Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-07 / 158. szám
A JELZŐ A mindennapos hírözön- ben, a diplomáciai találkozók, magas rangú tárgyalások sorában nem túl gyakran akad olyan esemény, amelyre habozás nélkül alkalmazható a jelző: világpolitikai jelentőségű. Nos, a ma kezdődő szovjet—francia csúcstalálkozót illetően aligha lehetnek kétségek a jelzőt tekintve: az nem csupán a kétoldalú kapcsolatok szempontjából érdemel megkülönböztetett figyelmet, hanem jóval szélesebb, a nemzetközi helyzet egészére vonatkozó hatása lehet. Ez persze nem jelenti, hogy a iszovjet és francia vezetők megbeszélésein nem szerepelne előkelő helyen a konkrét, kétoldalú viszony megannyi részletkérdése. A gazdasági vagy a műszakitudományos kapcsolatok kihasználatlan lehetőségei, az árucsere-forgalom és a kölcsönösen előnyös együttműködés új területeinek áttekintése mindenképp a tárgyalási napirend élére kívánkozik. Mégis, Gorbacsov és Mitterrand találkozójának van egy joggal világpolitikai léptékűnek nevezhető vetülete. A nemzetközi kapcsolatokban fordulóponthoz érkeztünk — mutatnak rá Moszkvában, hangsúlyozva, hogy a béke és biztonság megőrzése céljából minden ország, de különösképpen a nagyhatalmak részéről felelős alaposan mérlegelt lépésekre van szükség. A legfelsőbb szintű szovjet—francia dialógus jó fórum lehet arra, hogy áttekintsék a leszerelési tárgyalások állását, a fegyverkezési problémákat, a sorozatos szovjet békejavaslatokat és az arra adott nyugati válaszokat. Emlékezetes, hogy Gorbacsov és Mitterrand legutóbbi, tavaly októberi párizsi találkozója mi\yen pozitív változást indított el a nemzetközi porondon. Az SZKP főtitkára itt jelentette be: országa kész külön megbeszélést kezdeni az európai közép-hatótávolságú atomeszközökröl, s indítványozta a csapásmérő űrfegyverek betiltását. Sok szakértő éppen ehhez a párizsi vizithez köti a Szovjetunió nagyszabású békeoffenzívá- jának nyitányát. Nyilvánvaló persze, hogy a ,szóban forgó kérdések számos ellentétet is rejtenek. Párizs jelenleg korántsem mondható a nukleáris leszerelés hívének, hiszen következetesen fejleszti atomfegyver-arzenálját. Eltérő vélemények jelentkeznek a genfi tárgyalások kapcsán csakúgy, mint a stockholmi konferencia, vagy egyes regionális válságok témakörében. Mégis, a magas szintű, folytatódó párbeszéd mindenképpen örvendetes jelenség, lehetőséget ad az érdemi eszmecserére és — az eltérő társadalmi berendezkedésből fakadó természetes korlátok között — elősegítheti a kétoldalú kapcsolatok erősítését is. Sz. G. Ellenkormány a Fülöp- szigeteken? Ellenlkorimányt alakított vasárnap Manilában Marcos fiiilüp-szigeti exelnök hlye, az Aquino nkoinmányzaí ellenzékéinek vezéralakja, Arturo Tolentino 75 éves ügyvéd, egykori küjlügyirnkiisz- ter, majd februárban csalásokkal ismét elnökké választott Marcos akkord helyettese. Egy manilaá szállodában Mjamcos „aMmökéVé” esiket- tetrte magát és mint közölte, Marcos visszatértéig „ellátja az elnöki teendőket”. Mindenre azutáni került som, hogy Marcos híved Maniláiban tüntetést tartatták, melyhez mintegy kétszáz fel- fegyverzett katona is csatlakozott és Manila legnagyobb szállodájába vették be ma- guik|a(t. Aquino asszony, akii a To- léntiino „beiktatása” idején az ország déli részében tar- tózkodioitit, az eseményékkel kjapcsofijatban ■' közölte, hogy Tolemflinot lázadással vádolhatják meg. Totentino a jelen tések szerint , borhiányának” miniszterelnökévé és hadügyminiszterévé nevezte ki Juan Bonce Enrile hadügyminisztert, aki Marcos idején is vezető tisztséget, viselt a hadseregben, de ő irányította a katonák felkelését a volt elnök ellen. Vele kapcsolatban ellentmondásosak a hírügynökségi jelentéseik: Aqui.no állítólag telefonon beszélt Enniülével és szó sincs arról, hogy a katonai vezető átállt volna. „Nem akarunk több halottat!” ezzel a jelszóval tüntettek fiatalok a chilei fővárosban a Pinochet-rezsim ellen egy temetési szertartáson, amelyen a rendőrök által a napokban meggyilkoltaktól vettek végső búcsút. (Telefoto: AP—MTI—KS) A kínai külpolitika Európában A világ legnagyobb lélekszámú állama, az egymilliárdos Kínai Népköztársaság rendkívül aktív külpolitikai tevékenységet folytat. Ez az aktív külpolitika egyidős a világrésznyi országot átformáló gazdasági-politikai reformmozgalommal. Kína nyilvánvalóan megértette, hogy csak radikális gazdasági reformon keresztül formálódhat a világ mennyiségileg legnagyobb országából gazdasági és politikai értelemben vett világhatalommá a következő évszázad derekára. A gazdasági reform és a nyitás politikája természetesen elválaszthatatlan a politikai nyitástól, miután azokat a tőke- és technológia injekciókat, amelyek egy ilyen hatalmas ország gyorsított gazdasági fejlődését elősegíthetik — Kína csak a külföldtől várhatja. A kínai külpolitikai nyitás feltűnő vonása, hogy az utóbbi időben különleges gondot fordít európai, pontosabban nyugat-európai kapcsolatrendszerére. Ennek kiemelkedő példája volt a Kínai Kommunista Párt főtitkárának, a 71 esztendős, Hu Jao-pangnak négy országot (Angliát, az NSZK-t, Franciaországot, Olaszországot) érintő júniusi körútja. Ez a látogatás — amely egyben a kínai párt hivatalos első emberének a történelem során első nyugat-európai vizitjét jelentette — a hasonló kezdeményezések egész sorához kapcsolódik. Közvetlenül a pártfőtitkár előtt Vu Hszüe- csien külügyminiszter kilenc európai országot látogatott meg, köztük kelet- európaiakat, június legvégén pedig Csao Ce-jang miniszterelnök indult európai körútra. Mindez annál is figyelemreméltóbb, mert jelenleg gazdasági és politikai szempontból Kína két legfontosabb partnere Japán és az Egyesült Államok. Másrészt a kínai reformfolyamat számára a legfontosabb és legsürgetőbb, óriási erőforrásokat felszabadító tett a szovjet—kínai kapcsolatok teljes normalizálása lenne. (Kereskedelmi, gazdasági téren ez már erőteljesen megindult. A következő négy évben a kétoldalú kereskedelem volumene a 20 milliárd dollárt is elérheti.) Joggal tehető fel ilymódon a kérdés: mi magyarázza az utóbbi hónapok kínai diplomáciai erőfeszítéseiben ezt a rendkívül erős Európa-kon- centrációt. A választ a kínai politika „világszemléletében” kell keresni. Emlékeztetni lehet arra is, hogy itt Itátárazortten. tapasztalható bizonyos folytonosság. Azokban az években, amikor a szovjet—kínai nézeteltérések a legélesebbek voltak, Kína a NATO-t, és ezen belül a nyugat-európai NATO-ta- gokat a Szovjetunió európai hatalmi ellensúlyának tekintette. Ebben az időszakban a kínai politika élesebben és határozottabban állt ki a nyugat-európai országok teljes politikai és katonai egysége, sőt integrációja mellett, mint maguk a nyugateurópai tagállamok. Ha változott formában is, ez a hosszú távú stratégiai elképzelés túlélte a kínai politikai és társadalmi élet viharos fordulatait. Történelmi távlatból szemlélve Kína célja nyilvánvalóan az, hogy a következő évszázad derekára megszűnjék a világpolitika alapvetően „kétpólusú” jellege: tehát az, hogy az erőviszonyok következtében a leglényegesebb problémák végső soron a szovjet—amerikai kapcsolat- rendszerben dőlnek el. Ahhoz, hogy ez a Kína számára kedvező változás megtörténjék, Peking véleménye szerint feltétlenül szükség van egy független és erős Nyu- gat-Európára, amely a maga Általános választások Japánban Japánban tegnap megkezdődtek a parlamenti választások. Szerte az országban helyi idő szerint reggel hét órakor megnyitották a szavazóhelyiségeket. A szavazás este hat óráig tart, míg a szavazatszámlálás csak hétfő reggel kezdődik, így a végeredmény hétfő estére várható. A szavazásra jogosultak száma 86,67 millió, s megfigyelők szerint az eredNakaszone választási beszédet tart Egy fiatalasszony két gyermekével leadja voksát A riválisok: Takesita Noboru pénzügyminiszter, Mijazava Kiicsi, a liberális párt végrehajtó tanácsának elnöke és Abe Sintaro külügyminiszter ményt nagyban befolyásolja majd a részvételi arány. A választópolgárok a nap folyamán újraválasztják az 512 fős alsóházat, azaz képviselőházat, s újraválasztásra kerül a 252 fős felsőház, azaz a tanácsosok háza képviselőinek