Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
1986. július 5., szombat 5 KAPOSVÁRI KERÁMIÁK BUDAPESTEN Szerdán nyílt meg Budapesten a FIM-COOP kiállítóhelyiségében a Fazekas Háziipari Szövetkezet tárlata. A niéjpműviésizeti kirakatokat nézegető amber is tötoib- kaveiselblb biztonsággal! különbségeit tud tenni a népművészeti ég az ú<a. iparimű- vidszieti kerámia' között. Az iparművészeti kerámiáik nemcsak formáiban, díszítésben, hanem techinölógiaijiatg is különböznék a Ttepművészeti kerámiáiktól. Ezeket többnyire fedőjmiáizas eljárással díszítik, fdiütetük ritkáin díszített színes motívummal. A feihiér fedőrnótaat különböző- kétpipen színezik. A felületein a mázait ugrasztják, meglfio- lya'tjálk. A népművészeti kerámiáik készítésmódja is sajátosain meghatározott. Gya- kdrúalk a máapiélJküili, illetve rediuikicióis,, vagy füstölt edényeik, és a színtelen vagy a zöld, illetve sárgásbarna színű, átlátszó mázas kéiszít-. mönyek. A méiz míndtiig utol- jária 'kerül! aiz edény feHü'le- 'téne, a díszítést a máz alatt a cserépen helyezi el' a fazekas. A díszítmény többnyimé engébos jefcgű, a rákerülő' máz úgy bonul az edény felületére, minit az üveg a festményre, amelynek segítségével a díszítés ollyianinál váMk, mint a festményre helyezett üveg. Ma már az úin. méjpművé- szeti kerámia karaktere any- nytíra jellegzetes), hagy kis gyakorlattal első pillantásra meg lehet különböztetni az •ipammiűviészéti kerámiától. ■Népművészeti kerámiáink is különböző hagyományokra vezethető vissza. A XIX. szálzad második felében, a kapitalizmus kialakulásakor a fémedléinyék megjétenésa alapvétőéin meghatározta népművészetünk fejlődésiét. A fémediónyék elterjedése következtében a használati edényt készítő fazekasság nehéz helyzetbe került. Nem vitás, hogy a kerámia edények tartósságban, aligha versenyezhetnék a fómedé- nyelk|kek melyek kitűnően ellenállnak az ingadozó hőhatásnak, a gyors fettmeíe- gedéSmék. Ezért, aki csak tehette, nem fazefcasedénye- ket vásárolt, hanem fémedé- nyéket vásárolt, mert ezzel a főzés nem-csák gyorsabbá vált, hlajniem biztonságosabbá is. Egykorú kamarai jelentések döbbenetes képet festenék a korabeli míagyar fazekasság helyzetéről, amelyet a fémedények elterjedése idézett elő Nyugat-Európában és nálunk is. A teljes megsemmisülés _ fenyegette a magyar fazekasságot. Ez indította arpa a hatóságokat, hioigy intézkedjenek a fazekasság megmentésére. Az egyetlen lehetséges- megoldást aiz ígérte, hogy a fazekasságét a használati edény- kászítésíéről átvezessék a díszédiény készítésére. Magyarország különböző teríülléteiin éliték eklkoir még díszedény-készítők,, fajamszo- sofc. Különösen a XVI. szál-, zad vjégén>, a XVII. század elejéin letelepedett, összefoglaló néven hlabánokn&k nevezett új'keresiztények jeleskedtek minit fehéredény-fcé- szíltőik a Felviiidéktől a Dél- Dunátotúllíg, Ezért a hatóságok úgy gondollrtáik, ho'gy e fehérediéiny-készítő műhelyeknek kell játszaniuk a fő szerepet a fazekasság átképzésében, illetve a díszedény- készítésre való átállásiban. Több ilyein központi műhely lóteisüilit a kereskedelmi minisztérium és az iparkamaráik közreműködés ével, főleg azokön a hélyékien, ahol a fehéiredény-jkószítés Virágzott. Ilyen agyagipairi műhelyt szerveztek a felvidéki Modorán,, tök intettel, arra hogy Pozsony, Nyíltra és Trencaén megyében ekkor még i,gen jelentős számú habán faizakas működött. Ugyancsak létesítették aigyiagipárii műhelyt a dél- dunántűli Mágocson is. Ez a mesterséges injektálás azonban ne;m mentette meg a magyar fazekasságot, de puísiztullésát kétségtelenül ihó'trállltattai és új tradieió- kat hozott át a fiaaekasrnű- veisságlbe, melyek nélkül ma már szegényebbek lennénk. Ennék tulajtítoníthaitó, hogy a fazekaém'űviésaégüinik kerja-. tei ma már tágak. Nemcsak az ún. fazekajslhaigyományök tartoznak bélé, hanem a fe- hélredléinyesség tradíciói .is szerves részévé váltak. A kaposiváiri szöivetikezet ilyen szempontból szinte egyedülálló az országban, mert itt sikerűit elsőként a fehérédíéhyies'Ség tradícióit a fazekasság szerves részévé tenni úgy,, hogy a régi ha-: gyomátnyök is érvényesülnek. A halban kierémia öröksége tehát nem tekinthető a magyar népi kerámiától! idegen, azzal ösßize nem férő műves- ségin(ek. Kaposvár a példa arra, hogy ezék a tradíciók nemcsak megférnek egymás mcCett, hanem egymást kiegészítve, feltételezve, köl- csiöinihíatásibao fejlődnek, A kaposvári szövetkezet —- s a budapesti kiállítás anyaga is példázza eat — igen sokait, tett és tesz napjainkban is, e kétfajta hagyomány együttes ápolásáért, a habán kerámia tormáinak,, gazdag motívumainak átfogalmazásáért. A szövetkezeten belül is gyakran tapasztalható irányzatváltás. A hatvanas óvók elején a habán kerámia kései tendenciái- jutottak érvényre (főleg Tamás László jóvoltából), a hetvenes évék végén pedig a klasszikusabb hagyományok, a habán kerámia első korszakának tradíciói. Közismert, hogy a habán, kerámia is különböző korszakokra osztható. A hatvanas éviek irányzata, az ún.. fcésőhabán korszák nemiinüsz- teineiáiiria emlékeztet, a hetvenes évek végétől — s ez az időszak mindmáig tart — aiz efliső korszák, vagyis a — Miért nem tudod megérteni., hogy meghalt a mozi? — hörögte a fülembe bölcs barátom,, a Homérosz filmszínház üzemvezetője, amikor két jegyért könyörögtem neki a Kancsuka a mellény- zseblben című új azerbajdzsán filmre. — Nem adok jegyet! — tombolta. —Nem, és nem! Hogy nem tudjátok felfogni, ti, bárgyú népség?! Meghalt a mozi! Vége! Megölte a televízió, megfojtotta a videó, gyilkolássza a kábeltévé és a műsorszóró műholdak. Még vetítünk, de a mozi mint olyan az utolsókat rúgja. Nekem elhiheted, én olvastam a tanulmányokat és a cikkeket; meghúzták a lélekharangot a mozi fölött. És én nem gátolom a haladást, mint ti, akik ilyen tudományos előrejelzéseik után is képesek klasszikus hagyományok folytatódnak. A habán kerámia közbülső korszakai, az ún. színes és dieltfitS korszak közül1 az előbbiek népszerűek még. A delfti korszák készítményei idegiének maradtak a népművészeti kerámia termékenyítő hatásától1. A sizínes haibán kará'- m|ia közüli a kékek váltak igazán népszarűékké, bár a sárga és a lila alapú kerámiák készítésével is próbálkoztak kijsebb-magyobb sikernek A sáriga kerámiák annak idején sem tudtak eltér,jedni, merít az ún. anti- man ^-fläryeny nelm tette ezt lehetővé. A lila alapú kerámiák pedig technológiailag néhezfen oldhatóik meg: a majnigón.oxid., amely — e kerámiának színét adja — Csák szemcsésen vihető fed a felületre, nem ad hatékony, intenzív szint. A kék alapú 'keriáfniákniál viszont a szín intenzitása wiss Zafogandó, hogy az egész át ne' menjen sötétbe, majd feketébe. A kék babáin kerámiai termér kék láthatóik népművészeti boltok kirakataiban, ezek azonban nem a habárnak ismert hagyományai alapján készülnék, hanem színes £e- dőimá'zas eljárással. Ebben az esetben, hogy a kék alapra kerülő fehér szín, meg ne folyjon, szükséges úgy az alapot, mint a rákerülő színt kellő mértékben keményíteni, Emn;efc következtében a fehér elveszti áttetszőségét, intenzitását, kicsit sárgássá, matjtá válik- A kaposváriak kék habián kerámiái engo- hos eljáráSísal készülnek, a díszítés a csepépltest és a máz közé kerül. Ennek következtében a fehér szín friss, intenzív lesz. A szövetkezet termékei elsősorban mégis a fehér alapú, kékkel, sárgával, barmával!, zölddel szintezett kerámiák. A díszít- iményak és a f eher alap bensőséges összhangba kerül egymással, A díszítmények többnyire a magyar késő'ra- nieszárisz leyelesi-fViiráigüs motívumai közül kerülnék ki. A szövetkezet néhány év óta eredeti profiljára visszatérve kályháik .készítésével is foglalkozik. Hélyenkét itt is (ugyanúgy, mint díszítményei közt) érvényesül a babán ízlés, azonban ezek a készítményei alapvetően térnék el más szövetkezeitek vagy műhelyek termékedtől. Katona lm :o vagytok betolongani egy hullába. De az én lelkiisme- retem tiszta. Én minden r megtettem a technika fejlődéséért. Évekkel ezelőtt külön nyikorgót építettem be az ülőkékbe. Az én mozimban már akkor is recsegték a székek, ha a nézőnek veri a szíve. De ti csak jöttetek, Ezután átépítettem az erkélyt. A második sortól 'kezdve már csak a fejek között, láthattatok némi vá- szonfóltokát. De ti föl se vettétek. Ekkor külön, a technikái haladás érdekében beszereltettem egy repülőgépmotort ventillátornak, s az állandóan működött. Ettől kezdve mór csak azok hallották a csatajelen eteket. Vidékinek nincs Másodosztályú állampolgárnak érezheti magát, aki vidéki. Eme kisebbségi komplexust ezúttal a népstadionbéli Quenn koncert rendezői erősítik bennem. Nagy dérrel-dúrral beharangozták, hogy a nagynevű és nagyszerű zenekar föllépésére a Népstadion pénztáránál valamint a vidéki Expressz utazási irodákban és még néhány helyen lehet majd jegyet kapni. A stadionnál éjszaka is. ott aludtak a sorbanállók — illetve akkor sorbanfek- vők —, a vidéki irodák pedig kaptak egy telexüzenetet, hogy jegy nincs, csak a fővárosi közönség körében terjesztik a belépőket. A kaposvári Expressz irodában most tehát visz- szafizetik az előleget azoknak, akik belépőt rendeltek a koncertre, ök is föll vannak háborodva, de hát mit tehetnek ... A Queent tehát vidéki ember nem láthatja, illetve csak akkor, ha fölutazott a Népstadionhoz jegyért. A többszöri útiköltséggel együtt az egész belekerül potom másfélezer forintba. Mellesleg: a gyenge szervezés következménye, hogy a Queen koncert előtt szintén júliusban megrendezték a Jethro Tull hangversenyét. Jó kis halmozás, máskor hónapokig semmi. Az utóbbi zenekar. koncertjére lehetett jegyet kapni vidéken is, mert a budapestiek többsége inkább az előbbit választotta. A szervezőknek kijárna valamiféle büntetés. Mondjuk be kellene ültetni őket egy vidéki hangversenyterembe, és egész nap kötelesek lennének fővárosi együtteseket hallgatni. Először a Dolly Rollt, azután' az R—GO-t. Ennyi körülbelül elég is lenne. L. P. RÁDIÓJEGYZET Miért öt perc? Meglódult világunkban igazán egyértelműen válaszolhatunk a kérdésre. öt perc olyannyira kicsi idő, hogy sziinte észre sem vesz- s.zük. Kivált így van ez, ha egy rádiós műsornak ennyi az összideje. Nagyon nehéz ugyanis öt percbe sűríteni olyan sok mondanivalót, hogy a műsor valóban igényesnek legyen mondható. Más a helyzet viszont a Kis magyar néprajz esetében, hiszen sok-sok éve már, hogy hetente hallhatjuk. Kása László szerkesztése mindig olyan igénnyel születik, hogy a tudományt és a gyakorlatot, az ismeretterjesztést közelebb hozza egymáshoz. Annak idején jó érzékkel sejtették meg a műsor út- nakindítói: olyan jellegű sorozatra van szükség, amely a néprajzi kérdéseket a tudomány jegyében, de nem elvontan tárgyalja. Szükség van továbbá a sikerhez arra is, hogy állandóan helyét kapjon, ha