Somogyi Néplap, 1986. augusztus (42. évfolyam, 180-204. szám)

1986-08-01 / 180. szám

2 Somogyi Néplap 1986. augusztus 1., péntek Magyar—lengyel gazdasági megbeszélések Marjaa József miniszter - elnök-helyettes meghívásá­ra csütörtökön Budapesten megbeszéléseket folytatott Wiadyslaw Gwiazda, a Len­gyel Népiköztársaság Minisz­tertanácsának elnökhelyet­tese, Lengyelország állandó KGST képviselője. Marja József és Wl'adys- law Gwiazda tájékoztatták egymást az országaikban fo­lyó gazdasági építőmunka soronlevő feladatairól, átte­kintették a magyar—léngyel gazdasági együttműködés időszerű kérdéseit. Véle­ménycserét folytattak a KGST tudományos-műszaki komplex rogriamja megvaló­sításának helyzetéről, a KGST együttműködés töké­letesítésére irányuló teendők­ről, nemzetközi gazdasági-és pénzügyi kérdésekről. A lengyel miniszterelnök- elnöke. Wiadyslaw Gwiazda helyettest fogadta Lázár találkozott Veress Péter kül- Gycxngy, a Minisztertanács kereskedelmi miniszterrel is. Rauchfuss budapesti tárgyalásai Lázár György és Wladislaw Gwiazda Lázár György, a Miniszter- tanács élnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Wolf­gang Rauchfussit, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnök­helyettesét, a Magyar—NDK Gazdasági és Műszaki-Tudo­mányos Együttműködési Bi­zottság társelnökét, aki ha­zánkban töltötte szabadsá­gát. A szívélyes légkörű, ba­ráti eszmecserén részt vett Marjai József miniszterel­nök-helyettes, a bizottság magyar társelnöke. Marjad József .és Wolfgang Rauchfass találkozójukon át­tekintették a kétoldalú gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködés időszerű kérdéseit, az 1986. évi kül- kereskedelmi forgalom alaku­lását, a soronlevő teendőket. A látogatás befejezése Mihail Gorbacsov, azSZKP KB főtitkára csütörtökön be­fejezte a szovjet Távol-Ke­leten tett látogatását, és el­indult vissza Moszkvába. Ezt megelőzően a habarovszkd határterület pártszervezeté­nek vezetői előtt nagyobb beszédet mondott. A szovjet vezető kijelen­tette; a párt a fő figyelmet a gazdasági és társadalmi problémák újszerű megoldá­sának szenteli. Csak az első lépéseket tettük meg, a ja­va hátra van — jegyezte meg, majd részletesen fog­lalkozott a szovjet társada­lomban végbemenő átalaku­lás problémáival. Rámuta­tott, hogy az átalakítás nem korlátozódik a gazdaságra, felöleli a politikai, szociális területet és egyéb szférákat is. Az átalakítást nagy jelen­tőségűnek mondotta, kije­lentve, hogy akár egyenlő­ségjelet lehet tenni az átala­kítás és a forradalom szó közé. A főtitkár múlt pénteken indult útnak, s egyhetes kőr­útján megfordult Vlagyi­vosztokban, Nahodikában, az Amur menti Kamszomoiszk- ban, végül Habarovszkban. Vlagyivosztokban részt vett a szovjet hadiflotta napja alkalmából rendezett ünnep­ségen, majd amikor átadta a városnak a második Le- nin-rendat, igen fontos bél­és külpolitikai mondaniva­lókban bővelkedő beszédet mondott. látogatása folytatása volt azoknak a belföldi látogatá­soknak, amelyeket tavaly március, főtitkárrá válasz­tása óta folytat. A megláto­gatott körzetek lakosaival folytatott kötetlen beszélge­tései egyikén elmondta, hogy legközelebb majd Jakutföld­re, Magadánba és Csukcs- földre is ellátogat. Sorbaállnak a balatoni vendégek (Folytatás az 1. oldalról) melyest mérséklődjön a zsú­foltság, az ezzel járó gond, ne növekedjen a kapkodás, a szervezetlenség. Szóba került a különböző szolgáltatások színvonala is, amit egyetlen példával mi­nősítettek a tanácskozás résztvevői: ha Fonyódon be­piszkolódik egy vendég nad­rágja, a Somogy Megyei Patyolat csak tíz nap alatt tudja kitisztítaná. Az szinte reménytelen, bogy a turista elromlott autóját megfele­lően, a munkával arányos idő alatt megjavítsák. Több javaslatot