fele, szám szerint 126 képviselő. Nakaszone _ Jaszuhiro miniszterelnök, a kormányzó Liberális Demokrata Párt elnöke a múlt hónap elején az alsóház felosztása és idő előtti általános választások kiírása mellett döntött. A vasárnapi kettős választások előestéjén — a választási kampány záróaiktusa- ként — valamennyi politikai párt nyilatkozatot tett közzé. Az LDP az eddigi kormány- politika folytatását helyezte ki látásibai, kitermelve a köz- igazgatás, a pénzügyek és az oktatás reformját, továbbá Japán nemzetközi politikai szerepvállalásának fokozását. Az ellenzéki Japán Szocialista Párt és a Japán Kommunista Párt viszont e politika veszélyeire figyelmeztetett, s meggyőződésének adott hangot: konzervatív győzelem esetén az LDP tovább növelné a katonai kiadásokat, és haladéktalanul csatlakozna az Egyesült egészében jelenleg is a világ második gazdasági hatalma. Vannak természetesen rö- videbb lejáratú összefüggések is. Hu Jao-pang útja alkalmával nem véletlenül kapott kiemelkedő helyet Anglia. Az angol—kínai viszony ma különleges jelentőségű Peking számára. Hiszen a jelenleg még brit kézen lévő Hongkong Japán után Kína legnagyobb kereskedelmi partnere, s egyben a tőke és technológia beáramlásának nagy nemzetközi kapuja. Hongkong tíz év múlva tér vissza Kínához, és az átmeneti időszakban a brit—kínai viszony teljes zavartalansága mindÁllamok űrfegyverkezési programjához. Mindkét párt felhívta a figyelmet a szociális és jóléti kiadások növelésének szükségességére. A nagy pártok mellett egyébként számos kis politikai párt, illetve csoportosulás is indított jelöltet a vasárnapi választásokon. A választások kimenetele rendkívül fontos Nakaszone Jaszuhiro miniszterelnök és LDP-elnök számára. Ha ugyanis az LDP nyer, a győzelem mértékétől függően nem kizárt, hogy Nakaszone Jaszuhiro október végén lejáró pártelnöki és kormányfői mandátumát meghosszabbít jálk. két fél érdeke. Az NSZK elsősorban gazdasági ereje miatt fontos a kínai reform szempontjából, mint az első generációs technológia egyetlen lehetséges európai szállítója. Franciaországot főleg De Gaulle szellemi-politikai öröksége teszi érdekessé: Nyugat-Európában ma is Franciaország a legtermékenyebb hordozója az Európa különleges, független szerepéről és hivatásáról vallott eszméknek. Ezek a távolabbi összefüggések magyarázzák a kínai külügyminiszter, a pártfőtitkár és a miniszterelnök egymást követő kőrútjait. —i. —e. Tovább tart az olasz válság Amintore Fanfani, az olasz szenátus elnöke megkezdte tanácskozásait a kemmány- válsáig főszereplőivel annak érdekében, hogy felkutassa az új kormány megalakításának tehetőségeit és leheltőség szerint próbáljon közvetíteni a felek egyelőre nagyon is éltető álláspontjai között. Francesco Cossiga államfő azzal bízta meg, hogy kísérelje meg feltárni a válság megoldáséinak esetleg még rej)tvie maradt módozatait. A szenátus alnölke először Bettino Craxit, a lemondott kormány szocialista párti miniszterelnökéit, majd pedig Fontanit, a kormány helyettes miniszterelnökét fogadta. Amdnltane Fanfani ked'd estig találkozni fog a pariaimenjtben képviselt valamennyi párt küldöttségévé!, köztük a pántok főtitkáraival, s a parlamenti csoportjaik viezetóil'tel- Ezt követően Francesco Cossdgót tájékoztatja puhatolózásainak enedlmiényeirődi. Bettino Cmaxi nyilaitlkoza- táibam érzékeltetni kívánta, hogy nem ért egyet Aminito- ne Fanflanii megbízásával, s a válság még oldását az szolgálta volna Igazán, .ha ae államfő még szerdán rábízza az új kormány megjalakítá- sáf. Graxi szavai a jelék szerint azt is sejtetni engedik, hiqgy előállhat olyan helyzet, amikor nincs más lehetőség, mint a parlament feloszlatása és az újabb idő- előtti választások kiírása. Az Oilasz Szocialista Párt vezetősége ma újabb értekezletet 'tárt a válságban előállt új fejlemények megvitatására. Az Olasz Kommunista Párt szerint Amintore Fanfani megbízatásának csak aktkor van értelmet, ha a. szenátus elnöke valóban számba veszi a válságból kivezető összes utat. Hu Jao-pang Párizsban Chirac francia kormányfővel