csak rövid időre is a rádióban. Tévednek ugyanis azok, akik például a telelvízió esti tornájának hatását és eredményt abban mérik le, hogy vajon a tízmillió magyar lakos közül hányán állnak föl karosszékükből, hogv a csinos ikerpárral egy ritmusban végezhessenek törzskörzéseket. Sokkal fontosabb a műsornak az a mozzanata, hogy állandó —• és a műsorszerkezetben adott helyiével — jelen van. Így az idők folyamán, a talán majd a felnövekvő nemzedékben tudatosul, hogy a mozgás éppen olyan lételemünk, mint az étkezés, vagy a fogmosás. Hasonló szerepe van a Kis magyar néprajznak is. A sorozat állandó jelenlétével ugyanis azt sugallja, hogy a néprajz, a régi szokások, tárgyi és szellemi emlékek felderítése, .megőrzése nemcsak a szakemberek feladata, hanem őseink, apáink (élete, az általuk felhalmozott tapasztalat része a mi életünknek is. Éppen ezért kötelességünk annak ápolása, megőrzése. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején örvendetesen • nyugtázhattuk, hogy egyre nagyobb teret kap a fiatalok életében is a népművészet, néprajz. A folyamat egyik szép megnyilvánulása volt a táncház-mozgalom. Nem lepődhetünk meg azóta már azon sem, hogy a fővárosban élő fiatal például azt nyilatkozza egyik műsorban: ha igazán jól akar szórakozni, akkor táncházba megy. A tiszta forrás fölött tart tehát ügyeletet — és ne csak képletesen értsük ezt — a Kis - magyar néprajz című sorozat. Azzal pedig, hogy szemlátomást igyekszik mindig aktuális lenni, természeti jelenségekkel összefüggő hiedelmekre, ünnephez kötött szokásokra, évfordulókra fölhívni a figyelmet, külön erényt könyvelhetünk el a műsornak. Ily módon abba a sorba tartozik — anélkül, hogy kategorizálni akarnánk —, amelybe a Beszélni nehéz vagy a Hét költője, A hét zeneszerzője is. Ébren tartja az érdeklődésünket. S arra, hogy micsoda mélységek, feltáratlan területek vannak még ebben a tudományágban, • éppen ez a sorozat hívja föl figyelmünket. Varga István Védik a műemlékeket A Szovjetunióban törvény van a kulturális és történelmi műemlékek védelmére és fel- használására, hivatalos szervek mellett mind a 15 szövetséges köztársaságban eredményesen végzik munkájukat az önkéntes, jelentős jogokkal felruházott műemlékvédő társaságok, s évről-évre nő a műemlékvédelemre fordítható összeg is. A képeken kolostor-rekonstrukció munkálatai. akiknek az apukájuk denevér volt... Néktek ez sem volt elég. Ahogy hiába ragasztgattam rágógumit a székekre, hiába hagytam lábatok alatt a szemetet, és a vécét is feleslegesen rondítottam össze nagy erőfeszítéssel. Ti csak jöttetek. Csináltam a moziból -gőzfürdőt, csináltam fagyasztószekrényt. Hiába! Végül összeesküvést szőttem a gépésszel. A filmeknek hosszú percékig olyan szellemképük volt, mint Józsi bátyádnak egy üveg vodka után, Éütyültetek rá. Ekkor ■rövidítgetná kezdtük a filméket Kihagytuk, ahol nő a férfival. Ahol nő a nővel. És ahol férfi nő nélkül. De ti a nézőtéren úgy tettetek, mintha észre sem vennétek. Végső elkeseredésemben egy délután rövidzárlatot csináltam, és bejelentettem, hogy az idén már nem lesz áram, a mozit egyébként is lebontják és a helyét behintik sóval. .. Tudod, mi történt? A nézők ott ültek a sötétben. Akik tehették, csókolóztak, akik nem, azok beszélgettek, ismerkedtek. Hiába üvöltöttem nekik is,, hogy a mozi meghalt, menjenek haza, üljenek a tévé elé, kapcsolják be a videót. Kinevettek! De már látom, közéjük tartozol te is. Menj, ülj be a nézőtérre! Nem fogok egy értet- len, maradi embert győzködni, amikor új angol film megy a Puskinban. Majd éppen miattad fogom lekésni ! Nógrádi Gábor