fogalma­zott meg a tegnapi tanács­kozáson a testület, amelyet eljuttatnak az illetékesek­hez. Ezek egyikéhen. bírálták a MÁV-ot az állomások és a vasútvonalak melettá ren­dezetlen állapotok miatt. Szinte közös felkiáltással mondták tűrhetetlennek a vendégeiket elijesztő szemét - kupaooikiat, a ki- és bedőlt kerítéseket. Az a vélemény alakút ki, hogy a déli parton kevés a kemping, a szükségtáborok olyan helyen vannak, ahovp nehezen talál oda az ideg-en. Ezért jó lenne, ha engedé­lyeznék minél több magán­kemping létesítését. A drá­ga vendéglők szinte konga­nak az ürességtől, de nin­csenek harmadosztályú, ol­csó étkezőhelyiek. Pedig a nyugati vendégek is sokkal takarékosabbak ebben az eszténdőlben, mint korábban, és előszeretettel szerzik be az élelmiszerboltokból azt, amire szükségük van. Évek óta megvan a szerződéses üzletek vezetőinek az a szo­kása, hogy augusztus 20. után csökkentik a készletei­ket, mert szeptember 1-jén lehúzzák a redőnyt, annak ellenére, hogy még ekkor is érkeznek vendégék a nyu­gati országokból, mert ott szeptember derekáig tart a szezon. Javaslatként hang­zott el, ’hogy a tanácsok ha­tósági jogkörben intézkedje­nek az üzletek szükséges időpontiig való nyitvatartása felől Talán már jövőre változás várható az élelmiszerellátás­ban, ugyanis a Budapesti Belvárosi Vendéglátó Válla­lat, a City Grill hálózat üze­meltetője e rendszerhez tar­tozó gyors étkezőhelyeket szándékozik a Balaton part­ján felállítani. Jövőre vagy 1988-tól .működhetnének ilyen étkezőlhelyek. Ezáltal keve- sébb élelmiszerboltra lenne szükség, kisebb létszámú személyzettel, és ennek ré­vén is valamelyest javulhat­na a ma tarthatatlannak látszó helyzet a Balatonnál. Több Somogy megyei válla­lat képviselője is ajánlotta, hogy helyiséget bocsát a bu­dapesti cég rendelkezésére, vagy termékeit hajlandóak itt helyiben gyártani. A Ka­posvári Húskombinát hasz­nálaton kívüli hamburger­gyártó sorát helyezné üzem­be, és a megyeszékhelyen a MÁV-állomással szemben lévő egyik üzletet átalakí­tanák a City Grill kívánal­mainak megfelelően. Boglár- lellén is akadna hamarosan hely e|gy ilyen gyorsétkező­nek, és érdemes len-ne Bar­cson is létesíteni egy mási­kat, már csak a Jugoszlá­viába irányuló vendégforga­lom miatt is. KONZULTÁCIÓ az ENSZ-közgyűlés előtt A szocialista országok külügyminisztériumainak vezető képviselői az ENSZ- közgyűlés 41. ülésszakára való felkészülés jegyében jú­lius 29—31. között konzultá­ciót .tartottak Budapesten. A konstruktív légkörű megbeszélésen részt vett a Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság, a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kulbai Köztársaság, a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság, a Román Szocia­lista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, az Ukrán Szov­jet Szocialista Köztársaság, a Vietnami Szocialista Köz­társaság, valamint a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának küldöttsége. A magyar delegációt Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár vezette. A konzultáció résztvevői kifejezték reményüket, hogy az ENSZ-közgyűlés 41. ülés­szaka hozzájárul a világ­szervezet korunk fő problé­mái megoldásában betöltött szerepének és tekintélyének növeléséhez — ezzel is elő­mozdítva a béke és a nem­zetközi biztonság ügyét. A küldöttséged vezetőit fo­gadta Várkonyi Péter kül­ügyminiszter. Baloldali diákok Amerika-eHenes és támaszpont-ellenes fel­vonulást rendeztek Manilában, a Fülöp-szigeitek főváro­sában (Teiefotó — AP—MTI—KS) MOSZKVA—WASHINGTON Levélváltás után A hírügynökségi anyagok — ha igazat is mondanak — gyakran megtévesztőek. Kü­lönösen így van ez, ha azo­kat Washingtoniból küldik. És ez nem véletlen. Néhány napja még úgy tűnt, zsákut­cába kerültek a szovjet— amerikai kapcsolatok, az Egyesült Államok fővárosá­ból érkező jelentésiek azt érzékeltették, hogy e téren a legszélsőségesebb héják kerekednék felül. Aztán ki­derült, hogy a helyzet nem egészen így áll, sőt több jel arra utal, hogy vian lehető­ség a megegyezésre, és nem teljesen lehetetlen az 1986-os Gorbacsov—Reagan találko­zó stem. Szemipalatyinszk értelme A szovjet vezetés kézhez kapta Reagan elnök levelét, s Mihail Gorbacsov már en­nek ismeretében mondta el július. 