Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-11 / 162. szám

AZ MSZMP SOMOGY HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLII. évfolyam, 162. szám Ára: 1,80 Ft 1986. július 11., péntek Pál Lénárd berlini tárgyalásai Pál Lénárd, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának meghívására július 8—10. között küldöttség élén Ber­linben tartózkodott. Megbeszéléseket folytatott Kurt Hagerrel, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával. Tájékoztatták egymást a pártjaik kongresszusi hata rozatainak megvalósításá­ban elért eredményekről, át­tekintették a tudomány, a kultúra, az Oktatás és az egészségügy területén folyó munka időszerű kérdéseit. Az MSZMP KB titkára !á togatást tett a Humboldt Egyetemen, ahol megismer­kedett a fizikai és az elekt­ronikai intézet munkájával és beszélgetést folytatott az egyetem vezetőivel. Pál Lénárd csütörtökön hazaérkezett Berlinből. Fontosabb az, ami összeköt Mitterrand elnök befejezte moszkvai tárgyalásait a kötelezettségeiket, amelye­ket miagára vállalt és igyek­szik megőrizni döntési auto­nómiáját. Franciaország vé­delmi politikájának célja az, hogy bárkit, aki rá alkar tá­madni az országra, vissza­rettentsen', erőinek szintjét pedig ehhez szabja. Szovjet részről . ugyanak­kor nem hagyhatják figyel­men kívül a francia nukleá­ris atomütőerőt, amely ép­pen úgy része a biztonsági mérlegnek, miint az ameri­kai vagy a brit fegyverzet. Mitterrand úgy értékelte, hogy a francia fegyverek nem a 'közepes hatótávolsá­gú, hlanem a hadászati esz­közök kategóriájába tartoz­nak. Hangsúlyozta, hogy elő­ször a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell nagymértékben csökkente­nie e fegyverzet szintjét, s csak utána lesz időszerű a többi nukleáris hatalom lé­pése. Ez a gondolat lényegé­ben találkozik a január 15-i szovjet javaslatokban foglal­takkal. Nem ez volt azonban a nézetek egyetlen találkozási pontja. Egyetértettek abban, hogy szükség van a függet­len, önálló arculatú európai politikára, hogy a földrészt egységes egészként kell ke­zelni a legfontosabb kérdé­sekben. Azonosan ítélték meg a fegyverkezési hajsza megfékezésének, a leszerelés előmozdításának fontossá­gát. Hasonló helyzet alakult ki a regionális konfliktusok megítélésének kérdésében. Francia részről nagyra be­csülik a Közel-Kelettel kap­csolatos szovjet álláspontot, támogatják a térséggel fog­lalkozó konferencia összehí­vásának gondolatát. Mint Mitterrand csütörtöki sajtó- értekezletén kiderült, Mihail Gorbacsov és Francois Mit­terrand egyetértett abban, hogy az ENSZ BT öt állan­dó tagjának közösen kellene munkálkodnia a nemzetközi békekonferencia előkészíté­sén, előkészítő bizottságot kellene felállítaniuk. Ugyan­akkor a franciá álláspont nem változott az afganisztá­ni, kambodzsai helyzet meg­ítélésében. Nézetkülönbség mutatko­zott az emberi jogok egyes kérdéseiben is. Mitterrand hangsúlyozta, hogy legfonto­sabbnak a szabadságjogokat, például az emberek szabad ki- és beutazásának jogát tartja. Raimond külügymi­niszter húsz család problé­máját vetette fel konkré­tan, összesen mintegy négy­száz Franciaországba emig­rálni kívánó szovjet állam- poligárról esett szó a külügy­miniszteri tárgyalások so­rán. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar—lengyel tárgyalások Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Józef Koziol miniszterelnök­helyettes, a magyar—lengyel gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési bi­zottság társelnökei csütörtö­kön a Parlamentben szakér­tők bevonásával megkezdték tárgyalásaikat. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Józef Koziolt. Tagnap befejeződött Fran­cois Mitterrand francia köz- társasági elnök négynapos hivatalos szovjetunióbeli lá­togatása. Szovjet vendéglátói a Kreml György termében rendeztek ünnepélyes bú­csúztatót számára. A francia köztársasági elnöknek és fe­leségének Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtiitkáirja és felesége kívánt jó utat. A repülőtéren Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja a Legfelsőbb Tanács elnökségének elnöke és féle­sége, Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, kül­ügyminiszter és felesége, valamint más hivatalos sze­mélyiségek búcsúztatták. Francois Mitterrand és kí­sérete hazautazott Moszkvá­ból. Négy napon át tárgyalt Moszkvában Francois Mit­terrand!, kétszer négyszem­közt Mihail Goirbaosovval, továbbá Andrej Gromákóval, Nyikolaj Rizskovval, végül a záinótárgyaláson teljes lét­számban találkoztak a kül­döttségek. Moszkvában már jóval a francia köztársasági elnök látogatásának befejezése előitt ismertté vált, hogy a megbeszélések rendkívül tartalmasak, nyíltak voltak, mindkét részről a másik ál­láspontjának megértésére irányuló törekvés jellemezte azokat. így kerülhettek szó­ba olyan kérdések is, ame­lyékben a meglévő nézetkü­lönbségek miatt nem juthat­tak azonos álláspontra, s ezt egyik részről sem várták el'. Az Európába telepített közepes hatótávolságú szov­jet és amerikai rakéták fel­számolásáról kötendő meg­ái lapodás lehetősékeinek megvitatása során szóba ke­rült a francia nukleáris erők kérdése is. Mihail Gorba­csov hangsúly ózta: a Szov­jetunió megértéssel fogadja, hogy Franciaország szuvere­nitásának megfelelően ma­ga kíván dönteni védelmi erejének szintjéről!. Fran­cois Mitterrand pohárkö­szöntőjében és sajtóértekez­letén is arra mutatott rá, hogy Franciaország büszke a függetlenségére, hű szö­vetségeseihez, tiszteli azokat Lázár György ma Ausztriába utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke dr. Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár meghívására jú­lius 11-én, ma hivatalos munkatalálkozóra Ausztriába utazik. NÉKOSZ-emlékülés Budapesten Lelkesedésük ma is példaadó Negyven évvel ezelőtt, 1946. július 10-én hirdették meg a népi kollégiumokat építő mozgalmat, s néhány nap múlva megalakult a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. Er­re az eseményre, valamint á mozgalomnak a magyar népi demokrácia kialakulá­sában és megszilárdulásá­ban betöltött szerepére em­lékezve rendezett tanácsko­zást csütörtökön a KISZ Központi Bizottsága, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa, a Művelődési Mi­nisztérium és a Magyar Pe­dagógiai Társaság a KISZ KB székházában. Az emlékülést, amelynek résztvevői egykori népi kol­légisták, továbbá mai ifjú­sági kollégiumi mozgalmi vezetők voltak, Nagy Imre, a KISZ KB titkára nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a maii fiatalság őszinte tiszte­letet tanúsít a NÉKOSZ-ta- gok több évtizedes tapaszta­lata és főképpen máig su­gárzó hite, lelkesedése és tettei iránt. Ezt követően Huszár Ist­ván, az MSZMP KB Párt­történeti Intézetének igazga­tója tartott előadást. Ele­mezte a NÉKOSZ-t körülve­vő politikai intézményeket és hatásokat, történetiségé­ben tárva föl a mozgalom sajátosságait. Emlékeztetett rá, hogy a Győrffy István Kollégium felszabadulás utá­ni első évzáró ünnepségén jelentették be a népi kollé­giumokat építő mozgalom zászlóbontását. A NÉKOSZ a következő három fő felada­tot tűzte ki maga elé: a diákság szociális összetételé­nek jelentős megváltoztatá­sát a munkásság és a pa­rasztság javára; a demokra­tikus szakértelmiség kineve­lését jórészt a dolgozó osz­tályok és kisebb részben a középrétegekből kikerülő fiatalokból; tevékeny részvé­telt a szélesebb diáktömegek demokratizálásában. Az új Magyarország meg­teremtése nem pusztán az egykori értelmiség működé­sét, hanem az egész szelle­mi élet megújhodását igé­nyelte. A Népi Kollégiumok Országos • Szövetsége, a NÉKOSZ néhány nappal a kollégiumi mozgalom után jött létre, s ekkor a magyar társadalmi-politikai . prog­resszió majdnem valameny- n.yi reprezentánsa kötelező ígéretet tett a mozgalom hat­hatós támogatására — mu­tatott rá Huszár István. Ugyanakkor egyetlen más politikai erő sem állt olyan egységesen és következete­sen a népi kollégiumokat támogatók sorában, mint a Magyar Kommunista Párt, s az„ annak hatósugarában működő ifjúsági szövetsé­gek. Huszár István szólt arról, hogy nagy nevelési értéket képviseltek a NÉKOSZ nyá­ri táborai és a javarészt a népi kollégistákból verbu­vált, Jugoszláviában és Bul­gáriában működött magyar ifjúsági építőtáborok, majd elemezte a NÉKOSZ körül egyre ellentmondásosabbá váló politikai légkört, és feloszlatásának körülmé­nyeit. összefoglalásképpen azt mondotta, hogy történel­münknek az a három éve, melyben ez az ifjúsági moz­galom kibontakozhatott, majd lehanyatlott, a mai nemzedékek számára is fon­tos tanulságokat tartalmaz. Az egykori népi kollégisták olyan mozgalom részesei voltak, amely egész életükre a társadalmi haladásért küz­dő erőkhöz kapcsolta őket. Fájdalmasan csökkenő lét­számukkal is számarányuk­nál nagyobb részt vállalnak a közéletben, valamint a si­keresnek mondható tudomá­nyos és oktatói feladatok­ból, s ezért megbecsülés öve­zi őket — hangoztatta befe­jezésül Huszár István. Érkezik az új búza Tegnap délelőtt a ka- posfüredi Vörös Október Tsz-től érkezett a kapos­vári nagymalomhoz az idei első új -búzaszá'llít- mány. A ij«R folyamán a szentbalázsg az oszto- páni és a göllei termelő- szövetkezet is megkezd­te a kenyérgabona szál­lítását a majomhoz. A frissen aratott búzát őr­lés előtt egyelőre tárol­ják, pihentetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom