Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)
1986-08-02 / 181. szám
Somogyi Néplap 1986. augusztus 2., szombat 8 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Benjámin László balatoni éjszakái A rajzművészet remekei A Szépművészeti Múzeum a modern külföldi rajzgyűjtemény európai hírű lapjait mutatja 'be a műílaj kedye- lőiniek. Közülük a legtöbbet — szám szerint 259 darabot — a műiviésizet és a múzeum önzetlen, nagy barátja, Aía- jovszky Pál ajándékozta 1936 -ben. Biztos kvalitásér- zékkel, kiváló ízléssel, anyagjaikat sem kímélve válogatta össze főleg a francia rajzművészet remekeit. A szakszerűen rendezett kiállítás végigkíséri azt az utat, mely *a látás történetének nagy forradalmán, a 19. századon át vezet a kortárs művésizetig. A bemutató hazai vonatkozásokban sem szűkölködik. A XIX. század elején a magyar főúri megrendelők által sokat foglalkoztatott J. Kriehuber leheletfinom akvarelljeivel indul, és R. Alt pest-budai látképével folytatódik, hazai műemlékek kedvelőinek gyönyörűségére. A XIX. század művészetének egyik uralkodó áramlata a múlt kötöttségei alól felszabadulást jelentő romantika volt.. Legnagyobb mestere, Delacroix lendületes, Szent Sebestyént ábrázoló toll rajza csak a legnagyobb régi mesterek műveihez mérhető. A fejlődés további irányát a természethez forduló harbizoni festők jelölték ki.. Művészetüket Daubigny és Rousseau hangulatos tájai ismertetik meg a közönséggel. Az iskola nagymestereit, Corot-t és Millet-1 krétárajaok képviselik. A hanbizoni mesterek baráti köréhez tartozott a francia karikaturista, Daumier. A francia realizmus vezéregyénisége Courbet volt, s Guys volt az első, aikü felfigyelt a kialakuló párizsi nagyvilági életre. A tárgyak tudott képét megörökítő realizmust felváltó impresszionizmus a tárgyak optikai illúzióját adta. Művészeinek fényes sorát legnagyobb mesterük, Manet párizsi utcát ábrázoló ecsatrajza. Renoir ragyogó színvilágé akvarelljei (Legfelső képünkön: „Csónaké- zók” c. műve); Sisley-ruek a moret-i templomot ábrázoló kékes árnyékokkal mélyített krétarajza, valamint Picasso és Degas ritka lapjai képviselik. Az impresszión isták második nemzedékéhez tartozó Toulouse-Lautrec a modern rajz és vonal egyik kiemelkedő művésze a korabeli híres mulatóról, a Moulin Rouge-ról készített karikatúraszerű pillanatfelvételt. Az impresszionista művészet felbomlását jelző poim- tilizmus képviselő, Seurat és Signac mellett a korszakos Cézanne is szerepel több művel. A kiállításon első, szociális indítékú, sötét korszakának jellegzetésségeiről valló, munikjásasszonyt ábrázoló szénrajza szerepel. Az impresszionizmust felváltó harmadik nagy irányzat a dekorativitás volt— e kiállításon Paul Gauguin műveiben jelentkezik. Ez áramlat örökösei voltaik a Vadak és a Náibis csoport képviselői, akik közé Bonnard mellett a magyar Rippl-Rónai is tartozott Párizsiban töltött ifjúsága idején. Már a XX. századot köszönti Picasso korai Anya gyermekével című rajza, Picasso: Anya gyermekével mely első. nagy stílusváltásá- nák idején, 1905-ben készült. A századfordulón Közáp- Burópában virágkorát élő szecesszió a bécsi nagy mestereket képviselő Klimt különleges lapja sokat elárul a korszak erotikával túlfűtött légiköréből. A fiatalon meghalt Schiele viszont az expresszilonizmus úttörője volt. A .most reneszánszát élő Kokoschka ás tanulmá- nyozhátó a bemutatón egy kiváló lappal. Századunk tudományos világszemléletének megfelelően az absztrakt irányzatokhoz tartozó művészek a valóság szerkezetét akarják KIÁLLÍTÁS Á SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Gustav Kiint: Álló női akt Rodin: Tanulmány Madame Séverin portréjához feltárni különféle geometriai formációkba sűrített alakzatokkal. Ide sorolhatók Van Doesburg architektúrái is jellegű kompozíciói, Delauney falnám pasatel,ja. Napjainkba vezetnek át a szocialista indíttatású művészet képviselői Kollwitz és Lea Grundig politikai hitvallás erejével bíró művei. Brestyánszky Hona Benjámin László az ötvenes évek elején, pont osan 1952 őszén került szorosabb kapcsolatba a Balatonnal. Ajkkor kapott ugyanis a Népművelési Minisztériumtól a balatoniboglári Szabadd ság-telepen egy kis házat. Abban az időiben húsz-har- mlinc gazdátlanná vált nyaralót osztottak szét tudósok, írók, művészek között. A villák természetesen állami tulajdoniban maradtak, a megajándékozottak csak használati jogot kaptak. Benjámin -Lászlóval egyidő- ben Pátzay Pál szobrászművész, Babies Antal urológus professzor, Kónya Lajos költő jutott az üdülőtelepen nyaralóhoz. A Benjámin tsalád ettől kezdődően évente egy-egy hónapot (rendszerint augusztusban) Balatonibogláron töltött. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy alkotó tuszku- lánum volt a villa: versek és egyéb írások születésének színhelye. A nyári éjszaka csendje sokat segített. Eleinte kevesebb volt az autó, s több az élő növényzet és a madár. Kettőt fieltétlenüJ ki kell emelni; a nyárfát és a nyaranta visszátérő fecske- családot. Mindkettő adott olyan élményt, ami versalkotóvá' válhatott: A lépcsőn, a nyárfa tövében szeretek ülni a sötétben, mikor nem hördül, nem kiált — zümmög fülembe a világ Ez az első szakasza az Emberi csöndnek. Olvashatunk még a költeményben a tüdsök-dalárda és a csárda párhuzamáról, a külső és a belső asszebéküléséről, s a lélek nyugalma iránti igényekről. Az 1955-ben készült vers csaknem a leírás pontosságával szól a válla előtti ■nyárfáról, Ott állt a kertben, szinte idegenforgalmi látványosság volt. Amikor a hetvenes évek közepén kivágták, az évgyűrűiből az derült ki: százharminc éves. A tárgyak és jelenségek persze legtöbbször csak inspirációt jelentettek az életút felén túljutott költőnek. Fontosabb, lényegesebb volt, hogy így erkölcsi tartást, hitet sugárzó gond Ólatokhoz jutott el. A tapasztalatok elemzése, az éjszakai meditációk megerősítették útjának helyességét, ha a hivatás,, a költészet, a család, a ■barátság vagy az élet nagy törvényeiről, volt szó. A számvetés az egytik meghatározó elem a Bogláron int verseikben. Olvassuk csak el az Egyetlen élet keserűséget sugárzó sorait a barátság szértefoszláséról, a támadásokkal szembeni védtelen- ségről. Mindez milyen következtetést eredményezett? A belső erkölcsi tartós megerősödését: „Fölemelt fejjel forradalmár — így akarok élni." A test fájdalmainak figyelmeztetése hasonlóképpen összegeződött: Hogy óhajom a teljesség iránt teljesedik már: folyton fájni kell, és mindenestől s egyedül — nem ám jelképesen „együtt mindenkivel". (Test, lélek, halál) A költő az ötvenes évek végén a szó teljes értelmében az egyedüllét állapotába jutott. Ha körbenézett, akkor — családján kívül — rendre csak közömbös idegeneket Látott. Barátai, ismerősei távol voltak (vagy börtönben)., sokan lélekben távolodtak el tőle. (Két délutáni . óráról, qielyet az uc- cán csatangolva töltöttem). Szükségképpen kereste a választ a kérdésre, mi a helyzet oka., kié a hiba. Mégis, akkori líráját az állapotrajz jellemezte. A magány elvi- selheteűienségéről int variációkat. Egyszer objektizálva (Mély vizek lakója), máskor analógia segítségével. Arany János emlékét idézte föl, kivel sorsrokonságot érzett: A halál engem ittfelejtett, tanulok sírni férfikorban. Ittmaradtam