Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)

1986-07-09 / 160. szám

Beiktatták Kurt Waldheimet Ausztria elnöki székében A Végső búcsú Lékai Lászlótól Gyászszertartás Esztergomban Tegnap az ez alkalomból öasaah'ívott szövetségi gyűlés előtt Rudolf Kirschläger személyesen átadta a szövet­ségi ölmöki hivatalt utódijá- na(k,, Kurt Waldheimnek. A második Osztrák Köztársa­ság történetében most került sor élső aikatomirnlaJ ilyen eseményre, tekántve, hogy 1945 óta Ausztria minden államfője mélg hivatali ide­jében eltávozott az élők so­réiból. A parlament ünnepélyes hangulatú tanácstermében először dir. Kirschläger bú­csúztatására 'került soTl A szónokok a leköszönő szö­vetségi elnök 12 éves mun­kásságát méltatva kiemelték, hogy a párton kívüli poll,ti­Levél a főtitkárhoz A Szovjetunió kész je­lentősen hozzájárulni a földiközi-'tengeri térség 'bé­kéjének, az itteni országok együttműködésének erősíté­séhez. Ezt a készséget fejez­te ki újólag a Javier Pérez de Cuellárhoz, az ENSZ fő­titkárához küldött levelében Eduard Sevardnadze, az SZlKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjet­unió kiül ügy minis ztere . A levelet tegniap hozták nyil­vánosságra. Az Egyesült Államok ka­tonai jelenlétének példa nél­kül álló növelése, a nagy­szabású katonai előkészüle­tek, a térség szuverén orszá­gainak partjai közelében szüntelenül folyó hadgya- korlllaitök, a Ciprus elllani provokatív lépések, a Színia elleni zsaroló kampány, a Líbia-ellenes lépések a vég­sőkig kiélezték a helyzetet a térségiben. A dolog egészen a Líbia elleni közvetlen fegyveres támadásiig fajult. Az állami politikai szintjére emelt terrorizmusnak súlyos köivetlkiezményei 'lehetnek messze a térség határain túl is — emlékeztetett a levél. Nyilvánvaló, hogy az ese­mények ilyen irányú alaku­lása sok országot érint, köz­tük a Szovjetuniót is. A Szovjetunió érdekelt e tér­ség biztonságának garantá­lásaiban, és határozottan tá­mogatja az el nem kötele­zett országoknak azt a ja­vaslatát, hogy a térséget változtassák a szilárd bélke és az együttműködés öveze­tévé, kész hatékonyan hoz­zájárulni e célkitűzés meg­valósításához. Szovjet vélemény szerint hasznos lenne egy, a helsin­ki értekezlethez hasonló, szé­les körű tanácskozás össze­hívása. kus hozzájárult az ország tekintélyének erősítéséhez. Kunt Waldheim ünnepé­lyes eskütétele után a nem­zeti tanács elnöke, Anton Benya vette át a szót, alki emlékeztetett arra,, hogy Kurt Waldheimet 32 „oszt­rák nép többségi akarata” emelte az elnöki székibe. Re­ményét fejezte ki, hogy a második köztársaság hatodik elnöke folytatni fogja elődei hagyományait. Kurt Waldheim az eskü­tételt követő beszédében ígéretet tett arra, hogy min­dig az alkotmány széliemé­ben fog cselekedni, és érzé­keltette: nem kívánja átlép­ni a szövetségi elnök hatás­körét. Fontos feladatának Sir Geoffrey Howe kül­ügyminisztert július folya­mán fogadja majd Botha dél-afrikai elnök — közölte Margaret Thatcher brit kor­mányfő tegnap a londoni al­sóházban. A miniszterelnök közelebbi időpontot nem em­lített. Thatcher ugyanakkor ismét elutasította az ellen­zék felhívását a pretoriai rendszer elleni átfogó gazda­sági szankciók meghozatalá­ra. Mint ismeretes, Howe e hétre tervezett pretoriai