Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-02 / 181. szám

Somogyi Néplap 1986. augusztus 2., szombat 8 IRODALOM, MŰVÉSZET, KÖZMŰVELŐDÉS Benjámin László balatoni éjszakái A rajzművészet remekei A Szépművészeti Múzeum a modern külföldi rajzgyűjte­mény európai hírű lapjait mutatja 'be a műílaj kedye- lőiniek. Közülük a legtöbbet — szám szerint 259 darabot — a műiviésizet és a múzeum önzetlen, nagy barátja, Aía- jovszky Pál ajándékozta 1936 -ben. Biztos kvalitásér- zékkel, kiváló ízléssel, anya­gjaikat sem kímélve válogat­ta össze főleg a francia rajz­művészet remekeit. A szakszerűen rendezett kiállítás végigkíséri azt az utat, mely *a látás történeté­nek nagy forradalmán, a 19. századon át vezet a kortárs művésizetig. A bemutató ha­zai vonatkozásokban sem szűkölködik. A XIX. század elején a magyar főúri meg­rendelők által sokat foglal­koztatott J. Kriehuber lehe­letfinom akvarelljeivel in­dul, és R. Alt pest-budai lát­képével folytatódik, hazai műemlékek kedvelőinek gyö­nyörűségére. A XIX. század művészeté­nek egyik uralkodó áramla­ta a múlt kötöttségei alól felszabadulást jelentő ro­mantika volt.. Legnagyobb mestere, Delacroix lendüle­tes, Szent Sebestyént ábrá­zoló toll rajza csak a legna­gyobb régi mesterek művei­hez mérhető. A fejlődés to­vábbi irányát a természethez forduló harbizoni festők je­lölték ki.. Művészetüket Daubigny és Rousseau han­gulatos tájai ismertetik meg a közönséggel. Az iskola nagymestereit, Corot-t és Millet-1 krétárajaok képvise­lik. A hanbizoni mesterek baráti köréhez tartozott a francia karikaturista, Dau­mier. A francia realizmus ve­zéregyénisége Courbet volt, s Guys volt az első, aikü fel­figyelt a kialakuló párizsi nagyvilági életre. A tárgyak tudott képét megörökítő realizmust fel­váltó impresszionizmus a tárgyak optikai illúzióját ad­ta. Művészeinek fényes so­rát legnagyobb mesterük, Manet párizsi utcát ábrázoló ecsatrajza. Renoir ragyogó színvilágé akvarelljei (Leg­felső képünkön: „Csónaké- zók” c. műve); Sisley-ruek a moret-i templomot ábrázoló kékes árnyékokkal mélyített krétarajza, valamint Picasso és Degas ritka lapjai képvi­selik. Az impresszión isták máso­dik nemzedékéhez tartozó Toulouse-Lautrec a modern rajz és vonal egyik kiemel­kedő művésze a korabeli hí­res mulatóról, a Moulin Rouge-ról készített karika­túraszerű pillanatfelvételt. Az impresszionista művé­szet felbomlását jelző poim- tilizmus képviselő, Seurat és Signac mellett a korszakos Cézanne is szerepel több művel. A kiállításon első, szociális indítékú, sötét kor­szakának jellegzetésségeiről valló, munikjásasszonyt ábrá­zoló szénrajza szerepel. Az impresszionizmust fel­váltó harmadik nagy irány­zat a dekorativitás volt— e kiállításon Paul Gauguin műveiben jelentkezik. Ez áramlat örökösei voltaik a Vadak és a Náibis csoport képviselői, akik közé Bon­nard mellett a magyar Rippl-Rónai is tartozott Pá­rizsiban töltött ifjúsága ide­jén. Már a XX. századot kö­szönti Picasso korai Anya gyermekével című rajza, Picasso: Anya gyermekével mely első. nagy stílusváltásá- nák idején, 1905-ben készült. A századfordulón Közáp- Burópában virágkorát élő szecesszió a bécsi nagy mes­tereket képviselő Klimt kü­lönleges lapja sokat elárul a korszak erotikával túlfű­tött légiköréből. A fiatalon meghalt Schiele viszont az expresszilonizmus úttörője volt. A .most reneszánszát élő Kokoschka ás tanulmá- nyozhátó a bemutatón egy kiváló lappal. Századunk tudományos vi­lágszemléletének megfele­lően az absztrakt irányza­tokhoz tartozó művészek a valóság szerkezetét akarják KIÁLLÍTÁS Á SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN Gustav Kiint: Álló női akt Rodin: Tanulmány Madame Séverin portréjához feltárni különféle geometriai formációkba sűrített alakza­tokkal. Ide sorolhatók Van Doesburg architektúrái is jel­legű kompozíciói, Delauney falnám pasatel,ja. Napjainkba vezetnek át a szocialista indíttatású művé­szet képviselői Kollwitz és Lea Grundig politikai hit­vallás erejével bíró művei. Brestyánszky Hona Benjámin László az ötve­nes évek elején, pont osan 1952 őszén került szorosabb kapcsolatba a Balatonnal. Ajkkor kapott ugyanis a Népművelési Minisztérium­tól a balatoniboglári Szabadd ság-telepen egy kis házat. Abban az időiben húsz-har- mlinc gazdátlanná vált nya­ralót osztottak szét tudósok, írók, művészek között. A villák természetesen állami tulajdoniban maradtak, a megajándékozottak csak használati jogot kaptak. Benjámin -Lászlóval egyidő- ben Pátzay Pál szobrászmű­vész, Babies Antal urológus professzor, Kónya Lajos köl­tő jutott az üdülőtelepen nyaralóhoz. A Benjámin tsalád ettől kezdődően évente egy-egy hónapot (rendszerint au­gusztusban) Balatonibogláron töltött. Ez egyúttal azt is je­lentette, hogy alkotó tuszku- lánum volt a villa: versek és egyéb írások születésének színhelye. A nyári éjszaka csendje sokat segített. Elein­te kevesebb volt az autó, s több az élő növényzet és a madár. Kettőt fieltétlenüJ ki kell emelni; a nyárfát és a nyaranta visszátérő fecske- családot. Mindkettő adott olyan élményt, ami versal­kotóvá' válhatott: A lépcsőn, a nyárfa tövében szeretek ülni a sötétben, mikor nem hördül, nem kiált — zümmög fülembe a világ Ez az első szakasza az Emberi csöndnek. Olvasha­tunk még a költeményben a tüdsök-dalárda és a csárda párhuzamáról, a külső és a belső asszebéküléséről, s a lélek nyugalma iránti igé­nyekről. Az 1955-ben készült vers csaknem a leírás pon­tosságával szól a válla előtti ■nyárfáról, Ott állt a kertben, szinte idegenforgalmi látvá­nyosság volt. Amikor a het­venes évek közepén kivág­ták, az évgyűrűiből az de­rült ki: százharminc éves. A tárgyak és jelenségek persze legtöbbször csak ins­pirációt jelentettek az élet­út felén túljutott költőnek. Fontosabb, lényegesebb volt, hogy így erkölcsi tartást, hi­tet sugárzó gond Ólatokhoz jutott el. A tapasztalatok elemzése, az éjszakai medi­tációk megerősítették útjá­nak helyességét, ha a hiva­tás,, a költészet, a család, a ■barátság vagy az élet nagy törvényeiről, volt szó. A számvetés az egytik megha­tározó elem a Bogláron int verseikben. Olvassuk csak el az Egyetlen élet keserűséget sugárzó sorait a barátság szértefoszláséról, a támadá­sokkal szembeni védtelen- ségről. Mindez milyen követ­keztetést eredményezett? A belső erkölcsi tartós meg­erősödését: „Fölemelt fejjel forradalmár — így akarok élni." A test fájdalmainak figyelmeztetése hasonlókép­pen összegeződött: Hogy óhajom a teljesség iránt teljesedik már: folyton fájni kell, és mindenestől s egyedül — nem ám jelképesen „együtt mindenkivel". (Test, lélek, halál) A költő az ötvenes évek végén a szó teljes értelmé­ben az egyedüllét állapotába jutott. Ha körbenézett, ak­kor — családján kívül — rendre csak közömbös ide­geneket Látott. Barátai, isme­rősei távol voltak (vagy bör­tönben)., sokan lélekben tá­volodtak el tőle. (Két dél­utáni . óráról, qielyet az uc- cán csatangolva töltöttem). Szükségképpen kereste a vá­laszt a kérdésre, mi a hely­zet oka., kié a hiba. Mégis, akkori líráját az állapotrajz jellemezte. A magány elvi- selheteűienségéről int variá­ciókat. Egyszer objektizálva (Mély vizek lakója), máskor analógia segítségével. Arany János emlékét idézte föl, ki­vel sorsrokonságot érzett: A halál engem ittfelejtett, tanulok sírni férfikorban. Ittmaradtam én elveszettnek, magányos esti kódorgónak, elhagyottnak, üldözöttnek, töprengő semmire-se­jónak. (Arany Jánoshoz) Ebiből a léthelyzetből vé­gül is kettős út vezetett ki. Az egyik: (belülről megte­remteni a békét, őszintén szembenézni mindazzal, ami fáj. A másik: a közösség se­gítő voltára építeni. A pár­huzamos út a remény fel­bukkanását jelenti. Jól ért­sük, felbukkanását, de nem maradéktalan meglétét: Ivet kellett neki is bejárnia a lemondásitól a mindent vál­lalásig. Ráadásul a válság évei nem egysálkúiak, vanmlak mélyebb pontok. A legin­kább kilátástalan Benjámin László számára 1-957—58. volt. Lírájának szinte egyet­len, húrja ekkor a magány, a halálérzet szorongatásia. Hosszú hónapoknak kell el­telnie, amíg újra a bizako­dás határozta, meg szavait. Nem hagyhatom figyelmen kívül, hogy Berzsenyi, Vö­rösmarty, Petőfi és Arany János költészete segítette át a válságon. A lendülés biz­tos jele, hogy már ironizál­ni tudott, s kedve, vágya az Újrakezdés (írom ráadásnak, Vendégek). A továbblépés­hez persze az is kellett, hogy a létgondok szűnjenek, oldódjék az elszigeteltség. S a kettős megerősödésben ott a biztonság tudata: Föl-le-föl-le — én már jól tudom: Ha elkezdem, újra elbukom, ha elbukom, újra kezdhetem — korán búsul, aki vesztemen — erős vagyok, nincs mit vesztenem. ( Keljfeljancsi) A léthelyzet és a belső kö­rökön haladás (önerősítés) egyik eklatáns példája az idézett versek környezeté­ben született Balatonboglár. Ez is arra bizonyság, hogy a költő megmaradt, összesze­dett életerejével önmaga (és családja) túlélésére koncent­rált. E ponton vált ismét erőssé a boglári villa vonzá­sa, a csönd és a nyugalom óhajtása. A Balaton-parti ház mindig a munka lehető­ségét kínálta. Ezért játszhat el a gondolattá k hogy mi mindent tehetne, ha állan­dóan ott élhetne. A költe­ményben egymás mellé ra­kott képek sorozata a falut idézi (kert, fák, tyúkok, ka­csák, horgászat, messziről füstölgő kémény). De nem maradható,tt ki a szellemi esizmepsere sem, az iroda- lombaráfok jelentkezése. Az orvos, a tanító mondja a versben. A célzás nemcsak azént érdekes, mert a falu értellmiségét alkotják. A köl­tői mondatok értése szem­pontjából nem elhanyagol­ható, hogy 1954-től szoros baráti kapcsolatba került Boglári Békés Istvánnal. A ■tanlítóval, aki iskolai munká­ja (mellett könyvtárait és ^kereskedést iis vezetett. Ér­deklődése mindig hatott: Fölolvasnám a verset, a tanulmányt, s utána lelülménl&úillgatag, hozzágondolván ki-ki a magáét; majd elkezdődnék a kártya vagy a sakk. A fiölitételes fogalmazás ne tévesszen meg, valóságele­mek halmozódtak fel a szakaszokban,. Kötőanyaguk a vágy lett, a nyugalmasabb, meghittebb talán nem túl­zás idilükusabb élet után. A város taszításával induló já­tékot következetesen végig- viiBizi, jelezrvéni, milyen erős a belső késztetése akár csak egy félig zavartalan idő­szakra. Hasonló gondolato­kat fogalmazott meg csak­nem tíz évvel később a Ber- da sírjánál soraiban. Az 1966-ban írt költeményben az embertársak megbecsülé­se is hangsúlyt kapott. Mind- ; ez arra mutat, hogy a bog-: lári villa alkotó éjszakái >■ fontosak az életmű épülése, teljesedése szempontjából. / Laczkó András Faház a Tátrában. Ruisz György grafikája SZIRMAY ENDRE Ha úgy tudnék... Ha én úgy tudnék énekelni ahogy te ráérzel a színek ünnepi zsongására, vagy úgy tudnék táncolni ahogy a te kezed lendülete elrendezi a kusza vonalakat, és úgy tudnék mesélni este ahogy vizslató szemed összefogja a fény-árnyék tüzes játékait, szavaim daloló, libegő, szárnyaló tónusokban felforrósodott festmények lennének vagy márványszobrok alvó városok falain terein.

Next

/
Oldalképek
Tartalom