én elveszettnek, magányos esti kódorgónak, elhagyottnak, üldözöttnek, töprengő semmire-sejónak. (Arany Jánoshoz) Ebiből a léthelyzetből végül is kettős út vezetett ki. Az egyik: (belülről megteremteni a békét, őszintén szembenézni mindazzal, ami fáj. A másik: a közösség segítő voltára építeni. A párhuzamos út a remény felbukkanását jelenti. Jól értsük, felbukkanását, de nem maradéktalan meglétét: Ivet kellett neki is bejárnia a lemondásitól a mindent vállalásig. Ráadásul a válság évei nem egysálkúiak, vanmlak mélyebb pontok. A leginkább kilátástalan Benjámin László számára 1-957—58. volt. Lírájának szinte egyetlen, húrja ekkor a magány, a halálérzet szorongatásia. Hosszú hónapoknak kell eltelnie, amíg újra a bizakodás határozta, meg szavait. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Berzsenyi, Vörösmarty, Petőfi és Arany János költészete segítette át a válságon. A lendülés biztos jele, hogy már ironizálni tudott, s kedve, vágya az Újrakezdés (írom ráadásnak, Vendégek). A továbblépéshez persze az is kellett, hogy a létgondok szűnjenek, oldódjék az elszigeteltség. S a kettős megerősödésben ott a biztonság tudata: Föl-le-föl-le — én már jól tudom: Ha elkezdem, újra elbukom, ha elbukom, újra kezdhetem — korán búsul, aki vesztemen — erős vagyok, nincs mit vesztenem. ( Keljfeljancsi) A léthelyzet és a belső körökön haladás (önerősítés) egyik eklatáns példája az idézett versek környezetében született Balatonboglár. Ez is arra bizonyság, hogy a költő megmaradt, összeszedett életerejével önmaga (és családja) túlélésére koncentrált. E ponton vált ismét erőssé a boglári villa vonzása, a csönd és a nyugalom óhajtása. A Balaton-parti ház mindig a munka lehetőségét kínálta. Ezért játszhat el a gondolattá k hogy mi mindent tehetne, ha állandóan ott élhetne. A költeményben egymás mellé rakott képek sorozata a falut idézi (kert, fák, tyúkok, kacsák, horgászat, messziről füstölgő kémény). De nem maradható,tt ki a szellemi esizmepsere sem, az iroda- lombaráfok jelentkezése. Az orvos, a tanító mondja a versben. A célzás nemcsak azént érdekes, mert a falu értellmiségét alkotják. A költői mondatok értése szempontjából nem elhanyagolható, hogy 1954-től szoros baráti kapcsolatba került Boglári Békés Istvánnal. A ■tanlítóval, aki iskolai munkája (mellett könyvtárait és ^kereskedést iis vezetett. Érdeklődése mindig hatott: Fölolvasnám a verset, a tanulmányt, s utána lelülménl&úillgatag, hozzágondolván ki-ki a magáét; majd elkezdődnék a kártya vagy a sakk. A fiölitételes fogalmazás ne tévesszen meg, valóságelemek halmozódtak fel a szakaszokban,. Kötőanyaguk a vágy lett, a nyugalmasabb, meghittebb talán nem túlzás idilükusabb élet után. A város taszításával induló játékot következetesen végig- viiBizi, jelezrvéni, milyen erős a belső késztetése akár csak egy félig zavartalan időszakra. Hasonló gondolatokat fogalmazott meg csaknem tíz évvel később a Ber- da sírjánál soraiban. Az 1966-ban írt költeményben az embertársak megbecsülése is hangsúlyt kapott. Mind- ; ez arra mutat, hogy a bog-: lári villa alkotó éjszakái >■ fontosak az életmű épülése, teljesedése szempontjából. / Laczkó András Faház a Tátrában. Ruisz György grafikája SZIRMAY ENDRE Ha úgy tudnék... Ha én úgy tudnék énekelni ahogy te ráérzel a színek ünnepi zsongására, vagy úgy tudnék táncolni ahogy a te kezed lendülete elrendezi a kusza vonalakat, és úgy tudnék mesélni este ahogy vizslató szemed összefogja a fény-árnyék tüzes játékait, szavaim daloló, libegő, szárnyaló tónusokban felforrósodott festmények lennének vagy márványszobrok alvó városok falain terein.