28-án beszédét Vla­gyivosztokban. A beszéd el­mondásának helye és tárgya arra utal: a Szovjetunió ázsiai nagyhatalom is, je­lentős területei égy térség­hez tartóznák Japánnal és Kínával;, s partvidéke az Egyesült Államok csendes- óceáni területeivel „néz far- kasszemet”,, A béke óhajtá­sa, a leszerelés Moszkva számára tehát nemcsak eu­rópai ; ázsiai szükségszerűség is. A Szovjetunió nem csu­pán a tárgyalóasztal mellett és nyilvános fórumokon tett meggyőző gesztusokat az él- múlt időszakban. Ilyen lé­pése volt az is, hogy lehe­tőséget teremtett amerikai tudósok számára: Szemipa- latyinszlk körzetében helyez­zék el földrengés-vizsgáló műszereiket. Ott tehát, ahol az elmúlt évig a szovjet fold alatti atomrobbaintáso- kat végrehajtották. Az ame­rikai tudósok szerint a mű­szerek igenis megbízható el­lenőrzést jelentenek. A washingtoni kormány­zat egyi|k szélsőségese, Perle hadügyi államtitkár mégis így nyilatkozott: „Hiszünk abban, hogy az atomfegy­vert a lehető legbxztonságo- sa'bbá és leghatékonyabbá tudjuk tenni; elsődleges cé­lunk, hogy a lehető legki­sebb mennyiséggel rendel­kezzünk belőle, éhhez pedig szükség van a (nukleáris) kísérletekre”. Nem kell 'kü­lönösebb logikai felkészült­ség az állítás megcáfolásá­hoz, hiszen Perle egyszerűen azt mondta: ahhoz,hogy ke­vesebb atomfegyver legyen, újablbakat kell kifejleszteni és felhalmozni. Az amerikai. megnyilatko­zások nem csak a különbö­ző nyilatkozók személye miatt tűnnek kétarcúnak. A szovjet vezetőnek küldött válaszlevél — ezt tekinté­lyes amerikai lapok írták — nem tartalmaz egyenes vá­laszt arra a szovjet imdít­CsütÖrtök esti kommentárunk Aligha kétséges, hogy újabb vihar várható a basz­kok lakta vidékeken — mind Spanyolországban, mind Franciaországban. Madridban ugyanis a spa­nyol és a francia külügymi­niszter megállapodott, hogy Párizs rövidesen újabbb baszk terroristákat ad ki a szomszédország hatóságai­nak, 1984 őszén történt meg először, hogy Franciaország megvonta a politikai mene­dékjogot három ETA-terro- ristától, s átadták őket a spanyol igazságszolgáltatás­nak. Az eset nagy felzúdu­lást keltett a spanyol—fran­cia határ mindkét oldalán — tüntetésekkel és bombák­kal. Tudta mindenki, hogy milyen kockázattal jár, ha a francia hatóságok föllépnek a területükre menekült baszk A baszk kockázat terroristák ellen. Hiszen tör­ténelmi hagyomány Francia- országban, hogy a politikai menekülteket általában befo­gadják, s a baszk szélsősé­ges szervezet, az ETA em­berei a fasiszta Franco-rend- szer uralkodása idején min­dig is a határon túl találtak menedékre. Csakhogy azóta Spanyolországban megterem­tődött a demokrácia, ázETA azonban változatlan kegyet­lenséggel folytatja hadjáratát a spanyol hatóságok és in­tézmények ellen. A francia vezetés hosszú dilemma után végül is elha­tározta magát. Tette ezt azért is, mert a franciaor­szági baszk vidékeken szin­tén elszaporodtak a terrorcse­lekmények. Párizs pontosan tudta, hogy a döntés nem lesz népszerű a baszkok kö­rében. Spanyolországban az el­múlt években az ETA már olyan akciók sorát követte el. amelyeket semmilyen cél nem igazolhatott. Ezért is szállt be Párizs a terroriz­mus elleni közös küzdelem­be. Azóta határozottan erő­södött a két kormányzat együtműködése. Franciaor­szág intenzíven segítette dé­li szomszédját a Közös Piac­hoz való csatlakozásban, és módszeresen lecsapott a te­rületére menekülő ETA-ter- roristákra. Ennek a folyamatnak volt az állomása a mostani kül­ügyminiszteri megbeszélés, s persze ismét csak a terroriz­mus elleni harc ált a közép­pontjában. Hiszen erre maga az ETA adott okot júliusi, példátlanul brutális merény­leteivel. Madrid most, a jelek sze­rint, súlyos lépésekre készül s ehhez szüksége van a fran­cia hatóságok fokozottabb segítségére is. Avar Károly ványra, mis zerint a rakéta - védelmi rendszerékről kötött SALT—I szerződés 15—20 éves meghosszabbítása fejé­ben hajítsanak végre nagy­szabású csökkentést a ha­dászati fegyverzetekben. Ugyanakkor az is tudottá lett, hogy Reagan hajlik ar­ra, hogy a SALT—1 érvé­nyességét rövidebb időre (ő— 6 évre) meghosszabbítsák. Ez pedig már az úgyneve­zett hadászati védelmi kez­deményezést (SD1), azaz a csillagháiborús programot érinti. Az elnök ebben sem foglalt el egyértelmű állás­pontot. Egyrészt hajlandó­nak mutatkozik arra, hogy például ö't évig csak a ki­terjedt kísérleteket folytas­sák, ugyanakkor pedig több rabén is olyan kijelentést tett, miszerint az „SDI nem alfcú tái)gya”-. Tény, hogy az űrbe telepítendő raikétapusz- tító eszközök kidolgozása hosszadalmas és igen, drága vállalkozási, aminek nagyon sók ellenf ele van a washing­toni törvényhozásban is, jó pár évig nem is lehet szó másról, mint kísérletezésről. Szakértői eszmecserék Egyértelműen a pozitív oldalhoz kell sorolni a szov­jet—amerikai mérlegben, hogy Genfiben szakértői tár­gyalások kezdődtek a két fél között. A téma Reagannak az a bejelentése, miszerint az Egyesült Államok a,z idén novembertől nem tartja ma­gára kötelezőnek az 1979- ben aláírt (nem ratifikált) SALT—2 szerződést. Ebben a kiét nagyhatalom a nuk­leáris hordozóeszközök mennyiségét korlátozza. Ugyancsak szakértők tár­gyalnak Genfiben a told alatti atomkísérletek kérdé­séiről is. A bíztató jelek kö­zé tartozik, hogy a stock­holmi értekezlet a kölcsö­nös kompromisszum remé­nyében zárta utolsó előtti fordulóját. Milyen érdekeik fűződnek a rendezéshez, a párbeszéd folyamatossá tételéhez? Nem kétséges: a Szovjetunió ve­zetése — személy szerint Mihail Gorbacsov — rend­kívüli fontosságot tulajdonit annak, hogy csökkenjen a feszültség, ne legyen -szük­ség újabb fegyverkezési for­dulóra, az energiákat a gaz­daság fellendítésére, a dol­gozók élétsziinvonalának ja­vítására fordíthassák. Ez nemcsak a Szovjetunió, de valamennyi józanul gondol­kodó tisztességes ember ér­deke is. Ilyen érdek a,z is, hogy megakadályozzák a különböző helyi konfliktusok keletkezését és kiterjedését. Csúcsesélyek Az Egyesült Államokban — Reagan elnök közvetlen környezetében — továbbra is erősen hallatja hangját az a csoport, amelyik a ke­mény fellépést, s a nagysza­bású fegyverkezési progra­mokat szorgalmazza. Ugyan­akkor igen sok poliitikuss s maga az elnök is hajlik a párbeszéd fenn tartására. (Reagan idős ember, aki azt szeretné, ha úgy távozna a Fehér Házból, hogy valami­lyen valódi eredményt hagy maga után.) Szeretnék te­hát tető alá hozni Gorba­csov idei amerikai útját. E ténynek rriagának is nagy politikái jelentősége lenne. Az viszont nyilvánvaló, hogy az S2KP KB főtitkára csak alkkor utazik Waslhingr tómba, ha a vizit eredménye valódi megállapodás lehet. Ennek előkészítése a követ­kező hónapok feladata. Min­dem bizonnyal gyorsul majd a diplomáciai gépezet mű­ködése, s szeptemberben, amikor Sevardnadze külügy­miniszter az BNSZ-közgyű- lés ülésszakára New York­ba érkezik, alkalom lesz összegezni az elért eredmé­nyeket és a várható esélye­ket is. Miklós Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom