munkahelyi demokrácia egyik feladata az, hogy mindenki számára teremtsen lehetőséget véleménye kifejtésére és elfogadtatására. Enélikül sok helyen az adott szervezeti tekintélyvi- szonyok miatt egyesek véleményének nagyobb súlya lenne, mások befolyása viszont a szervezet működésére hatástalan maradna. A munkahelyi demokrácia a gyakorlatban és legkézzel- foghatóbban szákszervezeti demokráciaként jelenik meg, ami annyit jelent, hogy a szakszervezetekre vonatkozó jogszabályok hozzák létre és működtetik azokat a intézményeket és fórumokat, amelyek révén a munikavál- lalaló csoportok és egyének érdekérvényesítési törekvése és képessége a felszínre kerül. A munkahelyi demokrácia érvényesülésének két útja van: Az egyik a dolgozóknak a vállalati vezetésbe való bevonása. A másik út a dolgozók érdekképviseleti szervének, a szakszervezeteknek az igénybevétele, amelyek érdekvédelmi és érdekképviseleti feladataikat teljesítve alakítják és védik a dolgozók érdekeit, javítják élet- és munkakörülményeit. A szakszervezetek nem csupán a múltjuk- ban gyökerező tradíciók miatt alkalmasak e feladatuk ellátására, hanem azért is, mert a dolgozók 90 százalékát tömörítik, azaz potenciálisan majdnem minden vállalati dolgozót képesek a döntésekbe, az irányításiba bevonni. Az elmúlt évek gazdasági és politikai fejlődése gyarapította azokat az intézkedéseket és jogszabályokat, mindenekelőtt a szakszervezeti jogosítványokat, amelyeknek az volt a célja, hogy a dolgozókat tulajdonosi minőségben minél nagyobb mértékben vonják be a munkahelyi ügyek elintézésébe, biztosítsanak számukra részvételt a vezetésbe, és fejleszék tovább az üzemi demokrácia intézményi kereteit. Dr. Pethő Róbert A fajta mell ott fontot a gondolát is A barcsi Vörös Csillag Tsz szakembereitől hallattam tegnap, a Növénytermesztési és Minősítő Intézet kaposvári telepén, a kukorica-termesztési tanácskozáson és bemutatón, hogy az utóbbi napokban bőséges csapadékot kapott a határ, ettől néhány növény — például egyik-másik kukoricafajta — még növelheti „fizetőképességét”. Aszályos esztendő után kell értékelni, a kísérletek és levonni a nagyüzemi termelés tanulságait. Perge István, a KITE kaposvári alközpontjának vezetője szerint a szélsőséges időjárás miatt a kukorica se hozza a várt eredményt, a több mint negyven napig tartó aszály miatt számottevő terméskieséssel számolunk ... A KITE somogyi taggaz- daságaiban 1982 és 1985 között egyenletesen nőtt a kukorica termőterülete. A 74 350 hektárról az augusztus 10-i becslések szerint még 6,4 tonnás hozamokkal számolnak. Most 10—15 százalékkal kevesebbet várnak. Tizennydlcezer hektáron termelnék napraforgót Somogyiban, zömmel hazai fajtákat. Tegnap Nagyatádon, a Gábor Andor Művelődési Központban elmondták: cseppet sem problémamentes a napraforgó termesztése. Az érdeklődők Nagyatádon olyan termelőszövetkezetben jártak, ahol a növénytermesztésből származó bevétel közel húsz százalékát a napraforgó adja. Horváth István tsz-elnök köszöntőjében elmondta, hogy a 8200 hektáron gaz- dálkozó szövetkezetük kedvezőtlen adottságú. Ezért meg kellett találniuk azokat a növényeket, amelyek jó termésátlagokat garantálhatnak. A gabonafélék melA kísérleti telep parcellái bizonyították a tegnapi bemutatón a kiváló termőképességű hibridek is csak akkor tűrik az aszályt, ha jó talajon, kellő tápanyagellátottság mellett, tökéletesen gyommentesítve termesztik! Somogybán az amerikai Pioneer cég hibridjeit a többi KITE-gazdaságnál is nalett a kukoricára, a repcére és a napraforgóra, szavaztak. Az utóbbi növényből most 670 hektáron termesztenek. Számításaik szerint elfogadható nyereséggel. Gondjuk természetesen nekik’is van: kísérleteik ugyan biztatóak, de a felhasznált növényvédő ' és szártalánító vegyszerek szerfölött drágák. Milyen kedvező előjelekre számíthatnak? Nos erre lett volna kíváncsi valamennyi szakember. Nagy Mihály, a Budapesti Vegyiművek mérnöke elmondta, hogy nem tehettek eleget a napraforgóval foglalkozó gazdaságok megrendelésének. Nem tudtak az egyik legfontosabb gyomirtó szénből az Olitrefgyobb — 86 százalékos — arányban vetették el az idén. Ahol mindent megkapott a növény, ott az aszály sem okozott akkora károkat, mint másutt. A somogyi talajadottságok — különösen a vízháztartást tekintve — nem a legalkalmasabbak a kukorica- termesztésre, néhány agrobőL elegendőt gyártani. Várhatóan csak szeptembertől dolgozik újra az üzemük. A szakemberek kíváncsiak lettek volna arra, hogy milyen újdonságokkal jelenik meg a cég a piacon. Erre a meghirdetett program ellenére sem kaptak választ. Sokkal több érdekes információval szolgált dr. Zsirai János, a Diniter Agrárfejlesztő Közös Vállalat osztályvezetője, aki egyebek között a sokszor vitatott hazai fajták termésátlagainak. kimutatásával bizonyította azok életképességét. Dr. Török Tamás, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai központjának osztályvezető-helyettese gyomirtási kérdésekről tartott tátechniikai eljárás azonban segít orvosolni ezt a fogyatékosságot: a kukoricának szánt területeken az időben és kellő mélységben elvégzett őszi szántás, a talaj kora tavaszi lezárása, a körültekintő gyomirtás, a három— négyévenkénti mélylazítás javítja a termőföd természetes vízkészletét. jékoatatót. A szakemberek megnézték a nagyatádiak naprafotgótáibláit. A helybeliek ezúttal is bizonyítani akarták, hogy érdemes foglalkozni ezzel a növénnyel: megfelelő gondoskodás mellett sikereket lehet elérni. A növényvédelem követelményeinek azonban mindenkor eleget kell tenni, hiszen az elmaradt gyomirtás csökkentheti az aliajtarltalimat, az öt—hatéves vetésforgó kihagyása is mérsékelheti a termésátlagokat. A tegnapi tanácskozás jó alkalom volt ,arra, hogy a szakemberek friss tapasztalatókat szerezhessenek, hasznos tanácsokhoz juthassanak. Nagy Jenő Tltkak éi ftrmeszféii tapaixtalatok Merre forog a napraforgó ? Megtartó eró a vállalat Somogy lakónépessége az elmúlt 5 év alatt mintegy 7 ezerrel csökkent: a csökkenés közel négyezerrel haladja meg azt, amennyivel a VI. ötéves területi terv előzetesen számolt. A fogyást döntően az élveszüle- tésék számának további visszaesése és a halálozások tartósan magas szintje okozta. Kedvezőtlen hatású 1984- től a vándorlásküliönbözet is, ennék nagysága az elmúlt két éviben meghaladta az évi 700 főt. A megye lakónépessége jelenleg 353 ezer. A munkaképes kor felettiek aránya tovább emelkedett és eléri a 22,5 százalékot. (1981-ben ez az arány 22 százallék volt.) Kevesebb a lakó, több a kereső A megye munkaerőforrása az elmúlt tervidőszakban közel 3 ezerrel csökkent. Az anyagi ágakban 6 százalékkal lett kevesebb a foglalkoztatottak száma. Az iparban mintegy 9, az építőiparban 10 százalékkal dolgoznak kevesebben. Kisebb arányú létszámcsökkenés a mező- és erdőgazdaságban, valamint a kereskedelemben is volt. A közlekedésiben, a posta és távközlésben, a vízgazdálkodásban, továbbá az egyéb anyagi tevékenységben nőitt a létszám. A nem termelő ágazatokban minimális mértékben emelkedett a létszám. A munkaerő kínálat és a foglalkoztatottak száma nem csökkent olyan arányban, mint a népesség. Az aktív keresők természetes fogyását mérsékelte az ifjúsági munkaerő, valamin/t a korábban háztartásbeli cigány- asszonyok nagyobb arányú munkába állása. A munkaerő kereslet a megyében enyhén mérséklődött. Elhelyezkedési gondok csak átmenetileg vóltak. Az idén a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál, a barcsi téglagyárnál lesznek ilyen gondok. Helyet találtak a fiatalok Az első alkalommal munkát vállaló fiataloknak van helyük: csak néhány gimnáziumot végzett leánynak nem sikerült ott elhelyezkednie ahol szeretett volna. A VII. ötéves terv a népesség 6—7 ezerrel történő csökkenésével számol. A halálozások magas száma megmarad, a születéseké tovább csökken. A megye lakónépessége 1991-ben körülbelül 346 ezer lesz. A munkaiké- ' pes korúak száma várhatóan a VII. ötéves tervben az 1986. január 1-i szinten marad. Arra számítunk, hogy a munkaerőkereslet tovább csökken, a munkaidőalap védelmére, a létszám takarékosságára ösztönző intézkedések, szabályozók hatására. 21,5 ezer munkahely a Balatonon A foglalkoztatók változó munkaerő igényét — az idényágazafok kivételével — ki lehet elégíteni. A kereslet .és kínálat össizhangja megyei szinten biztosítható. Ezzel azonban a foglalkoztatás strukturális feszültségei nem szűnnék meg: a megye egyes részein, valamint egyes rétegek esetében átmeneti elhelyezkedési gondokkal számolunk. Ugyanakkor lesz munkaerőhiányos terület is: az építőiparban a szakszerelőipari, valamint a több műszakos üzemekben, a betanított munkás. A múlt évi üdülési idényben 21000 munkahely volt, de 800-zal kevesebben oldották meg a vendégék .ellátását, kiszolgálását. A mostani főidényben már 21500 munkavállalóra van szükség. Minden negyedik idénydőtgozó — mintegy 1800 ember — belső szervezeti intézkedés, áthelyezés révén került a Balatonra. 5500 ember azonban máshonnan érkezett ide: építőtáborozó, szakmai gyakorlaton levő és egyéni munkavállaló, valamint nyugdíjas, időszaki és alkalmi munkavállaló. A munkavállalók 65 százalékának állandó munkaviszonya van ezen a területen: csak az utazási irodák, a szálloda és vendéglátóipar, valamint a szakszervezeti üdültetés foglalkoztat több idénydölgozót. Az idénymun- kaválWók hiánya arra ösztönöz, hogy a munkáltatók folyamatos, éves munkaviszonyt kínáljanak. A munkáltatók többsége nem képes erre. A balatoni üdülési idény munkaerő-szükséglete évről évre emelkedik. Legfőbb oka ennek az üdültetésre szolgáló helyek számának folyamatos növékedése. Az új vállalati üdülő mellett a szakszervezeti üdültetés is bővítette hálózatát: az elmúlt idényben Siófokon, Boglárlellén adtak át új létesítményeket. Emelkedett a Balatonon munkát vállaló tanulók száma és aránya. A megoldás: állandó foglalkoztatás Segítséget jelenített, hogy a munkáltatók a saját dolgozójukkal mellékfoglalkozásra munkaviszonyt létesíthetnek : a SZOT-üdülőkben élnek is ezzel a lehetőséggel. A munkaerő pénztáros, konyhai kisegítő, takarító munkakörökben hiányzik. Nehezen lehet betölteni a szakképzettséget igénylő munkaköröket is (pl. szakács, cukrász, hentes), mert alacsony a kereset. A magánvállalkozók sokkal többet ígérnek. A munkaerőhiány az édel- mi s zerkereskedel emben a legnagyobb, végső soron a vállalatok gyenge megtartó képességének a következménye. Ha a munkáltatók meg tudják fizetni a dolgozókat — elsősorban a szakembereket — akkor lehet az élel- miszerkereskedelem helyzetén a Baláton-parton javítani. Balogh László a megyei tanács munkaügyi osztályvezetője szovosz ELNÖKSÉGI ÜLÉSE A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége kedden ülést tartott, amelyen elemezte az áfész-ek, a takarék- a lakásszövetkezetek és a szövetkezeti közös vállalatok idei első félévi gazdálkodásának tapasztalatait. A testület megállapította, hogy 1986 első felében a tavalyihoz képest az áfész-ek bevétele 7,9 százalékkal, nyereségük 15,1 százalékkal nőtt. A szövetkezetek nyereségének növelésében nagymértékben közrejátszott, hogy 2400-zal kisebb létszámmal oldották meg f eladataikat, kiterjesztették az új üzemeltetési formákat, és sóik területen csökkentették a költségeket. A szövetkezeti vendéglátás forgalma az állami vállalatokét némileg meghaladó mértékben emelkedett. Ugyancsak növekedett — 8,5 százalékkal — a zöldséggyümölcs, a sertés- és a baromfifelvásárlás. Az esztendő első hat hónapjában emelkedett a fogyasztási szövetkezetek exportból származó bevétele is.
