Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-27 / 201. szám
4 Somogyi Néplap 1986. augusztus 27., szerda Falusi ellátás Kettős érdekeltség A fogyasztási szövetkezeteknél a legerősebb a tagsági kapcsolat — ámította az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának ülésén az együk képviselő. Nagy figyelmet keltett megállapítása. A szoros kötődés okaként az érdekeltséget jelölte, meg a képviselő. A ■ szövetkezeti tagok ugyanis részjegyet, célrészjegyet vásárolnak, pénzüket fektetik be a közös gazdálkodásba. Teszik ezt azért, mert ettől a falusi ellátás javulását várják. Miként változott falun az ellátás? A vállasz szinte mindenütt egyértelmű: több az áru az üzletekben, javult a választék, igényesebb a vásárlók kiszolgálása. A fogyasztási szövetkezetek mindig is a falusi ellátást tekintették elsőrendű programjuknak, a legutóbbi öt esztendőben pedig kimondottan a falu felé fordultak. A kistelepülési bolthálózat a hároméves rekonstrukciós program révén megújult, bővült, közeledtek egymáshoz a vásárlói' igények és a kielégítésükre hivatott technikai háttér. Mindezt boldogan, megnyugvással vehetik tudomásul a falusi emberek. De mit mondhatnak a szövetkezeték? Három év alatt másfél milliárd forintot költenek a kistelepüléseken a bolltbálózat korszerűsítésére, s ennek a befektetésnek vajmi kevés a hatása a gazdálkodás jövedelmezőségére. Sőt, esetenként éppen a nem kívánt hatásit érik el, ugyanis a felújítás következményéként növekvő veszteség látszik a könyvelésben. Az egyik legtöbbet vitatott ellentmondása .ez a szövetkezeti mozgalomnak, még akkor is, ha el kell ismerni: az említett másfél milliárd forint egy része állami támogatás. A falusi ellátás javításáért vontaképpen öncsonkító magatartást választott a szövetkezetük egy része. Ezt panaszolták föl nemrégiben az egyik tanácskozáson, amelyen a mozgalom X. kongresszusát előkészítő vitaanyagot beszélték meg a szakemberek. A szövetkezetek növekvő .nyreségének oka a terjedő ipari tevékenység, mert annak jövedelmezősége többszöröse a kiskereskedelemének. A baj az,, hogy az ipar nagyobb nyereségéből is a kiskereskedelmet fejlesztették, ezáltal háttérben maradt a jövedelmezőbb tevékenység, ami végül is a szövetkezetek gyorsabb fejlődésének a gátja lett. Kétségtelenül sajátos, ám megszívlelendő az érvelés. A szövetkezetek ugyanis a gazdálkodás hatékonyságának javításában, a nyereség növelésében érdekeltek, számukra ezt közvetíti a köz- gazdasági szabályozás. A tagság érdekeltsége viszont a javuló ellátáshoz fűződik, ők azt akarják, hogy a legkisebb faluban is megvásárolhatók legyenek a közszükségleti citekék. Ezt méltányolni is’ kell a szövetkezeteknek is, hiszen csak így tudják tagjaikat megtartani. Az áfészek kettős érdekeltsége tehát egyszersmind érdekellentéteket is takar. Ez persze részben látszólagos, hiszen a falusi ellátás akkor javulhat, ha több és korszerűbb üzletben árusítanak, ezeket pedig csak a nagyobb nyereségből lehet felépíteni és fenntartani. Mindezekből következően elméletben egyeztethetők az érdekék, a gyakorlatban viszont a kiskereskedelem alacsony jövedelmezősége — kis falvakban a vesztesége — miatt rendkívül nehéz manapság ezt érvényesíteni. A vidéki lakosságnak változatlanul jogos igénye az ellátás további javítása, ami voltaképpen a kistelepülések rekonstrukciós programjának a folytatását is feltételezi. A kérdés „csupán’* az: kinek vagy kifcnék a pénzéből épülhetnek és korszerűsödhetnek az üzletek? Erre könnyű azt válaszolni, hogy falun az alapellátás fenntartása és lehetséges mértékű javítása a tagság iránti kötelettsége a szövetkezetnek. Csakhogy: a falusi lakosság és a szövetkezeti tagság szám szerint nem egyezik meg, vagyis nem mindenki tagja a szövetkezeteknek, így a kötelezettség sem általános érvényű. Másfelől a szövetkezeteknek ellátási felelősségük sincs, ez ugyanis állami feladat. Ebből következően a falusi ellátás indokolt mértékű javítása is csak állami program lehet, melyből természetesen — erkölcsi és anyagi értelemben — részt kell vállalniuk a szövetkezeteknek is. V. F. J. TARDI GÁBOR 1 ö. > ; Lakótársak w 21. « Ezután ismét mellettük termett a pincér — a kőműves összehúzott szemmel figyelte, mint titoktudó —, s eléjük csúsztatta az előételt. Bakos Áron lassan, kényelmesen evett, míg a kőműves tempósan lapátolta magába az ételt egy leveseskanálllal. A fiatalember időnként rápillantott, de nem szólt. Egymást követték a fogások, melyeket a kőműves hasonlóképpen pusztított, szürcsölés, szörcsögés, csám- csogás, s egy-két böffentés kíséretében, mohó pillantásokat vetvén az asztal másik felén gyűlendő italokra; Bakos Áron ugyanis egy-két korty után rendszerint fél- retol'ta a poharát. — Idefigyeljen, maga pazarló! — tört ki a kőműves, amikor nem tudott tovább uralkodni magán. — A vége az lesz, hogy a maga haverja majd szépen elhappolja innen a piákat, és benya- kalják a konyhában ... —Ha óha jtja, szívesen felajánlom önnek — válaszolta a fiatalember. — Akkor már inkább belém kerüljön ... — sóhajtotta a kőműves, s mint aki áldozatot hoz, vastag, repedezett ujjaival egymás után maga elé húzta a poharakat. Az étterem másik feléről halk zene szólt. — Látja, Dénes úr — kezdte ábrándos hangon a fiatalember —, ezt szeretem én, amikor még nincs nagy füst és izzadságszag, nem túl hangos az idegennyelvű karattyolás, s ami a legfontosabb: látom, hogy ki érkezik egyedül, s ki párosával, így nem -teszem ki magam tévedésnek a későbbiek során. — Milyen ... tévedésnek? Európa egyik legmodernebb kutató-fejlesztő központjának építését kezdték meg Győr határában. A Rába gyár új létesítménye les község mellett 70 hektáros területen épül. Az 1,3 milliárdos beruházás egyik része az óriás méretű autó-próbapálya, amely különleges vizsgálatokra alkalmas pályaszakaszokkal épül. Lesz itt úgynevezett belga út, kockaköves útszakasz, iszapteknő, poralagút, kavicsos, köves, homokos terep, sivatagi környezet. A pálya alkalmas lesz mindenféle közúti jármű vizsgálatára. Megtelneka kosarak HÉTVÉGI CSÚCS AZ ABC-BEN Gazdag termés a „csodafáról" Útmutató kertbarátoknak Nem idegeskedett az a vásárló, aki a hétvégén a Honvéd utcai 365-ös ABC- áruházban vásárolt. Néhány árucikkért ott is sorba kellett állni, de a fáradalmakra gyógyírt jelentett, hogy végül hiánytalanul megtelt a kosár. Akadtak panaszok is. Egy hölgy már harmadszor zarándokolt él a boltba oldalasért, hiába. A hentes próbálta ugyan meggyőzni, hogy a rövidkaraj is finom, de nem hitte el. — Az olcsóbb húsfajták gyorsan fogynak el, és míg a többi részt nem veszik meg, nem tudok új szállítmányt rendelni»— mondta Frányó Ferenc boltvezető. — Ilyenkor nagyobb a forgalom mint hétközben. Megszoktuk már. Reggel öt órakor kezdtük a munkát az áruk behordásával és előkészítésével. — Mennyi áru érkezett ma? — Reggel kétezer liter tej és tejtermék, kétszáz kiló kenyér, kétezer darab péksütemény, valamint ötszáz kiló hentesáru érkezett. — Elég lesz ez? — Szállítóink készen állnak azonnal pótolni a hiányt, ha valami elfogy. A tanulókkal együtt hat- vanhánman dolgoznak a boltban. A legnehezebb munka a pénztárosoké: náluk minden vevő megfordul. Könnyű munkáról azonban ilyen forgalom mellett egyik — csuklóit a kőműves. — Figyeli azt a csodálatos szőke lányt, aki azzal a középkorú úriemberrel táncol? — lövellt egy pillantást a táncparkett szélére Bakos Áron. A kőműves székkel együtt fordult: a lábak vonyítássze- rű hang kíséretében karcolták a parkettát? — Mi van velük? — Maga talán azt hinné, hogy aipa és lánya. Vagy férj és feleség. Netán főnök, a titkárnőjével. S ez minden bizonnyal visszatartaná attól, hogy az est folyamán ismeretséget kezdeményezne a szőke tündérrel. Jól beszélek, Dénes úr? — Mér’, kik ezek? — fakadt ki türelmetlenül a kőműves; fogalma sem volt a fiatalember eszmefuttatásának lényegéről. — Idegenek... — suttogta sejtelmesen Bakos Áron. részlegnél sem beszélhetünk. Beszélgetésünket egy fiatal fiú érkezése szakítja meg. Nem önszántából jött, kísérték: táskájából cigaretta, csokoládé kerül elő, amit fizetés nélkül akart elvinni. — Napirenden vannak az ilyen esetek — panaszkodott a boltvezető. — Jó, ha az esetek tíz százalékát észrevesszük, pedig ezek jelentős leltárhiányt okoznak. A csemegepultnál az eladó biztos kézzel vág le pontosan húsz deka ementálit. — Tízféle sajt és húszféle felvágott van. Nehéz ilyen sok felé koncentrálni, de ha valaki belejön, kapásból tudja, mennyibe kerül 16 és fél deka párizsi — mondta Kozári Zoltánná, aki négy éve dolgozik a boltban. Kanizsai Sándorné pénztáros izzadva törölgeti homlokát. A délelőtti csúcs véget ért. Négy óra után lesz még nagy forgalom, addig lazíthatnak egy kicsit. — Tíz éve dolgozik már a boltban pénztárosként és sok vevő név szerint szólítja. —Dolgozóink harminc százaléka törzsgárdatag, nem csoda hát, hogy sok vevő szinte „hazajár” hozzánk. Megérkezett a friss ke- nyérszállítmóny. Sorba állok: szeretném, ha nekem is jutna a friss, forró alföldi kenyérből. Varga Ottó — Az imént , ismerkedtek meg. — Entern már: föl akarja csípni a kis hölgyet. — Még ez sem biztos, de ha akarnám, föltétlenül megpróbálnám. — Próba, szerencse... — zárta le részéről a beszélgetést a kőműves. A fiatalember tovább nézelődött, a kőműves pedig vásszafordította a székét az asztalhoz, hasonló hanghatások közepette, mint az imént. Találomra felkapott egy poharat, s felhörpintette tartalmát. — Az az asszony... — szólalt meg krákogva —, miféle? — Melyik asszony? — kérdezte udvariasan Bakos Áiron. — Edit asszony, akit maga Mese mamának hív. A kőműves elvörösödött, s újabb pohárnak nézett a fenékére. — Tudja jól, hogy kire gondolok, a ménkű csapjon magába ... — Ja, az anyósjelölitre ... Mit akar tudni róla ? A kőműves láthatóan zavarban volt, a fiatalember élvezte. — Bizonyára az érdekli, hogy kivel szokott pitykéz- ni — állapította meg, alaposan megnyomva az utolsó szót. (Folytatjuk.) Ilyen fa természetesen nincs, mint amilyen ennek a könyvnek a borítóján látható, bár nem bánnánk, ha lenne ... Egyetlen (tőről teremne a szőlő, a barack, a szamóca, az alma, a körte, a szilva és a cseresznye... Ilyen fa csak a mesében nő, viszont ha nem is egy tőről, de egyetlen kertből mindez betakarítható, s altkor még a konyhára való zöldségekről nem is szóltunk. Hogyan termelhetek ezek a gyümölcsök, kerti veterné- nyek anélkül, hogy férgek, gyomkártevők veszteséget okoznának a termésben? Erről szól ez a tájékoztató jellegű kiadvány, mely a Somogy Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás, a Somogy Megyei Mezőgazdasági Termelőeszköz-kereskedelmi Vállalat (Agro- ker), a kaposvári Móricz Zsigmond Művelődési Ház közös gondozásában és kiadásában augusztus elején került a vetőmagvakat, műtrágyaféleségeket, növényvédő szereket és mezőgazda- sági eszközöket forgalmazó boltokiba. A kertészkedő gazdák régóta vártak már erre a kiadványra, mert különféle ismertető, útbaigazító füzetek eddig is megjelentek ugyan, de az idő múlásával mind több fajta növény került a zöldséges kertekbe és a gyümölcsösökbe, újabb és újabb vegyszereket hozott forgalomba a kereskedelem, s mindezekhez nélkülözhetetlen a „naprakész” növényápolási, illetve -védelmi tájékoztatás. Ezt az igényt elégíti ki ez a könyv, melynek első részében általános nö- vényyédelmi tudnivalókról olvashatunk, de megtudhatjuk azt is, hogyan védekezzünk vegyszerek nélkül az egyes károsítök ellen. Eligazodhatunk a kémiai védekezés, a vegyszerek vásárlásának tudnivalói között épp úgy, mint ahogyan tájékozódhatunk a permetlé készítéséről, a szerek keverhető- ségéről és azokról a Szabályokról, melyeket a vegyszerek kijuttatása során be kell tartani. Választ kapunk arra a kérdésre, milyen porozó szereket milyen kultúrákban használjunk, s mit kell tennünk esetleges vegyszermérgezés esetén. Ilyen részletes, a legújabban forgalomba/ került szerekről és azok felhasználásáról szóló ismertető eddig csak a nagyüzemek részére jelent meg, ezért is dicsérendő a felismerés és a kezdeményezés: kapjanak a kistermelők, a hobbikertekkel rendelkezők is a gyakorlati útmutatót. „ „ 9 ! PROFILVÁLTÁS HIATT készletkiárusítást tartunk R—25 földgázüzemű kazánjainkból, amíg a készlet tart. Teljesítmény: 25 kW. Kedvező fizetési feltételek: 14 000 Ft egységár/db. OTP-hitel igénybe vehető. Kiszolgálás: Kaposmérő, Rákóczi út 78. Somogy megye területén ingyenes üzembe helyezés! A kazán családi házak központi fűtéséhez kiválóan alkalmas. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET. Kaposmérő, Rákóczi út 78. (271864)
