Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-16 / 193. szám

1986. augusztus 16., szombat

Somogyi Néplap

SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK

.., Ott terül el a nagyberki Kaposvölgye Tsz öt falut maigába foglaló határa. Noha a gazdaság neve a Somogybán is tekergő folyóra — száraz nyáridőiben inkább vékonyvizű patakocskára — utal, a terület egyhar- mada az erdők ^dombos Zselicben található: a kercseligeti táj viseli magán ezeket a jegyeket. Nlagytoehkii, Mosdós. Csorna és Szabadi máT igazi kapos-Mölgyi település. A Zselic és a Kapos kapcsolata évszázadokkal ezelőtti: a török hódoltság idején a vízparti falvak, puszták lakói a közeli erdőrengetegben kerestek menedékeit, s miután a veszély elmúlt, visszatértek. Feldúlt otthonaik helyett új házakat építettek, a messzebbre és örökre elfútamodottak helyére távoli vidékekről új családok .érkeztek. Ezek egyikéből származtatja magát Bernáth Ferenc is, aki előbb a mosdósi, majd egyesülés után az öt falu határában gazdálkodó nagyberki tsz elnöki tisztét töltötte be huszonöt évig. Az idei már úgy telik, hogy a postás nyugdíjjal kopogtat a mosdóst, Rákóczi utcai házba, s a címzett ritkábban indul reggel közügyeket intézni. Ámbár ,..

— A hétfői nap mindig a Teszövé; megyek a Ikap'osyári székházba, vagy ők jönnek hozzám. 'Nyugdíjazásom után is elnöke maradtam a szövetségnek és tagja a termelőszövetkezet vezetőségének. A tanácsban a mostíógáak elöljárója vágyók.

A bizalmát, a megbecsülést töretlenül élvezi a nyugdíjas, szövetkezeti elnök. Bernáth Ferenc 35 éves korában lett az akkori mos- dósi téesz első számú vezetője. Kaposvári munkahelyéről hívták házai elnöknek a gazdák — s. az azóta eltelt időben igencsak rászolgált az elismerésekre, köztük számos magas kitüntetésre. A gazdaság mindig a kezdeményezőik, a kockázatot is vállalók közé tartozott.’

— Az itt élő emberek sohasem voltak híján a szorgalomnak, mind az öt faluban igyékvő', dolgos lakosság él ma is. Ha új ismeretekre .volt szükség, szívesen vállalkoztak a szakmai tudás gyarapítására, mert tudták, hogy csak így juthatunk előbbre. Szaktelepet építettünk. A sertések mellett dolgozó nem lehetett továbbra is kanász, hiszen a munkája megváltozott, tartalmában egészen más volt. Azzal, hogy sertésgondo- zóvá vált, nemcsak a névváltozást fizettük ■meg a szakmunkásnak, hanem azt is, amenlnyiivel többet tud.

A mosdósi családi ház hűvösében régi időkre emlékezünk. Azokra az évekre, amikor a mosdósi kórházzal szinte egyidőben szülétett és fejlődött a termelőszövetkezet. A Kapósból öntözitek a parti területeken kialakított kertészeteket, ám a víz szennyeződése miatt erre később már nem nyílt mód.

— A Kúposon túl a Zselic lábához nyúlik a téesz területe. Hogyan folyik ott a gazdálkodás?

— A Zselic hagyományosan fatermelő vidék. Erdőink voltak s vannak ott ma is. A szántó helyén meg egyre több a szőlő. Zárt- kerteket számoltunk fel a Kapós déli oldalán, a szakosított telep kapott „kifutót”, legedéit. Az északi oldalon bővítettük, átalakítottuk a záritkerteket. Odaát most a vadkár okoz-nagy gondot. Olyian tömegben jelennek meg az állatok, hogy nem találunk védelAhol

a Zselic a

met a növényi kultúrának. Egyelőre a vadásztársaságok sem tudnak mit kezdeni. Kaptunk ugyan vadriasztó anyagot, amivel bepermeteztük a kukoricatáblák szélét, a hatás azonban csak ideig-óráig tartott.

Hamvas barackok kerülnek az asztalra, a gazdaasszony jó szívvel kínálja férje egyik büszkeségét. A nyugdíjas szövetkezeti elnök ugyanis (most már több időt tölt szőlőtőkéi, gyümölcsfái között, mint korábban.

— Időm1 van rá, barackkal is foglalkozom. Huszonegy fám terem. Jó gyümölcs, csak nagyon oda kell rá figyelni, több ellenség is károsítja,, ha nem védekezem idejében. Hét-nyolc éve ültettem szőlőt, nem sokat, háromszáz tőikét. Ügy készíttettem el a programomat, hogy legyen elfoglaltságom, ha nyugdíjba megyek. Leginkább a kertészkedést szeretem.

Felesége egyetértőén bólint, s amikor arról kérdezem: hogyan találja föl magát otthon a most már több szabadidővel rendelkező férj, mosolyog:

— El lehet, viselni, mert. nem vagyok itthon. Ö vette át tőlem a kerti munkákat, de egyéb tennivalókban is sokat segít.. Jó így, ahogyan most van. Ért is ahhoz, amihez hozzáfog.

— Most, hogy a férje többet tartózkodik itthon, tulajdonképpen ki a gaz,da a családban? Mert aktív dlnök korában aligha tölthette be ezt a szerepet.

— Ö a gazda. Mindent megbeszélünk, így döntjük el, ki imiit csinál a. ház körül, a kertben, a szőlőben. A férjem vett egy Honda traktort; arra i's jó, hogy kijárjunk vele a hegyre, és haza pakoljunk mindent, amit kell. Legfőbb ideje,, hogy együtt legyen a csálád. Huszonöt évig nem volt sok szabad hétvégénk. Neki mindig menni kellett. Ha elnökként nyuígton maradhatott volna, akkor a társadalmi megbízatásai indították útnak vagy éppen itthon vonult félre, hogy fölkészüljön ülésekre, tanácskozásokra. Hosszú évekig a megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság aktív tagjaként kamatoztatta tapasztalatait.

— Nem tartottam olyan rettentően nehéznek a munkámat, hogy bármire is azt kellett volna mondanom: ezt nem tudom teljesíteni. Az volt a dolgom; igyekeztem a lehető legjobban csinálni.

— Nehéz volt az elnök mellett az eltelt huszonöt év?

Az asszony nem keresgél válasz után, kimondja:

— Nehéz. Amíg az egészségem engedte, a növénytermesztésben dolgoztam. Mindig mindenben elöl kellett járnom.

Régi fényképet mutat. Aratók között látni, marokszedés közben. Akkor még nem ám ar «mbw helvére a kombájn, aratócsapatök vágták a gabonát. A képen elöl áll a kaszás, mögötte a marokszedő, a kötélterítő, a kötöző.

— Meg kellett fogni, mert erős kaszásunk volt: Feri testvére vágta a rendet. Szóval, senki sem kérdezte tőlem: jó-e elnökfeleségnek lenni?

— Később aztán, ahogy a növényvédő szerek mind jobban elterjedtek, kiváltak a nehéz mezéi .munkákból a nők — veszi vissza a szót Bernáth Ferenc. — Egyre többen váltak fölöslegessé előbb a kukoricásban. Aztán a vegyszeres gyomirtás kiszorította őket a cukorrépáiból is. Elsők között voltunk, akik a répabetakarításhoz gépsort vásároltunk. Ez nagy könnyebbséget jelentett. De arra a kérdésre is válaszolni kellett: hogyan szerzik meg lányaink, asszonyaink a nyugdíjevekhez szükséges munkanapokat?

— S miután itt nincs ipari tevékenység, nőket foglalkoztató melléküzemág, hogyan gyűltek össze ezek a napok?

— Nagyüzemi szőlőt telepítettünk. A szőlői sok dolgos kezet követel egész évben, de főként tavasztól őszig, Így aztán sohasem voltak foglayfrozta,tási gondjaink. Munkalehetőséget kínált a kórház is . .

— Sok szép, új családi házat láttam a faluban, de hasonlóikat lehet látni a Kapós- völgye Tsz-hez tartozó többi községben is.

— Alig akad olyan porta, amelyik ne kapcsolódná valamilyen formában a termelőszövetkezethez. Ugyanabban a Családban vannak téesz-tagok vagy alkalmazottak; Dombóvárra, Kaposvárra-, a mosdósi szanatóriumba járó dolgozók. Korábban, amíg nem számolták föl, a batéi tövéi is adott munkát iparosoknak, segédmunkásoknak. Szóval, mindig jól érezték magukat az emberek ebben a térségben. Ez, meglátszott a falvak arcán, a szövetkezet gazdálkodási'eredményein is.

A szorgalomból, lelkiismeretességből adott példa követőikre talált a gazdaságban és a családban. Bernáth Ferencné bekerezetett oklevelet emelt le a falról. a fia munkáját elismerő dokumentumot. Olvasom a szövegét; „Bernáth Péter példamutató teljesítményéért kiérdemelte a BM tartalékostiszt-képző iskola élenjáró hallgatója címet.” Tehát: ha nem is a mezőgazdaságban, de „egyenes ágon” folytatódik az érdemékre, elismerésekre érdemes munka a Bernáth családban.

A megyei tanács egykori állategészségügyi szaksegéde közakaratnak eleget téve jött haza Mosdósra Hifid-ban. az egy évvel korábban alakult termelőszövetkezet második elnökének.

— Az elődöm nagyon jó, talán túlontúl is jó ember volt — emlékezik az indulás évére. — Márpedig az engedékenység már akkor sem vezethetett jóra. A szövetkezet állatállományát szétszórtan, a gazdák nagyobb istállóiba, kötötték be. o.da hordták az etetéshez a takarmányt. Amit este beosztottak a jószágnak, azt reggelre elvitték.

Most, hogy Bernáth Ferenc bővében van az időnek, messzibb múlt emlékeit is idézi- ■kutatja Mosdóson és környékén, méghozzá több.edjmagával. Számos falubelijét a nevek alapján'Veszprém megyéből eredezteti, s ott, ahol — az ő szavaival élve — a Bernátb- földek voltak, régi település nyomaira bukkantak.

— Tíz-tizenkét éves gyerek voltam, amikor a terület rendezésekor sírokat találtunk. Volt itt egy Fekete József nevű tanár, akit nagyon érdekelt a falu múltja, ö mondta, hogy a leletek a népvándorlás korából valók, s föltehető, hogy Mosdós már abban az időben is létezett, mint lakott település. Van .egy hely, közel a faluihoz, amit ma is Szállásnak neveznek, talán azért, mert a törö.k- dúlást követően itt szálltak meg, itt vertek tanyát a Zselichől és máshonnan visszatért elődök.

Közelebbi múlt, de történelmi tény: évszázadokkal ezelőtt Németországból érkezett telepesek leltek otthonra- Keresel ige ten, a felszabadulást követően pedig csehszlovákiai magyarok jöttek a faluba, közülük került ki Kovács János is, aki a nagyberkiekkel történt egyesülésig a kercseligeti téesz elnöke -volt. Már az a tény, hogy felvidéki emjber került egy zömmel németajkúak alkotta szövetkezeti közösség élére, jelezte: képes a jó együttdolgozásra ez a töbibnemzetiségű közösség:

— Könnyű volt egyetértésre jutni velük. Ha világosan láttáik a célt, nem volt olyan feladat, amit közösen képtelenek 'lettünk volna megoldani. Persze, adódtak gondok is, ilyenkor kereken kimondtuk: a mi közösségünk nem tűri meg az oda nem való viselkedést. Az egyesült szövetkezetben, a közös munkában végül is egyformán húzta a szekeret mindegyik falu lakossága. Máskülönben hogyan születhettek volna évről évre szép eredmények a Kapos völgyében?

Itt, a Kapós völgyében, Tőin,a határán, a Zselic lábainál... S ezekben az eredményekben, a falvak ,ép:ülésében-szépülésében negyed századig, mint termelőszövetkezeti elnöknek, ezután mint elöljárónak volt, van és lesz szava, szerepe Bernáth Ferencnek.

Hernesz Ferenc

Kapóshoz ér...