Somogyi Néplap, 1986. július (42. évfolyam, 153-179. szám)
1986-07-05 / 157. szám
TUDOMÁNY, TECHNIKA Pályáiat segíti Miért népszerű a külföldi gépbérlet? Ha vállalati tervekről szélünk, egy kérdésben bizonyosak lehetünk: sem a közeli, sem a távolabbi jövőben nem lesz több pénzük a gazdálkodóknak. Néhányan kiugró eredménnyel, - gyors alkalmazkodással valószínűleg a korábbinál jóval nagyobb sikereket érnek el, ám a középmezőny, amely a vállalatok többségét foglalja magában, változatlanul pusztán a versenyben maradásért küzd majd. Ebben pedig nem kis szerephez jutnak az új technológiák, a modern gépek is. Csakhogy erre is egyre kevésbé futja, akár forintban, akár kemény valutában kell a vételárat megfizetni. Különösen, ha figyelembe vesz- szüik, hogy a vállalati önállóság növekedésével mind erőteljesebben hallatják a szavukat a közép és hosszú távú tervek jóváhagyásaikor a kollektívák is. Nemegyszer kimiítatják a statisztikák: a béremelés megelőzte a fejlesztési célokat. A mindenképpen szűkülő érdekeltségi alapokat viszont meg lehet toldani, ha a vállalat nem megveszi a gépeket, hainem bérli azokat itthonról vagy külföldről. Ez a sókat emlegetett lízing. A tapasztalt vállalati vezetők egyhangúan állítják, hogy most már könnyebb és gyorsabb a külföldi gépbérlet lebonyolítása. Megszűntek a korábbi mesterséges, jogszabályba, foglalt korlátozások, amelyek olykor a gazdaságosság szempontjainak is ellentmondva megkötötték a vállalati vezetők kezét. Azelőtt például megszabták a szerződés maximális határidejét a jogszabályok, tehát hiába érte volna meg esetleg öt éven túl is itt tartani a berendezést, évenként kifizetni a bérleti díjat, nem lehetett meghosszabbítani a szerződést. A másik sokak által támadott szabály olyan súlyos adóterhet rótt arra a vállalatra, amely a bérleti idő lejárta után olcsó áron megvásárolta volna a berendezést, hogy inkább visszaszállították a gépet. Így volt ez korábban, jogos volt a bírálat. Ám az új szabályozás elhárította ezeket az akadályokat, s a sorozatos könnyítéseik után megkezdődött a lízing itthoni térhódítása. Amit persze, a kedvező szabályozás mellett motivál az is, hogy amíg a vételárat az osztatlan érdekeltségi alapból, vagyis adózott pénzből kell megfizetni, addig a lízing díjat évenként a költségék között számolják el. Ha összeszámoljuk a szerződés idején kifizetett bérleti díjat, és azt összehasonlítják a vételárral, akkor a lízing drágább. De mindenképpen mellette szól, hogy nem egyszerre kell kifizetni. Vagyis a pénzben nem bővelkedő, ám jó üzleti elképzelésekben gazdag vállalatak számára előnyös a gépbérlet. Ezt a felismerést tükrözi, hogy az elmúlt év novembere óta külön pályázat serkenti a külföldről származó gépek bérletét is. Ebben nemcsak hitelt, hanem soron kívüli, gyors elintézést Ígérnek a jelentkezőknek. Kezdetben hatvan nap volt a határidő, most már harminc, és úgy tűnik, hogy sikerül is tartania a Küllke- reskedelmi Minisztériumnak. A meghirdetést követően mintegy 80 pályázat érkezett be. Ebből is látszik, mekkora az érdeklődés. Egyébként a lízing hazai karrieréhez hozzájárul az a tény, hogy a külföldön működő magyar bankok aktívan „beszálltak” eme üzletágba, s nagy piaci ismeretekre tettek szert. Tehát az általuk szervezett üzlet hasznának egy része szintén a, népgazdaságot gyarapítja, hiszen nemcsak a bérbe vevők, hanem a bérletet lebonyolítók is magyarok. A pályázat keretében egyébként mintegy 100 millió dollárnyi berendezés bérbevételére nyílik idén lehetőség, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Persze e számok még nem garantálják, hogy valóban nyereséges lesz a gépbérlet. Ez már a vállalatok helyes döntésétől függ, attól, hogy valóban gyorsan megtérülő, piaci előnyöket kihasználó üzleteket kötndk-e, amelyhez a liziing révén sikerül gépet szerezni. S ez azért alapvető kérdés, mert ennek az üzletágnak a felfutásától a gazdaságpolitika elsősorban a konvertibilis export növelését várja, ami jelenleg is a terv egyik legfontosabb célja. Lakatos Mária Együttműködés a tengeri közlekedésben A tengeri közlekedésnek a külkereskedelmi szállításoknál elsődleges feladata van. Évente az export szállítások több mint 45 százalékát és az import szállítások 70 százalékát tengeren bonyolítják le. A KGST 35 éves működése alatt a tengeri hajópark több mint 14-szeresére növekedett és a hajók összsúlya meghaladta a 32 millió tonnát. Alapvetően megváltozott a hajópark minőségileg is. A viszonylag nem nagy kapacitású univerzális hajókat nagy rakodóképességű és menetsebességű típusok váltották fel. A kereskedelmi flotta összetétele bővült konténeres, hengeres, rakodó- dereglyés hajókkal, valamint tengeri kompokkal, gázszállító, hűtőberendezésekkel ellátott és más korszerű típusokkal. Ezenkívül új szállítási technológiákat vezetnek be, amelyek közvetlenül a gyártótól a felhasználóhoz, „ház- tól-házig” szállítják a rakományt. A KGST tagállamok éves, ötéves és hosszútávú tengeri közlekedési fejlesztési terveiket egyeztetik. Jelenleg lS90-ig.szólnak az integrációs Intézkedési tervek. A KGST országok hatékonyan együttműködnek a lineáris és a szabad hajózás területén. Hajók közlekednek például a „Juniafrika”, „Baltlevant”, „Baltameri'ka” útvonkon, melyek a Balti-tenger kikötőit Észak-Af- rikával, Levantával, Dél- Amerika keleti partjaival -köti össze. Ugyanilyen jelentős a kompos átkelés. Már több mint 5 éve közlekedik komp a szovjet Iljicsevszk és a bolgár Várna kikötők között. Itt használják a világ legnagyobb tengeri kompjait a „Geroji Sipki”-t, és „Geroji Odesszi”-t, amelyek vízkiszorítása 23 ezer tonna. A következő új nemzetközi tengeri kompátkelő a szovjet Klajpeda és az NDK Zasznyic—Mukrán kikötők között épül. Üzembe helyezésére 1986-ban kerül sor. Ezzel a két" ország közötti tengeri szállítás több mint 5 millió tonnával nő évente. A vonalon 6 hajó közlekedik majd, s ezek jelentősen tehermentesítik a vasutat. Az „Interligohter” teherszállításokkal foglalkozik a legbonyolultabb „tenger-fo- lyó” útvonalakon — a Duna, India, Pakisztán, Vietnam, Kambodzsa és Malaysia ‘ kikötői között. A vállalat szolgáltatásait az alapító tagokon kívül, melyek teherszállítása az összes szállítás 80 százalékát teszik ki, szívesen veszik igénybe mások is, nevezetesen Ausztria, Románia, NSZK, Jugoszlávia és más államok cégei. A tengerhajózási szervezetek szocialista integrációjáA gyógyító elektromos aram Az elektromos áram nemcsak veszélyes lehet az élő szervezetre, hanem gyógyító hatású is. Reumából, lumbá- góból, ízületi megbetegedésekből, izomgyulladásból és sok más kínzó fájdalomból kigyógyulok a tanúi annak, milyen eredményre vezethet a jól megválasztott ingerterápia , a betegségek kezelésében. Az orvosi gyakorlatban használt villamos áram ingerként hat, s megfelelő módon alkalmazva mind terápiás, mind diagnosztikai célra felhasználható. Bár a gyógyító áramütés élettani hatását ma sem ismerjük tökéletesen, bizonyos, hogy működésre lehet vele kényszeríteni az élő szervezet különféle szerveit és szöveteit. _ A gyógyító orvos különböző ingerfrekvenciákat választhat a kezelésre. Szinkronizált ingerlés a neve annak az eljárásnak, amelyben az ingerlő impulzusok a „feléledési” idő eltelte -után érkeznek, tehát minden inger ingerületet vált ki. Ha az ingerek ennél gyorsabban követik egymást — tehát egy részük hatástalan marad — aszinkron ingerlésről beszélünk. Gyakori eset, hogy mélyebben fekvő szervek, szövetek gyógyítására kell alkalmazni a villamos áramot. Ez azért ütközik nehézségbe, mert az ingeráramnak át kell hatolnia a közti szövet- rétegeken is, ami nemcsak fölösleges, hanem káros is lehet. Egy osztrák orvos dolgozta ki az interferenciás ingerlés elvét, amellyel elkerülhető a gyakran fájdalmat okozó fölösleges ingerületi állapot. A fizikában ismert Ihullám-interfereneiához hasonlóan két különböző frekvenciájú ingerlő készüléket kapcsolnak a betegre, és az elektródokat úgy helyezik el a test felszínén, hogy a két áram csak a célzott szerv környezetében keresztezi egymást. Két nagy- frekvenciájú áramforrás szolgáltatja az ingert, amelyeknek frekvenciaértékei körülbelül 100 hertzzel térnek el egymástól. A ■ keresztezett térben a különbségnek megfelelő 100 hertzes, kedvező élettani hatású ingeráram halad át. Bár az interferenciás ingerlés elvét már évek óta alkalmazzák, sokszor nehézséget okoz a négy elektród megfelelő felerősítése. Az a célszerű ugyanis, hogy a két ingermező hozzávetőlegesen derékszögben metssze egymást, de ezt nem mindig lehet megvalósítani, különösen a hosszúkás testrészeken, például a végtagokon. Ugyanakkor a legújabb ke- zelőkeszülékeknek már nem négy, hanem hat elektródájuk van, ami lehetővé teszi, hogy a keresztezett térben háromdimenziós villamos erőtér alakuljon ki. A hat- elektródos sztereodinamikus ingerlést főként a különféle mozgásszervi megbetegedések gyógyítására alkalmazzák. A tapasztalatok szerint már néhány kezelés után csökken a betegek fájdalomérzete, s a gyógykezelés hatása tartósan megmarad. Képünkön: nőgyógyászati kezelés interferenciás ingerterápiával. Az ingeráramot vákuumelektródokkal vezetik a beteg testébe. ban jelentős szerepe van a Hajótulajdonosok Nemzetközi Társulásának (INSZA), mely 1970-ben alakult. Ebben a szervezetben résztve- hetnek az állami és. a magán tengerhajózási társaságok is. A társulás munkájában 90 vállalat vesz részt. A társulásban a résztvevő hajótulajdonosok mintegy 40 millió tonna hajótér felett rendelkeznek. Adatbank A londoni Kew Gardens botanikus kert herbáriuma mintegy ötmillió szárított növényt őriz. Az elmúlt években hozzáláttak annak a programnak a megvalósításához, amely azt tűzte ki célul, hogy számítógépbe betáplálják azókat, — a múltban haszon nélkülinek te-' kintett — növényeknek az adatait, amelyek élelmiszerként, állati takarmányként, tüzelőanyagként, ipari növényként, vagy építőanyagként esetleg hasznosíthatók a világ száraz, sivatagi vagy félsivatagi területein. A számítógépben nyilvántartják majd a növények rendszertani helyét, megnevezését, azt, hogy mely ország mely területein teremnek, ott mennyi az évi átlagos csapadék, milyen a talaj vegyhatása, a növény mennyire sótűrő stb. A számítógépbe eddig több mint 3000 növényre vonatkozó adatokat tápláltak be. ÚJ ZOMÁNC A tudósok által kifejlesztett újfajta bevonat megakadályozza, hogy a parafin eldugaszolja az olajszállító csővezetékeket. A csövek belsejére különleges zománcbe- vonatot visznek fel. Az újfajta bevonat külön beavatkozás nélkül is megakadályozza a parafin okozta csődugulást. Új technika: a Video 8 A szuper 8 mm-es filmméret, mint rendszer nem került eddig létében veszélybe, amíg olyan előnyei voltak a videóval szemben, mint a felvevőkamerába helyezett film kép- és hangrögzítésének egyidejűsége. Most azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, mivel megjelentek azok a video képrögzítőkamerák, amelyek azt az egyetlen mágnesszalagot, amelyre a képet és a hangot rögzítik, már magukba fogadják. így a különálló felvevő kamera, képrögzítő magnó (rekorder) és a kettőt összekapcsoló kábel helyett csak egyetlen kép- és hangrögzítő kamerára van szükség. A videokamerák optikai kép kereső je általában tükör- reflexes rendszerű, és mivel az objektiven át beérkező fényt közvetlenül tereli el, benne a kép színesben látható. Elektronikus képkereső használata esetén azonban a színes videokamerában is csak fekete-fehér képet ad a monitorcső. Az elektronikus képkeverő előnye, hogy nem kell a kamerához rögzíteni, elfordítható, sőt a Ijamerá- ról le is vehető, továbbá lehetővé teszi a videofelvétel azonnali ellenőrzését, visz- szajátszáskor pedig mint egy tv-vevőkészülék használható. Ugyancsak különbözik a video a filmtől abban is, hogy a mágneses szalagot nem „vágják”, mint azt a filmmel a szó szoros értelmében teszik. Ez a munkafázis a videónál csak átvitt értelemben használható, mivel csak elektronikus kép- változtatásról beszélhetünk. A mágneses szalag a fényre ugyan nem érzékeny, de hogy a videoszalagra rög- zíthető-e a jel, azt az szabja meg, hogy az objektiven keresztül bejutó fény elegendő-e ahhoz, hogy elektromos jeleket kiváltson. Ezért a videokamerák használhatósági érzékenységét „lux”- ban adják meg. Mivel a videónál az elégtelen fényerősség hatását nem lehet a megvilágítás időtartamának a hosszával (expozíció) kiegyenlíteni, csakis a megfelelő fényforrások használata teremti meg a felvétel lehetőségét. Természetesen ezekben a kamerákban is található kijelző, amely figyelmeztet a fény elégtelen erősségére. Jelenleg kétféle minőségben készülnek a 8 mm-es mágneses szalagok. Az MP jelű szalag a vastagabb, az ME a vékonyabb. A szalagokra 60, illetve 90 perces időtartamú műsor rögzíthető, de készül már a 120 perces változat is. Mivel a 8 mm-es mágnesszalagot használó videokamerák egyben a képrögzítéshez szükséges képmagnói is tartalmazzák, ezért ezeknek • az eszközöknek a „Camcoder” (camera -f recorder), vagyis kameramagnó a nevük. Képünkön: az amatőr célra készült 8 mm széles szalagos kamera még újdonság. Ezek egyikét a Sony japán elektronikai konszern gyártja. A kamerához tartozó kazetta mérete megegyezik a magnetofonokhoz használt, úgynevezett kompakt kazetták méretével. A berendezés súlya alig 2 kg. A szalagra felvett műsor azonnal visz- sza játszható.