út­ját hivatalosan a fogadó fél A feldübörgő tankok és páncélozott járművek gyor­san megtették hatásukat: a szállodában összegyűlt több száz katona a túlerő láttán ellenállás nélkül megadta magát. Néhány órás alkudo­zás után távozott a frissen kikiáltott „ellenkormány” vezére is, így viszonylag nyugodtan, nagyobb össze­csapások nélkül zárult le a legújabb politikai válság a Fülöp-szigeteken. A hírügy­nökségek rövidesen már tényként röpítették világgá a hírt: megbukott Arturo Tolentino puccskísérlete, ku­darcba fulladt Marcos egy­kori a lelnökének próbálko­zása, hogy átvegye a hatal­mat Corazon Aquino állam­főtől. Manila legnagyobb hotel­óriása körül tehát ismét nyugalom uralkodik, bebizo­nyosodott, hogy a hadsereg — csakúgy, mint a közvéle­mény döntő része változat­lanul az év elején Marcos elnök helyére lépő Aquino asszony mellett áll. Tisztá­zatlan ugyanakkor a puccs háttere, az a távolról sem mellékes körülmény például, Vajon saját szakállára pró­bálkozott-e Tolentino, vagy tekinti,, hogy „a konfliktu­sok megoldásában, pártatlan •közvetítőként” tevtékenytoed- jen és hozzájáruljon a tör­ténelmi tudat formálásához, a második világháború ta- nulsálgalinalk levonásához. A szövetségi gyűlés ünne­pi üllésén, amelyet koszorú­zás és zászlós felvonulás kö­vetett, nagy számban voltaik jelen a Bécsiben akkreditált dliplomácáiai testületek tag­jai. Az 1955-ös államszerző­dést aláíró nagyhatalmak közüli Franciaország és Nagy-Britannia nagyköveti, az Egyesült Államok és a Szovjetunió pedig ügyvivőd szinten képviseltették ma­gukat. „időhiánya” okán halasztot­ták el. Voltaképpen azon­ban arról van szó, hogy sem a dél-afrikai vezetés, sem az ellenzék képviselői nem vol­tak hajlandók Howe-val ta­lálkozni. A brit diplomáciai vezetőjét az Európai Gazda­sági Közösség jószolgálati küldetéssel bízta meg, amely­nek keretében Howe Zam­biába, Zimbabwéba utazik. Londonban bejelentették azt is, hogy időközben megálla­podás született a külügymi­niszter mozambiki látogatá­sáról is. — bár Marcos cáfolja — a ha- wai-szigeteken élő exelnök utasításait követte? Nem vi­lágos az sem, valóban támo­gatást ígértek neki a fegy­veres erők felső vezetésében, s a tábornokot csak az ese­mények baljós |alakulása láttán visszakoztak, vagy igazat mond-e a hadügymi­niszter és a vezérkari főnök, amikor azt állítja, hogy visszautasítottak minden tisztséget egy esetleges el­lenkormányban? Kisebbfajta vihart kavart a hatalomátvételi kísérlet Washingtonban is, hiszen a Fehér Ház egyszerre két lo­vat akart megülni: menedé­ket nyújt Marcosnak, a ^ki­próbált, öreg barátnak” (így nevezte Reagan a megbuk­tatott elnököt), ugyanakkor politikai és gazdasági okok­ból egyaránt jó viszonyt akar fenntartani az új ma- nílai vezetéssel. Az ameri­kai külügyminisztériumban egyelőre csak annyit szögez­tek le, hogy „ilyen politikai tevékenység nem egyeztethe­tő össze” Marcos jelenlegi „vendég” státuszával. A Tolentino-féle kísérlet — még ha elvetélt is — arra Riválisok a párton belül Alig huszonnégy órával a japán Liberális Demokrata Párt nagyszabású választási győzeLme után a konzerva­tív párton belül máris meg­indult a hatalmi harc. Az LDP több befolyásos politi­kusa jelezte, hogy nem egye­zik bele Nakaszone Jaszuhi- ro pártelnök és miniszterel­nök októberben lejáró man­dátumának meghosszabbítá­sába, és megpályázza az LDP elnökének tisztségét, ami automatikusan a kor­mányfői poszttal jár. Naka­szone párton belüli hívei ugyanakkor közölték, hogy a maguk részéről síkraszáll- nak Nakaszone Jaszuhiro hi­vatali idejének meghosszab­bítása mellett. Abe Sintaro külügymi­niszter, Takesita Noboru pénzügyminiszter és Mijaza- va Kiicsi, az LDP Politikai Tanácsának elnöke tegnap egyaránt nyilatkozatban szö­gezte le, hogy a konzervatí­vok választási győzelme el­lenére — nézetük szerint — Nakaszonénak október vé­gén távoznia kell a hatalom­ból, ahogy azt az LDP alap- szabályzata előírja. A sza­bályzat szerint a konzerva­tív párt mindenkori elnöke csakis két — egyaránt két­éves — mandátumot kaphat, s Nakaszone Jaszuhiro má­sodik megbízatása október­ben lejár. Mindhárman vi­lágossá tették, hogy határo­zottan ellenzik az alapsza­bályzat módosítását, ami Na­kaszone számára lehetővé tenné a hivatalban mara­dást. Hozzáfűzték, hogy in­dulni kívánnak a novembe­ri LDP-elnökválasztáson. Nakaszone Jaszuhiro mi­niszterelnök még nem nyi­latkozott, hogy mandátumá­nak meghosszabbítására tö­rekedne. Űjabb találkozó lesz Botha államfő és Desmund Tutu fekete anglikán püspök kö­zött. A Nobel-békedíjas egy­házi vezető titkárságán ked­den Johannesburgban kö­zölték, hogy a találkozóra jú­lius 21-én kerül sor. A megbeszélést Tutu még a múlt héten kérte, azért, hogy az államfővel megvitathas­sa a rendkívüli állapot be­vezetése nyomán előállt helyzetet. A dél-afrikai ang­likán egyház vezetője és Botha legutóbb — hat év óta első ízben — június 13- án találkozott egymással. létesítését szemléletesen utal, hogy Aquino pozíciója korántsem tökéletesen szilárd. Az el­lenzékbe szorult Marcos-hí- vők nem adták fel terveiket egy újabb hatalmi fordulat­ról, a munkanélküliség és a külföldi kölcsönök szorításá­ban igen kényes a gazdasá­gi helyzet, s nem sikerült végleges megállapodásra jutni a gerillaharcot folyta­tó szélsőséges erőkkel sem. Márpedig épp ezek voltak Kegyeletes szertartáson vettek végső búcsút tegnap Esztergomban a 77 éves ko­rában elhunyt Lékai László bíborostól, esztergomi érsek­től, a Magyar Római Kato­likus Püspöki Kar elnökétől. A Bazilika előtti téren 9 órától a felravatalozott ko­porsó előtt több ezer gyá­szoló vonult el, megadva a végtisztességet. Ezt követően — 11 órakor — kezdődött a gyászszertartás. A szertartáson részt vett Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöké. A Vatikánt Roger Etchega- ray bíboros képviselte. Jelen vóltak a magyarországi egy­házak és vallásfelekezetek vezető képviselői, továbbá külföldről érkezett katolikus egyházi vezetők. Ott volt a magyarországi diplomáciai képviseletek számos vezető­je és tagja. Jelen voltak Zala, Veszprém, Somogy, Komárom megye és Eszter­gom város tanácsának elnö­kei, valamint a hazai kato­likus intézmények, szerze­tesrendek képviselői. Fábián János kanonok, fő­egyházmegyei kormányzó üdvözölte az egybegyűlteket, s felolvasta azt a részvét­táviratot, amelyet II. János Pál pápa küldött Lékai Lász­ló halála alkalmából. A gyászszertartást — több fő­pap közreműködésével — Franz König nyugalmazott bécsi érsek, bíboros, a pápa személyes képviselője vezet­te. A szertartás során négy búcsúbeszéd hangzott el. Paskai László kalocsai ér­sek, a Magyar Katolikus Püspöki Kar képviseletében méltatta Lékai László fő­pásztori munkásságát, élet­útját. Ez a pálya — mondta Cory asszony programjának fő pontjai. A törékeny bel­ső tűzszünet, a hitelezőkkel folytatott átütemezési tár­gyalások, a vontatottan ha­ladó reformok kétségtelenül támadási felületül szolgál­nak ellenfelei számára, s a manílai hotel körül felsora­kozó tankok jól mutatták, hogy adott esetben a szem­benálló csoportok ellen ko­moly katonai erővel is fel kell lépnie. E. É. — Zalalövőről indult, egy vallásos család otthonából, a piarista atyák gimnáziumá­ban, a veszprémi egyházme­gye papneveldéjében, majd Rómában, a Német—Magyar Kollégiumban és a Gergely Egyetemen — jezsuita atyáik vezetésével — folytatódott 1934-ig, a pappá szentelésig. Ezt követően Lékai László Veszprémben a papnevelő intézetben, ugyancsak ott a püspöki irodán, majd Bala- tonlellén, Zalaszentivánon, Badacsonytomajon tevé­kenykedett. 1972-ben püs­pökké szentelték, és főpász­tor lett a veszprémi egyház­megyében. Innen Esztergom­ba került, majd 1976-ban VI. Pál pápa esztergomi érsek­prímássá és bíborossá nevez­te ki. Főpásztori tevékenysége mellett ízig-vérig magyar ember volt. Szerette népün­ket, hazánkat. Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke szólt ezután az egy.begyűltekh ez: — A Magyar Római Ka­tolikus Egyház kiemelkedő vezetője távozott az élők so­rából Lékai László elhunytá- val. Személyében olyan fő­paptól búcsúzunk, aki egész életében egyháza, népe és nemzete érdekeit képviselte. Azon fáradozott, hogy a ma­gyar katolicizmus tekinté­lyét, hazánk jó hírnevét itt­hon és a nagyvilágban egy­aránt öregbítse. A szolgála­tot nemcsak hirdette — gya­korolta is. Lékai Lászlónak nagy sze­repe volt abban, hogy ha­zánkban az állam és az egy­házak viszonya immár hosz- szú idő óta felhőtlen. Végezetül Kállai Gyula azt mondotta; Lékai László munkában és küzdelmekben gazdag élete lezártával nyu­godjék békében, és éljen to­vább népünk emlékezetében! Ezt követően Tóth Károly református püspök a ma­gyarországi egyházak nevé­ben elmondott búcsúszavai­ban egyebek között arról szólt, hogy Lékai László egy nagy.múltú egyház legmaga­sabb tisztségében is ember­séges, s szerény tudott len­ni. Magyar Ferenc, az Üj em­ber című lap főszerkesztője búcsúzott ezután a világi hí­vők nevében. Hangsúlyozta: Lékai László sokat fárado­zott azért, hogy a hívő em­berek élethivatásuk, foglal­kozásuk, munkájuk során is tanúságot tehessenek igazi emberségről, mindennapi helytállásról. A gyászszertartás végén elhangzott a Szózat, majd a gyászolók elénekelték a Him­nuszt. Ezután a főszékesegy­ház kriptájába végső nyug­helyére vitték Lékai Lászlót. * * * A Magyar Katolikus Püs­pöki Kar tegnap Esztergom­ban rendkívüli ülést tartott és köszöntötte Paskai László érséket, aki a püspöki kon­ferencia szabályzatának megfelelően betölti a Püs­pöki Konferencia elnöki tisz­tét. Howe Dél-Afrikába készül Puccsisták a hotelben Fidel Ramos, a hadsereg vezérkari főnöke (halról) Palafox és Zűrnél brigádtábornokokkal közli, hogy sem ő, sem En- rile hadügyminiszter nem támogatta az „ellenkormány”

Next

/
Oldalképek
Tartalom