Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-15 / 192. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Lapjukban a közelmúltban foglalkoztak az éjszakai szórakozóhelyek üzemeltetési lehetőségeivel. A cikkből kitűnt, hogy \a pihenni vágyók nyugalmát biztosítani kell. Kaposváron negatív példája van a nyugalom biztosí­tásának. Az Ipar vendéglőben az utóbbi időben szom­batonként többször tűrhetetlen hangerővel hajnali 6-ig tartó zenés rendezvényeket tartanak, noha a vendéglő hivatalos zárórája mindennap 23 órakor van. Hangszi­getelés természetesen nincs, és nyitott ablakok mellett hangerősítővel tart egész éjjel a zenélés és éneklés. A nyári melegben amúgyis kellemetlen zárt ablakok sem mentik meg a. környéken lakókat a „műélvezettől”. Gon­dolni kéne azokra is, akik vasárnap is a munkájukat végzik, és pihenésüket durván zavarják. Kérem az illetékeseket, hogy a záróra kötelező betar­tásával biztosítsák a környék nyugalmát. Eddig a kul­turált, szolid szórakozást szolgálta a patinás vendéglő. Kár lenne elrontani az eddigi jó hírét. Tisztelettel: Molnár István Kaposvár, Múzeum u. 2. és 3 aláírás Tisztelt Szerkesztőség! A Szondi utca 18—20. szám alatti lépcsőház lakóinak a panaszát szeretném közölni. Amióta a Toldi lakótele­pen megnyitották a postát és .az ABC-t, azóta nincs nyugalmunk. Az ABC hűtőberendezése az ablakokkal szemben pan. Télen még csak elviselhető a zaj, de most mindenki nyitva tartja az ablakait, így egyszerűen el­viselhetetlenné \vált. A |hét végén különösen hangos volt, valószínű meghibásodott a berendezés. A másik gondunk u postai riasztóberendezés szerin­tünk indokolatlan jelzése. Ugyanis „gondol” egyet, ma­gától bekapcsol, és órákon keresztül szirénázik. Meg­történt, hogy éjjel 12-kor, 2-kor vagy |hajnalban bein­dult, és gondoskodott arról, hogy az itt lakók ne alud­janak. Kérjük az illetékeseket, hogy panaszunkat szíveskedje­nek kivizsgálni és olyan megoldást keresni, ami az itt lakók nyugalmát és pihenését mem zavarja. Tisztelettel: Kenesei Lászlónó Kaposvár, Szondi Gy. út 13.1/b és 19 aláírás Somogyi fürdőtúrák külföldieknek Csiga nélkül leleményes a Volán Tours Egy statisztika szerint ha­zánkban ma kilenc vanhat nagyobb iroda verseng az utasokért. Tóth Dezső, a Kapós Volán Tours vezetője szerint nem is kicsi a ver­seny, hiszen kevesebben vál­lalkoznak h oszabb- r ö videbb túrákra. Régebben aratás után szinte valamennyi ter­melőszövetkezet, állami gaz­daság országjárásra vitte dolgozóit. Ma kevesebb a pénz, és mind több helyen van autóbusz. Aki utazik, az viszont igényes: tapasztalt idegenvezetőt, kényelmes szállást, gazdag programot szeretne. A kaposvári utazá­si iroda ezt felismerve csa­logatja vendégeit, ügyfeleit. Az idén kilenc és fél ezer utast vitték, illetve visznek hazánk szép tájaira. 2350 ügyfelüknek kínáltaik kül­földi élményeket, s ötszáz turistát fogadtak. Jöttek svájciak, norvégok és cseh­szlovákok, akik egyebek kö­zött a belső-somogyi fürdőik­re is kíváncsiak voitak. A nyugatnémetek például sze­retnék valamennyi fürdőn­ket megismerni. — A V ólán Tröszt — s ve­le együtt a csiga — megszű­nésével az utazási irodák helyzete is megváltozott. — A szocialista országok utazási irodáival közvetlenül köthetünk szerződéseket. Irodát létesítettünk Siófokon, Igáiban, Alisó-B óla telepen, Marcaliban és Nagyatádon. Szeretnénk egyszerűsíteni az ügyintézést, s elérni, hogy mind en ü tt megtalá lhassák képviselőiniket. A kilencven­hat utazási iroda versenyé­ben is vannak még ki nem használt lehetőségek. Gondo­lok például a diákturizmus­ra. Gond az, hogy kevés az olcsó szálláshely, hogy még ma ds egyszerre akar min­den osztály utazni. Jó lenne, ha ezen változtathatnánk. — Aki utazik, az szeretne mindent egy helyen meg­kapni. — Augusztus 15-től ezért vállalkozunk a valutavételre és eladásra ds. Foglalkozunk repülőjegyekkel, és termé­szetesen autóbuszjegyekkel is. Sokan hiszik azt, hogy könnyebb helyzetben va­gyunk, ment a mi vállala­tunk adja a küllőn járatokat, s ezért könnyebben tárgya­lunk az ügyféllel. Nem hi­szem, hogy a busz lenne a döntő: az irodák versenyét akkor lehet megnyerni, ha többet törődünk az utassal, ha kedvében járunk, ha iga­zi szolgáltatók leszünk. Somogyi Néplap XLII. évfolyam, 192. szám 1986. augusztus 15., péntek Kétezer év emlékei Kétezer óv története sűrű­södött össze egy régi pécsi házban^ ahol az elmúlt he­tekben, hónapokban lelet- mentő ásatást folytatták a Janus Pannonius múzeum régészei. A volt belvárosi ál­talános iskolát átépítik könyvtárnak, s a rekonst­rukció során a Bányászati Aknamélyítő Vállalat mun­kásai statikai megerősítést végeztek az épületben. Eköz­ben ókori és középkori lele­tek 'kerültek napvilágra. Ezen a területen volt Pécs rómiaii kori elődje — Sopia­nae város — temetője. A belvárosi ház alatt tizen­négy római sír volt. Megta­lálták a hajdani római te­mető eredeti járószintjét is. Jellegzetes hagymafejes csa­tok, toarperecek, vaskések és üvegedények maradtak meg a föld alatt. A napjainkban megújuló épület a Janus Pannonius Tudományegyetem könyvtá­ra lesz. A világ csúcsa felé öt nemzet hegymászói, összesen 16-an indultak út­nak. hogy megmásszák a vi­lág legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everestet. A csoportban angol, kana­dai, kínai, nepáli és ameri­kai sportemberek kaptak he­lyet. Négy nő is. Az alaptábort augusztus 23-án hagyják el, s a kínai oldalon akarják megközelí­teni a 8848 méteres magas­ságot. Ha ez a terv sikerül. először birkózik meg a fel­adattal az északi oldalon egy amerikai hegymászónő. Az expedíció szóvivője, Andrew Harvard — filmes szakem­ber — elmondta: a csapat­ban helyet kapott egy an­gol és egy amerikai tévés is. A Mount Everest elleni „akciót” az UNICEF által szervezett Sport Aid akció részének tekintik. A kánikula miatt éjjel-nap­pal dolgoznak a Nagyka­nizsai Sörgyár Kaposvári üdítőfejtő kirendeltségén, ötvenezer palaok Gyöngy üdítőt és több száz ballon szikvizet készítenek napon­ta, Az üdítő a Balaton-par- ti és a kaposvári boltokba kerül, szódavízzel a kör­nyező üzemeket és vendég­látóhelyeket látják el. Az utazás Az lesz majd a reggel. Ott állnak a pályaudvar huzatos előterében, Iaz apa kezében a fiú kicsi mancsa lesz, és ő a lábával apró köröket rajzol a sárga ka­vicsba. Lehet, hogy kap majd anyától egyet a fejére, hogy „édes kislányom meg sem érdemied, hogy elvigyünk, már most mi­lyen a fehér zoknid ...” Ott várják majd, hogy jöjjön a vonat. Azt képzeli: egy nagy üvegkalickába ül­nek, ahol iáiig hallhatóan surrannak az ajtók, pompás képek llógnak az átlátszó falon és egymásnak integetnek az embe­rek. Tátongó szájukról azt lehet leolvasni: „én Ütt ülők, nem jön át”. Amikor a vonat elindul ő átesik a szemben ülő öccsére. Az meghúzza a ha­ját, hogy te idétlen inő, miért nem kapasz­kodsz, s majd visszaül s mereven szorít­ja egész végig a vasúti fotel karfáját. Igen fotel, más nem is lehet, szép, bársonyos bordó háttámlával, amiben ő szinte elveszik. Apa meg se szólal, újsá­got olvas, csak nagynéha szusszan fel, fejét rázva. Így utaznak majd, sebesen, szinte csak percek lesznek a leszállásig, amikor egy elegáns fiatal férfi lép a fülkébe. Azt fogja kérni, hogy tűrjék fel könyékig az ingüket. 'Az öccse és ő sárga pecsétet kap­nak a karjukra, egy füstcsíkot húzó vo­nat ábrájával, míg « szülők kéket és pi­rosat. A kalauz számára ezután a legalá­zatosabban 'meghajol és jó utat kíván. Egy óriási, lüktető városba érkeznek meg, százezrek veszik körül a vonatot, s nézik, hogy micsoda csudabogarak lépnek elő. , Ö akkor már nem lesz kíváncsi arra, hogy ez a főváros. Azért aztán rá fog lépni az öccse lábára, az hátbaüti, anya rájuk szól, apa is hümmög majd valamit, s ő lassan sírni kezd. Nem a sajgó ütés miatt, hanem, hogy ki kell szállni (és mi­előtt még akarta volna a legfontosabb dolog most is elmúlott). B. J. KISGÉP-BEMUTATÓ AZ UTCÁN PIACI „ÉLMÉNY* A marcali áfész mezőgaz­dasági boltja nemcsak a vá­rosban és környékén, hanem jóval szélesebb körben is is­mert gazdag választékáról. Böröcz József üzletvezető-he­lyettes elmondta: az idén havonta két, két és fél millió forint értékű áru kel itt el. Ebben az időszakban a sző­lőtermelők közül sokan föl­keresnek bennünket, s nem is mennek el üres kézzel. Különösen kelendőek az olasz gyártmányú kádak, bő a választók présekből, dará­lókból, hordókból. A bolt előtt a járókelő könnyen vá­laszthat az árukból. Itt már megszokott módszer: kirak­ják közszemlére az adott időszakban legkelendőbb eszközöket. A Vörös-tengeren köny- nyebb átkelni, mint a ka­posvári piacon. Tarka sorok Pezsgő vagy jég? Kovács berohan az ét­terembe, és a főpincér­től megkérdezi: — Van maguknál jég- behűtöitt pezsgő ? — Akkor kérek két fo­rintért jeget. Olcsón Skót házaspár nagy nyúlvacsorára készült, mélyre vendégeket is hívtak. A vacsora nap­jának délelőttjén a sza­kácsnő megkérdezd az asszonytól: — Nagysága, kérem, lenyúzhatom a nyálat? — Nem kell lenyúz­ni — feléld a skótné —, csak megboratvállni. Négy vendéggel több lesz, mint ahányra szá­mítottunk. Családi összhang A vezérigazgató meg­hívja szegény barátját vacsorára. Feleségének azonban nem tetszik, hogy férje az ő tudta nélkül vendégeket hoz, és dühösen bemegy a má­sik szobába. Az igazga­tó irtózatos méregbe gu­rul, lekapja az asztalról a terítéket és az asszony után vágja. Mikor le­csillapodott, már csak a sótartó maradt az aszta­lon. A szegény barát mindeddig szó nélkül nézte a jelenetet, fel­kapja a sótartót és át­dobja azt is a másik szobába. A vezér dühbe jön: — Micsoda disznóság ez, hogy mered ezt csi­nálni nálam? — Bocsánat — mond­ja a vendég —, én csak segíteni akartam, azt hittem, a másik s'zobá- ban vacsorázunk. Státuszváltás Egy „újságíró” napon­ta bejár az egyik kávé- házba, ahol a pincér ál­landóan főszerkesztő úr­nak titulálta. „Jó napot, főszerkesztő úr, mit pa­rancsol főszerkesztő úr: egy félórával ezelőtt ke­reste valaki főszerkesztő úr”. így ment ez hóna­pokon át. Egy nap megint be­állít a kávéházba, a pin­cér szökött udvariasság- gál fogadja, elhozza a kávéját és e szarvaikkal teszi le: — Parancsoljon, fő- szerkesztő úr. — Mától kezdve ne szólítson engem főszer­kesztő úrnak — szól rá a vendég —, mert ma végre állást kaptam. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy Megyei Bizottságának lapja Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: dr. Kercza Imre Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401. Telefon: 11-510, 11-511, 11-512. Telex: 13-360. Kiadja a Somogy Megyei Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Telefon: 11-516. Postacím: Kaposvár, Pf.: 31. 7401 Felelős kiadó: Balajcza János _ Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármely hírlapkézbe­sítő postahivatalnál, a hírlap­kézbesítőknél, a posta hírlap­üzleteiben és a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodánál (HELIR), Budapest V., József nádor tér 1. 1900., közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a HELIR 215—96162 pénzforgalmi jelzőszámra. Előfizetési díj egy hónapra 43 Ft, negyedévre 129 Ft, félévre 258 Ft. ISSN 0133-0608 Készült a Somogy Megyei Nyomdaipari Vállalat üzemében Kaposvár, Május 1. u. 101. Felelős vezető: Mike Ferenc igazgató (Roly rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom